Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1932-07-20 / 29. szám

Huszonegyedik évfolyam Budapest, 1932 július 20. 29. szám mesOmmaS Előfizetési Art Egész évre • • • • • 24 pengő Félévre ...... 12 pengő Egyes szám érái 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhivatal t Budapest, VI.* Szív-utca 18. Telefonszámi Aut. 187—18. ÁHEfö ess BB íyra^ Ä |©¥® szágBáscsinálőia Hiába vágják százszor is a fejünkhöz a mondást, amely állítólag magától Bismarcktól származik, hogy csak az ökrök következetesek. Nem így van ez, mert az ember is rettenetesen konzervatív lélek és az ember miatt talán nem történne a világ rendjén semmi, ha az élet, az ese­mények, a történések, a fölöttünk levő erők nem sürgetné­nek. Gallina Frigyes tanácsnok például, aki most régészeti kutatásokat, rendszeres ásatásokat végez a főváros admi­nisztrációjában, megállapítja, hogy a városházi ügyirat- kezelés körül, amely „nagyon bonyolult* *, 1873-tól 1921-ig úgyszólván semmi sem történt. Budapest polgársága ugyan azt isem vette észre, hogy ezen a téren 1921-től 1932-ig tör­tént volna valami,, aminthogy nem isi történt. Ha holnap elkezdem egy aktának az üldözését a városháza hivatalai­ban, ez — amint .Gallina tanácsnok is megállapítja — éppen úgy harminckét napba és nyolcvan mozdulatba ke­rül, mint 1873-ban került volna. Csak akkor a nyolcvan mozdulatot kevesebben végezték volna, mint ma. A lényeg azonban az, hogy ebben az egész racionaii- zálatlanságban sem az 1921 előtti, sem az 1921 utáni múlt nem egészen bűnös. Egyszerűen az volt az oka, hogy más volt az élet, mint rna. Most múlt el éppen egy esztendeje, hogy ránkszakadt az a végveszedelem, az a katasztrófa, amely egyedül képes legyűrni az ember konzervativizmusát és amely egyedül tudja parancsoló szükségességgé tenni a racionalizálást, vagy takarékoskodást. Tavalyelőttig nem volt baj, ha a főváros több embernek adott kenyeret, mine amennyire feltétlenül szüksége volt, mert volt pénze. , A múlt évig a szellemi munkanélküliek -sem döngették a mai erővel a város kapuját, sőt akinek, ügyes-bajos dolga volt a városházán, káromkodott [ugyan egyet-kettőt, de aztán várt nyugodtan harminckét napig, amíg a Gallina-féle nyolcvan mozdulat lezajlott. Most nincs pénzünk, nincs időnk, ellenben a nyomo­rúság őrtornyából ezrek sóvár szeme mered a fővárosi hiva­talszobákra, hogy talán az ő számára is jutna néhány „mozdulat.“ Egyszóval megváltoztak az idők esnem is baj, hogy új idők következnek, amelyeknek Gallina tanácsnok nemcsak harsonása, hanem szálláscsináló ja is. Ezek a je­lenségek, amelyek egy világosfej ü, kitűnő adminisztrátor és egyben egy jövőbelátói, de a múltat is szerető író (tollá­ból születtek .meg, halotti beszédei egy lezajlott korszak­nak, amely nem volt gáncsolni való annakidején és amely után most is kegyelettel szabad csak a göröngyöt dobni. A halotti beszéd után azonban meg kell fújni az élet trombi­táját is. Most következik Gallina tanácsnok új munkaköre: most lép elő a jövő szálláscsinálójává. Erre a szerepkörre — bevalljuk — mi még, kíváncsiabbak vagyunk és remél­jük, hisszük, hogy hatalmas előtanulmányait elvégezvén, az új idők adminisztrációját mintaszerűen fogja megszer­vezni. Gallina Frigyesnek nem lesz könnyű dolga, meri nemcsak a feladat nehézségeivel kell megküzdenie, de meg kell küzdenie saját nevének presztízsével, a beléje vetett hit és bizalom valutaváltásának hatalmas munkájával. Nem véletlenül esett Gallina Frigyesre a polgármester választása és akkor is ő rá -esett volna, ha történetesen nem az elnöki ügyosztály élén áüi. A benne rejlő alkotó erő, a számtalan­szor bebizonyított önállóság, rátermettség és az új idők szellemével való rokonság’ voltak azok a tényezők, amelyek a jövő szálláscsinálójának tették meg Gallina Frigyest. Most munkájának legfontosabb mérföldkövéhez ér­kezett el. Eddig- kritizálnia kellett, most alkotnia kell-. Mi hiszünk benne, hogy Budapest számára olyan új adminisz­trációt csinál, amely mintájául- szolgál majd Európa nagy­városainak, amelyek szintén megunták már a nyolcvan- mozdulatos aktákat. Ötmilliós áruhitel igénybevételével indul meg a főváros ínségmunkája Tőkeerős vállalatok hafiandók öléves hilell nyújtani — Egyelőre az ül­és csatornaépítési program jelentékeny részéi fogják megvalósítani A főváros közgyűlése nemrégiben kiküldötte az úgy­nevezett 7-es bizottságot, hogy az összes lehetőségek figye­lembevételével gondoskodjon az inségmunlcálc megindítá­sáról. A terv arrairányult, hogy a munkanélkül állói ipa­rosság és a kereset híján súlyos helyzetben lévő munkás­ság foglalkoztatáshoz jusson, lehetőleg olyan munkák el­végzésével, amelyek egyrészről közjszükségieteket elégíte­nek ki, másrészről pedig komoly keresetet j-elentenek a munka után sió-várgók számár-a-. Az elgondolás szerint az akció keretében munkához jutnak úgy a szellemi, mint a fizikai munkások és ügyesen beosztott munkaprogramul alapján komoly létesítményekkel gazdagítják Budapest közműveit. A tervek sorában első helyet foglalja el az üt­és csatornaépítések lefolytatása, -a várostelepí­tések és parcellázások elvégzése, valamint az Erzsébet-sugárút megépítése, amelyre a közmunkatanácsnak újonnan átdolgozott pénz­ügyi és műszaki tervek állanak rendelkezésre. A törvény­hatósági tanács és a közgyűlés- részletesen tárgyalta a polgármester -errevonatkozói előterjesztését -és úgy hatá­rozott, hogy széleskörű felhatalmazást ad a nyári hóna­pokban megindítandó munkálatok mikénti beosztására. Az inségpiunkák menetéről ée az akció jelenlegi állásáról illetékes helyen a következőket mondották a Fővárosi Hírlap munka­társának : — A 7-es bizottság ülésein nagyjából körvonalazták azt az összeget, amelyet az inségmunkák céljaira igénybe kell venni. A tervezetet tízmillió pengővel látták 'meg­valósíthatónak, amelynek biztosítására már hetek óta folynak d különböző tárgyalások. A mai hitelviszonyok között nem lehet szó arról, hogy a főváros pénzinté­zetektől kölcsönt vegyen igénybe és ezért kézenfekvőnek látszik az a terv, hogy az üt­és csatornaépítéseket áruhitel formájában bo­nyolítsuk le. A tárgyalások során megbeszélések folytak olyan válla­latokkal, amelyek mögött pénzjmtétietek állanak és így módjuk van körülbelüli ötmillió pengő értékben .hitelezni a fővárosnak és az ellenértéket évekre úgy beosztani, hogy az a fővárosra elviselhetetlen -terhet ne hárítson, A pénzügyi -osztály ilyenirányú javaslata már készen, van és ha a továbbiakban sem merülnek fel nehézségek, úgi} semmi akadálya sincs annak, hogy a munkálatokat néhány héten belül elindítsuk. , * A 7-es bizottság pénteken tartja legközelebbi ülését, amelyen már tárgyalja a fent ismertetett javaslatot és valószínűiéig! megadja a felhatalmazást a polgármesternek a szükségmunkáknak áruhitel-fedezettel való megindí­tására. Hétfőn meghosszabbították a főváros egyik függőkölcsönét Szeptember 21-én újabb 2 millió dollár visszafizetése esedékes -— Az Elektromosművek és Vízművek csaknem teljesen ígénybevették beruházásokra a dolíárkölcsőnöket A főváros közgyűlése nemrégiben általános felhatal­mazást adott a polgármesternek a függőkölesönök meg­hosszabbítására. Legutóbb- most július 14-én vált esedékessé a fővárosi egyik kétmilliódolláros függőkölcsöne, az, amelyet az Angol-Magyar Bank folyósított. A mai helyzetben persze szó sem lehet a függőkölesön vissza! fizetéséről és a köjcsöntnyujtó bank se támasztott semmi­féle nehézséget a proIpngációra irájnyuló tárgyalások során. \Sipőcz\ polgármester hétfőn írta alá a prolongációra (vonatkozó előterjesztést. Változatlan feltételek mellett, 7 és fél %-os kamatozással három hónapra meghosszab­bították a 2 millió dolláros függőkölcsönt. Eredetileg 7*4 %-os volt ez a függőkölcsön, de már az első prolongációkor 71/2 % -ra emelkedett a kölcsön kamat­lába. Szeptember 21-én újabb 2 millió dolláros függököl- csön visszafizet és & válik esedékessé. E!z- utóbbi kölcsönt együttesen a Hitelbank, Kereskedelmi bank, Leszamítoló- bank és Pesti Hazai Takarékpénztár folyósították. Az eredeti 7 százalékos kamat itt is 7^2 %,-ra emelkedett. A főváros a dől 1 a rk ó lcsonök felvételekor ab bem bí­zott, hogy\ rövidéin 150 miliő pengő értékű hosszú­iéjárettú beipházó kölcsönt vesz fel s abból fizeti majd vissza a fügffökölcsöwöket. A nemzetközi pénz­piac mai helyzete nem teszi lehetővé,, hogy ^ meg­felelő feltételek mellett hosszúlejáratú kölcsönhöz fusson a főváros s ezért kénytelen időről-időre prolongálni a fiiggőkölcsönöket. A rövidlejáratú dollárkölesön legnagyobb részét már jövedelmező, rentábilis beruházásokra for­dították. Ebből a kölcsönből kapott az Elektromosművek és a Víz­művek. I Az Elektromosművek az előirányzott összeget már teljesen felhasználta s fizeti a 7i/2%-os kamatot a beruházott tőke után, míg a Vízműveknek még Z^/2—3 millió pengő jár a dol­lár kölcsönből. A főváros pénzügyi vezetősége úgy intéz­kedett, hogy ezt az összeget,, (addig, míg a Vízműveknek nem lesz szüksége rá, a folyó kiadások fedezésére hasz­nálják fel. Abban a pillanatban azonban, mihelyt a Víz­műveknél a beruházási munkálatok során szüksége lesz^ a hátralevő követelésére, azt nyomban a felhasználás mér­tékéhez képésöj fokozatosan átutalják.

Next

/
Thumbnails
Contents