Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1932-10-19 / 42. szám

3?: Huszonegyedik évfolyam Budapest, 1932 október 19, 42, szám Előfizetési Ari Egész évre .............24 pengd Fé lévre «.................12 pengd Egyes szám árai SO fillér FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhivatal i Budapest, VI., Szív-utca 19. TelefonszAm i Aut. 137—15. Föld és műhely Gömbös Gyula miniszterelnök állandó és jóindulatú figye­lemmel kívánja kísérni a törvényliatóság tevékenységét Kicsit álmélkodva tekintünk (körül, mert kissé szo­katlan jelenség’ >ai mi számunkra, hogy amikor az ipa­rosok bajaik ©Ipán aszalására nagygyűlésre jönnek össze, egyszerre két miniszter, maga a miniszterelnök és ,a (kereskedelmi miniszter is megjelennek. Föl is szólalnak és szavaik az üde, friss akarás tüzében izza­nak, mondataikból a remény sugárzik a már hit-e- vesztetté lett tömeg felé. Azt a belátást éreztük ezen a, két beszéden át, (hogy az ipar panaszai sem talál­hatnak süket fülekre, hiszen maga a miniszterelnök mondta, hogy a magyar iparosság „kis műhelyeiben állandóan halmozta azokat az erőtényezőket erkölcsiek­ben és anyagiakban egyaránt, amelyek nemzetfenntartó voltuknál fogva jelentős szerepet játszanak a magyar közéletben és a gazdasági életben is.“ Az a kormány, amelynek elnöke ilyen melegséggel, szeretettel tud beszélni a magyar iparról, kétségkívül tenni is szándékozik és cselekedni is fog érte. Álról a legmagasabb helyen ilyen szívvel foglalkoznak az ipar problémáival, ott azok hatalmas erkölcsi és gazdasági értékek, amelyeket a nemzetgazdaságnak ez a.z ága képvisel,, érvényesülni is fognák. Mi a kormá'nyelnök és a kereskedelmi miniszter szavaiból arra következte­lünk, hogy a föld és a műhely egyenlőrangú tényezői lesz'nek a kibontakozó nagy, nemzeti harmóniának. Min­denki jól tudja, senki sem vonja kétségbe, hogy a mező- gazdaság tajpraállít'ása a legnagyobb segítsége 'az ipar­nak; de az iparososztály a maga nemesen konzervatív gondolkodásával, veretes tradícióival éppen olyan nem­zetfenntartó elem, mint maga a magyar földművesr- társadalom. A magyar nemzetet ékesítő erények közül igen sokat éppen ez az osztály képvisel és a magyar kultúrának, a magyar haladásnak, a magyar feltörek­vésnek igen kimagasló pontj'ai a magyar városok, ame­lyeknek gerincét, cselekvő erejét éppen az iparosság adja. Ez a szegény ország a maga megcsonkítottságában, elárvultságában, csak egyenlő értékű osztályokat ismer­het, amelyek csak a maguk teljesjogúságukban és mél- tányoltságukban produkálhatják tudásuk és munkájuk legjavát. Budapest az ország legnagyobb ékessége, innen árad a kultúra és itt sarjadzik a magyar fejlődés gyö­nyörű vetése. És ez 'a Budap'est az ipar városa, a mi sorainkban az ipar képviselői adják a magyar életért küzdő hadsereg elitcsapatát. Az iparos adót fizet, mun­kát' produkál, kultúrát istápol, a gazdasági élet vér­keringésében állandóan aktiv részt vesz. Amikor az ország legfőbb gondja a mezőgazdáság megsegítése, nem szabad megfeledlcoz\ni asz iparról sem, (Amely önfeláldozó odaadás,sál küzdött mindig az cröszág érdekeiért. Jól estek a miniszterelnök lelkes és őszinte magyar szavai, jól estek a kereskedelmi miniszter biztató ígére­tei, mert azt láttuk belőlük, hogy az ipar nemcsak a szívükben foglal el méltó helyet, de a megélhetés, a bol­dogulás útjai is meg fognak nyílni a számára. Ha pedig a magyar ipar él és virágzik, ez azt jelenti, hogy Buda­pest létét és boldogulását is sikerült biztosítani. A nemzeti tradíciókhoz ragaszkodó, de modern ha­ladás ütemében dolgozó nemzeti reformkorszaknak igen nagy szüksége van Budapestre, amely a magyar kultúra világítótornya kifelé és befelé egyaránt. Ennek a vilá­gítótoronynak fényét az ipar adja meg és, ez az oka annak, hogy a föld mellett a műhely is elsőrendű gond­jaiba tartozik a kormánynak. A miniszterelnök szerint a magyar Géniusz szállj a meg a magyar iparost, ami­kor termelő munkát végez.. Mi pedig azt mondjuk, hogy az a kormány, amely a, magyar iparnak éltető erőt nyújt, a magyar Géniuszt emeli olyan magasságba, hogy az az egész világot tisztelettel tölti el, a nagy­világban elszórt magyarságot pedig egy; vezérlő sugár mögé sorakoztatja. Országos és várospolitikai körökben egyformán nagy érdeklődés nyilvánult meg ama tanácskozások felé, ame­lyeket Gömbös Gyula miniszterelnök indított meg a fő­városi ügyekkel kapcsolatos bizonyos függő kérdések tisztázása érdekében. A miniszterelnök a városházi helyzet és a főváros aktuális ügyeinek megbeszélésére Kozma Jenő dr. országgyűlési képviselőt, az Egységes Községi Polgári Párt vezérét’ kérette magához,, akivel szombaton beható eszmecserét folytatott. A közel másfélórás tanács­kozáson, — értesülésünk szerint ■—• szóbakerültek az összes napirenden lévő ügyek és ennek során a miniszterelnök mindenben helyeselte azt a szellemet, ami a törvényhatóság irányításában az Egységes Községi Polgári Párt részéről má/r közel egy évtized óta megnyilvánul. Elismerte a mi­niszterelnök, hogy a főváros ezekben a válságos időkben is minden megrázkódtatás nélkül látja el sokoldalú tevékeny­ségét és alkotó munkájával még ma is lépésről-lépésre szolgálja Budapest fejlesztését. A kormányelnökkel foktatott nagyfontosságú meg­beszélésről Kozma Jenő természetszerűleg nem nyilatko­zott és így egyes napilapokban megjelent állítólagos ki­jelentései nem történtek meg’. Gömbös Gyula miniszter- elnök és Kozma Jenő között folytatott tárgyalások a dol­gok természete szerint nem is kerülhettek nyilvánosságra és így Kozma Jenő dr. a Fővárosi Kvrlap munkatársának is csak általános jellegű nyilatkozatott adott: — Alkalmam volt a miniszterelnök úr előtt az ösz- szes aktuális fővárosi ügyeket ismertetni és mindenről a legbehatóbbabi és a legapróbb részletekre kiterjedőért in­formálni. Nagy elégtétellel és örömmel állapítottam meg, hogy ,a kormányelnök bizalommal néz a törvény- hatóság további munkássága elé, amelyet a maga részéről eddig is céltudatosnak és ered­ményesnek minősített. Összhangjátos együttműködést kíván a miniszterelnök Budapest és a többi törvényhatóságok között és kilátásba helyezte, hogy ennek érdekében állandó és jóakaratú figyelmet fog szentelni a főváros ügyei iránt. Meglepő gyorsasággal halad a költségvetés vitája a törvényhatósági tanácsban. A múlt hét csütörtökén ter­jesztette elő a költségvetést a polgármester és már az első napon befejeződött az általános vita, majd a következő napon a részletes vitának is jelentős részén túljutottak. Kedden újult erővel vette a kritika bonckése alá a további szakaszokat és így mindenben bekövetkeznek azok a vára­kozások, hogy a törvényhatósági tanács a költségvetést 5—6 ülésen letárgyalja. Szemben a múlttal, az idei tárgyalás rohamos ütemben végez a feladatokkal, aminek magya­rázatát Kozma Jenő a következőkben világította meg a Fővárosi PLirlap munkatársa előtt: — A költségvetés tárgyalásának gyorsított tempója a legnagyobb dicséret az adminisztráció számára, mert olyan költségvetést hozott, amelyikkel szemben érdemben jelentős kritikát felsorakoztatni nem is lehet. Az összes kiadási és bevételi előirányzatok a realitás jegyében tevődtek össze és szigorúan alkalmazkodnak az előző év költségvetési tételeihez, amelyet tudvalevőleg messzemenő vizslgálátok és tanul­mányok előztek meg. Ebből a szempontból a törvény­hatósági tanács is dicséretet érdemel, amelynek kikül­döttei a múlt évben tételről-tételre mentek és pontonként fürkészték ki az egyes előirányzatok szükségességét, vagy fölöslegességét. Az idei költségvetés szelleme tehát folyta­tása a multévinek és így ugyanazok az el­gondolások érvényesültek, mint mikor a taka­rékossági delegációk a maguk feladatukat elvégezték. A költségvetés szigorúan számol az adott helyzettel és ez indokolja, hogy a tanács tagjai messzemenő változ­tatásokat nem is követelnek. Felvetettük a státusrendezés szükségességét, amely elé felfokozott várakozással tekintenek a főváros összes alkal­mazottai. Ez az alapvető munkálat már folyamatban van, a végleges kialakulásról azonban részletek még nem kerül­tek nyilvánosságra. — Szilárdan elhatározott szándéka &, főváros vezető-tényezőinek, — mondotta Kozma Jenő — hogy a sok tekintetben még hiányos tisztviselői beosztást m.ás alapokra helyezi. A státusrendező bizottság már hóna­pok óta folytatja munkáját, de értékes tapasztalatait mindaddig nem rögzítheti le, amíg a racionalizálás munkája véglegesen befejezést nem nyer. A két párhuzamosan haladó rendezési tervnek ugyanis ágymáshoz kplí sjmuhüd[ és az új státust úgy formálni, hogy az minden tekintetben a szükségszerűség és a mél- tányos'súg, vaűamjnt a szerzett jogpk betudását foglalja magáfia. Érzésem szerint a státusrendezési javaslat a jövő év közepe előtt aligha kerül megvitatásra. A közlekedési kérdések ismét nagymértékben uralják a közvéleményt, valamint a törvényliatóság irányítóit. A kérdést most ismét napirendre tűzte az, hogy Sipőcz Jenő polgármester személyesen gyűjt tapasztalatokat, különösen a villamosközlekedés hiányosságairól és ennek nyomán új intézkedéseket készít elő. A várható reformokról és azok­nak kiindulási pontjáról a közlekedési bizottság elnöki tisz­tét is ellátó Kozma, Jenő a következő kijelentést tette: — Azok a panaszok, amelyek napról-napra meg­nyilatkoznak a villamjoskö.zlekedés rendszere ellen, ha némileg túlzottak is, de UUnyomórészít mpgúllják a helyüloet, Kétségtelen, hogy gyökeres intézkedésekre van szükség, mert anélkül a villamosközleke­dés megjavulását nem remélheti a főváros közönsége. Már a közigazgatási bizottság ülésén is hangoztattam, hogy a panaszok kivizsgálására a legalkalmasabb szem1 a közlekedési bizottság, ahol alaposan ismerik a Beszkárt- tal összefüggő összes közlekedési és pénzügyi problé­mákat, tehát a leginkább tfudják megítélni azt is^ milyen reformok érvényesíthetők az azonnali segítés érdekében. A nehézségekkel mindannyian tisztában vagyunk, azon­ban már most le kell szögeznem, hogy a Beszlcárt forgMm'ának leromlása a. keretmienetrend hiányára vezet­hető vissza. Remélhetőleg módunkban lesz az illetékes minisztérium, olyan irányú jóváhagyását megszerezni, amellyel ezt a menetrend-újítást alkalmazhatjuk és ebben az esetben a forgalom megjavítására is minden bizonnyal számíthatunk. A közlekedési bizottság a legközelebbi napokban ülésre jön össze és azon már napirendre is tűzi a villamos- forgedom kiegyensúly ozásán1 a vonatkozó terveket. ★ Értesülésünk szerint a főpolgármester lemondása követ­keztében előállott helyzet tisztázása még a hét közepén, előreláthatóan szerdám, megtörtóivik. A döntés előtt a miniszterelnök újabb megbeszélést folytat Kozma Jenővel.

Next

/
Thumbnails
Contents