Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-07-06 / 27. szám
4 Budapest, 1Ö3-2 július 6. Nem kezdhetik meg működésüket a megválasztott kerületi választmányok Az áj kerületek megalakulásáig súlyos bonyodalmak fenyegetnek KÖNYVEKRŐL A Fővárosi Hírlap multheti számában megemlékeztünk arról, 'lrogy a kerületi választmányok munka- és hatáskörének szabályozásáról szóló rendelet-tervezet kodifikálása körül bizonyos zavarok támadtak, mert az elnöki szakbizottság számos tagja azt kívánta, lrogy a tervezetet dolgozzák át olyanformán, hogy az új fővárosi törvényben megszüntetett kerületi iskolaszékek hatásköre a kerületi választmányokra száll át. Ez a kívánság nem mehetett teljesedésbe és időközben a tanács is elfogadta a szabályrendelet-tervezetet, de a Ictfrütpti választmányok ennek ellenére sem kezdhetik meg munkájukat, mert annak igen súlyos gyakorlati és törvényes akadályai vannak. A Fővárosi Hírlap munkatársa Szemethy Károly dr. tiszti főügyésznél érdeklődött ezeknek az akadályoknak az okai felül és a következő felvilágosítást kapta: — Az új fővárosi törvény szerint az I. közigazgatási kerületet három, az V., VI., VII. és X. kerületek külső részét pedig két új közigazgatási kerületre kell osztani. Eszerint a főváros közigazgatási kerületeinek száma tizennégyre 'növekszik. A kerületi beosztást a földrajzi határok tekintetében a belügyminiszter rendelete állapította meg és a községi választásokat már az új kerületek szerint is hajtották végre, de a kerületi elöljáróságok megszervezése és az új közigazgatási kerületek tényleges felállítása még nem történt meg: erről új kormány- intézkedés fog dönteni. Minthogy ez a kormányrendelet még nem jelent meg, felvetődik a kérdés, hogy az új közigazgatási kerületek megválasztott kerületi választmányi tagjai gyakorolhatják-e jogaikat. — Nem vitás, hogy azokban a kerületekbe!!, ahol területi változás nem történt az új törvény szerint, így II., III., IV., VIII. és IX. kerületben nincs semmi akab dálya a kerületi vála's'vtmdnyők méyalakulásának és működésük megkezdésének. Az I., V., VI., VII. és X. kerületekben azonba'n a választmányok működésüket a küszöbön álló változásokra való tekintettel ezidő szerint aligha kezdhetik meg. — A törvény 55. paragrafusa szerint ugyanis minden közigazgatási kerületben csak egy választmány működhet. Ezzel szemben például az I. kerületben, amely több kerületre fog szétszakadni és ahol választójogi szempontból már érvényes is a hármas tagozódás, most három kerületi vélcúsptmány van megválasztva. Mindegyik választmánynak a megbízatása azonban csak a későbbi új kerületre terjed ki, nem terjed ki tehát a megbízatása egyiknek sem a mai közigazgatási kerületre. így tehát ma a három kerületi választmány egyikének sincs joga a régi közigazgatási kerületet érintő és a kerületi választmányok hatáskörébe tartozó kérdésekben állást foglalni. — Azt. is lehetne mondáin, hogy a három kerületi választmány együttesem intézkedjék, de ennek más akadályai vadnak. Például teljesen lehetetlen volna a kerületi választmányok együttes működése az V., VI., VII. és X. kerületekben, mert visszás helyzetet teremtene. A most említett négy kerület ugyanis már hat kerület, úgyhogy a két új kerületet a négy régi kerület testéből alakították. A két új kerület választmányának megbízatása tehát a négy régi kerületnek azokra a részeire terjed ki, amelyekből az új kerületet kihasították. Ennek pedig az a folyamánya, hogy a két új közigazgatási kerület választmánya illetékes volna a régi közigazgatási kerületek választmányainak hatáskörébe tartozó ügyek intézésében is, amennyiben bizonyos ügyek az új közigazgatási kerületekkel függnek össze. Ebből viszont az következik, hogy az új XIII. és XIV. kerület választmányait meg kellene hívni az V., VI., VII. és X. kerület választmányainak üléseire, bizonyos ügyek tárgyalásánál. Ez pedig igen zavaros helyzetet teremténe, a törvény sem engedi meg egy kerületben több választmány működését. Mindaddig tehát, amíg az új közigazgatási kerületeket ténylegesen nem állítják fel, aligha lehet szó a kerületi választmányok működésének megkezdéséről. * Nem képzelhető el, hogy egyes kerületekben összeüljön és működjön a választmány, másokban pedig’nem. A döntés előreláthatóan az lesz, hogy elhalasztják ia. választmányok megalakulását az új kerületi beosztás végrehajtásáig. Néhány napon belül megrendelik a víztisztító berendezéseket A Vízművek igazgatósága végleg a Dabeg-rendszer mellett döntőit A főváros vezetőségének a vízszűrő berendezések felállítására vonatkozó előterjesztéséhez tudvalevőleg hozzájárult a közgyűlés és megszavazta a berendezéshez szükséges 1 millió pengőt is1. A káposztásmegyeri főtelepen három kúitcsoport vizét fogják szűrni, összesen tíz szűrővel, amelyek kapacitása a napi 15.000 köbmétert meghaladja. A közeli napokban intézkednek a vízszűrő bere\nDEMAGemelők ezerszeresen bevált elektroeme- lőink 1/4-9 t. teherbírásig DEMAGiüggődaruk szabványrószek- ből összeállított pályán futnak. Teherbírás 1/4-31, DEMAGkettősemelők ogyidőben két te- horhoroggal működnek, zsákokat és ládákat 250 kilogr. súlyig. Magyarországi képviselő: Königsberger Gyula oki. gépészmérnök Budapest, VIII., Üllői-út 14. Telefon: 40-3-94. deftfések megrendelése iránt. A kérdéssel még e héten foglalkozik a Vízművek igazgatósága, amely valószínűleg péntekem határozza el, hogy néhány speciális céget felszólít ajánlattételre, elsősorban a Gamiz-gyárat, amely a kipróbált készüléket gyártotta és a működésben lévő tökéletesített apparátus alapját képező Dabeg-féle rendszer szabadalmának birtokosa. — Az már befejezett tény, — mondotta informátorunk — hogy más újabb rendszerekkel nem kísérletezik tovább a Vízmüvek igazgatósága, hanem a több mint egy év óta üzemben lévő Dabeg-féle eljárás mellett foglal állást, illetve annak azt a javított formáját használja fel, amelyet a Vízművek mérnökei konstruáltak. ♦ A megrendeléshez és a szállítás lebonyolításához előreláthatólag: néhány hónapra lesz szükség’, lígy, hogy a vízs'züréH már valószínűleg az őszi hónapok folyamán megkezdik. MULTIGRAPH házinyomda és sokszorosítógépen minden nyomtatvány házilag készíthető el. Vezérképviselet: TELEFON: ROSINGER L. B. 28-2-47 BUDAPEST, VI., VILMOS CSÁSZÁRÚT 21. Leukoplast magyar gyártmány MngrleíMcrisi mondial! Dr. Dános Árpád egyetemi magántanárnak La Ilon- grie dans la crise mondiale címmeL pompás és a - zerző nemes, nagy céljait száz százalékig szolgáló tanulmánya jelent meg. A szerző, aki a magyar közgazdasági élet egyik legkiválóbb munkása, az ország határain túl is olyan ismert és tisztelt névvel rendelkezik, hogy a francianyelvű könyv mindenütt, ahol a magyar élet létjogosultságát akarja bizonyítani, szíve- fogadtatásra talál. Dáuosi Árpád a világ elé olyan argumentációval áll, amely neki gondolkodóba kell mindenkit ejteni. A tanulmány ugyanis kiváló tudományos felkészültséggel bizonyítja be, hogy a magyar válságot nem Magyarország, hanem egész Közép-Európa érdekében kell megoldani. Magyarországot meg kell menteni, mert amíg a mi válságunkat lényegesen nem enyhítik, addig Közép-Európa sem állhat talpra, már pedig egy akkora beteg terület, mint Közép-Európa, Európát és az egész világot beteggé teszi. A magyar válság és a középeurópai válság — ezt bizonyítja Dános Árpád, — sokkal súlyosabb, semhogy a magunk erejéből kimenekülhetnénk belőle. Nem mi kérünk pénzt, hanem csak úz a kívánságunk, hogy Európa mentse meg önmagát. Sok figyelemreméltó dolgot mond a tanulmány a magyar válság megoldásáról is. Csak néhány kiszakított okos megjegyzése állj'c.u itt. Elmondja például, hogy Magyarország lakosságának nagyobb része, az agrár- lakosság, nem bírja az új közterheket, amelyeket ilyenformán a kisebbségre, a városi lakosságra kell rárakni. Viszont ennek a városi lakosságnak a gazdasági ereje a mezőgazdasági válság folytán amúgy is meggyengült, tehát az állam hiába emeli folyton magasabbra és magasabbra az adókat, ezeket a terheket a városi lakosság nem bírja el és mind nagyobb lösz a behajthatatlan adók nyilvántartási öSsZegß. — A demagógiának, — mondja tovább, — könnyű tere nyílik, de a tanult közgazda ceruzával a kezében kiszámíthatja, hogy az iparra egyáltalában nem előnyösek a magas ipari árak, amelyek mellett alig van fogyasztás. Az ipar azt szeretné, ha a világpiaci áresést ő is átvehetne és olcsón adhatná el a kenyeret, a cipőt, a ruhát, de persze ezt nem teheti akkor, ha a nyersanyagok áresését teljesen ellensúlyozza a közter- heknek emelkedése. Rendkívül érdekes, új és igaz, amit a „leépítési“ lázról mond: „Lehetséges, hogy Magyarországon több a köztisztviselő, mint am'ennyi okvetlenül kell, de ezen hirtelen segíteni nem lghet, mert ezek a tisztviselők Nagy-Magyarország idejéből vannak itt és az állam nem teheti őket az ideára anélkül, hogy megmondaná nekik, ezemtiil hol keressék meg kenyerüket. Az állam nem háríthatja el magától azt a feladatot, hogy polgárai megélhetési lehetőségéből gondoskodjék. Azért alkotnak az emberek államot, hogy az állami keretben megfelelő munkamegosztással mindenki munkát és kenyeret találjon. Az állam a köztisztviselőket csak akkor építheti le, ha más (bármilyen nehéz) munkalehetőséget, tud számukra biztosítani. Ez azonban ma nem lehetséges-, épp ezért az államnak további tisztviselőelbocsátásoktól tartózkodnia kell. De a fizetéscsökkentések terén sincs sok lehetőség, hiszen a közalkalmazottak 90 ;zá- zaléka még a létminimumot sem keresi meg.“ Végül igen figyelemreméltó, amit Budapest székesfővárosról1 mond: „Erős alapon nyugszik az ország fővárosának, Budapestnek gazdasági helyzete. Persze, ha az ország beteg, nem lehet egészséges a városi élet'sem. Budapest helyzete különösen nehéz, hiszen ideköltöztek az elszakított területek hivatalnokai és a magyar /fővárost kultur- mnltja és az országban elfoglalt magasabb jelentősége kötelezik arra, hogy 'szociális téren ne maradjon hátra, sőt ellenkezőleg, mennél nagyobb a válság, a nyomor, annál inkább segítségére legyen a szegényebb lakosságnak és az iparnak, amelynek foglalkoztatása egyelőre csakis közmunkákkal lehetséges. Dános Árpád tanulmánya felvonultatja mindazokat a számadatokat, amelyek Budapest gazdasági megítélése szempontjából fontosak, kimutatja a város vagyonát, adósságát és a számok eleven logikájával bizonyítja, hogy amikor Lamotte Károly tanácsnok, a főváros pénzügyi vezetője, külföldön megnyugtatja a város hitelezőit, akkor nem a szokásos szólásmódról van szó) mindazt, amit Lamotte Budapest gazdasági megalapozottságáról mond, a fővárosra vonatkozó számadatok fölényesen igazolják. Budapest székesfőváros nein egy megszorult adós, aki kamatelengedést vagy halasztást kér, Budapest városa életerős organizmusával minden megértést és az ország gazdasági viszonyainak figyelembevételét kéri. Ezek a részletek mutatják, hogy a könyv nemcsak idehaza kelthet megnyugvást, de a külföldön is megra- gadóan kiváló meggyőző ereje lesz. Nagyban segíti célja elérésében az a művészi szépségű és kellemes kiállítás, amely főként a kiadónak, a Magyar Közgazdaságnak az érdeme.
