Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1932-08-17 / 33. szám

Budapest, 1932 augusztus 17. lalkozunk, ctö eskütéri templom kötény ékének rendezése. Az Erzsébet-híd melletti megoldás, amely az littest és a templom között levő gödör áiboliozásávcil szélesíti meg a járdát, most van részletes kidolgozás alatt és a mntnka de ősz folyamán mér nqeg is indulhat. A piaristatelek helyén Mattoló új tér szintén rövidesen rendezve lesz, hogy így a felállítás alatt álló Erzsébet királyné-szobor megfelelő környezethez jusson. Budapest építészeti tört ténetének szempontjából fontos ünnepet ül a Közmunkatanács szep­tember végén, Szent Mihály napján. A kormányzó tízéves kormányzati jubileumának emlé­kére határoztuk: el a margitszigeti Szent Mihály - kap o !)>m restaurálását. Ez a kis templom a legrégibb a székes- főváros olyan építészeti emlékei közül, amely a meg­maradt falrészek és faldísztörcdékek alapján korhűen restaurálható volt. Az építési munka befejeződött, a belső berendezés megtervezése most folyik legkiválóbb építéstörténeti szakértőink közreműködésével. A román stílusú budai építőművészet egyik gyöngye támad új életre ebben a kápolnában, amelyet, mint a magyar kul­túra helyreállított ősi emlékét, büszkén mutathatunk meg a külföldieknek. Eakovszky Iván a következőkkel fejezte be nyi­latkozatát: — A Közmunkatanács, régi szokásához híven, csend­ben dolgozik tovább: a |nyilvánosság elé csak lcész ered­ményekkel szeretünk lépni. Reméljük:, hogy a gazdasági viszonyok javulásával ilyenek formájában is minél gyakrabban fogunk tudni a közvéleméy elé lépni. * * Borvendég Ferenc helyettes polgármester: Késedelem nélkül megkezdjük az ínségmunkák lebonyolítását A fővárosi ínségmunkák megindítása a legnagyobb lendülettel megy előre a: maga útján. Borvendég Ferenc helyettes polgármester már kiírta az ötmilliós csatorna- építési pályázatot, az egymillió értékű várostelepítési építkezéseket és a jövő héten teszi közzé a, 2Vfe millió pengős útépítési kiírást is. Ilyenformán 8^ millió pen­gőre rúg az az összeg, amit a tízmilliós hitelkeretből eddig előkészítettek. A nagysikerű akcióról és fontos részletkérdésekről intéztünk kérdést Borvendég Ferenc helyettes polgár« mesterhez, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munka­társának : —- Augusztus 26-án jár le a csatornaépítési ajánlat versenytárgyalásának határideje és bár a dön­tésre november 30-ig tartott fenn magának szabad kezet a főváros: meggyőződésein, hogy a munkálatok kiadása már szeptember folyamán valósággá válik. ­Ennek megtörténte után a vállalkozók megindíthatják a munkálatokat a kijelölt úvonalakon és a; megszabott képetek között foglalkoztatáshoz juttdthatnak rengeteg mérnököt és többezer mwyijáást. ■—■ Nem áll meg az az aggodalom, hogy a munkák esetleges késői megkezdése kényszerszünetet ír elő a téli hónapokban. A csatornamunkák ugyanis azért elő­nyösek, mert azok télen is folytathatók és csak várat­lanul szigorú tél esetén kell négy-hathetes szünetet tar­tani. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy a csatornaépítések egész terjedelme a föld mélyében folytatható, ahol a fagy nem be­folyásolja' a munkát. Általában a csatornaépítés az a fajtája a munkálatok­nak, amelyek úgy ősszel, mint télen és tavasszal min­den zavar nélkül lebonyolíthatók. — Az ajánlatok benyújtása előtt természetesen nem áll tájékoztatás rendelkezésre afelől, hogy az egy­ségárakat a vállalkozók milyen kalkulációk alapján teszik meg. Az előkészítések során azonban alkalmam volt bizonyos értesüléseket szerezni és olyan jelensége­ket tapasztalni, amelyekből örvendetesen állapítható meg, hogy a vállal­kozók teljesen átérzik a főváros kezdemé­nyezésének szociális jellegét. Ha ez így van, akkor azt hiszem, az ajánlatok fölötti döntés hamarosan megtörténik és késedelem nélkül el­kezdjük ai munkálatok lefolytatását. * Borvendég Ferenc helyettes polgármester szerdán folytatja félbeszakított szabadságát, de a jövő hó végén újra. visszatér és átveszi a hatáskörébe tartozó gazdasági ügyek irányítását. Vállalhatja~e a tanács a törvényben előírt felelősséget, amikor huzamo­sabb Idő óta szünetel a működése? Erősen közeledik az az időpont, amikor a fővárosi törvényhatóság legfőbb intéző szerve: a tanács, megkezdi munkásságát. Az elmúlt napokban várospolitikai körök­ben sok szó esett arról, hogy a törvényhatósági tanács munkájának szünete nem befolyásolja-e a folyamatban lévő problémák elintézését. A vélemények ilyetén való meg­oszlása indított arra, hogy felvessük ezt a kérdést a tör­vényhatósági tanács egyik legtevékenyebb tagja, Scheuer Róbert országgyűlési képviselő előtt, aki a következőket mon­dotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — örömmel állapítottam meg az egyik nyáreleji tanácsülésen, hogy hivatalos részről a tanácstagok sza­badságidejének beosztásáról kértek pontos tájékoztatást. Ebből joggal következtettem arra, hogy a szándék: nem, más, minthogy e válságos időkben, amikor napról-napra szükség mutatkozik bizonyos intézkedésekre: azt akarják biztosítani, hogy a tanács tagjai határozatképes: számban maradjanak együtt a fővárosban. , Azt hittem, hogy eredményesen érvényesül a Fővárosi. Hírlapban többször kifejtett az az álláspontom, hogy cq törvényhatósági tanács szünet nélkül e,gyütt\m-arccdjon és folytaésa eredményes tevékenységét. ■—- íSajnálattal kellett megállapítanom, hogy az egész nyári időszakban a. tanácsot egyetlen egyszer sem hívták ’össze és így a legtöbb tanácstag, csak az újságok híradásaiból értesül arról, > ami a városházán történik. Olvastam például, hogy mennyire halad, vagy nem halad előre a szükségmunkaj, az újságokból értesültem a MU-, döttséyek felvonulósairól, amelyeknek rendbeigazítására a rendőrséget kellett igénybevenni, a lapokból informá­lódtam arról, hoigy a Beszkárt a közlekedési bizottság és a tanács állásfoglalásaival szemben milyen változtatá­sokat hajt végre. Fontos és kevésbé jelentőségteljes ese­ményekről szereztem így tájékoztatást. — Mindezek után le kell .szögezni, hogy az a szerep, amit az új fővárosi törvény a ta­nácsnak szánt, egyáltalában nem jut kifeje- , zésre s így gondolni kell arra is, vájjon ez a tanács vállal liatja\-e a törvényben előírt feíelősséget akkor, amikorL hivdfialosan semmiről sóin- informálják. — Pártok és egyének részéről különböző gondolatok, egészséges tervek és ötletek látnak napvilágot, olyanok, amelyek alkalmasaknak látszanak a megvalósításra. Mind érdemesek arra, hogy a törvényhatósági tanács, velük foglalkozzék, azonban a tanács nem tart ülést. Ne felejtsük el, l^gy amikor az őszi kampány megindul, akkor a tanács az 1933. évi költségvetés feldolgozásába, merül és így nem jut abba a h&lyzeibe, hogy folyó, ügyekkel is foglalkozzék, olyan ügyékkel, amelyek ak­tualitásuknál fogva kézzelfogható eredményekkel biz­tathatnak. A helyzet most tehát úgy alakul, hogy július elejétől a költségvetés letárgyalásáig hatásban megnyilvánuló munkát a tanács nem végez, amelynek láttán fel kell sóhajtani: „Nem ezt akartuk uram, nem ezt“. * Scheuer Róbert íiagyérdekességü nyilatkozata fontos tanulságok leszűrésére nyújt alkalmat.' Felfogását bizo­nyára illetékes helyen is hangoztatni fogja a legelső alka­lommal és véleményét kifejti mindazon tényezők előtt, akiknek a törvényhatósági tanács foglalkoztatása a fel­adata. Idegenforgalmi optimizmus Irta: Miklós Elemér dr. min, tanácsos, az Idegenforgalmi Tanács főtitkára Nemcsak a, főváros, de az egész magyar nemzet ha­gyományos ünnepe néhai való Szent István király nevenapja, mely bosszú évek óta: tetőpontja a magyar (belföldi idegenforgalomnak. Budapest ünnepi körmer nettel, tűzijátékkal, kivilágítással fogadja az idezarán­dokoló vendégek tízezreit és külön érdekessége az ist- vánnapi ünnepségeknek az a Gyöngyösbokréta, melyet a magyar nép ősi táncaiból kötött csokorba Paidini Béla zsenialitása. Ezt a történelmi távlatú és légkörű, ragyogó nyári ünnepet szeretnénk arra. felhasználni, hogy idegenforgalmi optimizmust hirdessünk mind­azok számára, akik ettől a fontos nemzeti, gazdasági és kultúrtényezőtől várják a ma­gyar sors és egyéni érdekük jobbrafordulását. Egyrészt a. külföldi nagyobb gócpontokban nyert köz­vetlen tapasztalatok, másrészt a magyar főváros iránt állandóan mutatkozó intenzív érdeklődés garantáljak, hogy túl vagyunk a mélyponton és bízó hittel mondhat­juk, hirdethetjük, hogy új fellendülés és soha nem remélt felvirágzás előtt áll a ma­gyar idegenforgalom. Ehhez az 'optimizmushoz mérten kell résztvenni az előkészítés nagy munkájában mindazoknak a tényezők­nek, hivatalosaknak és magánosoknak, melyek össze- működése biztosíthatja egyedül számunkra azt, hogy az eljövendő konjunktúrában mutatkozó eredményeket biztosíthassuk. Első feladatunk, hogy a hét szűk esztendő utolsó hónapjaiban sínylődő idegenforgalmi iparunk, szállodáink, fürdőink és üdülő­helyeink segítségére siessünk, s minden telhető támogatással megóvjuk az összeom­lástól azokat az intézményeket, melyek nélkül nem var gyunk képesek idegenforgalmat lebonyolítani. Nem szabad lankadnunk a propagandatevékenység tovább­fejlesztése terén .sem, mert az elért eredmény legjobban igazolja, hogy Budapest nemcsak megéri, de busásan vissza is fizeti az ismertetésére fordított költséget és fáradságot. A fokozott propagandával kapcsolatban azonban hozzá kell fogni, még pedig gyorsabb tempó­ban, energikusába akarással a főváros fürdői­nek oly mértékű kiépítéséhez, hogy a mostani egy-kétnapos átutazó idegenek he­lyett hosszabb tartózkodású: fürdővendégek ezreit lát­hassuk vendégül Budapesten. Akkor nemcsak piros Pünkösd napján és Szent Istvánkor fog a magyar ide­genforgalom felvirágozni, hanem egész éven át ál­landó, bőséges forrása lesz ez a külföldi áramlás a ma­gyar gazdasági éltetnek. Az idegenforgalmi optimizmus jegyében köszönt­jük, biztatjuk mindazlokat, akik munkával, hittel, ál­dozatkészséggel, szakértelemmel és önzetlen hazafiság- gal készítik elő a mi ezirányú, ragyogó terveink meg­valósítását. HUTTER SCHRÄMTE RT Budapest, X. kér., Gyömrői-út 80 Városi mintaraktár: VI., Vilmos császár-út 63 Kerítések, kerítés-fonatok, tűzhelyek és kályhák szénre nagy választékban Telefon: J. 379—36. Leukoplast magyar gyártmány

Next

/
Thumbnails
Contents