Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1932-07-20 / 29. szám

6 Budapest, 1932 július 20-. Szenzációs látványosságnak ígérkezik a római emlékek földalatti múzeuma Állami hozzájárulással folytatják a gazdag archeológiái kutatásokat A tudományos világ érdeklődését európaszerte felkel­tették azok az ásatási eredmények, amiket a lebontott Piarista-klastrom helyén produkáltak az Aquincumi Múzeum tudós vezetői: Euzsinszky Bálint egyetemi tanár és Nagy Lajos egyetemi magántanár. Az ásatások tudvalevőleg Aquincum Duna-balparti erődítményének rendkívül érde­kes maradványait tárták fel, annak bizonyságául, hogy Pest korántsem olyan fiatal város, mint általában hinni szokták, hanem az első települések ideje megelőzi a római kort is. Az Erzsébet-hídnál napvilágra került maradványok között legemlítésreméltóbb az a három és félni éter széles, beton- keménységű öntött várfal és az a négyszögletes bástya- torony, amelyek a pesti oldalon régtőlfogva sejtett római castrum maradványai. A főváros vezetői és az egész magyar tudományos élet az ásatások folytatását kívánta, amikor az Erzsébet ki­rályné-szobor közeli felállítása és leleplező ünnepsége súlyos helyzetet teremtett. Ekkor történt, hogy Earafiáth Jenő kultuszminiszter Szily Kálmán és Eertész'K. Róbert állam­titkárok kíséretében személyesen megtekintette az ásatáso­kat és az ásatások folytatása mellett foglalt állást. Úgy nyilatkozott, hogy minden körülmények között módot kell találni az ásatások megőrzésére és olymódon vaké konzer­válására, hogy a publikum számára mindig hozzáférhető legyen. Erre egyetlen mód kínálkozik: földalatti múzeum építése, illetve a római leletek olyan arányi! lesüllyesztése, hogy ott olyan és akkora földalatti építményt lehessen létesíteni, amely a feltárt romokat magában foglalhatja. A Fővárosi Hírlap munkatársának illetékes helyről szerzett éltesülése szerint a Műemlékek Országos Bizottsága és a kultuszminisztérium együttesen sietnek a főváros segít­ségére és már készítik is ennek a földalatti múzeumnak a terveit. A kultuszminiszter azt is kijelentette, hogy az ása­tások megfelelő módon való megőrzésének és konzerválásá­nak költségeihez is hozzájárul, hogy ezzel is elősegítse a főváros törekvéseit. — összesen mintegy 30—40.000' pengő költségről van szó, — mondotta informátorunk, — amelynek egyrészét a főváros, másik részét pedig a kultuszkormány vállalja. Egyszerű betonépítményt terveznek, amelynek lapos üveg­teteje egyszvntben less a park magasságúval, úgy, hogy a pázsitágyak között alig észrevehető és hasonlóan rejtett a levezető lépcső is. Az ásatásokat egyébként most már egésiz biztosan foly­tatják. Egyelőre még két kutatóárkot vonnak s ezt a mun­kát összekapcsolják a tér planirozási munkájával, hogy lehe­tőleg ne járjon sok külön költséggel. Az ásatások folytatásától a szakemberek további nagy eredményeket várnak és azt hiszik, hogy még sikerül a római ■ erőd nagyrészét megtalálni. * A Piarista-téren kezdett ásatásokon kívül egy másik nagyjelentőségű archeológiái munka foglalkoztatja a Né­metiig Károly tanácsnok vezetése alatt álló közművelődési ügyosztályt. A Németvölgyi-útón kezdett) ásatásokról vau szó, amelyek során Mátyás király legendás vadászkastélyá­nak gazdag és beszédes maradványait találták meg. Ez az ásatás magánterületen történt, így a fővárosnak, vagy az államnak sürgősen intézkednie kell, hogy a lelet közkincs maradjon. A hidegkúti ingatlan tulajdonosával indultak is informatív tárgyalások, ezek azonban nem bíztatnak ered­ménnyel, mert a Mátyás-kori emlékeket rejtő ingatlan négy­szögöléért 60—70 pengőt kérnek, ami indoko­latlanul magas vételár lenne. A közművelődési bizottság legutóbbi ülésén foglalkoztak ezzel a kérdéssel és egyhangúan az a felfogás alakult ki, hogy a főváros vezetősége a legsürgősebben tegye meg a szükséges lépéseket oly irányban, hogy vagy nyilvánítsák műemléknek és sajátítsák ki a területet, vagy pedig vegyék meg, illetve más telket adjanak érte cserébe. Mindkét irányban megtörténnek a szükséges lépések és valószínűleg az utóbbi megoldást választják, mert a telekcsere1 a legegyszerűbb lehetőség. Akármelyik megoldás valósul meg, az elhatározással sietni kell, mert az archeológusok véleménye szerint az egykori vadaskert és a hajdani királyi vadá-szkastély környékén még további gazdag maradványok várnak feltárásra. Egyoldalú üzleti érdekek érvényesítéséért folyik a szívós harc a jégrendelet körül A magukat műjéggyárosoknak nevező vállalkozók ki akarják szorítani a termelő kisiparosokat a főváros jégellátásából Évek óta. folyik egy csúnya ó- kíméletlen karc bizonyos nagyvállalatok és kisiparosok között, azzal a le nem tagadható célkitűz/éssel, hogy egzisztenciák megi'zlinjenék és virágzó kis vállalkozások el-odortatása növelje Budapest tönkrement gazdasági egyedeinek szomorú -tatisztikáját. A harcot a jéggyártó üzemek indították a természetes jégtermelők ellen, hogy meg­fojtsák a kisiparosok tömegeit, akik tisztességes mun­kával sorakoznak a millió- főváros jégellátásának szol­gálatába. A1 jelszó a műjég és a természetes jég kö­zötti különbégek kiélezésén alapszik, amelynek han­goztatásával azonban a jéggyárak nem tudják bizonyítani, hogy a természetes jég a bacillusok millióit tar­talmazza és így a főváros lakosságára ve­szedelmet jelent. A jéggyárosok csodálatos szívóssággal, de a bizonyító­kok feltárása nélkül híresztelik ezt az egyoldalii véle­ményüket és Inem riadnak vissza, attól sem, hogy kon- kurrenseik meggyengítésével egyidejűleg pánikot kelt­senek a fogyasztóközönség szélei rétegeiben. Szakemberek és hozzáértő tekintélyek kimutatáuii szerint a kétféle módon előállított jég Összetétele alig különbözik egymástól és mint ahogy nem tételezhető fel, hogy a műjég veszedelmeket zúdíthat a közön-ég egészségére, -éppúgy nem állja meg helyét az a gya­núsítás sem, hogy .a természete* jég káros visszahatást gyakorol. A harcnak kizárólag üzleti háttere van, mert az úgynevezett jéggyárak, — négy-öt vállalkozó — képtelenek leküzdeni a jégtermelő kisiparo­sok konkurrenciáját, akik olcsóbb áron hoz­zák forgalomba a nyári hónapoknak ezt a nélkülözhetetlen szezoncikkét. A közönség, megtévesztésére irányuló akció s.orán azt mondják, hogy a természetes jég elso- orban a hús- neműelcet fertőzi meg, holott 'köztudomású, hogy úgy a henteseknél, mint a magánháztartásokban semmiféle származású jég \nem talál érintkezést a hússal, mert a hűtés, illetve a fagyasztás csak közvetett úton történik. ■Ilason-ló a helyzet -a többi élelmezési cikkeknél is c­így a fertőzés veszedelméről oly ékesen kifejtett ten­denciózus híresztelések csak 'a kis jégkereskedők tönkre­tételére irányulnak. Ez okból történik nagy vehemenciával a jégrendelet forszirozása, amelyikbe feltétlenül fel akarják vétetni azt az intéz­kedést, hogy Budapesten kizárólag csak műjeget sza­bad használni Erőltetik tehát azt a terméket, amelyet gyárilag állítanak elő, olyan üzemekben, amelyeket az érdekeltek nagyarányúnak neveznek, de végeredményben -csak ki> műhelyek, ahol a termelés a maga gyors tem­pójában nem mindig, rendelkezik a higiénikus feltéte­lekkel. Az kétségtelen, hogy a jégrendelet mielőbbi kiadását a közérdek szempontjából kívánatosnak kell tartani, azonban a közegészségügyi előírásokat egyformán le­het érvényesíteni úgy a mesterséges, mint a természetes jég forgalombahozásánál. A döntésre hivatott körök nem száműzhetnek értékes exiszten-ciákat csalki azért, -hogy néhány vállalkozó még gazdagabb aratáshoz jusson és ezért a jégre«delet cb-akis olyan feltételeket szabhat, amelyek egyformán -biztosítják a gyárak és a jégtermelők boldogulását a közönség -érdekeinek egyidejű megvédeknezése mellett. MULTIGRAPH házinyomda és sokszorosítógépen minden nyomtatvány házilag készíthető el. Vezérképviselet: TELEFON: ROSINGER L/u ■ C I 28-2-47 BUDAPEST, VI., VILMOS CSÁSZÁRÁT 21. ICHMEIUÍpL GÉZA ruuimiiiu.ni BUDAPEST, V., ALKOTMÁNY-U. 4 - TEL.: AUT. 297-57 BEMAG’ emelők ezerszeresen be­vált elektroeme- lőink 1/4-9 t. te­herbírásig DEMAG­függődaruk szabványrészek­ből összeállított pályán futnak. Teherbírás 1/4-31. BEMAG­ketfősemelők egyidőben két te- hevhoroggal működ­nek, zsákokat és ládákat 250 kilogr. súlyig. Magyarországi képviselő: Königsberge** Gyula oki. gépészmérnök Budapest, VIII., Üllőí-út 14. Telefon: 40-3-94. ÁMON ANTAL ÉS FSAI KÖVEZÖMESTEREK, ÜT-, CSATORNA- ÉS BETON ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK, FÖLD­MUNKA,VÁGÁNYFEKTETÉS,MÉSZKŐBÁNYA Vili., FUTÓ-UTCA 10, TELEFON: J. 303—S5. HAJNAL IHRE oki, mérnök, kevezőmester Budapest;, IX., Üllői-út 55. Telelőn: 386 — 93. Telefon: 386—93. líöveioaíesáerök és útépítő vállalkozók és Fia Budapest, X., Halom-utca 25 Telefonszám : József 339—52 SZEGEDY BÉLA JENŐ OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK, ÚT-, VASÚTÉPÍ­TÉSI VÁLLALKOZÓ, KÖVEZOMESTER BUDAPEST, I., TÁRNOK-UTCA 2. TELEFON: AUT. 608—52. PROCZEL.L.ER BALIOT kövező, útépítő és burkoló vállalkozó Telefon: Budapest, Kőbánya 74—84. X,, Korponai-u, II. | PÉRY DEZSŐ OKL. MÉRNÖK, KŐVEZŐ-MESTER BUDAPEST, I., ATTILA KÖRÚT 2. TEL.: 562-51. SpÁNYÍ ERNŐ oklivtI•i aitnSk mélyépítő-, kövezi- éj bltumen- épltő vállalata. Budapest, I. kér., Győző-utca S.Tcl.i Aot. 579-91, SCHEFFER KÁROLY OKLEVELES MÉRNÖK Vasút-, út-, betőnépítési vállalkozó, kövező-mester Budapest, IV. Kecskeméti-u. 13., HL cm. 1. Telelőn 844—12 Fedezze fel Ön is a Velencei-tó szépségeit! Budapesltöl 1 órányira, a Velencei-tó Magyar •Velencén, GÁRDONY FÜREDEN magaslati és partmenti villatelkek □-ölenként P 4-töí tésre. Nyári és téli sportok. Jó ivóvíz. Villanyvilágítás. Fürdőjog. Örökkabín vehető a strandon, villatelek vételkényszer nélkül is. 140 P vételárért részletfizetésre, telekkönyvi szolgalmi joggal biztosítva. Strandvendéglőkbenmenű P 1.20. Menettérti weekend-jegyek P 1‘20. BARACSKA-PÉTTEND telepen Budapesttől 28 km-re. vasútvonal két oldalán lett, taiajvízmentes házhelyek ölenként P 120-tól bawi íO pengő részEeiftzeiéssel. Jó ivóvíz. Kitűnő termőföld, gyümölcstermelésre kiváló. Innuffan ouínütsiPT indul a városi irodától (1..Horthy Miklós-körtér IliyyE!! ísJs’SlÍJtilSfc 3/b. I. 6. Telefon 694—33 ) minden vasár- és ünnepnap, d. c. %9 és d. u.3 órakor, minden kedden, csütörlökön és szombaton 3 órakor. ♦ Kérjen prospektust.

Next

/
Thumbnails
Contents