Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1932-01-20 / 3. szám

Budapest, 1932 január 20. s jflowfízosff Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: A fővárosban a rendőri létszámot igen rövidesei felemelem Teljesül a fejlődő Budapest elővárosainak és kültelki körzeteinek a kívánsága Nccn újkeletű a főváros közönségének az a kíván­sága, hogy Budapest területén a rendőrlegénység szá­mát szaporítsák. Az angyalföldi rendőrgyilkosság után ez az óhaj újabb tápot nyert és az addig szórványosan elhangzott kívánság most már erőteljesebb hanghoz is jutott. Sajtó, (közvélemény és testületek a közbizton­ság további megóvása és a rendőrség szolgálatának biz­tonságosabbá tétele végett egyaránt követelik a rend­őrjáratok sűrűsítését és a posztoló, úgyszintén cirkáló rendőrök számának felemelését különösen a perifériá­kon. Bezzegh-Huszág Miklós főkapitányhoz — amint azt a főkapitány egyik nyilatkozatából tudjuk, — sűrűn érkeznek megkeresések a városnak olyan negye­deiből, ahol vagy nincsj megfelelő mértékű rendőri szol­galat, vagy pedig kevés a rendőrség létszáma. Számos kültelki terület polgársága rendőri őrszoba felállítását kérte. Ezek a sérelmek, sajnos, nem nyernek, illetve nem nyerhetnek teljesülést, mert a főváros rendőri lét­száma alig enged lehetőséget a meglévő körzetek szr-í- pdrítáipiya Ás a veszélyes zónákban az éjjeli szolgálat ellátásának a megerősítésére. Pedig a főváros elő- és külterületeinek egyre tartó kiépülése és fejlődése a kö­zönség kívánalmát, jogossá teszi. Érzi ezt vitéz Keresz- tes-Piseher Ferenc dr. belügyminiszter is, aki behatóan foglalkozik ezzel a kérdéssel és a közeljövőben a meg­szabott költségvetés keretein belül a főváros számára előnyös intézkedéseket szándékozik végrehajtani. Amint megtudtuk: vidéki rendőrlegénységnek Budapestre való fokozatos beosztása révén akarja a kívánalmakat telje­sít mi. Erről a, kérdésről folytattunk beszélgetést Keresztes-Fischer Ferenc dr. belügyminiszterrel, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A főváros rendőri létszámának szaporítása és ezáltal a Budapesten szolgálatot teljesítő rend­őrségi legénység, altisztek és felügyelők számának növelése meg fog történni. Az erre vonatkozó intéz­kedések kidolgozás alatt állanak. — A létszám felemelése a költségvetési megszabások keretén belül, tehát semmiféle néven neve­zendő költségtöbblettel nem fog járni. — A részleteket — érthető okokból — még nem tárhatom fel. De hangsúlyozom, hogy a megoldás lehetősége megvan, anélkül, hogy ez bizonyos vidékek közbiztonságának rendjét veszélyeztetné. Nem aka­rok felesleges idegességet és izgalmakat okozni, éppen ezért a végrehajtás módozatai felől ma még nem beszélhetek. Csak ismételhetem azt, amit mondottam:tam: a fővárosban a rendőri létszámot igen rövide­sen felemel A belügyminiszternek ez a nyilatkozata bizonyára nagy megnyugvást Emit a főváros közönségében. Elsőrendű érdek, hogy az állami szín­házak zavartalanul folytassák művészi és kulturális tevékenységüket Nem szabad túlterhelni a villanyáram kisfogyasztóit — A jövőben sem honorálják a Beszkárí akcióját az autóbuszok új relációival szemben Az általános városigazgatási kérdések mellett számos olyan feladat vár megoldásra, amelyek felé egyforma ér­deklődéssel tekintenek minden oldalon. Idetartozik az állami színházak tehermentesítésének ügye is, amelyről az elmúlt napokban fontos tanácskozásokat folytattak az állam és a főváros képviselői. A teljesen célt tévesztett találgatások kiküszöbölése érdekében kérdést intéztünk Kozma Jenő dr. országgyűlési képviselőhöz, az Egységes Községi Párt elnökéhez, aki véleményét a következő érdekes nyilatkozat­ban rögzítette le a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt: — Bármilyen kiváló művészi vezetés és művészi együttes alkotja is az állami színházi intézmények gár­dáját, a színházi deko\njunktúra n[em kímélte meg azt a magas színvonalú művészetet sem, amelyet az állami színházak minden elismerést megérdemlőén produkálnak. A publikumnak az a rétege, amelyik eddig minden jelen­tős színházi eseményhez felvonult, most kénytelen tar­tózkodóbb álláspontot elfoglalni és természetesen lecsökkent a látogatottság nemcsak a magán- színházakban, hanem az állami színházak­ban is. Az államháztartás nehéz helyzete a színházak szubven­ciójának mérséklését hozta magával és ezért nem is szá­mít meglepetésnek az a körülmény, hogy az Operaház, d Nemzeti Színház as a Kamara Színház fölött meg­jelenít a deficit lehetősége. Az állami színházak olyan magas hivatást töltenek be az ország és különösen Buda­pest kulturvilágában, hogy velük szemben feltétlenül megokolt a leg­messzebbmenő méltányosság és jóindulat, mert ha ezek a színházak anyagi okokból ne­hézségekbe kerülnek, úgy azt elsősorban a főváros kulturális színvonala fogja meg- sinyleni. Ez a szempont vezette a törvényhatóságot, amikor már hosszabb idő óta tartózkodott minden energikus fellépés­től és nem helyezkedett rideg álláspontra az állami szín­házak közüzemi tartozásainak behajtásánál és ez az el­gondolás dominál ma is, amikor felmerült a főváros támogatásának a tervezete. Tudomásom szerint Ripka Ferenc főpolgármester keresi a kibon­takozást és meggyőződésem szerint az egész törvényhatóság osztja az ő felfogását. A főpolgármester tervezete akaimas arra, hogy a székes­fővárost minden károsodástól, vagy túlzott áldozatkész­ségtől megóvja és én hiszem, hogy ebben a vonatkozás­ban a legrövidebb időn belül mindenkit kielégítő meg­állapodás jön létre. Szóvátettük a közelmúlt egyik érdekes eseményét: a villanytarifa módosításának elejtését, amely változott for­mában kerül ismét a szakbizottság és a törvényhatósági tanács elé. — Mindenképpen helyeslem, — mondotta Koznia Jenő, hogy az üzemi szakbizottság visszautasította az elektromos áram tarifájának módosítását, mert az ott tervezett burkolt drágítás méltányta­lanul sújtaná a fogyasztók széles rétegeit. Az Elektromosművek vezetőségének feladata, hogy most már olycén tarifareformot produkáljon, amelyik figye­lembeveszi a kisfogyasztók érdekeit és általában tartóz­kodik a mai egységárak felemelésétől. ITa az új javaslat, megfelel ezeknek a szempontoknak és amellett lehetővé teszi az üzem kapacitásának jobb kihasználását, úgy természetesen újból foglalkozunk a kérdéssel. Nagy feltűnést keltett az az ismételt akadékoskodás, amellyel a BSzKBT szembehelyezkedni akart a nagy­körúton tervezett autobuszköslekedés rendszeresítésével. A villamosvállalatnak ez a gesztusa tulajdonképpen a kö­zönséggel való szembehelyezkedés akart lenni, mert a fő­városnak anyagi szempontból teljesen közömbös, hogy ház­tartásának melyik vállalata juttatja a szükséges fölöslege­ket. Erről a kérdésről Kozma Jenő a következő nyilatkoza­tot tette: — A törvényhatósági tanács egyhangúlag tudomá­sul vette a közlekedési ügyosztály okos tervezetét és meg­adta a megfelelő utasításokat az új járatok előkészíté­sére, amelynek révén a pesti oldal forgalmából egyszeriben eltűn­nek a legjogosabb panaszok. A BSzKRT tiltakozását nem vettük figyelembe, mint ahogy «1 közérdek rovására item fogjuk honorálni azt a jövőben sem. Bennünket csak az a nagy cél vezet, hogy a főváros közlekedésének megjavítása mielőbb eredmé­nyes legyen. Megkérdeztük Kozma Jenőt, hogy a székesfőváros számára a biztosított hét felsőházi tagsági hely megoszlása tekintetében milyen álláspontot foglal el? — A székesfőváros törvényhatóságában, —- mon­dotta, — képviselve vannak az ellenzéki felfogású bizott­sági tagok is, tehát feltétlenül jogos az a kívánságuk, hogy a felsőházban a maguk képviselői is bekerül­jenek. Éppen ezért szorgalmaztam a főpolgármester úrnál a pártköéi konferencia összehívását, ahol azután kialakul a helyzet, amelyik honorálja majd a többi pártok ilyen természetű követelését. Tudomásom szerint a pártközi konferencia a jövő héten foglalkozik ezzel a kérdéssel. Elmondotta még Kozma Jenő, hogy az elmúlt napok­ban véglegesen letárgyalt közgyűlési és törvényhatósági ügyrend a közeljövőben kerül a tanács és a közgyűlés elé és ha a szabályrendeletet a felsőbb fórumok is jóváhagy­ták, úgy nyomban életbelép a tanácskozás rendjének reformja. I DEMAG­emeíők ezerszeresen be­vált elektroeme- loink 1/4-9 t. te­herbírásig DEMAG­fííggődaruk szabványrészek­ből összeállított pályán futnak Teherbírás 1/4-31, DEMAG­keítösemeíők egyidőben két te herhorogorul működ nek, zsákokat é ládákat 250 kilogi” súlyig. Magyarországi képviselő: Konigsberger Gyula oki. gépészmérnök Budapest, VIII., Üliőí-űt 14. Telefon: 40-3-94. EGGEH3ERGER-FÉLE Pn nif! M Ó KO f If KÖNYVKERESKEDÉS 11111}! Ildi UI f A Magyar Kir. Állami Térképészet főbizományosa Budapest, IV. kér., Kossuth Lajos-utca 2. szám Fennáll: 1768 óta @ Telelőn: Ant. $93-24 Szépirodalmi és tudományos művek minden nyelven. — Szakkönyvek Kényelmes fizetési feltételek LINOLEUM ES GUMMI burkolási szakvállalat CSÁSZÁR IMRE Budapest, IX., Lónyai-u. 36. Telefon : Automata 887—49. Ajánlatok díjmentesen Tűzifa, szén, építési anyagok RINGWALD SÁNDOR VÁROSI TISZTVISELŐKNEK FIZETÉSI KÖNNYÍTÉSEK ® | BAUER ÉS RÁCZ I Uj és használt zsákok Ponyvák, zsinegáruk Zsák- és ponyvakölcsönzés Tel,: Ant. 173-47. Budapest, V., Csáky-utca 16. sz. HIRSCH LÁSZLÓ UT-, VASÚTÉPÍTÉSI ÉS KÖVEZÉSI VÁLLALKOZÓ BUDAPEST, I., ELEK-UTCA 9 a. TELEFON: 69-5-45 jfowmosLzílEMP ax EGYSÉGES KÖZSÉGI POLGÁRI PÁRT _______hivatalos lapja_____________

Next

/
Thumbnails
Contents