Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1932-03-23 / 12-13. szám

Huszonegyedik évfolyam Budapest, 1932 március 23. 12 — 13, szÁm Előfizetési ár: Egész évre ................24 pengő Fé lévre .......................12 pengő Eg yes szám éra: 3© fillér FELELŐS SZERKESZTŐ PACSÓ EMIL Megjeüeník minden szerdán Szerkesztőség Am kiadóhivatal: Budapest, VI., Szív-utca 18. Te! efon szám i Ant- 137—16. Feltámadás Irta Ripka Ferenc dr. főpolgármester Húsvéti álmunk az lenne, hogy mi is elmond-* hatnánk az angyalnak a szent asszonyokhoz inté­zet. szavait: — Mit keresitek az élőt a holtak között? Nincs itt, mert feltámadott. Ebben ia rettenetes földomlásban és világégés­ben, amelynek nem akar, nem tud vége szakadni, mégis szent, tűzzel ég mindnyájunk szívében a feltámadás hite és reménye. Ez a nagy, borongós, de mégis tavaszi ün­nep, a husvét, a feltámadás ünnepe és ilyenkor megsokszorozódnak a jóreménységek, kitágulnak a betölthető vágyak, megerősödik mindnyájunk­ban a hit. És mintha nemcsak a költők, de a ter­mészet is szimbólumokkal dolgozna: soha ilyen hosszú, unott, nehéz, fájdalmas telet nem érez­tünk. Már a pompás magyar szeptembert is be­terelte a magai fagyos rabságába, aztán kínnal, nyomorúsággal, betegséggel, faggyal, gyötrelem­mel telt hónapokat zúdított ránk. Azután mikor egy-két napra mégis ránk mosolykodott a tavasz, a távozó tél visszafordult, és szétszaggatta a feslő bimbókat és a ronggyá tépett szirmokat hópely- hek fagyába keverte. Ma már a reménység mentőhorgonyán, a húsvéti mosolygás biztos talaján elmondhatjuk, hogy irtózatos telet, talán életünk legszigorúbb telét éltük át. Az élet vitézségi érmét vívta ki minden jószándékú magyar polgár, aki ebben a soha nem látott viharos télben: nemcsak ia maga baját viselte némán, de segítette a még nála is nyomorultabbakat, is. Elől járt. a jó példával, a páratlan önfeláldozással Budapest, polgársága és munkássága, amely emelkedett lelkűségét igazán bebizonyította. A feltámadás reményét pedig nagy lelkek nemes és áldozatkész munkája tette lehetővé. Le­geslegelső sorban a. nagy magyar asszonyt, kor­mányzónk gazdaglelkű feleségét kell említenünk. Amit a főméltóságú asszony Magyarország és Budapest szegényeiért és elesettjeiért tett, az történelmi 'példa lehet a jövendő magyar asszo­nyai számára. De kivették a részüket, a szervezés és felosztás hatalmas munkájából, amelynek leg­főbb dicsérete, hogy komoly panaszt senki sem emelhetett, la kormány és a főváros hatósága is és valósággá válhatott a miniszterelnök óhajtása, hogy ne legyen éhező az országban. A (hisztérikus jósokat és a kétségbeesett gyávákat, hála a Gond­viselésnek, legyőzte a magyar életerő és élniakarás. Még van hátra a nehezéből is, de a legsúlyo- sabbján már túlvagyunk. Ma már az egész orszá­got új életre kelve csípős, de napfényes tavasz borzongatja. Ez a Magyarország, amely a hús­véti szellőre ébred, feszülő izmú ifjú, aki már maga mögött hagyta, elfelejtette a tegnap kínzó, gyötrő telét. ­De nemcsak vágyak, érzelmek, ünnepi hangu­latok szállták meg a (.szívünket: komoly, az idők viharos járásában is jól orientált vezető egyénisé­gek egyértelműen vallják, hogy — ha holnap még nem lépünk is be a magyar Eldorádóba — de kifelé megyünk a szörnyű válságból. Annak a, nemzetnek, annak a fővárosi polgárságnak, amely ilyen nemesen állotta ki a kemény 'tél nehéz pró­báját, ennyi reménység is elegendő. Ez a tűzben, vízben, jégben, fagyban megszenvedett nemzedék hisz a Feltámadásban. Sipőcz Jenő polgármester nyilatkozik a racionalizálásról, a BESzKÁRT- nak az autonómiához való viszonyáról, a Vásárpénztár beolvasztásáról, a benzolgyár felállításáról és a szellemi szükségmunka meghosszabbításáról Pillanatnyilag elcsendesült minden a városházán: a pár napos ünnepet pihenésre használják föl az auto­nómia vezetői és a várospolitikai élet reprezentánsai. Ez a rövid szünet azonban nem jelenti azt, hogy a nagy és az égetően fontos kérdések intézésében késedelem áll be: az előkészítés megtörtént é> a cselekvés gyors egy­másutánban soron következik. A gazdasági nehézségek a fővárost sem kímélték és a felmerülő újabb és újabb problémák azonnali elhatározásokat követelnek. A pénzügyi, üzemi és szociális igények napról-napra kiváltják az azonnali intézkedések haiaszthatatlan- | ságát és elmondható, hogy a városvezetéshez ma ál­dandó vigyázz- i'ásra v.-.., A-'-. Majdnem a. helyzet, hogy a főváros hádiálla pótban van: nagy­szerű áttekintéssel és késedelemnelküii beavatkozással lehet csak a gazdasági fronti offenziváját a főváros feje fölül elhárítani. A legidőszerűbb kérdésekről folytattunk beszélgetést az autonómia legfőbb vezetőjével;, hogy beszámolhassunk a legilletékesebb elhatározásokról és egyes kérdésekben | várható állásfoglalásokról. Sipőcz Jenő dr. polgármester cdőtt elsősorban a .szellemi szükségmunka meghosszab­bítását tettük szóvá, amelyre a Fővárosi Hírlap munka­társa a következő választ kapta: — A szellemi szükségmunka meghosszabbí­tása, illetve az ehhez szükséges fedezet előterem­tése céljából felterjesztést intéztem a népjóléti miniszter úrhoz. Ha — amint remélem — előterjesztésem a kívánt célt el fogja érni, akkor abban a helyzetben leszünk, hogy a szellemi szükségmunka-akciót meg tudjuk hosszabbítani. Általános várakozás előzi meg a racionalizálás dol­gában folytatott kísérleteket, mert ettől mindenki nagy eredményt: a közigazgatás gyorsítását, a feleknek min­den nehézségtől mentes kiszolgálását és általában az adminisztráció olcsóbbodását várja. A polgármester erről a következő kijelentést tette: — A racionalizálásra vonatkozó javaslat elké­szítésével — mint ismeretes — Gallina tanácsnok urat bíztam meg, aki jelenleg is tanulmányozza a kérdést. Amint idevonatkozó tanulmányait befe­jezte, magam is átveszem az anyagot és állást foglalok az egyes kérdésekben. Ez után fogom csak a megoldás tervét az illetékes fórumok elé terjeszteni. Megkérdeztük a polgármestert: mikorra kerül végre­hajtásra a Községi Takarékpénztár és a Vásárpénztár egyesítése, amely elé úgy a várospolitikai, mint a köz- gazdasági körökben nagy érdeklődéssel tekintenek. — A Községi Takarékpénztár és a. Vásárpénz­tár egyesítése ügyében — mondotta a polgármes­ter — a pénzügyi osztály javaslatot dolgoz ki, I amely előreláthatólag az ünnepek után az illetékes { fórumok elé fog kerülni. Sokkal nagyobb fontosságot tulajdonítanak a köz lekedesi reformoknak, amelyeknek üdvös hatását abban látják, hogy a két közlekedési vállalat: a villamos és az autóbusz közös irányítás mellett folytatja a maga tevé­kenységét. A javaslatok errevonatkozólog már elkészül- tek és a törv vényhatósági tanács elvi állásfoglalása után a tiszti ügyészség is elkészítette szakvéleményét. A dön­tésnek tehát, mögt! már nem lehet akadálya és a Beszkárt- nak a Fővárosi Hírlap legutóbbi számában ismertetett Lizleteredményri is azt mutatják, hogy a vállalatnak az autonómiával létesítendő szorosabb kapcsolata esetleg i lendítene a pénzügyi helyzeten is. A polgármester erről : a következő nyilatkozatot tette: — A BSzKRT üzleteredményének kedvezőt­lenebb alakulását elsősorban a gazdasági, válság’ és | különösen a nagy munkanélküliség idézte elő. áz üzleteredménynek kedvezőbb alaku­lását nézetem szerint tehát csak az fogja elősegíteni, ha a gazdasági viszonyok j obbrafordulásávai a munkanélküliség is enyhülni fog. Mindenesetre az autonómia közvetlenebb befolyá­sának is megvan az az előnye, hogy újabb gondola­tok merülnek fel, amelyek között mindig akad megvalósításra alkalmas eszme is. Az Autóbuszüzemnek a BSzXRT-tal való egyesítése a BSzKRT részvénytár­sasági formájának megszüntetése utánra marad, az üzemi forma kérdésével pedig’ a husvét utáni egyik első tanácsülés már foglalkozni fog. Egyébként a BSZKRT igazgatósága az üzlet- eredmény kedvezőbbé tétele iránt több javaslatot lett, amelyek az ünnepek után fognak az illetékes helyekre előterjesztetni. Végül hatósági benzolgyár ügyét említettük föl, amely ellen éles offenzívát, indítottak a benzinvállalatok, amelyek legjobban kihasználható üzletfelüknek, a fő­városnak az elvesztését féltik. Az ebből a szemszögből elhangzott támadásokra a polgármester a következő ki­jelentést tette: — A benzolgyár létesítése ügyében a főváros illetékes hatóságai minden befolyástól mentesen, egyedül a főváros érdekeit szem előtt tartva fog­nak határozni és döntésüket az érdekeltségek esetleges állásfogla­lása sem fogja befolyásolni. * Sipőcz .Jenő polgármester nagy érd ekességű nyi­latkozata azt mutatja, hogy a húsvéti ünnepek után a fontosabbnál fontosabb előterjesztések kerülnek az autonómia intézőszervei elé. A költségvetés jóváhagyá­sán túl újult erővel indul mega törvényhatóság mun­kája és az az óvatos előrelátás, amellyel a polgármes­ter a.z összes vonatkozásokban! eljár, megnyugtató képet rajzol abban az irányban, hogy a főváros gazda­sági ereje és pénzügyi egyensúlya megtartja az eddigi ! irigylésremélt,6 biztonságai.

Next

/
Thumbnails
Contents