Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-04-27 / 17. szám
•MO*™ y Í \ Huszonegyedik évioiyam Budapest, 1932 április 27. B*JSaBB?»58*ia2ZS3Sa!8HK^SS5HnK8SIMäffiiaK^ 17. szám Előfizetést ár: Egésa évre . * . * • 24 pengő Félévre ......................12 pengő Eg yes szálú áras 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ BACSÓ EMIL Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség éa kiadóhivatal i Budapest* VI., Szív-utca 1®. Telei óraszám : Aut- 137—15. Eíso jelentés ügyvitel racionaliz Hivatalok átcsoportosítása* üj hatáskörök* a mai rendszer átalakítása a racionalizálás programi,: kan üallina tanácsnok beszámolója a szerzett tapasztalatokról Lakók és háziurak A mai élet száz és száz megnyilvánulása, ezer baja, ezer nyomorúsága szinte lépten-nyomon azt mondatja velünk, hogy ez a világ', újgy nézi ki, mintha nem kifelé, hanem befelé mennénk a világfelfordulásba, a háborúba. Szerencsére akad már igazi, hamisíthat] an békejelenség’ is, mint amilyennek készül! példának .okáért a május elsejei költözködés. Statisztikusok és a budapesti élet más szorgalmas és szavahihető megfigyelői állítják, hogy soha se volt még' Budapestien, ennyi lakásváltoztatás, mint most. Elérkezett a bú torszállít ó-kocsik konjunktúrája, de azt is elmondhatjuk, hogy a kiadó lakást hirdető cédulák sem fognak eltűnni nyomtalanul május elsejével a kapukról, ahol már február elsején is sok maradt. A statisztika szerint több, mint: hétezer kiadó lakás van Budapesten, s ezek közül meghaladja a kétezret azoknak a lakásoknak a számai, amelyek már a februári házbér- nejgyed előtt üresen állottak. Kevésbbő pontos és határozott,, de mindenesetre karakterisztikus az a másik szám, amelynek értelmében a május azzal virrad ránk* helyesebben a speditőrökre, hogy háromezer lakás cserél gazdát, háromezer hordozkodás lesz. Mi úgy Hatjuk, hogy ezt a háromezer hordozkodást meg lehetett volna takarítani a nemzeti vagyon javára. De harc volt, a háromezer költözködés egy kemény, elkeseredett harcnak fölösleges eredménye. A háztulajdonosok és a lakóik tengelyt akasztottak. A lakó a világ legtermészetesebb és legbecsületesebb logikájával kijelentette, hogy az ő fizetését megnyirbálták, az ő jövedelmei meg’csappantak, az egész világ elszegényedett, minden olcsóbb lett: legyen olcsóbb a lakás is. így történt ez mindenütt, ahol a jövedelmeket lefaragták, kivéve talán az egy Bécset, ahol ma is garasokat fizetnek lakbér fejében. A kormány és a főváros — lehet róla vitatkozni,, helyesen tették-e? — arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a házbér leszállításnak magától, automatikusan kell bekövetkeznie. A háztulajdonosok azonban makacsul ragaszkodtak azokhoz a bérekhez, amelyek még a konjunktúra pémzdobálásának talajában gyökereznek. A lakók a maguk igazának tudatában szintén nem engedtek. A rövidebbet a háziurak húzták, mert legtöbb esetben elengedték régi, becsületesen fizető lakójukat és a lakás árát egy későbbi időpontban mégis csak le kellett szállítaniok, mert nyakukon maradt volna az üres lakás. A háziurak végeredményben mégis .engedni voltak kénytelenek, így is sok üres lakás marad azonban elhullva a háziúr és lakó harcának szomorú csataterén, mert igen sok pesti polgár elkeseredésében a környékre költözködött. De ráfizettek a harcra ia lakók is, mert ha ott maradhatnak régi lakásukban, megtakarították volna a költözködés drága kiadását és az ilyenkor esedékes bútorrongálást. A lakó tehát valami perköltségfélét fizet, d|e a pert visszavonhatatlanul a háztulajdonos vesztette el. Sőt az igazi vereségük még csak most következik majd el. A lakás- bóre.k határozottan estek, a lakások olcsóbbak lettek, de. nem olyan mértékben, mint amilyen mértékben a lakók keresete, megélhetési lehetősége csökkent. A budapesti polgárság életstandardja mélyen a békebeli állá sülyedt, nem lehetséges tehát,--hogy a legprimitívebb életszükségleti igények — mint például a lakás — ne legyenek olcsóbbak, mint a háború alatt voltak. Ma már ott tartunk, hogy nem elegendő a konjunktúráé lakbéreket leszállítani, hanem hozzá kell nyúlni a békebeliekhez is. Most itt tart a lakók és háziurak harca és kétségtelen, hogy a háztulajdonosok újabb veresége el nem maradhat. Az új negyed új rohamot jelent, de a háztulajdonosok frontja máris át van törve akkor, amikor a ibútorsz&lüító-kocsik példátlan vándorlása után még mindig a lakások ezrei maradnak üresen. Mindennek pedig az. a tanulsága, hogy amikor a társadalom minden osztálya, a nemzet minden rétege megszenvedi a nehéz időiket, a legprimitivebb életszükségleteinket igazán nem szabad zsákmányként odadobni. Sipöcz Jenő polgármester tudvalevőleg február 15-én megbízta Gallina Frigyes tanácsnokot a székes- fővárosi közigazgatásának racionalizálására vonatkozó javaslatok kidolgozásával és előterjesztésével. Két hónap telt el a megbízatás óta és Gallina tanácsnok most elkészítette eddigi munkájáról szóló jelentését, amelyet a Fővárosi Hírlap a következőkben ismertet: M hivatalnoki pályát az elöljáróságnál kell kezdeni — Munkám programját. —• mondja Gallina tanácsnok jelentése — a következő három csoportba foglaltam össze: 1. a személyzet, 2. az ügyvitel, 3. a jogszabályokra vonatkozó racionalizálás. —- Elsősorban megkezdtem a szervezési szabályrendeletet, a státus és fizetésrendelet, valamint a nyugdíj -szabály- rendelet előmunkálatinak feldolgozását. Ez a háromtago- zású munkáltait alkotja a szolgálati pragmatikát. Adatszolgáltatásképpen folyamatba tettem a fővárosi tisztviselők és altisztek számának és fizetésének fejlődésére vonatkozó táblázatok elkészítését a főváros egyesítésétől kezdve. Tervezet kidolgozását kezdtem meg arra vonatkozólag, -hogy az új tisztviselők felvétele a jövőben mikép történjen. Általános elvként kívánom ezen tervezetben leszögezni, hogy minden tisztviselő, akit a jövőbeni a főváros alkalmaz, a leg alsóbb fokú hivatali munkáinál és csakis külső hivatalokban, mégpedig az elöljáróságnál, vagy más szakhivatalban kezdje meg szolgálatéit. Meghatározni kívánom, hogy milyen reszortban és mennyi időt kell az új tisztviselőnek külső szolgálatban eltölteni ahhoz, hogy központi szolgálatra berendelhető legyen. Kötelező tanfolyamok a tisztviselők tov dob képzésére — Nagy súlyt kívánok helyezni a meglévő személyzet továbbképzésére is. Feltétlenül szükségesnek tartom a meglévő személyzetnek kötelező tanfolyamok útján való továbbképzését. Azért is szükség van erre, mert a racionalizálással kapcsolatban esetleg olyan rendelkezések fognak kiadatni, amelyek a mai rendszert alapjában megváltoztatják. Az új rendszernek megismerésére és megtanulására, pedig csakis ezek a tanfolyamok az egyedül célravezetők. A tisztviselők, de általánosságban minden ember nagy mértékben hajlamos arra, hogy beleélje magát egy megszokott kerékvágásba, és abból csak nehezen mozdítható ki. Eddigi munkám folyamán is találkoztam olyan tisztviselőkkel, akiket már az sem érdekelt, hogy a mellettük lévő asztalnál mi történik. Nagy fontossága van az intézkedési munkakört végző fogalmazási kar toveibbképzésének. Javaslatot fogok tenni, hogy az ugyanazon munkakörben dolgozó szakreferensek eleinte kéthetenkint, később esetleg havonta egy magasabbrangú tisztviselők, esetleg a szakmunkát irányítói ügyosztály- vezető tanácsnok elnöklete alatt megbeszélést tartsanak. Ezeknek a megbeszéléseknek programján az illetékes ügyosztály tartoznék pontosan meghatározni és kidolgozni. Egyöntetű elintézési mód az ügyvitel egyszerűsítésére •—• Javaslatot fogok tenni a munkaidő újabb meghatározására és ennek pontos betartására vonatkozólag. Javaslatot kívánok kidolgozni arra nézve, hogy a tisztviselők miképpen kötelezi essenek szolgálati helyükön való tartózkodásra és munkaerejük teljes kihasználására, Adatgyűjtés folytatok arravomatkozólag’ is, hogy a közigazgatási státusba tartozó tisztviselők milyen üzemeknél teljesítenek szolgálatot és fordítva, mert ennek a kérdésnek végleges rendezését is javasolni fogom. —- Racionalizálási munkám során elsőrendű fontosságot tulajdonítok az ügyvitel egyszerűsítésének. Nagy súlyt kívánok helyezni az ügyvitel normalizálásá/ra, vagyis arra, hogy egyforma ügyeket minden ügyosztály egyformán intézzen el. Javaslatot dolgoztam ki a fogalmazásnak, a felterjesztésnek, a jelentéseknek, a rövid úton való jelentéseknek, a határozatoknak, a rendeleteknek és eljárásoknak normalizálására,, mert megállapítottam, hogy mindezeket az elintézési formákat mindenütt másképpen értelmezik és használják. ( Mmig a villamosjegy elf at odáig —• Vizsgálataim során megállapítottam, hogy vannak ügyek, amelyeket egy intézkedéssel el lehet intézni, ma pedig ennek az ügynek elintézéséhez hwminc mozdulat szükséges. Legjobb, példa erre, ha, egy tanító kedvezményes Bszkárt villamosvasúti bérletjegyet akar váltani: 1. a tanító kérvényt ír, 2. az igazgatójával záradékoltatja, 3. az igazgató beterjeszti a VII. ügyosztályhoz, ahol azt iktatják, 5. mutatókönyvbe vezetik, 6. szignálásra küldik, 7. utána a segédhivatal kiadja az előadónak. 8. az aktát bevezetik az előadó munkakönyvébe. .9. az előadó rövid úton átteszi az elnöki ügyosztályhoz, 10. munkakönyvvel visszaküldik a segédhivatalnak, 11. a segédhivatal aláirásra küldi, 12. aláírás után a segédhivatal áz iktatóból kivezeti, 13. kézbesítő könyvvel átküldik az elnöki ügyosztályba, 11,. az elnöki ügyosztály segédhivatala idegen számsorkönyve vezeti, .15. szignálásra küldik, Ifi. utána előadó munkakönyvébe vezetik. 11. előadó levelet ír a Bszkártnak és határozatot hoz az előadóíven, 18. ezt munkakönyvvel visszaküldi a segédhivatalnak, 19. amely azt aláírásra küldi, 20. aláírás után a segédhivatal kiadja a leírónak munkakönyvvel, 21. leíró letisztázza és munkakönyvvel visszaadja a segédhivatalnak, 22. amely a letisztázott példányt újból aláírásra küldi a hivatal vezetőjéhez, 23. majd a levelet kézbesítik a Bszkártnak, 2/,. az aktát az iktatókönyvből kivezetik, 25. átadják áz irattárosnak alapszámozás végett, 26. másik irattáros irattárba helyezi, 27. a határozatokat kézbesíttetik olyképpen, hogy 28. leküldik a központi kézbesítő hivatalba, 29. ahonnan az iskola igazgatójához kikézbesítik, 30. aki azt ,a tanítónak átadja. Ehelyett a harminc kézen keresztül történő elintézés helyett a helyes eljárás az, hogy a fővárosi alkalmazottak arcképes igazolványára a Bszkárt a villamosbérletet azonnal adja ki, lif t?ól meghatározzák az ügyosztályok hatáskörét —• Szükséjgesnek tartom az ügyosztályok jelenlegi ügykörbeosztását alaposan áttanulmányozni és azt újból meghatározni. Van ügyosztály, amelynek kitűnő személyzete nincsen eléggé kihasználva, más ügyosztályoknak személyzete azonban ia nem odatartozó munkakörökkel van túlhalfmozva, —• Külön kívánok foglalkozni a műszaki osztályok és általában a műszaki adminisztráció átszervezésével. Meg kell mármost állapítani, hogy a köztudat felfogása szerint a főváros hivatalai közül a műszaki ügyosztályok vannak a legrosszabbul megszervezve. Több apró alosztályra oszlik minden egyes ügyosztály, anélkül1 azonban, hogy az egyes alosztályoknak bármilyen önálló funkciójuk lenne. Ez okozza, hogy cgy-eg'y igen kis ügynek elintézéséhez a mű-
