Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-07-27 / 30. szám
Budapest, 1932 július 27. & Pesti kirakat Paulini Ez a furcsa, pipásember (most divatban vannak a a pipások!) különös dogokat művel. Mert tessék megjegyezni, hogy ez a Paulini — vulgo : Béla bácsi -— nem makrapipát szív, hanem, komisz angol pipát és angol pipaszó mellett ülvén a kávésháznak márványasztalánál, magyar parasztnak tolja fel magát. Béla bácsi bebizonyította, hogy az urát nem az az asszony gyászolja igazán, áld sűrű, fekete fátyolt visel és nem az ismeri igazán1 a magyar népet, aki istállószagú ködmenben, sáros csizmában, kostökacskóva.I kevélykedik az aszfalton. Paulini Béla, miközben televan a lelke gyönyörű európai kultúrává!, miközben, imádja a világzseniket, ka elkezdi, versenyre kel Mark Twain-nel, Tristan Bernalddal, jobban ír, mint Roda-Roda; ugyanakkor zso Józsin ás áhítattal, rajongó hittel csiholta ki a miagyar 'néplélekből a Gyöngyös bokrétát. És ezt is hogyan csinálta! Eleinte senki sem akart neki hinni, mert azt hitték, hogy Béla bácsi megint bolondozik. Egyszer aztán csak leesett az álluk, amikor meg látták Béla bácsi csákvári parasztjait „,a világot jelentő deszkákon' ‘, ahol egy-kettőre olyan otthonosan 'mozogtak, mintha mindegyik legalább egy Rózsahegyi lett volna. Pedig igazi parasztok Ivoltak. Még rettentőbb elámulás volt ia Háry János az Operában. Piát ezt is lehet? Hát hiszen eddig senki, de senki a magyar népleiket, a magyar népköltészetet, a magyar népmesét nem ismerte! És végül tavaly jött a Gyöngyös bokréta. A milleniumi díszbandériumnak nem volt annyi száz színe, mint a Paulini Béla parasztjainak, akiket tömegesen zúdított föl a főváros árnuló utcáira a csonkaország minden sarkából. De hogy kutatta ki, hogy szaladgált, szaglászott, mint egy kultúrkopó a festői viseletek, selyemkendők, rokolyák, ráncos szoknyák, rámás csizmák, meg mi minden után! És az idén 'bevonul Béla bácsi a Gyöngyös bokréta paraszt-áradatával az ország első színházába, a Nemzeti Színházba. Évtizedek lót-a csorog |az 'izzadság] a „népies* * íróinkról, mert mindenáron népszínműveket akarak írni1, írnak is, da la kutyának se kell. A Nemzeti Színház, az Akadémia, a hivatalos irodalom selyemágyba fektetné, aranymagon etetné az írót, aki fel tudná támasztani azt laz örökre'és feltámaszthatatlanul elhunyt — hála Istennek el hunyt — irodalmi műfajt. Frázisok zúgnak, jutalmak csillognak, minden hiába. Közben pedig Paulini Béla a maga bölcs, bunfordi nagy fejéivel rájött a legegyszerűbb igazságra, hogy a népet nem utánozni leéli, hanem a népet magát kell adni. Ez az egész. Paulini Béla kegyelméből Szent Istvánkor a Nemzeti Színház betöltheti azt a hivatását, amit annyiszor ráparan- csolhak, de amit soha sem tudott megközelíteni sem. Ez a furcsa, darabos, goromba, nagyszívü, rajongó, ez az igazi kávéházi bölcs, az irodalomnak ez a kivert kutyája most a Nemzeti Színház színpadáról fogja megmutatni Budapestnek az igazi magyar parasztot. Hogy Paulini Béla milyen nagy dolgot csinált, arra jellemző, hogy kikiáltott és ünnepelt zsenik kiakarták csavarni a kezéből az elért nagyszerű eredményeket. Igenis, már jelentkeztek a magyar Reinliardtok, hogy szép, szép, ez a Paulini nagyon jó speditőr, pompásan szállítja Pestre a parasztokat, de mihelyt tazok a színpadra teszik a lábukat, az már az ő reszortjuk. Azt hiszem, Béla bácsi győzött, nem adta oda senkinek ia parasztjait, Ne is adja! Azok az övéi, azokkal 'csak ő tud bánni, a parasztiélek hegedűjén csak ő tud játszani. Piipka Ferenc főpolgármester szemében tavaly a Városi Színház páholyában könny csillogott, amikor Paulini parasztjainak sikerét, csillogását látta. Ripka Ferenc kötelessége, hogy megvédje mindenkorra a Paulini Béla pat-entjét az összes magyar Reinhiaxdtokkal szemben. Kazánok Radiátorok STREBELMQVEK BUDAPEST, V., ALKOTMÁNY-UTCA 16. TELEFON: 16—5—65. Gyártelep: MOSON Műkövet, műkőhöz minden színben zúzalékot olcsón szállít a BUDAPESTI KÖGYÁR (Hämmerle Adolf utóda) Budapest V., Fisegrádi-u. 65. Telefon: 906—37. I Nem ígér komoly eredményeket a ! racionalizálás, amíg a szakembereket j háttérbe szorítja a minősítési törvény A városfejlesztés egyik legfontosabb előfeltétele az aktív telekpolitika megteremtése — Elsőrendű érdeke a fővárosnak, hogy bekapcsolódjon a Balaton-kultúra megszervezésébe Nagy feltűnést keltett az elmúlt napokban Gallina Frigyes dr. tanácsnok jelentése, aki minden részletre kiterjedően foglalkozott a közigazgatás hiányosságaival. Sok érdekes ilyen visszásságokra mutatott rá, amelyek új irányokba kell hogy tereljék a főváros adminisztrációját. A racionalizálással kapcsolatos további követelményekről folytattunk beszélgetést Becsey Antal törvényhatósági tanácstaggal, az Egységes Községi Polgári Párt társelnökével, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A főváros közigazgatását ési a közönséget egyformán érdeklő probléma került napirendre a közigaz. gatás egyszerűsítése révén, amelyre Gallina Frigyes megbízott tanácsnok úr érdekes tanulmánya tereli a figyelmet. Jelentése csak ö!ső része annak, amit tőle várunk, mert /bizonyos,! hogy munkáját további ágazatokra is ki fogja terjeszteni., Érdekes' képet kapunk lúa’v a statisztikai adatokból, mint a! szemléltető grafikonokból, amelyek meggyőznék mindenkit arról, hogy a mai ügykezelés sok kívánnivalót hagy maga után, mert a kezelés 28—30 napot vesz igénybe és nem kevesebb, mint 50—80 mozdulatot igényel a további eljárás is. Ahol csak a szorosán vett ügyiratkezelés ilyen hosszadalmas, ott nem lehet csodálkozni azon, hogy az intézkedések is kibírhatatlanul késedelmesek. Megtudjuk mindebből, hogy a közigazgatás abszolúte nem modem, sűrítve van zaklató eljárásokkal és mindezeken feliül hallatlanul költséges. Nézetem szerint a szorosan vett adminisztrációs teendők egyszerűsítése !nem elég, ha nem terjeszkedünk ki a szervezeti változtatásokra. A közigazgatás egyszerűsítése nélkül csak fél- friunkát végez a racionalizálás, amelynek feltétele az érintkezés a felekkel1, az igazgatás közvetlen kapcsolata az érdekeltségekkel és a szakszerűségnek a mainál lényegesen erőteljesebb érvényesülése. A helyzet ma az, hogy a fonnák elnyomják a lényeget— Rá kell mutatnom arra az anomáliára, amit ói minősítési törvény teremtett meg, bár elismerem, hogy igyekeznek a gyakorlatban annak érdekében, hogy a régi törvény szelleme tompuljon. Nem lehet a közigazgatás egyszerűsítéséről beszélni addig, amíg a jelenlegi rendszer abban a formájában áll fönn, hogy a szakemberek szerepét a közigazgatás háttérbe szorítja. Lehetetlenség arra gondolni, hogy a racionalizálás nagysikerű eredményeket hoz, amíg a közoktatási ügyosztály élén nem állhat szakember, amíg a közlekedési ügyeket nem irányija közlekedési szakférfiú,, amíg a pénzügyi osztály élére nem kerülhet például kiváló bankszakember és amíg a közegészségügyi ügyeket nem elsőrendű orvos vezeti. Ilyen egyoldalú felfogás közepett nem lehet komoly racionalizálásról szó. Ki kell terjeszkedni tehát mindezeknek a problémáknak helyes irányba terelésére és ebből a szempontból1 felfokozott érdeklődéssel várjuk Gallina taWátcsnok út további eredményeket ígérő munkáját. ________ Sz óvátettük a várósszabályozások menetének gyorsítását, amely most úgy látszik komoly vágányokra került. A különbizottság működésével kapcsolatban Becsey Antal a következő kívánalmakat szögezte le: — A városszabályozási és a telepítések kérdése szorosan összefügg a telekpolitika alakulásával. A közgyűlés nemrégiben kiküldött. Harrer Ferenc elnökletével egy külön bizottságot, amelyiknek feladata a városszabályozások fontos problémájának a tárgyalása, olyan gyors javaslatok kidolgozása révén, amelyek a városépítés programját állítják össze. Éhbe a hézagpótló munkába nemcsak városszabályozási kérdések, hanem közlekedési, szociális és gazdasági szempontok is belekapcsolódnak és meggyőződésem, hogy ez a bizottság nem fogja szem elöl téveszteni a telekpolitilca) programjáénak' kidolgozását sem. — Tovább ugyanis nem tartható fenn az az apátia, ami telekpolitikánkban észlelhető. Tudni kell, hogy a főváros vagyonának jelentékeny részét telkek alkotják, amelyek aktiválhatok lennének. Szükség van tehát új telekpolitika inaugurálására, ami nemcsak pénzt jelent, hanem a gazdasági élet bizonyos rr^oz goló dósát is magával hozza. A hetes ínségbizottság' legutóbbi ülésén is merültek fel bizonyos tervek, amelyeknek az a lényege, hogy a körülbelül 5—6 millió négyszögölre rúgó telkeket bizonyos programszerűséggel engedjük át a gazdasági élet és a szociális intézmények javára. Ebben a tekintetben hasznos munkát végezne a Harrer- féle bizottság, ha konkrét programot dolgoz ki az aktív telekpolitika megalapozása számára. A külföldi üdülések korlátozott volta fokozottabb mértékben tereli a figyelmet egyetlen tömegellátást biztosító vidékünkre: a Balatonra, amelynek a fejlesztése messzekiliató érdekeket képvisel. Erről a kérdésről Becsey Antal az alábbi kijelentéseket tette: — Érdekes könyv hagyta el a napokban a sajtót a Balaton problémájáról, amelyik a Mérnökegylet kiadásában és a kultuszminiszter támogatásával terjedelmesen foglalkozik a Balatonra, vonatkozó azokkal az előadásokkal, amelyeket a legutóbbi ankéten tartottak. Százharmincnégy ábrával és 28 képpel tarkított szép kiállításban tárja föl a könyv a magyar tenger ügyeit és a közlemények szerzői között úgy az építészet,, a művészet, valamint a közlekedés, az útépítés, a közegészség- ügy és a balneológia 'legkiválóbb képviselői szerepelnek. Nagyon érdekes tanulmányozni ezt a könyvet azoknak, akik a Balaton gazdasági és balneológiái tényezői iránt érzékkel viseltetnek. A székesfőváros a balatonkénesei üdülőtelepe, valamint a főwyódi é'e zarríúrdi gyermek- hyaratőmtézményei révem ugyancsak érdekelvei vanl a Balaton jövő sorsának kialakításánál. — A könyvből minden kétséget kizáróan kitűnik, hogy a Balaton körül az eddigi politikában súlyos hibák történtek. Hiányzott a programszerűség és minden, ami történt, csak ötletszerűen jött létre, a telepítések pedig szinte gazdátlan elgondolás alapján létesültek. A magyar tengernek wem volt alkeüma a kömohj. fejlődés útjára lépni, mkft hiányzott az egyöntetű elgondolások tervszerű bégráheojtásen. — Pedig el kell ismerni, hogy a Balaton gyönyörű természeti adottságai impozáns keretet, adhatnak az építési elgondolásoknak. És mégis mi a helyzet? Építettek házakat, sokszor a tó árterületeire, esztétikai és a természet környezeti harmóniájának háttérbeszo látásával, ugyanakkor pedig a közlekedési szempontok elhanyagolt képét mutatnak. El kell ismerni, hogy az útépítések terén történtek bizonyos lépések, de a szárazföldi közlekedés és a vízi hajózás még mindig szervezetlen szituációban van. Az egészségügyi berendezések primitívek és szinte csodálatot keltő, hogy az annyira frekventált üdülőhelyeken nincs ivóvíz és csatornázás. A kérdések sorozatai megkövetelik, hogy programszerűen kezeltessenek a Balaton ügyei és ebben a tekintetben örvendetesnek tartom az intéző bizottság akcióbalépésót, amelyik Tormag Géza államtitkár vezetésével a legnagyobb hivatottsággal indítja meg a Balaton kultúrájának kifejlesztését. * Az a körülmény, hogy a főváros sok tekintetben érdekelt a Balaton partjain, lehetővé teszi számára, hogy hallassa szavát és megfelelő intézményei révén bekapcsolódjon a Balaton felvirágoztatásába. Fedezze fel Ön is a Velencei-tó szépségeit! Budapesttől 1 órányira, a Velencei-tó Magyar ■ Velencéi!, GÁRDONY F (ÍREDEN magaslati és partme”nti villafeSEcek a-oSenként P 3-10! 2le£i tésre. Nyári és téli sportok. Jó ívóvíz. Villanyvilágítás. Fürdőjog. | Örökkabin vehető a strandon, villatelek vétell<ényszer nélkül is. * 140 P vételárért részletfizetésre, telekiönyvi szolgalmi joggal biztosítva, i Strandvendéglőkben menü P 1.20. Menettérti weekend-fegyek P 2'20, BARACSKA-PETTEND telepen j Budapesttől 28 km-re. vasútvonal két oldalán lett, taíajvizmentes íiázíielyek □ ölenként P 1.20-fól havi IQ pengő résíletfizetéssei. Jó ivóvíz. Kitűnő termőföld, gyümölcstermelésre kiváló. Innunn onlnhum indul a városi irodától (l-Horthy Miklós-körtér myyuil dlHUÜUoZ 3/b. I. 6. Telefon 694—33 ) minden vasár- és ünnepnap, d. e. 3/49 és d. u. 3 órakor, minden kedden, csütörtökön és szombaton 3 órakor. ❖ Kérjen prospektust. KISS JENŐ okleveles mérnök, építési vállalkozó Budapest, V, Zoltán-ucca íO. szám Telelőn : Auf. 150 81 az EGYSÉGES KÖZSÉGI POLGÁRI PÁRT jj——n hivatala* lapja
