Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-08-31 / 35. szám
Előfizetési dr t Egész évi*® • • • • • 24 pengő Félévre .............12 pengő Eg yes szám árai 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Megjelenik minden szerdám Szsrkesztőség és kiadóhivatal > Bndnpest* VI»* Szív-utca 1®» Telefonazám : Aut 137—15. Kontrát mond az élet Szeptemberben 150 gyakornoki állásra hirdet pályázatot a főváros Túlnyomóan fizetéses állásokat szerveznek — A fogalmazási szakon kívül mérnök, orvos, adóhivatali, számvevőségi, könyvtári és kezelőgyakoruokokat is alkalmaznak Ezer résztvevővel a télé a ismét megszervezik a szellemi szíikségmunkát A nmlthéten került nyíl vánossájgira a belügyminiszternek a törvéinyhat-óságokhoiz intézett az a r-endelete, 'amelyben a kormány felihívja a vármegyéket, a városokat és külön a székesfővárost, hogy mielőbb intézkedjenek a gyakornoki állások megszervezése iránt és hogy erről a lehető legrövidebb idő alatt tegyenek hozzá jelentést. Ez a miniszteri rendelet csak alátámasztja a főváros ilyenirányú elhatározását, amely előiször a közigazgatási bizottság márciusi ülésén merült fel. De közvetlenül betegsége előtt Sipőcz Jenő dr. polgármester utasítást adott az elnöki ügyosztály vezetőjének, hogy a státusrendezési javaslat most folyó összeállításánál legyen gondja olyan alkalmaztatáisi lehetőségekre is, amelyek a diplomás ifjúság elhelyezkedésénél számbajöhetnek. A Fővárosi Hírlap munkatársa felkereste Liber JbVidre helyettes polgáiv west ért, aki a következőket mondotta ja gyakornoki állások megszervezéséről :-— A főváros álláspontja az, hogy a gyakornokok lehetőleg fizetést kapjanak, mert komoly munkát ellenszolgáltatás nélkül nem várhatunk. — A most érkezett miniszteri leirat teljesen egybehangzó a főváros álláspontjával, mindent elkövetünk tehát, hogy a mielőbb elkészülő státusjavaslat pontosan megállapítsa: hány gyakornokot lehet alkalmazni az egyes közigazgatási ágazatokban. Valószínűnek tartom, hogy valamennyi gyakornoki állás fizetéses l&s Is, a díjazás azonban arányban áll majd a. fiatalemberek tudományos1 képzettségével. Azt akarjuk, hogy ne csupán a jogászok nyerjenek elhelyezést, éppen ezért a fogalmazási szakon kívül lösznek számvevőségi, mérnöki, orvosi, adóhivatali, könyvtári, levéltári és kezelési, gyakornokok is. Összesen mintegy százötven alkalmazási lehetőség nyílik ilyenformán a fiatalság számára. A terv az, hogy szeptemberben nyilvános pályázatot hirdetünk, az elbírálásnál pedig a tudományos képzettséget,, ' a rátermettséget és a rászorultságot fogjuk elsősorban figyelembe venni. Miután kormányjéváha- g'yásra nincs szükség, novemberre megtörténhetnek már a kinevezések is. Természetesen csupa ideiglenes jellegű alkalmazásról van szó, amelyet a főváros bármikor felbonthat, ha a gyakornok nem válik be. Véglegesítés után azonban az ideiglenes szolgálati időt is beszámítjuk a nyugdíjba. A gyakornoki állások megszervezése persze nem keresztezi a tervbevett szellemi szük- ségmunkaakeiót, amelynek során az idén is körülbelül ezer embert alkalmazunk valamilyen speciális munkakörben. Legkézenfekvőbb megoldásnak látszik a szellemi szükségmunkások bekapcsolása a> szegénygolndozásba és a téli insé(/akciók lebonyolításába. £ A szellemi szükségmunkások foglalkoztatására nézve — mint a Fővárosi Hitrlap munkatársa beavatott helyről értesült —*az az elgondolás merült fel, hogy az akció keretében alkalmazottakat a szociális gondozás és a szegényellátás munkájának sok-száz különféle ágazatában fogják felhasználni ésvelük a kerületi elöljáróságok szociálpolitikai tevékenységénél beosztott kisszámú személyzetét egészítik ki. Az akció megindításának időpontja még nincs megállapítva, annyi azonban valószínű, hogy még az idén, a tél beállta előtt dönt a polgármester az újjászervezés, a munka- program és a felvételek dolgában. U| terv a gázgyár szen- ellátásának megoldására Előrehaladott tárgyalások vannak folyamatban a szénkormánybíztossa! és a kereskedelmi minisztériummal a gázszén árucsere alapon történő beszerzése iránt Az idők jobbrafordulásáról hallunk biztató- szavakat, ugyanakkor azonban nekünk az a véleményünk, hogy a jelen bajairól nem szabad egy pillanatra sem levenni a tekintetünket. A miniszterelnök szemének szélesebb .horizontot kell befognia, mint amilyet mi, szerény halandók látunk. Az ő szavai tehát keltsenek bizalmat a szívünkben a jövendő iránt, de ugyanakkor ne szűnjünk meg egy pillanatra sem küzdeni a ma bajaival. Ezek a bajok ugyanis a maguk teljességében megvannak. Mert csak nem lehet boldog állapotnak nevezni azt a helyzetet, amikor sajtóban és a közélet egyéb fórumain nap-nap után krajeáros gondok miatt kell hadakozni, amikor a drágaság-ellenes küzdelem még mindig nőni hagyhat alább? Eldorádó-e az, amelyben a lecsökkent jövedelmeket még több, mint egy esztendő után sem követték az árak és így a megélhetésért való harc még ma is elkeseredetten folyik? De nőm lehet Eldorado az a főváros sem, amely bölcs előrelátással' küzd a saját létéért, takarékoskodik, de ellátja szűkölködött, kuporgat, de nem temeti el az életét és mégis: Utáni küzdelmeket kell folytatnia, hogy rendelkezésre álljon a garas, amellyel ezt a nehéz harcot megvívhatja. Nem arról beszélünk, papíroson rendben van itt mind-ön. Sehol egy filléres hiba nem csúszott be a számításokba, de a legszebben, a legtökéletesebben összeállított kártyának is kontrát mond az élet. Nem tudunk —- mi, akik gáncsolni és kritizálni szoktunk —•_ olyan szuper- lativuszokat, amelyeket a főváros mai vezetősége meg -ne érdemelne. A gép tökéletes, a precíziós mérleg ragyogóan működik, mindenki mindent megtett. A főváros pénzügyi helyzetét baj nem érheti, bármilyen viharok jönnének még, pedig minden prognózis ellene mond annak, hogy az idők nehezén ne lennénk már túl. A főváros pénzügyi helyzetét baj nem érheti, pedig kultúrába és szociális kötelezettségeit csodálatosan teljesíti, de . . . De .. . kontrát mond az -élet. Csak két jelenséget említünk meg. Az egyik, hogy negyvenhét pályázat érkezett az ötmillió pengős csatornázási szükségmunkára, ami rendkívül örvendetes jelenség lenne, ha a legtöbben a fővárossal szemben nyújtandó hitelműveletet nem tekintették volna alkalomnak a főváros megnyúzására. Rendkívül örvendetes, hogy a kis- és iközépipar-osok is szép számmal jelentkeztek, de fájdalmas, hogy a hitelezési ajánlatoknál a készpénzfizetésre vonatkozókkal szemben száz, sőt kétszázszázalékos árdifferenciák 'is mutatkoznak. Reménykednünk kell a vállalatbaadás sikerében, de egyszer és mindenkorra meg k-öll állapítani, hogy megszűntek az idők, amikor a főváros mindenki fejőstehene volt és a mai súlyos viszonyok között örülniük kell a hiteltnyujtó cégeknek, hogy olyan biztos fizetőre, olyan jó adósra bízhatják a pénzüket, mint a főváros. A főváros ezekkel a szükség- munkákkal rengeteg áldozatot hoz. De kontrát mond az élet: nem produkál emelkedettlelkü tőkéseket, akik a maguk vagyonának védelmét is abban keresné, hogy a fővárosnak a mai társadalmi rendet védő nagy akciójába lelkesen és áldozatkészen -kapcsolódnának bele. És kontrát mond az élet a másik oldalon is. A főváros számszéki igazgatójának most megjelent múltévi jelentése szerint a főváros bevételi hátraléka negyvönnégymillió pengő. Hogyan teljesíts*- a főváros előre beígért, jóhiszeműen megállapított kötelezettségeit, ha nem folynak be azok a jövedelmek, amelyekre teljes joggal számíthatott a főváros vezetősége? Negyvennégymillió pengő biztosnak vélt jövedelem elmaradása egy világváros életében is katasztrófát jelentene, ha nem lehetne és nem kellene azzal számolni, hogy ezek a követelések nem leírandők, javarészt még csak nem is dubiozusak. A főváros mindenesetre előre gondoskodott arról, hogy költségvetése kellőképpen elasztikus legyen, nem rejlenek tehát veszedelmek a most nyilvánosságra körűit súlyos szám mögött. De figyelmeztető jelnek mindenesetre igen jó az ilyesmi, bár a főváros vezetősége a legteljesebb pesszimizmussal áll az idők őrtornyában. A nehéz napok végét jósolja mindenki, annál fontosabb, hogy ha száraz lábbal keltünk át eddig a nagy válság tengerén, most a partraszállás idejének el következésekor össze nö csapjanak fejünk fölött a hullámok. A budapesti Gázgyár szémbeszerzése körül felmerült nehézségek újból aktuálissá tették a problémát: hogyan lehetne a Gázgyárat a hanviru-oslraui bányáknak a főváros érdekeivel esetleg ellentétes elhatározásaitól függetleníteni. Ezzel kapcsolatban Becsey Antal, aki legalaposabb ismerője a kérdésnek, a Fővárosi Hírlap multheti számában ismét felvetette az ideát, bogy a Gázgyár szénszükséglete anatóliai szénnel is fedezhető volna. Ez a megoldás, amelyet Becsey Antal már évek előtt is szóbaliozott a Fővárosi Hírlap hasábjain, természetesen- csak a jövő biztosítására szolgálhatna, merthiszen máról-holnapra ezt a kérdést meg. oldani nem lehet. Figyelembe kell venni ugyanis, hogy a Gázgyár fűtőszerkezetét a karwini szén használatára rendezték he, másrészt az anatóliai szén gazdaságos szállítása csak a komphajó megvalósításával válna lehetségessé. Ez pedig ugyancsak hosszabb tanulmányozást, nagyarányú előkészületi munkálatokat és elsősorban jelenr tős pénzáldozatot igényelne. Most tehát csak arról lehet szó, hogy egyelőre biztosítsuk a karwini szénszállítást és csak későbben gondolhatunk arra, hogy az anatóliai szén szállításának megszervezésével- függetlenítsük magunkat a oseh szén használatától. Ugyanekkor dűlőre kell vinni azokat az évek óta folyó tanulmányokat is, amelyek a hazai szenek gázosítására vonatkoznak, mert végre is a legideálisabb megoldás az lenne, ha a Gázgyár hazai szeneket használhatna. Ebben a pillanatban közvetlen veszedelemtől azonban nem kell tartani, mert, amint a Fővárosi Hírlap multheti számában jelentettük, a provizórikus megállapodás értelmében naponta 100—150 tonna szén érkezik a Gázmüvek telepeire, tígy, hogy nem csupán a napi szükségletet sikerült fedezni, hanem kismértékben mindinkább kiegészítik a megbontott tartalékot is.
