Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1932-01-13 / 2. szám

Budapest, 1932 január 13. Ja^ovjUz^Sí^mp 1 Defícítmenfes vállalat lesz az Autóbusz- üzem, ha bevezetik a körúti járatokat A BESzKÁRT bevétele csökkenni fog, de a hiány megtérül az Autóbuszüzem többletbevételénél — Februárban már autóbuszok robognak a körútakon Sipőcz Jenő tlr. polgármester utasítására a főváros közlekedési ügyosztálya részletesen és 'behatóan tárgyalta a korszerű közlekedési politika irányelveit és ennek kap­csán rámutatott arra a fontos szerepre, amely a modern közlekedés terén az autóbuszra vár. Kifejtette többek között, hogy az egységes közlekedési politika előfeltétele a közlekedési vállalatok összműködésének a biztosítása, vagyis hogy a Beszkárt és az Autóbuszüzem liar öltve és egymást kiegészítve törekedjen a közforgalom helyes le­bonyolítására. Nyílt titok, hogy a vállalatok kellő össz- müködősónek hiányában az új autóbuszvonalak megállapí­tásánál döntő súlya volt annak, hogy az autóbusz lehető­leg olyan útvonalakon járjon, ahol nincs villamosközle­kedés. A Beszkárt látszólagos érdekeinek megóvása eredmé­nyezte, hogy az autóbuszok jelenlegi vonalvezetése nem a legszerencsésebb, sőt befejezetlen és tökéletlen autobuszhálőzatot hívott életre. A Duna balparti részén haladó' autóbuszok útvonala min­denütt a sugárutakon, vagy a parallel haladó mellékutcá­kon át vezet és majdnem kivétel nélkül a Belvárosban összpontosulnak, anélkül, hogy azok tranzverzális irány­ban haladó autóbuszvonal rendszeresítésével összekötte­tést nyertek volna. A nagykörúti autóbuszvonal rendsze­resítésével a Duna balparti részén minden tekintetben megfelelő egészséges és kívánatos autobuszhálózat kelet­kezik, szem előtt tartva azt a helyes elvet, hogy az autóbusz hivatása a sűrűn lakott, nagy- forgalmú városrészek közlekedésének gyors lebonyolítása. A nagykörúti autobuszforgalom csütörtökön kerül a törvényhatósági tanács döntése alá. Városszerte nagy érdeklődés mutatkozik a közlekedés megjavításának eme feltétlenül eredményes intézkedése elé, amelynek pénz­ügyi vonatkozásairól illetékes helyen a következőket mondották a Fővárosi Hírlap munka­társának : — A Beszkárt a Nagykörúton évi 1,390.000 menet­ben 18.5 millió fizető utast szállít, egy menetre esik tehát 13.2 fizető utas. Minthogy a Beszkártnál az egy hasznos kilométerre eső utasszám 3.6, az autóbusznál pedig, ugyanez 4.4, ennélfogva feltételezhető, hogy ez az\ arány nagyjában a Nagykörúton is érvényedül, vagyis a Beszkárt 13.2 menetenkénti utasátlaga alapján az autó­busz utasátlaga a Nagykörúton 17.8-ra becsülhető, ami a tervezett évi 208.050 menet figyelembevételével ugyan­csak 3.7 millió utast eredményez. Megállapíthatjuk tehát, hogy 3.7 millió az az évi utasszáni, amit a villamos az autóbusznak át fog adni, ha a nagykörúti forgalomba az Autóbuszüzem is belekapcso­lódik. Ennél nagyobbszánní utasra azért sem kell gondolni, mert a villámod 24 filléres jegyével ppemfoen az> autóbusz viteldíjá 32 fillér és ez megfelelően ellensúlyozza a for­galom megoszlását. Az autóbuszt csak az fogja jgénybe- venni, akinek a gyorsabb célhozjutás megéri a jegyár­kiilönbözetet. A számítások alapján a Beszkártnál így 710.000 pengő valószínű kieséssel lehet számolni, ami azonban egyáltalán nem befolyásolja a Beszkárt előirányzott üzleti eredményeit. Az Autóbuszüzem, a fő­város másik közlekedési üzeme, behozza ezt a hiányt, mert a nagykörúti utasforgalomból évi 1,050.000 pengő bevétellel lehet számolni, ami az Autóbuszüzem, mérlegét teljesen kiegyensúlyozza, vagyis a községi háztartást mentesíti az egyébként jelentkező deficittől. Nemcsak, hogy megszűnik az évenkint eddig visszatérő üzleti hiány, hanem felesleggel zárhatja üzleti évét, ha a nagykörúti autóbuszjárat megindul. —< Felvetették azt a kérdést is, hogy mit jelent a fő oávtfs számává a nagykörúti autóbuszjárat megvalósí­tása, vágj" az errevonatkozó terv elejtése. A járat meg­valósítása esetén a várható évi nyereség a főváros, mint üzem- tulajdonos számára 127 ezer pengő és természetesen a veszteség is ugyanennyi, ha bármi okból mellőzik ennek a tervnek a végrehajtását. — A borárostéri és a Vígszínház között közlekedő 15. jármű megállóhelyeit a következő pontokon jelölik ki: a Fráter-utcánál (a 14-es vonal találkozásánál), a József-utcánál (a 9-es vonalnál), a Népszínház-utcánál (biztonsági megállóhely), a Dohány- és Wesdelényi- utcáknál (az 5-ös és az 5/A. vonalak keresztezésénél), az A'ndré^sy-útwU (az 1-es és 3-as vonalaknál), a Nyucjgti pályaudvtípml és végül a Koháry-utcánál a 15-ös keresztezésénél. m A törvényhatósági tanács csütörtöki döntése után a jövő hátén megtörténik az engedélyezési bejárás és akkor február elején feltűnnek a Nagykörúton a kék autóbuszok is. Római korból származó víziorgonára bukkantak Óbudán Apun téridét még páratlan mikincsek rejtőznek Sürgősen meg kell indítani a programszerű ásatásokat A földkerekség kevés városa dicsekszik olyan páratla­nul érdekes és ritka látnivalóval, mint amilyet az Óbuda határában elterülő kiásott római város: Aquincum kínál gazdag emlékeivel a látogatóknak. Sajnos, a főváros még mindig nem fordít olyan figyelmet ezekre a kincsekre, ami­lyet érdemes és legutóbb éppen a Fővárosi Hírlap akciója révén sikerült csak elérni, hogy az IBUSz idegenforgalmi autocar-kör jámtainak programjába beillesztették az Aquin­cum meglátogatását is. Az odavezető út, — többezeréves, eredeti római müút, — még mindig, meglehetősen elhanya­golt állapotban van, a nem autón járóknak pedig fárad­ságos és hosszadalmas közlekedés, mert egyedül a helyi­érdekű vasúton lehet megközelíteni a múzeumot és az ása­tásokat. Legutóbb Orova Zsi gmond dr. törvényhatósági bizottsági tag hívta fel az Egységes Községi Polgári Párt nevében a város vezetőségének figyelmét ezekre a mulasz­tásokra és megkérdezte a polgármesterit: hajlandó-e intéz­kedni az Óbuda területén feltárt római műemlékek foko­zottabb gondozásáról? Erről az érdekes témáról Orova Zsigmond dr., a következő meglepő részleteket beszélte el a Fővárosi Hír­lap tudósítójának: —■ Azért intéztem kérdést a polgármesterhez, mert nézetem szerint a mostani súlyos-viszonyok között fokozot­tan fontos az, hogy az idegenforgalom fejlesztésére alkal­mas eszközökről gondoskodjunk. Ilyenek elsősorban azok a műemlékek, amelyek Óbuda területén kerültek napvilágra. Annakidején a Fővárosi Hírlap is hirt adott arról, hogy Óbudán megtalálták azt a „víziorgonát* *, amely az egész földkerekségen egyedülálló régiség. A víziorgonáról tudományos könyvekét' írtak, zenészek, rógiségbúvárok kutatták annak problémáját, mert bár erről az ókori hangszerről maradtak fent dombormüvek, leírások, TUNGSR 4 VOLTOS ÁRNY. RÁCSU NAGYFREKVENCIA 4 VOLTOS DETEKTOR EGYENÁRAMÚ 6 VOLTOS SOKSZOROS VÉGERŐSÍTŐ HÁLÓZATI SZERIACSOVEK RÉGI KÉSZÜLÉKÉNEK UJ ERŐT ADNAK mozaikok, de eredeti formájában sehol a világon sem talál­tak a római korból származó víziorgonát. Most találtak egyetlen egyet Óbudán. De ennek a világon egyedülálló ritkaságnak ,a propagálása érdekében a főváros nem tett semmit. Budapesten is alig tudnak valamit erről a pá­ratlan klasszikus hangszerről, az Aquincumi Múzeumban őrzött nagy-értékű kincsről. En­nek dacára világhírű tudósoktól, a föld minden részéről érkeznek levelek, megkeresések az Aquincumi Múzeum igaz­gatóságához és kérdezősködnek a kiágott víziorgona álla­pota, rekonstrukciója és elképzelt működése iránt. — Talán nem érdektelen, ha megemlítem, hogy a vízi­orgonám egy kis bronzlapot találtak, amelyen az a felírás olvasható, hogy ezt a víziorgonát Krisztus után 224-ben egy akkori tanácstag adományozta Aquincum városának. A tudó­sok szerint ez az ajándék annakidején olyan bőkezű és gaz­dag lehetett, hogy az illető tanácstag valószínűleg az egész város elismerését szerezte meg magának. —• Az Óbudán feltárt műemlékek között a. másik figye­lemreméltó új lelet az a Ms templom, amit a Baktár-utcá- ban találtok mostanában. Kiásták, úgy ahogy rendbehoz­ták, 'de azóta senki sem törődik vele, pedig ez is érdemes volna arra, hogy felhívják rá a világ tudományos köreinek figyelmét, mert ez a kápolna talán az egyetlen műemlék, amely a magyar­országi római impérium keresztény korszakából származik. — Itt van a tudományos körökben feltűnést keltő har­madik ritkaság: az Óbudán kiásott római gőzfürdő, a föld­alatti Hyppochaustrum, amelyre szintén alig fordítanak figy nmet, pedig ez -is érdemes volna arra, hogy a látogatók százai csodálkozzanak központi fűtőberendezésén és a két­ezer év előtti higiénia tökéletességén. A Flórián-téren, ahol a Hyppochaustrum van, körülbelül 100 ölnyi területen öt­méteres gödör tátong a kiásott fürdő 'körül, de semmi sem történik a nagyszerű lelet megvédésére s attól félek, hogy ez a műemlék el fog pusztulni a tudomány és az archeológia pótolhatatlan kárára. — Óbuda akármelyik részén végeznek ásatást, minde­nük fc gazdag műemlékekre bukkannak, ezért a fővárosnak rendszeres ásatási tervet kellene kidolgozni. A hajógyári sziget is tele van római műemlékekkel, ott találták meg egy másik római fürdő maradványait, ezeknek a leleteknek legnagyobb részét azonban, sajnos, annakidején elvitték Becsbe. A fővárosnak lépéseket Icellene tenni abban az irányban is, nem, lehetne-e ezeket a semmivel nem pótolható kincseket visszaszerezni. — Most van szabályozás alatt a Királydomb vidéke. Egy régi könyv azt írja, hogy e helyen állott a hatalmas római amphitheatrum, amelynek a fundamentumára később királyi kastélyt építet­tek. Ez az ampithealtrum is ott van a föld alatt, de semmi sem történik a feltárására. — Igaz, — mondotta végül, — hogy a fővárosnak ma sokkal sürgősebb kiadásokra sincs elegendő pénze, de nem tudom, hogy még a mostani időkben is nem volna-e hasz- nothajtó vállalkozás a kutatások céltudatos, szakszerű foly­tatása, a meglévő kincsek megfelelő propagálása, ha ezek segítségével komoly idegenforgalmat érhetnénk el. SpÁNYI ERNŐ •hlcTolaa m 4 r n 8 k kSvec&- át bitumen- ÖpMS vállalata. Badapait, L kor., •SyöxC-atca 5. Tal.i Aat. 579-91. A FŐVÁROSI HÍRLAP mindent tud és megír

Next

/
Thumbnails
Contents