Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-10-26 / 43. szám
Budapest, 1932 október 26. JÉimmMJíímsp' Befejezte működését az üzemi bizottság Végzett munkájáról szóló jelentését a közgyűlés elé terjesztik —• N incs változás az üzemek mai összetételében Füst és kopom Irta: MAGYAR MIKLÓS törvényhatósági bizottsági tag A Fővárosi Hírlap évek óta foglalkozik Budapest levegőjének kérdésével. Többizben megírta, hogy nincs az a külföldi gyárváros, amelynek levegője rosszabb volna, mint Budapesté. Szakemberek megállapításait közölte, amelyben azok kimutatják, hogy hányféle mérgező és egészségtelen anyag van a magyar főváros levegőjében. Eredmény azonban a legnagyobb erőkifejtés dacára sem mutatkozik, mert a levegő ma is époly szennyezett, baeil- lusokkal épannyira telített, mint évek előtt volt, amikor a rendkívül fontos mozgalom Budapest levegőjének egészségesebbé tételére megindult. Mintegy másfél évvel ezelőtt interpellációt mondtam el a székesfőváros közgyűlésén, amelyben a polgármester figyelmét felhívtam a füstemésztő készülékek kötelező alkalmazására kiadott, de végre nem hajtott rendeletekre és szabályzatokra. Elmondottam, hogy .Budapesten és Budapest közvetlen környékén évenként 2% millió tonna szén fogy el. Rámutattam arra, hogy Kapus László tüzelőtechnikus megállapításai szerint ebből a szénből 250.000 tonnára rúg az a korom-, szénpor- és pernyemennyiség,, amely a levegőbe jut és amelyből Budapest egymilliónyi lakosának minden egyes tagjára 250 kilogramm belélegezhető rész esik. Igaz, hogy optimisták is vannak, mint például Lázár Jenő, ^aki azt állítja, hogy nem 2y2, hanem csak IV2 métermázsa korom és pernye jut Budapesten évenként egy-egy ember tüdejére. Sajnálattal kell rámutatnom, hogy ezek a szomorú viszonyok azóta nem változtak meg. Újból felhívom tehát a polgármester úr figyelmét arra, hogy sürgősen intézkedjék-«., füstemésztő készülékek kötelező fölszerelése tárgyában kiadott rendeletek végrehajtása iránt. A székes- főváros páratlanul gazdag hőforrásaival predesztinálva van arra, hogy világszerte elismert fürdővárossá fejlődjék, amely irányban, igen helyesen, Budapest vezetőségei is minden lehetőt elkövet. Az azonban egy fürdőváros szempontjából mégsem ideális állapot, hogy levegőjében ilyen tömegű egészséget veszélyeztető hamu és szénoxyd kavarog. Éveken át folytattunk hasonló küzdelmet a tiszta ivóvíz biztosítása érdekében is. Ennek a kitartó akarásnak végre eljön az eredménye, mert egy fél év múlva már abba a helyzetbe jut Budapest lakossága, hogy vízvezetékéből szűrött, tiszta vizet vehet. Pedig a technikai berendezés jelentős áldozatot követelt a fővárostól. Hinni szeretnők, hogy most már a fiistemésztőkészü- lékek felszereltetése sem fog sokáig elhúzódni. Ez a feltevésünk azért is remélhető, mert a felszerelés költsége nem a székesfővárost, hanem az egyes vállalatokat terheli. Viszont nyomatékosan hangsúlyozom, hogy a f'iist- emésztőkészülékek alkalmazása a vállalatok szempontjából nem tehertétel, hanem egyenesen takarékossági intézkedés. Kétségtelen adatok bizonyítják ugyanis, hogy a füstemésztőkészülékekkel működő kazánokban a tüzelőanyag elégése tökéletesebb és gazdaságosabb, mint azokban a tűzszekrényekben, amelyek füstemésztőkészülékek- kel feszerelve nincsenek. A füstemésztőkészülékek alkalmazásának gazdasági jelentőségét megítélhetjük, ha meggondoljuk, hogy a Budapesten és Budapest környékén működő ipartelepek 1928-ban fűtésre és tüzelésre millió pengő értékű szenet és fát használtak el, amelynek legalább 10 százalékát lehetett- volna megtakarítani, ami 44/2 millió pengőt jelent. Ennek megvilágítására konkrét példára utalhatok. Az egyik fővárosi élelmiszerüzemben 1927-ig kézi adagolásra. síkrostélyos gőzkazán volt alkalmazásban, amely- íyel 135.000 2^enfjőbe került az évi tüzelés. Az üzem automatikus' fűtőberendezésre tért át, amelynek felszerelési költsége, a füst emésztőkészülékkel együtt százezer pengő volt.- A következő évben a termelés 10 százalékkal növekedett, a tüzelőanyag költsége ennek dacára is 85 ezer pengőre szállott, alá. így az átalakítási kiadások 5o százaléka már az első esztendőben megtérült. A számítások kimutatták, hogy a megtakarításból 40 ,száza- lék az automatikus fűtőberendezés, 10 százalék pedig a füstemésztőkészülék javára írandó. Tehát magángazdasági, közgazdasági és közegészség- ügyi szempontból egyaránt fontos, hogy a polgármester úr ezt a kérdést a legsürgősebben rendezze. Ez év februárjában alakította meg a törvényhatósági közgyűlés az üzemi bizottságot azzal a rendeltetéssel, hogy alapos vizsgálat után. javaslatot készítsen a közüzemek szükségességéről. A bizottság kiküldetését az indokolta, hogy az ipar és a kereskedelem részéről már évek óta követelik mindazoknak; az üzemeknek a leállítását, amelyek számukra indokolatlan és káros versenyt támasztanak. Emlékezetes, hogy ez a bizottság nem tudott összhangzatos munkát kifejteni, aminek külső megnyilvánulását többször láttuk. Először Éber Antal mondott le a bizottság elnöki tisztségéről, aki után Buckler Józsefet Választották ia, bizottság élére. Az utóbbi napokban azután számos bizottsági tag küldötte el lemondását, közöttük Becsey Antal és üsetty Béla is, akik közölték, hogy a, bizottság felfogásával nem, értenek egyet és így nem hajlandók az ott történtekért felelősséget vállalni. Az üzemi bizottság most befejezte működését Az Erzsébet-sugárút megnyitásának ügye újból napirendre került. A törvényhatósági tanács egyik legutolsó ülésén és azt megelőzően 'az Egységes Községi Polgári Párt értekezletén szóba került az Erzsébet-sugárút problémája. Karrer Ferenc hívta fel a főváros vezetőinek a figyelmét arra, hogy a belügyminiszternek az Erzsébet-sugárút megnyitása kérdésében küldött elodázó döntésébe nem lehet belenyugodni, hanem új felterjesztésiben kérni kell, hogy az Erzsébet-sugárút kérdésében elfoglalt álláspontját vegye revízió alá. • - f A tervezett Erzsébet-sugárút torkolatát, -— mint ismeretes — oda tervezik, ahol most a Kár oly-körút 15. számú bérház áll, óriási udvarokkal, raktárépületekkel. Ez az épület a főváros tulajdona, ennek a. helyére jön az az árkádos tér, ahonnét az. új főútvonal majdan a Károly- körútba torkollik; A közgyűlési határozat annakidején úgy szólt, hogy ezt az épületfsomplelcszumot a főváros elcseréli a Közmunkák Tanácsának tulajdonában lévő tabáni ingatlanokkal. Ez a csere azért szükséges, mert az Erzsébet- sugárút .megnyitásával járó feladatok >a. Közmunkatanács hatáskörébe tartoznak. Karrer Ferenc álláspontját a tanács -magáévá tette és hétfőn felment a kormányhoz az újabb felirat, amely a csere jóváhagyását kéri és sürgeti, A felirat indokolásában a főváros rámutat azokra az egyéb szempontokra is, amelyek megfontolandó!* volnának, így például a külön sugárút-törvényre, amely tartalmazná a ld?a,játítási rendelkezéseket, az értékemelkedési járulék szedésének jogát, az új építtctőket megillető adó- és illetékmentességeket, vagy egyéb kedvezményeket, továbbá az állam esetleges pénzbeli támogatására vonatkozó intézkedéseket. Hangsúlyozta. a felirat, hogy a probléma megindulásának kiindulópontja az ingatlancsere jóváhagyása. A főváros elismeri a kormánynak azt az álláspontját, hogy az Erzsébet- sugárút megnyitása pillanatnyilag talán nem aktuális, mégis le kell rögzíteni ezt a cserét, hogy az előkészületeket meg lehessen indítani és ha elérkezik a végrehajtás ideje, az ingatlan tulajdonjoga 0. munkát ne késleltesse. A felterjesztéssel kapcsolatban kérdést intéztünk Harrer Ferenchez, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondotta : — Rendkívül fontosnak tartom az Erzsébet- sugárút kérdésében ennek a telekcserének az eldöntését, mert nem csupán az Erzsébet-sugárútról van vele összefüggésben szó, hanem a Tabánról is. Akármelyik oldalról tekintjük, akár az Erzsébet-sugárút, akár a Tabán problémáját, előbb minden körülmények közt tisztázni kell az és az elmúlt pénteken tartott ülésében deklarálta, hogy megbízatása végétért. Kilenc hónapi működése során helyszíni vizsgálatokkal állapította meg az egyes üzemek munkáját és az adatgyűjtések sokaságával hozta meg végső döntését. A bizottság előter- jesztesét még e héten elkészítik, amelyikről már most megállapítható, hogy lényegbevágó változtatásokat nem eszközöl az üzemek mai összetételében. A bizottság jelentése mérlegeli az összes vagyoni és elvi szempontokat és túlnyomórészt lényegtelen változtatásokkal hagyja meg az üzemek mai kereteit. A bizottság előterjesztését a polgármester kapja meg, aki csatolja ahhoz a maga véleményét is és a törvényhatósági tanácsra, illetve a közgyűlésre bízza annak elfogadását. Miután az üzemek fenntartásának kérdésében úgy a Keresztény Községi Párt, mint a Szociáldemokrata Párt azonos- elveket vall, nem kétséges, hogy a közgyűlés az ipar és a kereskedelem kívánságait teljes egészükben nem honorálja. A végső szót a belügyminiszter fogja kimondani, aki a közgyűlés határozatát felülbírálás végett megkapja. ingatlanok tulajdonjogát, meg kell oldani annak a területnek hovatartozását,, amellyel operálni akarunk. A tabáni telkek nagyrésze a városé, neki a feladata a Tabán rendezése, indokolt tehát, hogy a főváros kezébe menjenek át azok az ingatlanok, amelyek most ott a Közmunkatanács tulajdonai. Az Erzsébet-sugárút megnyitásával összefüggő feladatokra viszont a Közmunkák Tanácsa vállalkozott, így a Károly-körúti telkek felett annak kell rendelkeznie. — Pénzügyi nehézségei az ingatlan- cserének nincsenek, mert a Károly-körúti ingatlan körülbelül ugyanannyit ér, mint a Közmunkatanács tulajdonában lévő összes, tabáni telkek. * Karrrer Ferenc végül annak a reményének adott kifejezést, hogy 0. kormány ennek az. újabb felterjesztésnek az indokait elismeri és jóváhagyja a telekcserét. Hirsch Mihály út- és vasútépííésí vállalat és aszfaltgyár r. t. Budapest V„ hSérleg-utca 2 Telefon: 81—0—24 Útépítés, vasútépítés, mélyépítés, aszfalt- gyártás, vasbeionaljgyáiíás BobyDaisy a közönség kedvencei a Székesfővárosi Állatkertben Pálmaház ■$> Akvárium Nyitva egész nap! GYÁRTMÁNYOK KITÜNÜ ANYAGBÓL A LEGGONDOSABBAN KÉSZÜLNEK Ide tartoznak a különféle hengereit kereskedelmi árukon kívül az ipari slabilmótorok, lohomobilok, traktorok, cséplőgépek és más rac őgazdasági gépek. Útépítő (úthengerlő- és útgyalu-) gépek, lakókocsik. Vas- és acélöntvények, öntöttvas csövek, karikás kályhák és kereskedelmi öntvények, — TíUDLOFF-DITTRiCH-féle armatúrák, szivattyúk slb. — Teherautomobilok, autóbuszok a „MERCEDES-BENZ“ gyártási szab. szerint a hazai különleges úti viszonyoknak a legjobban meglelelő kivitelben készülnek. Kombinált tűzoltó- és locsoló-autók. Lajtos őntözőkocsik. — Jobbágy-féle szab. folyionégő kályháink a háztartások- wr r • ' » • /• ■ t Éa ban és középületekben (iskolákban, hivatalokban stb., a legjobban használhatók. sClVllíIgGSitClSl CS GFOjJOnlClCOÍ • MAGYAR KIR»ÁLLAMI VAK ACÉL' ÉS GÉPGYÁRAK BUDAPEST, X. KERÜLET, KŐBÁNYAI-ÚT 21 TELEFON: JÓZSEF 460—29 Telekcsere áll útjában az Erzsé bet-sugárút megnyitásának Uj felirat ment a kormányhoz, hogy járuljon hozzá a közmunkatanács tabáni telkeinek és a székesfőváros Károly körúti házának cséréjéhez
