Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-02-18 / 7. szám

Budapest, 1931 február 18. MMßOSilliBMPr BUD JÁNOS KERESKEDELMI MINISZTER: Az iparfejlesztési törvény módot nyújt ét gondoskodik a felesleges hatósági üzemek megszüntetéséről Állami kedvezmények a kisiparosoknak, akiknek megkönnyítik az árlejtéseken való részvéteit Az Egységes Párt legutóbbi értekezletén az iparfejlesztési törvényavaslatot tárgyalták, amely rövidesen a képviselőház plénuma ele kerül. Az ipar- fejlesztési törvény egyik legfontosabb része a közüze­mekkel foglalkozik és így érthető, hogy a főváros autonómiája élénk érdeklődéssel tekint a készülő tör­vény elé. Az iparfejlesztési törvény előnyös hatást gyakorol a kisiparosság érdekeire és a közszállítások terén is különböző reformokat léptet életbe. Az iparfejlesztési törvényről kérdést intéztünk Búd János kereskedelmi miniszterhez. aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőivet mondotta: — Az új iparfejlesztési törvény tulajdonképpen az 1907. évi iparfejlesztő törvény átalakí­tása a változott viszonyokra való tekintettel. A meglévő törvény reformálásáéra már azért is szük­ség van, mert a létező iparvállalatok megmentésére is törekedni kell. Az új iparfejlesztési törvényt már hosszasan ismertettem az Egységes Pát értekezletén. Elintézést nyer a törvényjavaslatban a sokat hánytorgatott közüzemi kérdés. A javaslat ugyanis gondoskodik a hatósági üzemek megszüntetéséről, illetve azok visz­szaíejlesztéséről. Amint legutóbb a Kereskedelmi Csarnokban a kereskedőtársadalom jelenlétében mondottam, azt most a törvényben megvalósítjuk. Azokat az üzemeket ugyanis, amelyekre nincsen szükség és amelyek a legitim kereskedelemnek és iparnak konkurrenciát támasztanak, a készülő törvény egyik szakasza értelmében meg lehet szüntetni. Azokat az üzemeket pedig, amelyek a köz érdekeit szolgálják, a viszo­nyoknak megfelelően át fogják alakítani. A javaslat egyébként a nyilvános árlejtésekben való részvételét megkönnyíti az ipa­rosoknak és részükre állami kedvezményeket is biztosít. Alapvetőeknek tartom a közszállítások tekintetében az iparfejlesztési törvényben foglalt intézkedéseket. A közszállítási szabályzatot alaposan megreformálja a törvényjavaslat, mégpedig közmegnyugvásra. Ennek a részleteit egyelőre nem publikálhatjuk. A kisipari hitel terén is egészséges decenrtalizációt tervezünk, amelybe valamennyi hitelszervezetet majd belekapcsolni igyekszünk., A hitel terén több könnyítés készül, ennek a részleteit is meg kell még tárgyalni. Eredményes tanács választás Izgalmak a huszadik tauácstagsági hely körül Szembekerültek egymással a baloldali pártok Kudarcot vallott a l&assay-párt taktikája A törvényhatósági tanács választásáról intézkedő szabályrendelet hiányossága váratlanul zavart oko­zott a pénteki közgyűlésen. Bizonyos volt,, hogy az autonómia legfontosabb intézőszerve ezen a közgyű­lésen jogérvényesen megalakulhat és senki sem gon­dolt arra az eshetőségre,, hogy az egyes pártok között a töredékszavazatok egyenlősége fog kialakulni. A de­mokraták és a szocialisták 6—6 töredéke teljesen illuzóriussá tette a szavazást, és ezért Ripka Ferenc főpolgármester kénytelen volt a szavazást eredmény­telennek niylvánitani. A szavazáson zökkenőmentesen csak 19 tagsági helyet sikerült betölteni, amelynek a birtokosai az új szavazás alapján is a következők: Kozma Jenő, Wolff Károly, B today Dezső, Becsey Antal, Petrovácz Gyula, Ugrón Gábor, Homonnay Tivadar, Usetty Béla, Müller Antal, Scheuer Róbert, Ilovszky János, Payr Hugó, Tabódy Tibor, Bródy Ernő, Friedrich István,, Rassay Károly, Peyer Ká­roly, Büchler József és Révész Mihály. A huszadik helyért éles küzdelem alakult ki az Egységes Községi Polgári Párt, a Demokraták és a Szocialisták jelöltjei: Dorner Gyula, Ráng Lajos és Bánóczi László között. A megismételt szavazás ered­ménye e pillanatban még nem ismeretes, azonban valószínű, hogy a három jelölt közül Dorner Gyula kerül a törvényhatósági tanácsba, aki az előző testületnek is tagja volt és ott eredmé­nyes és komoly munkásságot fejtett ki a főváros ér­dekében. Láng Lajos esetleges győzelme nem na-gyon nyugtatná meg a demokrata pártot, mert vele szem­ben Damokles-kardként lebeg az összeférhetet­lenségről szóló 25. §-a, amely határozottan kimondja, hogy a fővárossal szer­ződéses viszonyban álló részvénytársaság igazgatósági tagja, ügyésze, vagy jogtanácsosa nem lehet tagja a főváros törvényhatósági bizottságának. Í Nincs sok esélye a szocialisták negyedik mandá­tumának elnyerésére Bánóczi Lászlónak,, mert a szavazás eddigi menete alapján ehhez a győzelemhez sokkal nagyobb töredék szükséges, mint amennyivel a szocialisták előreláthatóan rendelkeznek. A tanácsválasztás körül egyébként pikáns ese­mények játszódtak le. Ezek közül legkirívóbb az a kudarc, amelyik a szabad­elvű pártot érte, amelynek emberei lázas és hangos tevékenységet fej­tettek ki a tisztviselő-szavazatok egy részének meg­hódításáért. A Rassay-Friedrich csoportosulásnak összesen ugyanis 25 szavazat állott rendelkezésére, ami két tanácstagsági helyet biztosít olymódon, hogy néhány töredékszavazat is maradjon. Az erőltetett „megdolgozás” már most arra irányult, hogy a hiva­talnokok közül néhányan a két törpe-párt egyesült lajstromára szavazzanak és ebben a vonatkozásban azt a „sikert” érték elr hogy állítólag 7 tisztviselő erre nézve kötelező ígéretet is tett. A szavazás eredményekor kiderült, hogy a Rassay- Friedrich-lista 27 szavazatot kapott,, vagyis két tiszt­viselő szavazata valóban ráesett, míg a többi „meg- kömyékezett” nem tartotta szükségesnek, hogy e kis pártokat szavazatával támogassa. Nagyon jellemző erről Nagy Andornak,, a Rassay-párt egyik tagjának a következő kijelentése: — Nagy kár, hogy a 7 közül ketten ránk szavaz­tak, mert így nem kontrollálhatjuk, hogy kik csaptak be bennünket. Most mind a heten azt fogják külön- külön állítani, hogy a kettő közül az egyik az ö sza­vazatuk volt! A tanácsválasztás izgalmai okozták, hogy a demokraták és egykori fegyvertársuk, a szocialisták között a legélesebb összetűzés robbant ki. A szocialisták ugyanis rossznéven vették,, hogy a KOCAMYIfíli &ZAB;yAGYO&8ŐRZ©”RACi©/RED©NY. EMLINGENI FAREDÖNY. ACÉL-BeDŐMYrVÁ/Z0MBEBOMY, IÖTÉT8TŐ-IZERKSIÍT, . FÉMPORTÁL.BOfTWIGH-TOI.OBACJ. FALScs$ZABAD©n£LLÓ* MARIL3.ÍM1Ő S£AB. — „ „ „SILBKffBár VILLAMOS HAJTÓMŰVEL*' ÁRBANfeMINŐJÉCBEN I mrÓLÉRHETlTLEN! demokraták nem társultak velük a tanácsválasztásra és ezért az első alkalommal belekötöttek a baloldali polgári pártba. Kitűnő alkalomnak kínálkozott erre a pénteki közgyűlés, ahol a szavazatok kihirdetésénél és ezzel kapcsolatban a huszadik hely fölötti sorsolás mellőzésénél, a demokraták a szocialisták ellen fog­laltak állást, mire Bánóczi László, Peyer Károly, Büchler József és Propper Sándor azzal vádolták Fábián Bélát, hogy elárulta Vázsonyi Vilmost. Fábián Béla sem maradt adós a válasszal, és félre nem érthető célzásokat tett a szocialisták paktálási múltjára. Ezzel az épületes jelenettel záródott az eredménytelen pénteki közgyűlés. A keddi közgyűlésen megválasztott tanácstagok számát kiegészti a főpolgármester által kinevezettek: Bódy Tivadar, Glücksthal Samu, Harrer Ferenc, Csiíléry András, Lázár Ferenc és Nagy Ferenc. Az új törvényhatósági tanács, amelynek hivatalból tagja a főpolgármester, a polgármester és az alpolgármes­terek is, a közeli napokban tartja alalmló ülését. ^ sí Bi 22 Ü a it iSt iüs S & fí Bt Kü ti £2 i£ íÜ Sí & áú ibí litt ta Sí iéí itt iü tó íú iát UH ÍÜ4 Befejezték a fővárosi ínségakció természet­beni adományozását A főváros szociálpolitikai ügyosztálya által ki­váló hozzáértéssel megszervezett téli ínségakció első részlete most befejezést nyert. A novemberi hónap­ban megindított szén-, fa-, burgonya- és élelmiszer­készleteket fokozatos ütemben kiosztották az arra érdemes szegények között, amelynek során sok-sok tízezer szegény érezhette a főváros szociális gondos­kodásának áldásait. A nagyméretű jótékonysági ak­ciót Biber Endre tanácsnok irányításával Flaxmayer József dr. fogalmazó intézte nagy körültekintéssel és annak az elvnek a szem előtt tartásával, hogy csakis azok részesülj enek ebben a segélyezésben, akik vagyontalanok, állásnélküliek, betegek és valóban ül­dözöttjei az életnek. Az akció részleteiről nemrégi­ben Ernszt Sándor népjóléti miniszer kimerítő tá­jékoztatást kért és kapott a fővárostól, amelyet a miniszter azzal az elismeréssel vett tu­domásul, hogy a fővárosi ínségakció való­ban a legpéldásabb rendben bonyolította le a szegények megsegítését. A természetbeni adományok kiosztása után ter­mészetesen továbbra is folytatódik az ügyosztály jó­tékonysági munkássága. Az ingyenebédek és általá­ban az étkeztetési akciók a kerületi népkonyhákon és étkezőhelyeken változatlanul rendelkezésre álla­nak. Napról-napra úja,bb igénylők jelentkeznek, akik pár fillérért ízletes és bőséges ebédhez jutnak. A tejakciót is folytatják és az erre vonatkozó orvosi bejelentések örvendetes fejlődésről tesznek tanúságot. A gyermekek felrtoházása az iskolanővérek igénybe­vételével történik mindaddig, míg a rendelkezésre- álló anyagok ezt lehetővé teszik. A Stefánia Szövet­ség bevonásával halad előre a csecsemőkelengye-ak- ció, amelynek során számtalan szegénysorsú család újszülöttje részesült ellátásban. az EGYSÉGES KÖZSÉGI & O £ G 4 ni V>ÁUT &iv atal <o s lapfa lyabb eredmények várhatók a törvényjavaslat intéz­kedéseitől, amelyek úgy a kereskedelem, mint az ipar megnyugvására fognak szolgálni. Búd kereskedelmi miniszter a beszélgetés során munkatársunknak még kijelentette, hogy a köz­üzemek tekintetében már a közeljövőben a legkomo-

Next

/
Thumbnails
Contents