Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-06-29 / 26. szám
Újból napirendre kerül a halálsorompók és a pályaudvarok kihelyezése Az általános városfelmérés előtt rendezik az évtizedes problémát A főváros műszaki adminisztrációja egyik legközelebbi feladatának az általános városrendezési tervei) munkálatai1-, arak előkészítését tekinti, mert minden oldalról élénken sürgetik ennek a hiánynak sürgős pótlását. Az általános város- rendezés terveinek előkészítése során eldöntésre vár, hogy milyen végleges álláspontot foglal el a kormány és a főváros a nagy pályaudvarok kérdésében. Évtizedes probléma ez és az idők folyamán Budapest belterületén rohamos fellendülés következett be. Egymásután nőttek ki a földből az új városrészek és hamarosan belső területeket szeltek ketté a röviddel azelőtt még a távoli perifériákon áthaladó vasútvonalak és nem egy városrészben a halálsorompók a további fejlődés gátló akadályaivá váltak. között kapcsolat, szinte hermetikusan vágja ketté a főváros testét a vasútvonal. Itt arról lehet csupán szó, hogy a. személyszállító vonatok vágányai befutnak a mai pályaudvarra, míg a többi vasúti berendezéseket kihelyezik és ugyanakkor a pályatest áléit, vagy felett létesítenéd kerpcsol-ctfol a kettészelt városrész utcái között. Ha pedig az lenne a döntés, hogy valamikor új pályaudvarokat építenek és. pedig a mai fej-pályauclvarok helyett a külföldi modern pályaudvarok mintájára úgynevezett átmenő-pályaudvarokat, akkor a későbbi városrendezési tervek számára ugyan- cédh léi kell jelölni égőidnek az új pályaudvaroknak a helyét. — Szorosan összefügg ezekkel a kérdésekkel a ceglédi vasútvonal sorsa, az úgynevezett ,,halál' sorompók“ ügye, aminek a megoldása elsőrendű inség- munkaalkalom lenne. Végül a különböző teherpályaudvarok, a ferencvárosi, a kőbányai és a többi külvárosi pályaudvarok is átépítésre várnak, a körvasút fokozottabb kihasználása, a szárazföldi pályaudvarok és a dunai kikötők közötti szerves kapcsolatok megteremtése, a. gyorsvasút problémája: mind olyan feladatok, amelyekkel már most foglalkozni kell, hogy kellő időben, amikor szükség lesz ezekre a tervekre, már rendelkezésre álljanak. Nagyon alapos megfontolást és providenciális körültekintést kívánó feladatok ezek, mert hiszen hosszú évtizedekre kihatnak a város fejlődése és kialakulása tekintetébe®* Bipka Bereue főpolgármester hivatalbalépésének első esztendejében a Fővárosi Hírlap karácsonyi számában közzétett, szenzációsan ható cikkében ráterelte a közfigyelmet a pályaudvarok kihelyezésének és ezzel együtt egyes vasútvonalak felhagyásának megoldást váró kérdésére, nemkülönben a halálsorompók eltávolításának szükségességére. Ezt követően aztán komoly tárgyalások indultak meg az állam, a MÁV és a főváros között, folytak a tervezgetések, amelyek azonban a fölmerült pénzügyi nehézségek miatt abbamaradtak. A főváros vezetői ugyanis tisztában vannak azza.1, hogy a mai idők nem alkalmasak ilyen problémáknak a megoldására. Senkisem gondol tehát arra, hogy mostanában az új pályaudvarok építését, vagy a régiek kihelyezését keresztülvigyék, de mégis elő kellett venni a kérdést, mert ezeknek eldöntése s a pályaudvarok végleges helyének kijelölése nélkül szó sem lehet az általános városrendezési tervekről és az egyes városrészek részletterveinek elkészítésétől. A Fővárosi Hírlap munkatársa illetékes helyen érdeklődött a városrendezési problémának a nagyvasütakkal és a pályaudvarokkal összefüggő kérdéseiről és a következő felvilágosításokat szerezte: — Amikor a legkevésbé van pénz és alkalmas atmoszféra olyan feladatok megoldására, mint új pályaudvarok építése,, vn,cry áthelyezése, most, méo'is ó i hői felszínre bukkant ez a kérdés, amelynek harmas ma.gyaráta van. Az egyik az, hogy a fővárosnak nem lehet tovább halogatni az általános városfelmérési munkák elkezdését, s ezzel párhuzamosan az új1 városi térképezést, az új városrendezési tervek elkészítését. A másik ok az, hogy az állam és a főváros egyaránt olyan munkaalkalmakon töri a fejét., amik leginkább beleillenének az diiégnvurikcr akciók keretébe. Már pedig vasútvonalak áthelyezése, töltések építése, vagy elhordása: mind ilyen munka. A harmadik ok a Borálros-téri híd építésének közeli aktualitása, nemkülönben a Délivasút beolvasztása a Máv. keretébe. A Boráros-téri híd építésével egyidőben el kell dönteni, hogyan rendezi a főváros a pesti hídfő környékét. Most a dunaparti teherpályaudvar foglalja el ezt a területet. Előbb-utóbb azonban iel kell innen távolítani a teherpályaudvart és fel kell szabadítani a Dunapartnak ezt az exponált és nagyjövőjű szakaszát a vasúti forgalom alól és át kell adni a természetes városfejlődésnek. Ugyanakkor el kell dönteni azt is, hogy hová helyezzék át a pályaudvart. — A Délivasút megszüntetésével az is probléma- tikussá vált: me'gmdúádjon-e a budai pályaudvar és mi legyen a rendeltetése a kelenföldi pályaudvarnak? De el kell dönteni a keleti és a nyugati pályaudvaroknak a sorsát is. Ha az lesz a döntés, hogy megmaradnak a mai helyükön, akkor is gondoskodni kell mind a két pályaudvar korszerű átépítéséről: nagyobbítani kell őket. A keleti pályaudvarnál a pályaudvar meg- nagyobbításához új területek szükségesek, aminthogy erre a célra, a régi lóversenyteret már ki is szemelték, npg a nyugati pályaudvarnál a modernizálás ellenére is hatalmas területek szabadulhatnak fel városrendezési és építkezési célokra. Az ugyanis elképzelhetetlen., hogy a nyugati pályaudvar mozdonyházai, raktárai, teherpályaudvara a mostani helyén maradjanak, mert a Ferdinánd-hídon kívül egészen a Hungária-körútig nincs a város két része Leukoplast magyar gyártmány Gazdasági lehetetlenülés címén bírói úton érvénytelenítik az adonyi bérlet szerződését Június 30-án tartja utolsó igazgatósági üléséi a Vásárpénztár A pénteki folytatólagos közgyűlésen került tárgyalásra a Vásárpénztár likvidálásának kérdése, amelyhez a közgyűlés túlnyomó többsége hozzájárult. Ezzel az aktussal a törvényhatóság pontot tett a Vásárpénztár működésének végére és most már csak bizonyos formai intézkedések vannak hátra ahhoz, hogy ez az egykor oly virágzó intézmény a Községi Takarékpénztár keretében folytassa munkásságát. A Vásárpénztár likvidálásának további menetéről illetékes helyen a következőket mondották a Fővárosi Hírlap munkatársának : — A Vásár pénztár igazgatósága, június 30-án ülésre jön össze, hogy a megszüntetést tudomásul vegye és a szükséges intézkedéseket foganatosítsa. Ereky Károly és Kaffih Kristóf szerződése június végén lejár és így nem tudni, hogy ebben a. funkcióban milyen szerepet vállalnak magukra: amennyiben távolmararlnak az üléstől, úsv ott Vájná Ede tanácsnok fogja betölteni az elnöki tisztséget. •— A legnagyobb probléma a likvidálás után az adonyi béflei mecfQzuntetéSg, amelyre feltétlenül szükség van, nehogy ennek «1 Vállalkozásnak a deficitje károsan befolyásolja a Községi Takarékpénztár mindenkor egészséges üzleti eredményeit. Tudni kell, hogy a Zieby- grófok adonyi mintagazdasága évi 400—500.000 pengő hiányt okoz a fővárosnak, amelynek a likvidálásáért tehát mindent el kell követni. Éppen a Fővárosi Hírlap jelezte néhány hónappal ezelőtt, hogy a gazdaság bérletének megszüntetésére komoly tárgyalások indultak meg, azonban ezek a megbeszélések a teljes sikertelenség jegyében végződtek. Felfogásunk szerint pedig, nem szabad visszariadni az esetleges áldozatoktól1 sem,, mert az évi félmilliós deficit nem foglalhat helyet a Községi Takarékpénztár mérlegében. Tudomásunk van arról, hogy a Zichy-grófi család körülbelül 500 ezer pengő kártalanítást kíván a szerződés felbontásáért, vagyis éppen olyan összeget, amennyi veszteséget produkál a bérlet egy évi fenntartása. A pénzügyi bizottság és a polgármester úr hivatottak állástfoglalni ebben a kérdésben, amely különben legközelebb az autonómia szerveit is foglalkoztatja. * Értesülésünk szerint a főváros vezetősége nem zárkózni el a békés megegyezés elől és hajlandó bizonyos áldozatokra, azonban túlzott feltételekkel nem vetheti magát alá olyan követeléseknek, amelyeket a grófi család részéről az utóbbi időben támasztottak. Amennyiben a méltányos egyesség nem sikerül, úgy a főváros el van határozva arra, hogy gazdasági lehetetlenülés címén megtámadja a szerződés érvényességét és bírói beavatkozással provokálja ki a szerződés feltételeinek enyhítését. Erre a lépésre azonban csak akkor kerül sor, ha a Zichy grófi család részéről ezután is túlzott igényeket, vagy merev elzárkózást tanúsítanak. Szigorúan a zárszámadás eredményeihez kel! igazítani a jövőévi költségvetés előirányzatait Elkészült az ügyosztályok költségvetéseinek nyers tervezete — Újból működésbe lép a takarékossági bizottság Közvetlenül a nyári szünet előtt indulnak meg a pénzügyi osztály műhelyeiben a költségvetési munkálatok. A komplikált számadatok különválasztása, az ügyosztályi igények mérlegelése és a nyers tervezetek felülbírálása súlyos feladatot hárítanak az illetékes tisztviselőkre, akik a nyári hónapok politikai szünetjét használják fel a roppant figyelmet és áttekintést kívánó munkálat elvégzésére. Az idei költségvetési teendők alakulásáról beavatott helyen a következő információt kaptuk: — A polgármester úr rendelete alapján június 15-ig elkészítették az ügyosztályok a maguk nyers tervezetét, amelyekbe, mint minden évben: a lebonyolításra kerülő térnék és' elgondolások hosszú sorozatát iktatták be. Ez a munkaprogram természetesen sok tekintetben változás alá kerül, mert figyelembe kell majd venni a főváros pénzügyi helyzetét, amelyiknél a. legkomo- lyafobctn kell számolni a bevételek visszaesésével. Bármilyen fájdalmas is a tárgyi és dologi kiadásoknál ezúttal is mérsékletet kell tanúsítani, mert csak így biztosítható annak a nagy törekvésnek a sikerei, hogy a jövő évi költségvetés egyensúlyban maradjon. — Bármennyire is kívánatos a közmunkák fokoza-* tos-abb megindítása: a jövő évben sem■ számolhatunk nagyobb lendülettel, mert a takarékosságot most már ezen a területen kell tovább folytatni. A tisztviselői illetmények csökkentésére további sor nem kerülhet, a takarékoskodás tehát csakis a dologi kiadásokból állhat elő. A költségvetés összeállításánál természetesen figyelembe kell venni a polgármester részéről elrendelt szempontokat és ezért az ügyosztályi költségvetésnek véglegesítése csak a kora őszi hónapokban fog megtörténni. Általában a reális költségvetés felé való törekvést szolgálja az az elv, hogy az ügyosztályi előirányzatok a ■legutolsó év zárszámadási eredményeihez igazodnak: vagyis a bevételek és főleg a kiadások olyan mértékre állíthatók be, mint amilyen tételek ezeken a címeken a zárszámadásban helyét foglalnak. ♦ A Fővárosi Hírlap értesülése szerint augusztus végén készül el a költségvetés összeállítása amely után csak az következhetik, hogy a főösszegek kialakuljanak. Annyi már bizonyos, hogy a törvényhatósági tanács ebben az esztendőben is delegálni fogja az albizottságot, amelyik a múlt évben sikerrel működött közre a reális költségvetés kialakításában. A takarékossági bizottság csoportokra osztva az első őszi tanácsülés felhatalmazásából kezdi meg munkáját.
