Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-10-19 / 42. szám
Budapest, 1932 október 19. 6 Veszedelmesen csökken a főváros adórészesedése Glücksthal Samu dr. tanácstag javaslata A költségvetés általános vitája során Glückstlíal Samu dr. tanácstag nagyfontosságú indítványt terjesztett a tanács elé, amelyben azt javasolta, hogy a főváros polgármestere a városi adóztatás megfelelő reformja érdekében sürgős javaslatot terjesszen elő. A közszolgáltatások megosztásának az a rendszere ugyanis, amely egyes adók pótlékán és a forgalmi adóban való részesedésen alapszik, az új szükségadónak, illetve az új állami rendkívüli adópótlékoknak, továbbá az egyfázisú forgalmi adónak megalkotása folytán, tarthatatlanná vált.. Tarthatatlanná vált azért, mert a pótlékolás és részesedés alól rendszeresen és fokozatosan egyre több olyan adóbevételt vonnak ki, amely eddig a fővárosi adózás gerincét alkotta. A nagyfontosságú adóreformról kérdést intéztünk Glücksthal Samu dr. törvényhatósági tanácstaghoz, aki a következőkben fejtette ki álláspontját a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt: — A fővárosi adózás gerince a pótiadó és a forgalmi- adó-részesedés. Ezeken kivül jelentőséggel birnak még a kereseti adók, körülbelül 15 millió pengő, a városi vám 6 millió pengő bevétellel, a községi fogyasztási adó 12 millióval, ia közlekedési adó 5 millióval. A többi közszolgáltatások jelentősége ezek mellett eltörpül. A pótadót a földadói, a házadó, a társulati adó és a tantiém-iadé utón vetik ki olymódon, hogy az állami adók után külön 501 százalékot kell fizetni iá fővárosi háztartás javára. — Pótadók c'rnién 1931-ben még 28 millió pengő folyt be, az idei évre már csak 25 millió pengő lett előirányozva, míg 1933. évre csupán 21 millió pengő' az előirányzat, vagyis 4 millió pengővel kevesebb, mint 1932-re, mert az idei tényleges bevételnél nagyobb bevételre nem számíthatunk. 'Sőt félő, hogy ez az előirányzott 21 millió pengő sem fog befolyni, mert 1932-ben a házbérek lényegesen, 20—30 percenttel csökkentek és 1933-ban már csak a csökkentett házbér alapján kell a házadét fizetni. Ezen a címen 5—6 millió pengős csökkenésre számíthatunk. — A kincstár a saját hiányát ellensúlyozta azzal, hogy ezükségadóval, majd július elseje óta rendkívüli adópótlékokkal terheli á házbirtokot, amely új közteher a bruttó házbérbevétel-5 ,százalékára rág..Ez az. áj ..pótlék.valójában nem más, mint a házadé 17 százalékos kulcsának további 5 százalékkal való felemelése. A főváros háztartására nézve a házadé kulcsának emelése annyiban jelent károsodást, hogy a rendkívüli pótlékot községi pótadóval nem lehet terhelni, mígha a házadé kullcsát emelték volha fel, >a főváros ebből is részesednék. Ugyanez a helyzet a társulati adónál. Ennek az adónak rendkívüli pótléka a tényleges adó 30 százaléka, ami annyit jelent, hogy az adókulcs ennél egy- harmadával emelkedett. E rendkívüli pótlék után sem jár pótadó és a főváros ennél a tételnél is lényegesen károsodik. — Az idei, 1932-es év első kilenc hónapjában az állam- kincstár javára 58 millió pengő folyt, be állami adókban Budapesten, míg pótlékokban és különadók címén 35 millió pengő, vagyis több, mint az állami adóbevétel 60 százaléka. Ha a pótlék címén befolyt összeg pótadó alá ikerülne, iá főváros ezen a címen 17 és félmillió pengő bevételhez jutna. Előreláthatóan ez lesz az adóbevétel további folyamata is, úgyhogy a pótadőzás mai rendszere a főváros szempontjából tarthatatlan, mert végeredményben ebből az következnék, hogy a hiány ellensúlyozására a pótadókulesot kellene felemelni, ami ellen azonban az adózó polgárság érdekében teljes erővel tiltakozni kell. Hasonlóan járt a főváros háztartása ;a forgalmi adózásnál is. Amikor a forgalmiadét életbeléptették, a Budapest területén elért bevétel egynegyed része illette meg a fővárost és ennek ellenében viselni kellett az összes adminisztrációs költségeket. Ez az arány megmaradt mindaddig, amíg az adó kulcsát 2 százalékról 3-ra nem emelték. Ebből a pluszból azonban a fővárost közvetlenül már semmi részesedés sem illeti. Minthogy pedig a forgalmiadóbevétel általánosságban is csökken, így a főváros részesedése is napról-napra kisebb lesz. MIÉRT KELL, hogy ön a | VIZEKET HASZNÁLJA? MERT a MIRA keserű- víz 55 perc alatt teljesen görcsmentesen hat, íze kellemes, színe fehér, ára a legolcsóbb © — Lényegesen ártott a főváros érdekeinek az egyszeres fázisadó bevezetése is. Ez a rendszer közgazdaságilag teljesen indokolt, de a fővárost károsítja. Míg azelőtt ugyanis a forgalmi adót minden egyes Budapesten megkötött ügylet után helyben fizették le, addig a fázisadót abban a gyárban fizetik, ahol az árut előállítják, — legtöbbnyire a. fővárosi vámhatárokon kivül _ és a kereskedőnél forgalmiadó azután az áru után már többé nincs, amely fázisadó alá került. Minthogy pedig folytatólagosan egyre több árult vonnak a fázisadó kereteibe és a végcél is az, hogy csak fázisadózási legyen, a főváros forgalmiadó részesedése egészen minimális összegre fog összezsugorodni. Tekintve, hogy a részesedés a költségvetésben 8 millió pengővel szerepel, a süllyedés a háztartási egyensúly felborulásának veszélyét jelenti. —• A községi fogyasztási adónál is lényeges bevételi csökkenés fenyegeti a fővárost, mert tervben van a borfogyasztási adó 50 százalékos leszállítása. Itt újabb 3 millió pengő bevételtől esnék el a főváros. — Mindebből kitűnik, hogy a főváros háztartását egyik oldalon az a csökkenés fenyegeti, ami a gazdasági forgalom visszaesésével jár, a másik oldalon pedig az a deficit, amely az újabb törvényhozási rendelkezésekből következik. Ezért feltétlen{ül szükségesnek látszik, hogy a törvényhozási rendelkezések sürgősen olyképpen módosíttassanak, hogy a változott adózási rendszerek mellett is legalább a régi mederben mozogjanak továbbra is a főváros bevételei. — A módosítások természetszerűen törvényhozási rendelkezéseket igényelnek és ezért egyelőre csak azt javasoltam, hogy a tanács kérje fel a polgármestert olyan javaslatok előterjesztésére, amelyek alkalmasak arra, hogy a~z adóbevételeknek a kincstár és a főváros közötti megosztását a status quo ant alapján helyreállítsa. Remélem., hogy a kormány, a fővárosnak ilyirányú kéréséit, honorálni fogja. Városközi bizottságot alakítanak a főváros és a környék közös problémáinak megoldására Tájékoztató tárgyalások folynak Nagy-Budapest előkészítéséről A MIRA glaubersós gyógyvíz ötszörösen nagyobb győgyerejű, mint a karlsbadi víz, nem kell külön sót hozzáadni. — Kaphatók . gyógyszer- tárakban, drogériákban és füszerüzletekben A városfejlesztési bizottság munkásságához fűzött várakozások jogosságát minden tekintetben alátámasztják azok az eredmények, amelyeket az autonómiának ez a legfiatalabb testületé Harrer Ferenc ny. alpolgármester irányításával már eddigi ülései alatt produkált. A Harrer- féle tervezet a főváros vezetőségének és a törvényhatósági élet legszélesebb köreinek elismerését nyerte el, sőt felfigyeltek rá a Közmunkák Tanácsa, a kormánykörök, a környező városok is. A Nagy- Bu d ap es tr e vonatkozóan megkezdett nagyjelentőségű tanácskozásokról és a v árosközi bizottság delegálásáról Dorner Gyula miniszteri tanácsos, törvényhatósági tanácstag a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A városfejlesztési bizottságban felvetettük azt a kérdést, hogy Budapest amerikai tempójú és mesterséges eszközökkel elősegített fejlődésének további szorgalmazása kivánatos-e? Valljuk be ugyanis, hogy Budapest fejlődése nem természetes folyamat, hanem a tudatos centralizáció eredménye volt. Véleményem szerint ennek a mesterséges fejlesztésnek ma már semmi célja nincs, mert a főváros túlnépesedése a mai nehéz gazdasági viszonyok között szinte legyőzhetetlen terhet és gondot jelent a várost fenntartó polgárságnak. A külföldi várospolitikusok is belátták, hogy mammutvárosok létesítése nem indokolt. Igaz, hogy Budapest a külföldi metropolisok mellett még nem. mammutváros, de Csonka-Magyarországban, a mai gazdasági és népsűrűségi viszonyok mellett igen nagy város, sőt nagyvárosnak számít a régi M'agyar- oiszág határainak alapulvétele mellett is. Ennek a nagyvárosnak olyan problémái vannak, amelyeket mesterséges további fejlesztéssel növelni neim volna logikus. — Szükségesnek tartom a mai túlzott perifériális fejlődés helyes irányba terelését és bizonyos fokú korlátok közé szorítását is. Itt az ideje, hegy hozzáfogjunk Budapest belső városrészeinek kiépítéséhez és hogy ezt szorgalmazzuk a külterjes fejlődés helyett. Igaz, hogy ez nem könnyű kérdés, mert a belső városrészek építése nagy pénzügyi megoldásokat kíván, míg a perifetiális fejlődést főként a szegényedés, a magas lakbérektől való menekülés idézi elő. Még sem lehet szó nélkül elmenni a belső építkezés szükségessége mellett, mert végeredményben pazarlásszámba megy a munkahelyektől, a város központjától, a jó közlekedéstől nagy távolságokban építkezni, sok-sok kilométernyire új közműveket építeni, akkor, amikor a város szívében nagy területek állanak beépítetlenül és amikor még kiépítésre vár a Tabán> a Víziváros, a Józsefváros nagyrésze. Utcasorok vannak, egész városrészek földszintes viskókkal, amelyek között a sugárutak és a körútak Potemkin-falvak gyanánt hatnak, hiszen mögöttük alig pár lépésnyire roskadozó, földszintes házikók, sora húzódik meg. — Ami Nagy-Budapest kérdését illeti, feltétlenül szükségesnek tartom, hogy a környékbeli városokkal történjék valamilyen megállapodás, megegyezés létesít tessék a harmonikus együttműködésre. Hogy ez hogyan történjék, arra vonatkozóan már kitermelődött az elgondolás a városfejlesztési bizottságban és rövidesen kialakul a tanácskozások során, hogy miként tartjuk azt leghelyesebben megoldhatónak. Felvetődött az a gondolat, hogy Budapest küldjön ki egy bizottságot, amely a környékbeli városokkal közös kérdéseket lesz hivatva megvitatni és intézni. Ennek a bizottágnak a feladatairól és Na.gy-Budapest megval ósí fásának el őkészületeir ől illetékes helyen a következőkben tájékoztatták munkatársunkat: — Ma már napról-napra erőteljesebben látszik, hogy Nagy-Budapest problémájában elodázhatatlan az állasfoglalás. Mindenesetre számolni kell a probléma nehézségeivel, mert hogy nehézségek vannak, az tagadhatatlan. A problémák három irányúak: politikaiak, gazdaságiak és közigazgatásiak. Addig is, amíg ezeket az akadályokat elgördíthetjük, valamit cselekedni kell, mert tétlenül várakozni nem lehet. A legsürgősebben közös plattformot kell találni például az egységes úthálózat kialakításárat a közművek egységes kiépítésének rendezetlen volta pedisr már most is a legképtélenebb szituációkat szüli. A főváros és az egyes környékbeli városok egymásra való tekintet nélkül intézkednek, úgyhogy a kirívó példák egész halmazát lehetne e téren felsorolni. Elsőrendűen kiépített budajoesti If'őútvonaLak a város határán zsákutcában végződnek, mert a környékbeli városokban nincsen folytatásuk. — Pillanatnyilag a legalkalmasabbnak játszik a városközi bizottság kiküldése, amelyben azonban ne az adminisztráció emberei, hanem az autonómia delegáltjai foglaljanak helyet, mert egy ilyen önkormányzati testület minden megkötöttség nélkül sokkal szabadabban és sokkal gyorsabban tárgyalhat. Meg vagyok róla győződve, hogy ha ez a bizottság összeül, nagyon rövid idő alatt megértik egymást a főváros és a környékbeli városok, amelyek között most látszólag igen mélyreható ellentétek, szinte ellenségeskedésszámba menő kötekedések, rivalizálások tapasztalhatók. — Egyébként megállapítható, hogy a környék városainak lakossága maga is sürgeti Nagy-Budapest problémájának dűlőre jutását, mert érzi a közös problémának életbevágó voltát. Az az elgondolás, amely a városfejlesztési bizottságban felmerült, minden tekintetben megnyugtatónak látszik és minden valószínűség .szerint meghozza a kívánt eredményeket. Leukoplast magyar gyártmány
