Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-06-01 / 22. szám
22. szám Huszonegyedik évfolyam Í932 június 1. Előfizetési árt Egén évre................24 pengő Félévre ...................12 pengő Eg yei széni érái 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Megjelenik minden szerdén Szerkesztőség és kiadóhivatal t Budapest, VI., Szív-utca IS. Telefonszám: Aut 137—lő. Borvendég alpolgármester nyilatkozik a közüzemi kérdés megoldásáról Nincs szükség hatalmi beavatkozásra, mert az autonómia a kiegyenlítő rendezést már folyamatba tette A lakástermelés ellenzői Budapesten ma — ez vitán felül áll — lakás-krach van. A háziurak rendje tehát nem tartozik az irigyeltek közé; de sietve meg kell azt is mondanunk, hogy Budapest társadalmának minden rétege legalább úgy megszenvedi a nehéz időket, mint a háztulajdonosok. Minden rokonszenvünk velük van, hasznos, becsületes, szükséges embereknek tartjuk őket, de — bocsánatot kérünk — ők sem lehetnek martírabbak, mint bárki más, mert a mai gazdasági ítéletidő egyformán elpusztít mindent. Visszafelé sül el ilyen körülmények között minden olyan törekvés, amely a társadalomnak egy-egy csoportját akár szenvedéseinek különleges méltárryolásával, akár kivételes megsegítés követelésével akarja az érdeklődés középpontjába állítani. Ez történt a héten a háztulajdonosokkal, akiknek sorsát ma senki sem irígyli, akiknek panaszait mindenki jogosnak ismeri el, de akik súlyos taktikai hibát követték 'el. Közgyűlést tartottak, amelyen demagóg javaslatokat fogadtak el. Ezek szerint a háztulajdonosok nem kívánnak kevesebbet, mint hogy a ház- tulajdon számára nyújtandó jelentős adó- és illetékengedmények mellett akadályozza meg a kormány az építkezéseket, vonja meg a lakástermelés számára kilátásba helyezett kedvezéseket, tegye lehetetlenné a bérlők számára, hogy felmondási jogukkal éljenek, vessen véget „a házbérek csökkentésére irányuló lázításnak' ‘ és tegye teljesen szabaddá a lakásforg-almat. Olyan időket élünk, amikor panaszoktól, áporodott a levegő és könnyek sűrű köde úszik az égboltozaton. Harsogó követelések ostromolják a megélhetés egét, de nincs ebben az országban senki, aki elzárkózna az áldozatok hozásától, mindenki csak a rettentően megcsonkított kenyérkéjét védi a megsemmisüléstől. De ilyen panaszokat, ilyen követeléseket, mint amilyenekkel a -háztulajdonosok álltak elő, még igazán nem is hallottunk. Mint új Józsue meg akarják állítani a napot és a 1 ©züllött, elszegényedett társadalmi csoportok között egyedül maguknak követelnek gazdasági integritást. Mi at, hát már megint kitört a háború, amikor — elég szerencsétlenül — a kormányzat megállított minden építkezést? A fejlődésnek, a haladásnak, amelynek legtökéletesebb szimbóluma az építkezés, egy pillanatra sem szabad megállani. Aki a polgári életbe ilyen beavatkozást kíván, az a maga kapitalista érdekeinek védelmében bol.se- vizmust hirdet. Ne méltóztassék félreértem bennünket: a háztulajdon egyik legértékesebb része a nemzeti vagyonnak, de nincs a nemzeti vagyonnak olyan féltett kincse, amely a mai kétségbeejtő viszonyok között veszteségeket, károkat ne szenvedett volna. A háztulajdon sem lehet olyan szentség, amelynek integritását más társadalmi osztályok holttesteiből felépített barrikádokon kellene1 a kormánynak megvédenie. De hogy is lehetnek a háztulajdonosok olyan elkeseredett, veszedelmes ellenségei önmaguknak, hogy ma, amikor az egész világ attól reszket, hogy a munkanélküliségszülte elkeseredés mérge behatol a világ testébe és elpusztítja azt; ma hirdetik és követelik az építkezésnek a kormányhatóság által való megállítását? Nem tudjuk megejteni ezt a rövidlátást, de azt a jjrásikat senr, amikor az olcsóság követelését „lázításnak“ minősítik. Ahhoz, hogy a mezőgazdasági teiményettc elértéktelenedjenek, nem kellett lázitás, abban a lazításban pedig, hogy a fehérneműnket, a felsőruhánkat, a bútorunkat meg a többit olcsóbban kapjuk, a háziurak is szívesen vesznek részt. Van azonban ebben a közgyűlési határozatban még egy-két iskolapéldája a logika nélkül1 való gondolkodásnak. Vagy, hogy képzelik az urak a lakásforgalom teljes visz- Szaállítását akkor, amikor az építkezés szünetel? Hasonlóképpen arra sem gondoltak az urak, hogy a gyéren folyó építkezés megszüntetése azt az eredményt hozná, hogy meg .szaporodnának a munkanélküliek, a háziuraknak azok a lakói, akik nem tudnák,háziért fizetni. amely azt javasolta, hogy elvileg döntsön a tanács a Beszkárt részvénytársasági formájának megszüntetése kérdésében és azt a többi nagy közüzemhez hasonlóan sa- játkezelésű, egyéni céggé alakítsa át. A tanács úgy határozott, hogy mielőtt a polgármester javaslatáról véglegesen dönt, szükségesnek tartja, hogy az átalakulással kapcsolatos illetékjogi kérdéseket előbb tisztázzák. Világíttassák meg, mi lenne a helyzet az adózás szempontjából az üzemi forma megváltoztatása esetén, különös te-1 'hintettél arra,- hegy a területhasználati díj, amit a Beszkárt eddig-magánjogi szerződése alapján a székesfővárosnak fizetett, a társulati adó alól mentesül-e, vagy sem? A tanács kívánsága szerint a polgármester a tisztifőügyészt bízta meg, hogy az Összes felmerült kérdésekre adjon részletes, véleményes jelentést. •Szemeiht/ Károly tiszti főügyész az összes pontokra megfelelt és véleménye szerint a részvénytársasági fonna üzem, valamint a Kátrámjozó- és a Bilumezö-telep. Az előbbiek mint kizárólag központi anyagbeszerzést ellátó szervek, a kórházi igazgatásba lennének beilleszthetők, az utóbbi pedig kizárólag útépítési kísérletek céljaira szervezhetnék át. A megmaradó üzemek közül a rokon- természetűek ügyvitelének a. lehetőségig keresztül vitt egybekapcsol ásáva1 fen n m ara dn a a közélelmezési üzemek csoportja, ahová besorozhatnának az Élelmiszerüzem, a Kenyérgyár és a Lóhúsüzem, a gyógyfürdők csoportja, az ásványvízüzemmel, a közlekedési vállalatok, a Temetkezési Intézet és. a Hindetővállalat, továbbá a három nagyüzem: az ElektroWosmüvek, a Gázmüvek és a Vízművek. Ez utóbbiaknál a belső ügyvitel összevonása indokolt és azt a célt szolgálja, hogy a fogyasztóközönség kiszolgálása eredményesebben és a fogyasztókéi}-éken szükséges eljárások minél kevesebb zaklatással bonyolíthassanak le. — Fennmarad még a kisebb iparosmunkákat végző műhelyekkel és a nagyobb üzemek egyes kifogásolt mellék ág-azataival kapcsolatos függő kérdéseknek megfelelő- rendezése. Ezekben a kérdésekben azonban mainem lesz nehéz olyan megoldást találni, amely a szembeütköző érdekeket megnyugtatóan kiegyenlíti és nymodon sikerül a közüzemi kérdést hosszabb időre r.yugvópontra j rtttatni. * Borvendég Ferenc al polgárai estei- fenti nyilatkozata azt mutatja, hogy az üzemi kérdés rendezés© máris folyamatban van, tehát semmi szükség' sincs arra, hogy a kormányzati szervek a felülről való beavatkozás eszközéhez nyúlj annak. megváltoztatása'előnyt alig jeletem, sőt anyagi tekintetben. sülyoß teherrel járna. Sipöcz Jenő di\ polgármester ilyen előzmények után a részvénytársasági forma megszüntetéséről szóló előterjesztését visszavonta, mert a főváros nagy közlekedési vállalatának átszervezése olyan súlyos terheket hárítana a fővárosra, ami ezidőszerint nem volna kívánatos. A Beszkárt részvénytársasági formájának megszüntetésére vonatkozó összes kombinációk a polgármester legújabb állásfoglalásával tehát elesnek, mert a tanács is egész bizonyosan azonosítja magát a polgármesterrel. A villamosva sut aknái ilyenformán minden marad a régiben, legfeljebb annyi változás lesz, hogy kibővül a hatásköre az Autóbuszüzemre is. A polgármester ugyanis intézkedett az Autóbuszüzem önálló üzemvitelének megszüntetése iránt és a csütörtöki tanácsülésen be fogja jelenteni, hogy A székesfőváros üzemi politikájával kapcsolatos mozgalmak és törekvések a parlament belügyi táréájá n.ak vitája során kulmináltak, ahol a szónokok igei tekintélyes csoportja a magániparral versenyt foly tató hatósági vállalkozások leépítésére hívták fel i kormányzatot. A belügyminiszter • válaszaiban k.jelen tette, hogy meg fogja vizsgálni mindezeket a kérdé seket és megtalálja, az alkalmat, hogy rövid idői belül rendeződjenek az üzemek működési területei. A főváros állásfoglalásáról intéztünk kérdést a? üzemek legfőbb "irányítójához, Eorvendég Ferenc alpolgármesterhez, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának : — Óriási vagyonértékek fekszenek a főváros üzemeiben és ezzel magyarázható, hogy a probléma megoldása a legnagyobb gondosságot és óvatosságot követeli. Nem vagyunk hajlandók semmilyen v matkozásban túlzásokba belemenni* és minden törekvésünk arra iránytű,_ hogy az üzemek olyan keretekben folytassák munkásságukat, amelyek egyrészről-biztosítják a legfontosabb közszükségleti cikkek forgalmazását, másrészt azonban megkímélik a magántevékenységet a hatósági versenytől. Nem lehet más feladatunk, minthogy a megfelelő határvonalat meghúzzuk és kettéválasszuk az üzemek csoportjait: olyanokra, amelyekre feltétlenül szükség van. i.letve olyanokra, amelyek nélkül -mindenben kielégíthetők a -fogyasztás részéről mutatkozó kívánalmak. — Ezt a megoldási tervei célozza az üzemi gazdálkodás kereteinek megszabása, amelyik már folyamatban van. A keretből kikapcsolható a Müszerüzem, a GyógyszerJulius 1-én az Autóbuszüzemet beolvasztják a Beszkártba Végérvényesen megbukott a Besskárt Uzemesítésí terve Vitathatlanok a részvénytársasági alakulat előnyei A törvényhatósági tanács ez év január 7-én tartott ülésén foglalkozott a polgármester előterjesztésével, \
