Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-02-18 / 7. szám
KedvezöszAngol-i^agyarBanhnegytreneves jubilarismsrlBge Tiszta nyereség 3 4 millió, osztalék 5% pengő — A Belvárosi Polgári Kör február 17-én, kedden este fél 8 órakor eskütéri helyiségében rendkívüli közgyűlést tart és ennek során elnökévé választja Kállag Miklós kereskedelmi államtitkárt, aki a Belváros polgárságát osztatlanul érdeklő székfoglaló beszédet fog tartani. Kállay Miidós beiktatásán résztvesz Ripka Ferenc főpolgármester,, Kozma Jenő, Bccsey Antal, a községpolitikai élet, valamint a társadalom számos előkelő tagja. Negyvenéves, jubiláris mérlegét produkálja ez évben az Angol-Magyar Bank. A számadatok híven tükrözik vissza a bank mobilitását és azt a törekvését, hogy a súlyos gazdasági viszonyok dacára is a belső tőkeképződés fokozására, különös gondot fordított. A tiszta nyereség csaknem eléri a tavalyi hozamot és hogy ennek dacára az intézet redukálta az osztalékot, azt az igazgatóság avval indokolja, hogy tavly 360.000 után,, az idén ellenben, a közben keresztülvitt tőkeemelés folytán, 460.000 részvény után fizet osztalékot. A zárszámadás adatai egyébként a következők: Az Angol-Magyar Bank Rt. igazgatósága február 1-én tartott ülésében megállapította az 1930-iki üzletévének zárszámadásait, melyek szerint a tiszta nyereség 3,408.055.38 pengő az előző évi 3,482.618.92 pengővel szemben. A nyereség felosztása tekintetében az igazgatóság azt a javaslatot fogja a február'' 28- ára egybehívandó 40-ik évi rendes közgyűlés elé terjeszteni, hogy abból osztalékul 2,530.000 pengő (tavaly 2,5200.00 pengő), vagyis részvényenként 5.50 pengő (11 százalék) fizettessék ki (a tavalyi 7.— pengővel szemben), a tartalékalap gyarapítására az alapszaályokban előírt 59.853.79 pengő dotáció helyett 250.000 pengő, a nyugdíjtartalék növelésiére — tantiémmentesen •—• 325.000 pengő fordíttassék (miáltal a nyugdíjtartalék 2.000.000 pengőre emelkedik), az igazgatóság alapszabályszeríí tantiémjére 119.707.59 pengő haszn áltassák fel (a multévi 190.457.62 pengővel szemben), míg a fennmaradó 183.347.79 pengő (tavaly 172.161.30 pengő) az 1931. üzletév számlájára vitessék át. A mérleg az intézet folyó-üzletének újabb fejlődéséről tanúskodik. A takarékbetétek állománya az előző évi 51.5 millió pengőről 55.4 millió pengőre, a folyószámlabetétek állománya 33.3 millió pengőről 36 millió pengőre és a külföldi bankbetétek összege 6.3 millió pengőről 8.9 millió pengőre, az összbetótállo- mány tehát 91.1 millió pengőről 100.3 millió pengőre szaporodott. A Hitelezők (nem betét jellegű folyószámlák) tétele •— gabona üzleteknek szélesebb alapokon való finanszírozásával kapcsolatban — 40.9 millió pengőről 46.2 millió pengőre emelkedett. A bank által kezelt idegen tőkék összege ezek szerint 146.5 millió pengő, az 1929. év végén kimutatott 132 mililó pengővel szemben. Az intézetnek már előző években is fennállott kedvező mobilitási arányát a jelenlegi mérlegre alkalmazva, inkább még valamivel kedvezőbb képet nyerünk, amit igazol a pénztári készleteknek 3.3 millióval 15.7 millió pengőre, a váltótárcának 1.1 millióval 64.4 millió pengőre és a gabonára nyújtott előlegeknek 5.1 millióval 9.1 millió P-re való szaporodása. Az adósok tétele a saját tőkék és az intézet kezelésére bízott idegen tőkék növekedésének megfelelően az előző évi 65.1 millió pengőről 69.6 millió pengőre emelkedett. Az értékpapírokra nyújtott előlegek tételének újabb csökkenése az értéktőzsde üzlettel en- ségének tulajdonítható. Az értékpapírtárca értékelése az eddigi szigorú elvek szerint történt; a tőzsdei depresszió nyomán beállott igen lényeges áresések a mérlegben természetesen teljes mértékben figyelembe vétettek. A kimutatott nyereség, mely tisztán a bank folyóüzletének eredményét tükrözi vissza, nágyon kielégítő, mert elérhető volt a Nemzetközi Gépkereskedelmi Rt. részvények osztalékhozama nélkül is. Ez a vállalat ugyanis most lefolyt üzlotévében a mező- gazdasági világkrízis folytán előző esztendei forgalmának csak 60 százalékát tudván produkálni, előző évi tiszta nyereségénél lényegesen kevesebbet ért el, amely nyereséget azonban — a vállalat külföldi nagyrészvényeseivel egyetértőén — tartalékolásokra fogja fordítani. Az intézet 40 éves fennállásának emlékére az igazgatóság azt fogja a közgyűlésnek javasolni, hogy a fentiek szerint 2,000.000 pengőre emelkedő nyugdíjtartalék a bank elismert vállalati nyugdíj pénztárának erősítésére, valamint a nyug- és kegydíjalapoknak dotálására osztassák fel. A bank régi nyugI díjasairól való továbbmenő gondoskodást célozza egyébként az az intézkedés, mellyel a régi nyugdíjasok eddigi 57 és fél százalkos nyugdíj átértékelési sok eddigi 57 és fél százalékos nyugdíj átértékelési------------ ■■«■III inwnmrr.il ---------Uá líosaílana Magymr-Olasx Manic osxialélca A Ma gyár-Olasz Bank zárszámadásának adatai azt igazolják, hogy az intézet az 'elmúlt nehéz esztendőben is szép eredménnyel dolgozott. A intézet csaknem kizárólag bankszerű tevékenységet folytat és a nyilvánosságra került adatokból kitűnik, hogy gondot fordít az intézet igazgatósága a hagyományos likviditás megőrzésére. Érdekes, hogy a bank betétállománya dacára a súlyos gazdasági viszonyoknak és a tőkeképződés akadályainak, 10.5 millió pengővel emelkedett. A hivatalos közlemény egyébként a következő: A Magyar-Olasz Bank Rt. igazgatósága megállapította az 1930. évi mérleget. A mérlegben kitüntetett vagyontételek összege az 1929. évi 188 millió P-ről 196 núllió P-re, a takarékkönyvekre elhelyezett betétek összege 38.6 millió pengőről 41.7 millió pengőre, a folyószámlán és csekkszámlán elhelyezett betétek ösz- szege pedig 31.7 millió pengőről 39.1 millió pengőre emelkedett. A betétállomány 10.5 millió pengőnyi emekedésével párhuzamosan a váltótárca 60.4 millió pengőről 68.8 millió pengőre szaporodott. A jelzálogkölcsönállomány 45.1 millió pengőről 44.7 millió pengőre csökkent, minthogy az eszközölt visszafizetések felülmúlják az újonnan folyósított kölcsönök összegét, ellenben a, forgalomban lévő záloglevelek ösz- szege 25.5 millió pengőről 28.9 milió pengőre emelkedett, minthogy sikerült a belföldön is zálogleveleket elhelyezni, a bank vezetőségének az a következetes törekvése, hogy az intézet működését a saját érdekeltségek fokozatos csökkentése során a bankszerű tevékenységre korlátozza, az elmúlt évben is továbbhaladt, aminek tanúbizonysága, hogy az érdekeltségek címén felvett mérlegtétel 5.2 millió pengőről 3.5 millió pengőre csökkent. A mériegszierű tliszta nyereség az előző évi 2,925.520.11 pengővel szemben 2,931.115.63 pengőt tesz M. Az igazgatóság a f. évi március 3-ára egybehívott rendes közgyűlésnek azt a javaslatot fogja tenni, hogy a tiszta nyereségből részvényenként változatlanul 5 pengő, vagyis a részvény névértéke után számítva 10% osztalék fizettessék. — ■iiiuim^gaasy^aE'i1.——— i — Előadás a racionalizálásról. A Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesülete előadássorozatában legutóbb Láng Gusztáv kormányfőtanácsos az egyesület elnöke energikusan visszautasította azt a vádat, hogy a racionalizálás volna az oka a munka- i nélküliségnek. Az ipari racionalizálásnak kifejezet- | ten az a célja, hogy a termelést gazdaságosabbá tegye, ezért elkerülhetetlen velejárója az, hogy helyenként és átmenetileg munkaerőfölöslegeket idéz elő. A munkanélküliség csak igen kis mértékben írható a racionalizálás terhére, mert ez a jelenség Amerikában épúgy jelentkezik, mint nálunk. A magyar gépipar kénytelen a racionalizálásban lépést tartani, mert különben a világversenyben elmarnám. Hangsúlyozta, hogy .a gyáripar örömmel látja, hogy a kormány a közigazgatás egyszerűsítése céljából kormánybiztost nevezett ki. A nagy -tetszéssel fogadott beszéd után Böszörményi Jenő, a Magyar Általános Gépgyár igazgatója tartotta meg előadását: Szállítási terminus racionális megállapítása címen. Sok üzemben a munkák elosztását és (kiadását még mindig a mesterek , és művezetőív végzik és ebből sokszor a szállítási határidők elmulasztása következik. Ennek kiküszöbölésére szolgálnak azok a különböző rendszerék, amelyeket a gépipar ma nagyobb részben már használ, amelyeknek segítségével a gyárvezetőség minden pillanatban áttekintheti a munkagépek foglalkoztatását és a munkák menetét. DRÓTKERÍTÉSEK AZOK SZERELÉSE HELYBEN ÉS VIDÉKEN. ÁRAJÁNLAT DÍJTALAN! HUTTER KÁROLY IMRE BUDAPEST, VI, SZÉKELY BERTALAN U. 18 A KEKOSz küldöttsége Ripka főpolgármesternél. A Magyar Kézműiparosok és Kereskedők Országos Szövetségének 60 tagú küldöttsége kereste fel pénteken Ripka Ferenc főpolgármestert, akit Usetty Béla orsz. képviselő üdvözölt megválasztása alkalmából. Ripka Ferenc válaszában hangoztatta, hogy úgy mint a múltban, a jövőben is minden lehetőt elkövet az iparosság munkalehetőségeinek támogatására és ezért sürgetni fogja a városi közmunkák és közszállítások mielőbbi kiadását. Az üdvözlés után memorandumot nyújtottak át a főpolgármesternek. —", A Lipótvárosi Polgári Kaszinó heti társasvacsoráján Szántó Jenő társelnök köszöntötte az új tagokat, elsősorban Bakonyi Kálmán ny. kúriai tanácselnököt, aki több évtizedes igazságszolgáltatási és emberbaráti munkásságával osztatlan tiszteletet és elismerést vívott ki magának. Bakonyi Kálmán a maga és új tagtársai nevében megköszönte az üdvözlést és^ kifejtette, hogy már bírói állása miatt soha politikával nem foglalkozott, bár nézete szerint a nemesen gondolkodó politikusok, ha külön utakon is járnak, csak az igazságot keresik és ebben kell, hogy egymásra találjanak. Mégis örömest lépett a Scheuer Róbert vezetése alatt álló kaszinó tagjainak sorába, mert úgy látja, hogy tiszta érzések és emelkedett szellem tölti el e társadalmi egyesülést, amelynek a polgárság javát szolgáló életrevaló tervei vannak. Ezeknek keresztülvitelében számíthat a kaszinó és elnöke az ő és mindazok támogatására, akik mint szerény közharcosok részt kémek az egyetemes nemzeti érdekekért folytatott küzdelmekből. — A Józsefvárosi Polgárok Egységes Pártköre Usetty Bélának, a. déli kerület orsz. képviselőjének tiszteletére társasvacsorát rendezett, örökös fővárosi bizottsági taggá való megválasztása alkalmából. Bohn József elnök köszöntötte elsőnek a képviselőt, aki iránt a józsefvárosi polgárság ugyanolyan szeretettel és ragaszkodással viseltetik, mint a Ferencváros. Botfai Hűvös Iván elnök felolvasta Ripka Ferenc sürgönyét, amelyben a főpolgármester üdvözli az ünnepeltet és az ünneplőket és Usetty Béla egyéni", értékének tulajdonítja az őt ért megtiszteltetést. Tóth András dr. lendületes, nagyhatású beszédben- méltatta az ünnepelt képviselő törvényhozói és városatyai tevékenységét, a polgárság érdekeiért a legnemesebb eszközökkel folytatott küzdelmeit, amelyekkel igaz megbecsülést és mély rokonszenvet szerzett magának a lakosság minden rétegében. Kollmann Dezső" dr. botfái Hűvös Ivánt, Bohn Józsefet és Bogenfürst György kerületi városbírót, Kövess János a vendégeket üdvözölte. Usetty Béla meghatottan köszönte meg a, szeretet és együttérzés szívélyes megnyilatkozásait, és kifejtette, hogy továbbra is csak a polgárság bizalmából akar a közéletben a főváros (és az ország javára szerepet vinni. Gyárfás Ignác a nemzeti alapon álló munkásság és Ferenczy Sándor a vasutasok üdvözletét tolmácsolta Usettynck. Honig, Rsmán és Stem mérnökök, építési vállalkozók Budapest, VIII. kér., Mária Terézia tér 16. szám. Telefon: József 424—69. Mlexy György oki. gépészmérnök villamossági és műszaki vállalata BUDAPEST, V., FALK MIKSA UCCA 26—28 SZ. Halmos István és Fia Icdvezómesfisrelc é* útéDtiö vúllalkozók Budapest X., Halom ucca 25. sx. Telefon : J. 339—52 Telefon : J 339—52 NAGY ANTAL BÚTORGYÁRA BUDAPEST VIL, VÍG UCCA 22 • TELEFÓN: J. 438—64 KISS JENŐ oki. mérnök építési vállalkozó Budapest, V., Zoltán u. 10. Tel.: Aut. 150-81 V* LAKKOK LAKKOK ÍUIMÍRT ÁROIOB5 MlNOfttOPCN
