Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-08-17 / 33. szám
4 Budapest, 1932 augusztus 17. e A függöny felszalad Nemcsak a derék rótmai polgárnak volt életszükséglete a cirkusz, amely nélkül nehezen tudta mindennapi kenyerét elképzelni. A mai nagyvárosi polgár talán ntem is tudja-, hogy milyen meglepően hasonlít római elődjéhez. Legfeljebb, hogy a római kenyeret ma létminimumnak 'ési a római cirkuszt ma szórakozásnak hívják. De a kettő együtt még, mindig a mai városi ember elválaszthatatlan szükséglete, ha nem is meri olyan nyiltan magának bevallani, mint kétezer esztendő előtti őse, hanem inkább csak tudata alatt érzi, hogy .gyomrának, házbérének, villanyiszámlájának egyensúlya mellé odakívánkozik a kedély egyensúlya is, az a kis narkózis, amely) a színpadi reflektorok fényéből árad. Rosszul teszik azok, akik fölényesen lefricskázzák a színházat,, a mozit, a varietét, akik azt mondják, hogy ez is csak üzlet, amelyben pénzért árulják a romantikát, meg a mosolyt, az izgalmat, meg az ámulatot. Persze, hogy üzlet. De próbáljon valaki elképzelni ma egy várost a világon színházak, mozik nélkül. Ha léteznék ilyen város, azt szörnyű példaképpen tanítanák az iskolákban, mint a savanyúság és kedélytelenség városát. A színház, és mozi a város életének a muzsikája. A kedélye, a lüktetése, a ritmusa dobban meg egy városnak abban, hogy mennyi mulatságot fogyaszt el a kenyere mellé. Budapest a mosolyból mindig sokat fogyasztott. És ennek nagyon kell örülni. A pesti ember nem a fanyar polgárság közül való. A pesti ember egy magasabbrendü okos polgártípus. Szereti az illúziókat és nem sajnálja a pénzét, ha egy estére való kacagást,, vagy hangulatot vásárolhat a vacsorájához. A pesti ember szereti a színházat és a színház is szereti a pesti embert. Hol van hát a hiba, hogy néha mégis feltűnően elkerülik -egymást? Hogy a szerelmesek nem mindig találkoznak? Most nemsokára megint felszaladnak a függönyök a színházakban és a mozik vetítőkamrájában kigyullad a fénysugár, amelynek forró kévéjében a Greta Garbók és valamennyi egyéb illúziók kergetődznek. Beleértve az ösz- szes pesti színpadokat, az állami színházaktól, az Operaháztól egészen a kis kabarékig, az eddigi terv szerint ösz- szesen tizenhét színpadról fogják az új szezonban esténként narkotizálni ,a. pesti polgárt. Drámával és bohósággal, operával és Gassenhauerrel, viccel és bukfencekkel. A mozik száma pedig e pillanatban Budapesten nyolcva/nöt. Közöttük körülbelül tizenöt olyan, amelyet már .sértés is volna mozinak nevezni, mert jogosan megilleti őket a filmszínház elnevezés. Kényelmes), pompás filmpaloták, fürge, tehetséges, új versenytársai a színházaknak. És a többi hatvan mozi is talán csak a- berendezésével jelzi a maga- városrészének szerényebb nívóját. De a film, amit benne játszanak, ugyanaz, amelyet egy hónappal előbb a nagy filmszínház mutatott be. A pesti ember tehát esténként száznál több színlapot gusztálhat végig, ha felsóhajt benne a vágy a mesevilág után. A körút transzparenseitől a perifériák útvonaláig száznál több csillogó kapu, amelyen belül megvásárolható két órára a mindenről -megfeledkezés áfiuma. Nem csekélység. A legutóbb kiadott statisztika szerint a színházak egy esztendőben majdnem kétszázezer pengő vigalmi adót fizettek. A mozik vigadni adója pedig majdnem félmillió pengőt tett ki. Ebből mindenki kiszámíthatja, hogy a pesti polgárnak mennyi pénze maradt egy év alatt a színházak és mozik kasszájában, A pesti embernek kell a színház. É-s a színház mégis azt mondja, hogy rosszul megy neki. -Már mint a színházak A pesti ember habzsolja a mozit. És a mozik mégis azt állítják, hogy rossz az üzlet. Valahol mégis valami hibának kell lennie. De hol? [*: Most a szezon kezdetén meg szabad kockáztatni néhány feltevést, hogy a pesti ember színházéhsége mellett is miért bukdácsol mégis a színházak és mozik egy része évente egyik kézből a másikba? Miért keletkeztek az utóbbi években mindig a szezon közepén színházi válságok, csődök, konzorciumok -és miért kerülnek bizonyos mozik évente más-más vezetés alá! De ennél a kérdésnél a- színházat nem szabad összekeverni a mozival. Ha végeredményben ugyanazt a célt is szolgálják, eszközeiben és kivitelében, tehát üzleti struktúrájában mindegyik más-más műfaj. A színház élő személyeket, színészt, írót, zeneszerzőt fizet meg és ezeket szervírozza esténként a színpadára.., A moziknak nincs színésze, írója-, zeneszerzője, akikkel! személy -szerint felépíti esténkénti a maga szórakoztatási apparátusát.. A mozi -egy kész képet vásárol és nincsen dolga senki mással. Csak azzal az egyvalakivel, akitől a filmet megvette. De- csak akkor vette még, miután már előzőén- megnézte. Kockázata tehát ebből a szempontból jóval kisebb, mint. .a színházé, amely, amikor megkezdi egy áj darab próbáit, még nem tudhatja, hogy a darabból és a szerződtetett együttesből milyen előadás fog kikerekedni. Ha tehát egyformán üres is a nézőtér, az okok mindenütt máshol bujkálnak, legfeljebb csak az okozat, nyilvánul meg egyformán: a gyér széksorokban. Wj A pesti polgár azt mondja: — Minden reggel öt pengőt adok a feleségemnek és abból1 kész a reggeli,, -az ebéd, a vacsora. Viszont egy valamirevaló színházjegy darabja (közepesfajta) három pengő, Budapest adózása országos viszonylatban A földadó kivételével az összes adónemekből a főváros rója le a legnagyobb kvótát Korányi Frigyes báró dr. pénzügyminiszter az , elmúlt hét péntekjén mutatta be a képviselőházban az 1929—1931. évi adóstatisztikát. ,jEz a mindenképpen értékes összeállítás, különösen abból a szempontból bír ránk nézve jelentőséggel, mert módot nyújt arra, hogy a főváros közönségének adózását országos viszonylatban tárja fel és ezzel válaszoljon azokra, az igen gyakran felelős politikusok részéről elhangzó nyilatkozatokra, mintha a főváros polgársága az ország adóteherviselésében nem venné ki ‘úgy részét, límiu-t ahogy az számaránya, ipara, kereskedelme és pénzügye alapján megilletné., Az adatok megítéléséhez tudni kell a következő tényeket. Az ország lakosainak száma 1929'. ;évben 8,667.445 főnyi volt. Ez ,.a- -szám 1930-ban i8,683.740 és 19i31-ben . 8,734.206 főre emelkedett. Ugyanezen években Budapest lakosságának száma így alakult: 1919-ben 928.0'96, 1930- ban 1,004.600 és 1931-ben 1,0'11.997 lakosa volt a .fővárosnak, , . ■ \i Lássuk inár most, hogy történt az adózás, a Aszóban levő években a különböző állami adónemekben. A földadó előírása 1929. évre .... 41,0174.000 pen.s.ő 1030. „ .... 32,601.1000 1931. „ .... 32,106.000 „ is (ez 'volt. Éhből Budapest székesfőváros fizetett: 1929. évben .... 32,106.000 pengőt (egy adózóra esett 7.31 pengő). Budapesten a földadókötelesek száma 16.815. ^A lakosság 1.8%. Ez a pereentszám a 'vármegyékben, 3-5.6, a törvényhatóságokban pedig 114.6. 1930. évben csökkent az országos földadó, összege, ennek megfelelően a fővárosban is JLlO.OIOiO pengő volt a bevétel, 1031-ben jpedig mindössze 98.000 pengő. A házadó előirányzata 1929. évben .... 73,900.000 pengő 1930. „ .... 76.513.0010' ., 1931. „ .... '76,070.000 „ Ebből Budapest fizetett: 1929. évben .... 381,603.000 pengőt 1930. „ %. . . 410,762.000 „ és 19-31. ,, .... 40,775.000 „ Budapest székesfőváros közönsége tehát a házadénak több mint felét fizeti, vagyis 1929-ben 02.23%-át és, 1931-ben 53.7%. A liázkvóta is Hlyen arányban magas, mert míg a vármegyékben egy házra 20.67, 20,.0’8,és 19.37 ipengö esik, a törvényhatósági városokban pedig '99.81, 101.32 és 97.49, addig ugyanez a kvóta a fővárosban 1,640.65', 1,650.94 és 11,620.63 pengő az említett három évben. Érdemesnek partjuk ennek kapcsán felemlíteni, hogy a lakosok szaporodása 1924—31. évben hozott a vármegyékben 3.87%; a megyei városokban 8.44, törvényhatósági városokban 10.16,. Budapesten pedig 9'.34, ugyanakkor laz épületek számának szaporodása, megyékben 24.11%, megyés városokban 27.17, a {.törvényhatósági, városokban 28.95, Budapesten pedig 2.9.36.,. Az általános kereseti adó így alakul: A kivetés volt 1929-ben 27,944.1000 pengő 1930-ban 25,859.000 „ 1931 ben 24,205.000 „ Ebből Budapest lakossága fizetett: 1929. évben .... 8,931.0100 pengőt 1930. „ .... 8,3)812.000 „ 1931. „ .... 7,994.000 „ A százalékos kulcs a főváros polgárságára nem kedvező, mert míg 19-2.9. évben ennek az adónemnek 3.2,04% fizette, 1930-ban a százalék 32.59-re, 1931-ben pedig 34%-ra emelkedett. Érdekes, hogy a főváros közönségének 7.2,%, 1930-ban 0.7, 1931-ben pedig 6.8% fizeti az adót, a vidéken ■ez iaz arány számi kisebb. A társulati adó kivetése >a következő volt: az két személyre hat pengő. A villamos két személyre oda és vissza egy pengő. A ruhatár két személyre egy pengő. Színlapot már nem is veszek,, ellenben van még kapupénz és liftpénz, ami összesen hatvan fillér. A hat pe'n-gő helyett tehát kifizetek nyolc pengő és hatvan fillért, de akkor a színházból rohannom kell egyenesen haza, pedig milyen jó is volna utána még leülni egy kávéházba. Hiszen a két feketekávé borravalóval együtt- mindössze csak egy pengő és negyven fillér. Mennyivel olcsóbb, mint a színház. És ezért van az, hogy sokkal többen nevezték ki Pesten szórakozóhelyüknek a kávé-házat, mint a színházat. És még azt is elárulom, hogy a színházi kirándulás költségei közül melyik tétel fáj a legjobban. A ruhatár. Tudok nagyon- sok embert, aki -a jegyért nem sajnálja a három pengőt. De felháborodik azon, hogy egy kabátért harminc fillért és egy kalapért húsz fillért, mernek elkérni. — A mozinál más a helyzet. Jóval olcsóbb. Ruhatár 1929. évben .... 23,627.000 pengő 11030. „ .... 22,230.000 „ H931. „ .... 17,519.000' „ A Budapestre eső fizetési kötelezettség igy alakult: 1929. évben .... 14,312.000 pengő 11930. ,, .... 12,917.000 „ 1-931. „ .... 10,072.000 „ Ez adó csökkent, az -arányszám is csökkenő, Budapest adózása azonban éppen nagy, 1029-ben 59.9%-ot fizet a (főváros polgársága, 1030-ban 58.11, 1931-ben pedig 57.62% volt. A jövedelemadó kivetés volt: 1929- ben .... 48,641.000 pengő 1930- ban. ......... 43,902.000 „ 19 31- ben .... 39,817.000 „ A budapesti kivetés ez volt: 1929- ben ........ 24,544.000' pengő 1930- ban........ 23,875.000 „ 19 31- be-n ........ 22,726.000 „ Mí g az országos kivetés a vármegyégben és vidéken erősen csökkent, addig Budapesten nem redukálódott abban az arányban. Budapest ennek az adónak is több mint ötven- százalékát viseli, sőt 1931-ben közel hatvan százalékát. A vagyonadónál már más a helyzet, itt a vidék a. nagyobb arányszlámú adózó-. Az összkivetés volt 1929- ben ....... 13,113.000 pengő 19 30- ban ........ 12,717.000 „ 1931- ben ........ 12,002.000 „ a budapesti kvóta ez: 1929- ben ....... 4,001.000 pengő 19 30- ba.n........ 3,933.000 „ 19 31- ben ..... 3,874.000 „ Az adózási részvétel arányszáma Budapesten 30 százaléknál nagyobb, a percentuális kulcs azonban növekvő, 1931-ben elérte a 32%-ot A betegápolási adó nagyrészét Budapest fizeti. Az 1929. évi előírás volt 27,125.000 pengő Az 1930. évben-................ 25,075.000 ,, Az 1931.- évben................ 23,799.000 „ Eb ből Budapestre esett: 1929- ben-........... 10,540.000 pengő 19 30- ban ........ 1-0,131.000' „ 19 31- ben ........ 9,519.000 „ _ A percentuális részvétel Budapest számára növ-ekvö. Az 1929. évi arányszám 38.86-ról- 1931--fie 40.16%ra emelkedett. A rokkantellátási adónál hasonló a helyzet. A gépjárművek közúti adójából Bu-dapest többet fizet, mint a vármegyék és vidéki városok együttvéve. Ez az adókivetés volt 1929- ben"........... 4,628.000 pengő 1930- ban........ 4,873.000 „ 19 31- ben ....... 4,779.000 „ Ebb ől Budapestre esett: 1929-ben............. 2,702.000 pengő 19 30-bau ............. 2,842.000 „ 19 31-ben 2,729.000 A percentuális arányszám itt is növekvő, 58.4%-ról 60%-ra emelkedett. Szükségadót csak 1931-ben vetettek ki el-sőízben, még pedig 26,146.000 pengő összegben. Budapestre szóló kivetés 16,020.000 pengő volt, vagyis az egész összegnek 61.2S százaléka. * Az adéstati'Sztikának e-zek a. nyers számai mutatják, hogy Budapest bőségesen és teljességgel kiveszi részét az ország adózásában. Kiss József dr. NOVOPIN szénsavas fenyöffürdőbftn idegesség, fáradtság ellen nincs. Itt ellenben sokkal több. hiba volt- abban, amit a pénzemért- mutogattak. Eddig a filmek nagy része sablón volt. Ha. valamely filmnek sikere volt, akkor ugyanabban az esztendőben egymásután számos utánzat készült belőle. Aki egyet megnézett, annak a többi utánzatot fölösleges volt megnéznie, örülni kellett, ha egy esztendőben nyolc- tíz olyan film akadt, amelyik nem hasonlított semelyik elődjéhez. Valahányszor még egy mozi valami olyant mutatott be, ami új és eredeti volt, annak a nézőtere tele is volt. De ne kívánják, hogy lelkesedjem az olyan filmekért, amelyek úgy hasonlítanak egymáshoz, mint egyik^ tojás a másikhoz. Tudom, hogy a mozisnál ez is csak pénzkérdés. A tőkeerős mozi meg tudja magának szerezni a legdrágább, legeredetibb filmet is. De akinek kevés a tőkéje, annak, sajnos, a harmadrangú filmet kell bemutatnia, olcsón, de üres nézőtér előtt. * A többi, kérem, mind lényegtelen. A pesti polgár szerelmese a. színháznak, mozinak. A pesti polgár a szegénység; napjaiban legalább szépeket, akar álmodni. De olcsón. És nem mindig ugyanazt. A pesti polgár a legnagyobb fogyasztója a mosolynak, illúziónak. De ha ök ketten,, a pesti ember .é-s az illúzió, nem mindig tartjuk be pontosan a randevút és a pesti -ember néha otthon marad, annak rendszerint nem ő az oka. Balassa Emil
