Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-06-15 / 24. szám
Budapest, 1932 június 15. % SSB5SaS5 Hogy is történt csak? • Vegyük elő a tíz ujjúnkat es próbáljunk számolni. Az esemény színhelye a székesfőváros igazoló választmányának ülése volt. Peyer Károly tanácstagnak bizonyos „iskolakerülést ‘ ügyéről volt szó. Abszenciúról, ahogy még Bukovai Abszeneíus úrék korszakában mondották. Magyarán Peyer Károly tanácstag a tanács három üléséről hiányzott és emiatt kellett az igazoló választmányban számtanórát (no tessék összetéveszteni a matematikával, mert csak egyszerű számtanóráró volt szó!) rögtönözni. A tényállás: Peyer Karoly három tanácsülésén nem volt jelen. Az új fővárosi törvény ezt nem tűri. Aki három tanácsülésről elmarad anélkül, hogy tizenöt napon belül igazolni tudná az elmaradás okát, akkor elveszíti tanácstagságát. Peyer Károly május hó 9-ikén, 16-ikán és 23-ikan nem jelent meg a tanácsülésen. Az elmaradást azonban május hó 28-án igazolta. Mind a hármat. Viczián István fővárosi bizottsági tag úr ezzel szemben igen helyesen úgy tudta, hogy kilenc meg tizenöt az huszonnégy. Szerinte tehát az első elmaradást, az első abszenciát már május hó huszonnegyedikén és nem huszon- nyolcadikán igazolnia kellett volna. Ezt azonban Peyer Károly a megszabott határidőre nem tette meg, tehát megszűnik tanácstagsága. Ezzel szemben — különös véletlen — az igazoló választmány többi tagjai valamennyien azon a véleményen voltak, hogy Viczián István téved. Téved pedig azért, mert Peyer Károly, ha nem igazolta is tizenöt nap alatt május 9-iki elmaradását, de igazolta a törvényes határidőn belül a másik kettőt. Ha három igazolatlan abszen- ciája közül kettőt igazolt, akkor csak egy az igazolatlan; így -záros határidőn -belül igazolatlanul maradt elmaradás miatt azonban a törvény nem kíván retorziót és így Peyer Károly tanácstagságának a megszüntetésére nincs ok. Ezt mondták az igazoló választmány többi tagjai, Viczián István azonban az -egész kollégiummal szemben fenntartotta a maga véleményét.. Ragaszkodott, tántorít - hatatlanul ragaszkodott a maga álláspontjához. Bizonyítani is igyekezett bőven, hogy neki van igaza: de bizony sikertelenül. Magára maradt az aggodalmaival. Mindez szép és tiszteletreméltó. A szomorú azonban az -egészben -az, hogy ez a meddő, de elkeseredett vita, ez a különös számtani művelet órák hosszat tatott. Budapest polgársága — tudomásunk szerint —- nem azért r küldte a városházára az urakat, hogy a kilenc meg tizenötről vitatkozzanak: a drága időt i-gazán másra is fel lehetné használni. Bár az ilyen ügyekhez nekünk is lenne némi megjegyzésünk ... De ez már tényleg lényegbe vágó-. Peyer Károly tanácstag úr azzal igazolta magát, hogy nem lehetett jelen a tanácsüléseken, mert ugyanakkor a parlamentben volt igen fontos dolga. Mi a városházán annyira nagyra tartjuk Peyer Károly urat, hogy nem mehetünk bele abba, hogy a főváros ügyeit alacsonyabb- rendűnek tartsa törvényhozói működésénél. Ha olyan sok a dolga az országházban, akkor talán mégis inkompátibilis, hogy ugyanakkor a városházát elhanyagolja. Akik a főváros tanácsába beküldötték, azt kívánják, hogy állandóan és eredményesen képviselje ott őket. De még egyet: a tanácstagság a városházán ugyanaz, mint országos vonatkozásban a miniszterség. Látott-e azonban Peyer"tanácstag úr aktív minisztert -a főváros közgyűlési termében szónokolni, amikor a minisztertanácsban temérdek munkát kellene végeznie! Mi még nem láttunk.. Különben- pedig a hosszú számtanórákat is rövid úton ki lehetne küszöbölni az igazoló választmányból, ha Peyer tanácstag úr eljárna az ülésekre. Kazánok Itadiatorok j STIEIELMOVEKI | BUDAPEST, V., 8LK0TMÍIÍY-IITCA16. | TELEFON s 16—5—85. I Gyártelep s MOSON | L I N O L eTu m É S G U M m r burkolási szakvállalat CSÁSZÁR IMRE Budapest, IX., Lónyai-u. 36. Telefon: Automata 887—4q A i á n I a f n Ír J • Nem zárkózik el a kormány a választójog reformja elöl A Hév ügyében újabb páríközi megbeszélés lesz — A fővárosnak érdek© a bánkldai cenfrálé átvétele A képviselőház költségvetési vitájában nemcsak ellenzéki, hanem a kormánypárti oldalról is sokat foglalkoztak a titkos választójog kérdésével és ennek kapcs-án arra hívták fel a kormányt, hogy mielőbb gondoskodjon az elodázhatatlan reformok előkészítéséről. Erről a nagyjelentőségű alkotmányjogi problémáról intéztünk kérdést Kozma Jenő dr. országgyűlési képviselőhöz, az Egységes Községi Polgári Párt elnökéhez, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap mun-k at á-rsán ak: — Híve vagyok a minden túlzástól mentes alkotmányjogi kiterjesztésnek és ezidáig sem titkoltam azt a meggyőződésemet, hogy a mai választási rendszerben sok hiba van. Vonatkozik ez elsősorban az ajánlási eljárásira, amelyiknek zavart okozó hatásait alkalmunk volt megfigyelni a legutóbbi választások során. Úgy tudom, hogy a kormány nem zárkózik el bizonyos reformok végrehajtása elől és ezt a törekvését teljes egészében támogatjuk, amit annál inkább megtehetünk, mert mint városi képviselőik, a UtkojS vdlasfrtáis alapján nyertük mahdátu- mctynkdt. Megkérdeztük Kozma Jenőt, hogy a HÉV átvétele miért szenvedett fennakadást és hogy mikorra várható ennek a nagys-zabású tranzakcióinak a tető alá hozása. — A pártközi konferencián — mondotta — ai leg- tüzetesebb felvilágosításokat kérték és főleg olyan részletek tisztázását kívánták, amelyek nélkül nem lehet pontosan felismerni ennek a sókoldalú ügynek minden részletét. Mindenesetre helyes, hogy a törvényhatóság a legkisebb jelentőségűnek látszó pontokra is kiváncsi, mert így legalább előtűnik azoknak a hangoztatott előnyöknek a sorozata, amelyek a HÉV ajánlatában feltétlenül felismerhetők. Úgy tudom, hogy a közeli napokban újabb pártközi mégbedzélésen keiül napirendre a HÉV ügye, amelynek | lezajlása után a tanács és a közgyűlés ijs dönthet ebben a kérdésben. Felemlítettük a törvényhatóság kiküldöttjeinek és az országgyűlés tagjainak bánhidan látogatását, amely nyilvánvalóan összefüggésben ál'l azokkal a tárgyalásokkal, amelyet a centrálé so-rsáról folytat az állam és a főváros. — A szemle mindenkit meggyőzött arról, — hangzott a válasz — hogy a Uánhidai erőmütelep óz ország ágyik leglá'úálóbbcm mcglaonsfy-uált technilqai Intézménye, amelynek a jövőbeni széles kihatású tevékenysége elsőrendű nemzetgazdasági érdek. Az kétségtelen, hogy az erőmütelep azzal a- hivatással, hogy a Dunántúl községeit az áramellátásba bevonja: egyedül nem rentábilis és ezért szükség van arra, hogy a fővárossal kooperálva, gondoskodjon nagy fogyasztórétegek megszervezéséről. Az egységárra vonatkozó kalkulációs számítások mutatják, hogy a bánhidai telep termelése olcsóbb, mint a városi erőműtelepeké és ha ez így van, akkor minden érdek Amellett szól, hogy ezt d nagy gonddal épített intlézméúyt kedvező feltételekkel a főváe'o's vegye át. Végül az ifjúság elhelyezkedésének ügyét tettük szóvá;: -Sajnos, a nagy lendülettel megindított akció nem sokat haladt előre, aminek az a magyarázata, hogy a feladat túlságosan nehéz. Hangsúlyozni kívánom, hogy a nehézségek nem gátolnak meg abban, hogy továbbra is teljes erővel követeljem ennek a problémának a legsürgősebb megoldását és hiszem, hogy az őszi hónapokban sikerül a főváros jóvoltából: jelentékeny számú diplomás fiatalembernek foglalkozást adni. * Kozma Jenő felfogása szerint az amúgy is szűkre tervezett nyári szünet alatt az illetékes ügyosztály feladata az ifjúság problémájának megoldására olyan gyakorlati tervezetet előkészíteni, amely biztosítja az annyira kívánatos sikert. Lesújtó kritika az adminisztráció kezelési rendszerérő a leyíjai racienalizálási jelentestei Pénteken ankétet tartanak a reformok megvitatására Gallina Frigyes dr. tanácsnok, a főváros ügyvitelének és közigazgatásának racionalizáló biztosa, elkészült második nagy javaslatával, amelyben a segédhivatalokkal és a segédhivatali kezelés mai rendszerével foglalkozik. Hónapokig tartó alapos tanulmány után készült el a mostam elaborátum, amely azt a nagyjelentőségű tapasztalatot vonja le, hogy a közigazgatás lassúságának egyik főokát a mai segédhivatali kezelési rendszerben kell keresni, amelyik teljesen elavult, felesleges huzavonának és munka- szaporításának a.z okozója. A második racionalizáló- jelentés a legközelebbi napokban kerül az illetékes tényezők elé. Gallina tanácsnok péntekre racionalizálási ankétet hívott össze, amelyen kizárólag szakemberek vesznek részt. A különböző hivatalokból és az egyes szakokról hivatalfőnökök, csoportvezetők, a kezelési szak minden ágazatának kép-* viselője megjelenik az ankéten, úgy a központból, mint a kerületi elöljáróságokról, hogy kifejthessék észrevételeiket azok, akik ez ügyekkel közvetlenül foglalkoznak. A második racionalizásási jelentés egyik legérdekesebb megállapítása, hogy ma a Városházán egy olyan aktának a kezelése, amely normálisan halad a maga útján, 18 napig tart, míg megfelelő egyszerűsítés , és okszerű reformok révén ezt a terminust öt napra lehet csökkenteni. Meg kell jegyezni, hogy a 18 nap csak átlagidő, mert rendszerint ennél tovább is elhúzódik egy-egy akta kezelése, míg az új elgondolás szerint 5 nap is bőségesen -elegendő az elintézéshez. A racionalizálási javaslat fenn- tarthatatlannak minősíti az iktatás és kiadás mostani rendjét. A központi segédhivatalt, a központi iktatót is teljesen feleslegesnek találja és minden téren -a legszigorúbb decentralizációt kívánja keresztülvinni. Iktatásra tulajdonképpen egyáltalában nincs szükség, hanem helyette pontosan vezetett és munkakörök, ügycsoportok szerint megszervezett kartoték-renászeit kell alkalmazni. Az ügy osztályokon belül -az egyes, ügycsoportokat kell fixírozni, ami azt jelenti, hogy ugyanolyan természetű ügyeket mindig ugyanazok az emberek, ugyanabban a helyiségben végezzék, úgyhogy ha az emberek változnak is, az ügycsoportok mindig- állandóak maradjanak. Ilymódon, amilyen különben a német rendszer is, ahol ismeretlen az iktatás, elérhető, hogy aktagyártás és papírtömeg-lialmo-zás nélkül, kerülő utak kikapcsolásával intézzék el az ügyeket. * Gallina Frigyes tanácsnok igenl alapos és értékes munkát vég-ze-tt. 1873-ig visszamenőleg- vizsgálta a főváros kezelési rendszereit, pontos grafikonokat készített a múltról, a mostani módszerről és a tervezett kezelésről, amely teljesen kiküszöböli' ugyanannak az ügy darabnak sokszoros iktatását és az úgynevezett „aktaszerelés' ‘ rendkívül bonyolult, fölösleges módszerét. A kezelési szak megreformálása termászetesen nem irányul a személyzet ellen, nem akarnak ezáltal embereket elbocsájtani, nem akarnak állásokat megszüntetni, hanem a cél1 az, hogy a főváros a meglévő személyzetét jobban kihasználja és velük gyormbb, egyszerűbb, tökéletesebb és jobb közigazgatást produkáljon. H 'f Hr w H I ■ nH idegesség, fáradtság ellen a m EGYSÉGES KÖZSÉGI POLGÁRI PÁRT hivatalon lapja Pesti kirakat Bi- j ___li3±sljada»3icT3r-i 7.~_. -----rrsamü Sz ámtanom az igazolóválasztmanyban
