Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-05-25 / 21. szám
íJovÚE^Jtil^MP Budapest, 1932 május 25. miért is itt a legfőbb ideje, hogy Budapest pénzügyi érdekeit ebben ct vmétláozásbtm is alátámassza. Megemlítettük. Kozma Jenő előtt azt a régóta húzódó tervet, hogy a budapesti autóbusz forgalom kiterjesztésére további járművek beszerzése vált halaszthatatlanná. — Ez a kérdés — mondotta — állandóan időszerű és az elgondolás végrehajtása csak a fedezet hiányán múlik. Minden jel arra mutat, hogy a fővárosban megkedvelték a modern és gyors autobuszközlekedést, tehát nem lehet elzárkózni tovább olyan új vonalak nyitásától, amelyek biztos alapokra helyezik a főváros összes kerületeinek kényelmes közlekedését. Fennmaradnak összes korlátozó rendelkezések a városi gazdálkodás vitelében Sipőcz Jenő dr. polgármesternagyérdekességű megállapításai a költségvetés egyensúlyáról Meggyőződésem szerint rövidesen helyreáll a gazdasági viszonyok stabilitása és akkor első teendőrác lesz legalább ötven autobusMglc a beszerzése, hogy azok révén új járatokat vezethessünk Budapestnek közlekedésiig elhanyagolt területeire. * Elmondotta még Kozma Jenő, hogy a főváros nyári szünetének kezdőpontját még nem állapították meg, annyi azonban bizonyos, hogy az idei vakáció nem tart hosszabb ideig, mert a nehéz viszonyok között a törvényhatóság testületéinek állandóan készenlétben kell lenniük. A múlt évi zárószámadást már tárgyalta a törvényhatósági tanács és ezzel egyidejűleg nyillvánosság'ra jutott a főszámvevő és a számszéki igazgató jelentése is, amelyek bizonyos vonatkozásokban bírálatot is gyakorolnak a gazdálkodás elmúlt évéről. A kísérő jelentések sok vonatkozásban kommentálják. a zárószámadás egyes tételeit, amelyek tennészetesen nem maradhatnak válasz nélkül. Az ellenőrző szervek véleményeinek elhangzása után a legilletékesebb faktor: Sipőcz Jenő dr. polgármester is elmondja- megállapításait a községi háztartás irányelveiről. A polgármester a maga nézeteit a következőkben foglalja össze: — Az 1931-ik évi zárószámadás válságos esztendő gazdálkodásáról ad képet. Azelőtt a feladat előd állottunk, hogy a főváros gazdálkodását a hirtelenüi változott gazdasági viszonyokhoz kellett alkalmazni, A válság nyomán a bevételek visszaestek és mindjárt látható volt, hogy a bevételek nem fognak a költségvetésben előirányzott mértékben befolyni. A gyorsan c’etbelép- íetett rendkívüli intézkedések azt célozták, hogy függetlenül a költségvetési előirányzattól, a kiadásokat csak a rendelkezésre álló bevételek erejéig szabad engedélyezni. A költségvetés tíz százalékát tehát zároltuk, amely összeg biztosítékul szolgált arra az esetre, ha a bevételek az év végéig még' jobban visszaesnének. A rendkívüli intézkedések szükségességét a bevételek alakulása igazolta. Az év végén 9,205.719 pengővel kevesebb volt a bevétel, mint az előirányzatban, ami azt mutatja, hogy az évközben életbeléptetett megszorítások nélkül a kiadások meghaladták volna a bevételeket. Ezek a rendelkezések még mor-t is érvényben vannak és előreláthatólag érvétyjbqn maradnak mindaddig, amíg a gazdasági helyzet stabilét\áád be' nem következik. Feltétlen szükség van a fölöslegek tartalékolására — Rá kell mutatnom számadási rendszerünk két szembetűnő fogyatékosságára: az egyik a tartalék, a másik a forgótőke hiánya. Aj új fővárosi törvény rendelkezése szerint a községi háztartásnál az év végén előálló pénztári maradványt a következő költségvetési évben bevételként kell előirányozni, tékát tartalékolni, nem szabad. Ennek a rendelkezésnek nyilván az volt a célja, hogy a fölösleg a következő év költségvetési terhein könnyítsen és ezáltal a köz)-égi terhek leszállításához vezessen. Ez azonban a gyakorlatban nem így következik be, mert a fölösleg legtöbbször csak konjunkturálisi természetű bévAtelekböl származik. Ha egy év gazdálkodása fölösleggel zárul, még nem lehet a közszolgáltatásokat leszállítani. Minden (számadásra kötelezett vállalatnak tartalékának kell lenni, a nagy kommunitásoknak pedig, amelyek ma már nemcsak szigorúan vett közigazgatási feladatokat látnak el: nincsenek tartalékaik. A városoknak tehát szükségük van tartalékra, amellyel a konjunktúra-változások esetén segíthetnek magukon, éppen úgy, mint a nagy gazdasági vállalatok. — A probléma megoldása nem könnyű feladat, de talán lehetőség nyílna arra, hogy legalább azokban az években, mikor fölöslegek mutatkoznak, a zárószámadási fölöslegek legyenek tartalékolhatok gazdasági válság esetére. — Számadási rendszerünk másik fogyatékossága a forgótőke hiánya. Normális viszonyok között ez a hiány nem érezhető, mert akkor a gazdálkodás rendszerint az előző évről áthozott pénztári maradvánnyal indul, de kínosan hat akkor, ha az előző év zárószámadása hiánnyal zárult. Amint látható, a főváros számadási rendszere reformra szorul, amelynek során olyan megoldást kellene keresni, hogy 9,-gazdálkodás zavartalan menetének biztosítása céljából forgótőke és tartalék álljon mindig rendelkezésre. Mit hoz a jövő ? — Az 1933. évi költségvetésben nem lesz könnyű a kiadásokat és bevételeket egyensúlyba hozni. A költségvetési keretet a gazdasági válság következtében tovább is szűkíteni kell, mert (bökkenő nemzeti jövedelem mellett csak kevesebb bevételre lehet számítani. Ezek a körülmények a főváros gazdálkodásában a legnagyobb óvatosságra intenek. Az eddig, életbeléptetett és jól bevált megszorító intéz- kedéieket tovább is érvényben kell tartani és bármenynyire is nehezünkre esik a főváros jövő fejlődése szempontjából : a szükségleteket továbbra is vissza! fogjuk szorítani. A bekövetkezett rendkívüli viszonyok között csakis ilyen módon lehet a főváros háztartásának egyensúlyát és realitását a jövőben is fenntartani. Nem szabad eltúlozni az üzemi adminisztrációt — A székesfővárosi üzemi gazdálkodására a keretek megszabása folyamatban van. A megmaradó üzemek közül a rokontermészetűek ügyvitelének a lehetőségig keresztülvitt egybekapcsolásával fennmaradnának a közélelmezési üzemek csoportja, a gyógyfürdők csoportja, a közlekedési vállalatok, a temetkezési intézet és a hirdetővállalat, továbbá az Elektromosművek, a Gázművek és a Vízművek. Ezeknél a belső ügyvitelnek csak olyan mértékben való összevonását tartom indokoltnak, amelynek révén a fogyafiztóközötiség kiséplcfálása eredményesebben és minél kevesebb zaklatással bonyolítható le. Nem tartanám azonban helyesnek az ügyviteleknek túlhajszolt egybekapcsolásával, az erőltetett, úgyszólván mammut-adminisztráció kiépítését, mert azokat a megtakarításokat, amelyeket az előzetes számítások kiadnának, semmivé teheti, sőt túlszárnyalhatja az a hátránysorozat, amely az ilyen mégsem teljesen homogén tevékenységeket egybekapa-oló nagy igazgatás nehézkességében jelentkezne. Az ilyen üzemek vitelében pedig a könnyedség és a gyorsaság jelenti a megtakarítást, illetve a jövedelmezőséget. ★ A polgármester végül foglalkozik azzal a kifogással, hogy a Részvénytársaságok efedménylámutatásmt és mérlegeit nem illesztették be a községi háztartás számadataiba. Hangoztatja a polgármester, hogy ez nem elvi akadályokon, hanem csupán, bizonyos technikai nehézségeken múlik. Ha ugyanis a községi háztartás zárószámadásába a részvénytársaságok közgyűlése által véglegesen megállapított mérleget is beiktatják, akkor a részvénytársasági közgyűlések megtartásának esetleges eltolódása megakaszthatja a községi háiztartá® zárószámadásának a közrebocsátását. HUTTER SCHRANTZ RT Budapest, X. kér., Gyömrői*út 80 Városi mintaraktár: VI., Vilmos császár-út 63 Kerítései!, kerítés-fonatok, tűzhelyek és kályhák izénre I nagy választékban Telefon: J. 379—36. Krisch Fekete János tetőfedőmester Budapest, L, Karolina-ut 16. Telefon: 69-5-59. König, Román és Stein mérnökök, építési vállalkozók Budapest, VIII. kér., Népszinház-utca 13 Telefon : József 436—53
