Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-12-16 / 50. szám
Budapest 1931 december 16 Január 1-án már egységes igazgatás intézi a BSzKRT és az Autóbuszüzem ügyeit Gondos és céltudatos előkészítés után a törvényható- sáígi tanács esütiirtökí ülése tárgyalja a főváros tulajdoniálban lévő közlekedési vállalatok egyesítését. A polgár- mester előterjesztése teljes részletességgel mutat rá az egyesítés halaszthatatlan sürgősségére és már jóelőro visszautasítja azokat az aggodalmakat, amelyek a reformmal kapcsolatban felmerültek, vagy elhangzanak. Mit mond a polgármester? — A közlekedési kérdések helyes megoldása — hangzik az előterjesztés — szinte beláthatatlan perspektívája fejlődést biztosít és ennek ellenkezője, vagyis egy elhibázott és rendszertelen közlekedéspolitika minden egészséges fejlődés lehetőségét már csirájában elsorvasztja. Ennek a ténynek felismerése vezetett oda, hogy ma a modern nagyvárosok közlekedési problémáinak megoldása a lakosság létérdekét érintő számos vonatkozásánál fogva a községi igazgatás egyik legfontosabb feladata, amely messzemenő kihatással van a lakosság gazdasági, fizikai, sőt erkölcsi jólétére. Ezek a fontos érdekek, amelyek a helyes közlekedéspolitika függvényei, vezettek végeredményben a közlekedési vállalatok község esetésének gondolatához, amely a legtöbb nagyvárosban megvalósulván, legközelebbi feladatául az összes közlekedési vállalatok egyesítését tűzi ki célul. Különös fontosságot nyert a közlekedési vállalatok egyesítése a közúti vasutak és a távsas. gépjáróművek egymás kiegészítésére való hivatottságának szempontjából. —- A közúti vasúti és az autobuszközlekedés egymásrautaltságának fel nem ismerése, helyes összefüggésének hiánya, másra nem vezethet, mint a vállalatok egyikének, vagy másikának súlyos anyagi hátrányokat okozó céltalan versengésre, amely végeredményében a vállalatok gazdasági válságát idézvén elő, a közönség érdekeinek sérelmét okozza. Az egyesítés gyakorlati előnyei — A közlekedési vállalatok egyesítésének szembeötlő előnyei a következők: 1. a lakosság’ szociális és gazdasági igényeit kielégítő egységes közlekedési program megvalósítását 2. az egyes közlekedési vállalatok között fennálló és a fővárosra nézve anyagi károkat okozó versengés megszüntetése, 3. megtakarítás az üzemanyag beszerzése körül,, 4. megtakarítás a jogügyi, balesetjogi, műszaki, pénztár, továbbá a forgalmi és műhely szol gálát költségeméi. 5. bizonyos sürgős közlekedési igények gyorsabb kielé- gíthetése, 6. az alkalmazottak jóléti igényeinek gazdaságosabb és teljesebb kielégítési J ehetősége. — A köz által egy fejlődő nagyváros közigazgatásával szemben támasztható követelmények az önkormányzatnak kötelességévé teszik, hogy minden olyan kérdéssel, amely a város lakosainak életviszonyaira kihatással van., behatóan foglalkozzék és a köz javát előmozdító újításokat, szervezeti változtatásokat kezdeményezze, illetve ezeknek megvalósítására törekedjék. Ebből a szempontból szükségesnek láttam, hogy jelen előterjesztésemmel a fővárosi közlekedési vállalatok egyesítésének nagyfontosságú problémáját az autonómia döntése alá bocsássam. A közlekedési vállalatok egységes irányítása — Bár a BSzKRT és az Autóbuszüzem egy igazgatóság alá helyezése még nem jelenítené a két vállalat teljes egyesítését, mégis fel kell tételeznünk, hogy a, két közlekedési vállalatnak egy egységes, saját kezelésben lévő vállalattá való egyesítése megfelel a törvény szellemének és a felügyeleti hatóság által hangoztatott kívánságoknak. — A harmónikus együttműködést legsikeresebben akkor biztosíthatjuk, ha az összes közlekedési vállalatokat egy rendelkező szerv irányítja és igazgatása alatt egy egységes vállalattá vonjuk össze. A közlekedési vállalatok közül a Budáé Hegypálya és a Fogaskerekű Vasút már beolvasztattak aBSzKRT-ba, iigyhogy ez idő szerint már csak arról van szó, — ami azonban a közlekedési problémák szempontjából a legfontosabb, hogy a két fő közlekedési vállalat, nevezetesen a BSzKRT és az Autóbuszüzem is agyesíttessék. — Annak az illusztrálására, hogy a főváros e két közlekedési vállalatának egyesítése esetén a közönség jogos közlekedési igényei mennyivel gazdaságosabban elégíthetők ki, utalni kívánok a BSzKRT által az utóbbi három évben teljesített olyan beruházásokra, amelyek egységes üzemvitel mellett résziben megtakaríthatók lettek volna. A BSzKRt 5 milliós fölösleges beruházása. — A BSzKRT az 1928—30. évben a villányiúti, budaörsiúti és alkotásutcai vonalszakasz kiépítésére több, mint 4,000.000 pengőt ruházott be. Ez a vonalszakasz azonban távolról sem bizonyult rentábilisnak. A vonalszakaszon óránként közlekedő, de nagyon kis mértékben kihasznált kocsik száma átlagban 12. Ennek a kis forgalmú közlekedésnek autóbusszal való lebonyolí- tása még az áramszolgáltatás körül mutatkozó költség- különbözet mellett is jelentős megtakarítással járna. Egységes üzemvitel mellett a BSzKRT által ebben a három évben új kocsik beszerzésére fordított kb. 5,000.000 pengőnyi beruházást részben autóbuszok beszerzésére lehetett volna fordítani és a beszerzett kocsikkal sürgős és fontos közlekedési igényeket (pl. a Nagykörúton a BSzKRT tehermentesítése) lehetett volna kielégíteni. — Az ezen megállapítással szemben tehető arra az ellenvetésre, amely az 1930 :XVI. t.-c. végrehajtási utasításában foglalt ama rendelkezésre hivatkoznék, hogy a gépjármű közüzemék vagyona a. hatóság többi vagyonától elkülönítve kezelendő, az ia megjegyzésem, hogy ennek a rendelkezésnek betüsiz&rinti végrehajtása csakugyan lehetetlenné tenné a főváros közlekedési vállalatainak egyesítését, ez a célzat azonban nyilvánvalóan távol állott a szabályalkotótól, annál is inkább, mert erősen ellenkezik a fővárosi törvény racionalizálásra törekvő szellemével. Az egyesítés napja; január 1. — Miután tehát az egyesítésnek nemcsak hogy nincs törvényes akadálya., de. az új fővárosi törvény 89. (i-ának 2. bekezdése erre módot nyújt, iközforgalmi és közlekedéspolitikai szempontból pedig csakúgy, mint gazdasági és pénzügyi szempontból is az egyesítés előnyös, mindezeknél fogva kívánatos, hogy az mielőbb megtörténjék. A végrehajtás időpontjául a legalkalmaés egyéb kívánságod nincs? de igen-a legszebb karácsonyi ajándék számomra egy villamos SINGER VARRÓGÉP lenne. Kedvező fizetési feltételek. SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Budapest, IV», Semmelweis-utca 14. sz. II., Corvin-tér 1. VI., Andrássy-út 33. VII., Rákóczi-út 18. VII., Rákóczi-út 68. Vili., Baross-utca 86/88. X., Belső Jászberónyi-út 14. sabb volna erre az új naptári, illetve költségvetési év kezdete, január hó 1. napja. Miután azonban a teljes egyesítés időpontjáig az oly kisegítő megoldás is javít a helyzeten, amely lehetővé teszi, hogy .a közlekedési és gazdasági érdekek biztosítása végett átmenetileg mind. a két közlekedési vállalat egységes igazgatás alá helyeztessék, célszerű volna oly irányban intézkedni, hogy az Autóbuszüzem 1932. január hó 1-ével a BSzKRT üzemkezelésébe adassék. Ez a megoldás azt jelenti, hogy az egyesítés végre- iiajtásáij az Autóbuszüzemet a BSzKRT a főváros számlájára kezeli. * A törvényhatósági tanács döntése után a polgármester a saját hatáskörében fog intézkedni és az. Autóbuszüzemet átadja a BSzKRT kezelésébe Hatósági kegyelemdöfés cirkusz- és varieté-vállalkozásoknak Kívánatosáé a német Gleich-vándorcirkusz vendégszereplése ? Nagyfontosságú, szempontok indították a közelmúlt időkben az illetékes hatóságokat arra .az elhatározásra, hogy külföldi művészek és társulatok vendégjátékát nem engedélyezik.' Néhány nappal ezelőtt például a Magyar Színház igazgatósága kérte a belügyminisztert a lembergi zsargon-színház vendégszerepléséhez való hozzájárulásra, a miniszter azonban azzal az indokolással, hogy a budapesti színházi vállalkozások amúgyis kedvezőtlen üzletmenetét nem tartja kívánatosnak fokoni, a hozzájárulást megtagadta. A helyzet azóta sem jármit lé® bizonyos, hogy a következő hónapok sem jelentenek rózsás konjunktúrát a budapesti színházaknak és szórakozóhelyeknek. Elég csak utalni a Városi Színház esetére, amelynek müvészszemélyzete, zenészei és .alkalmazottai a legsúlyosabb nyomorban vannak, mert az intézmény előadásai iránt a mai nehéz időkben csak csekély érdeklődés nyilvánul meg. Állandó válsághírek vannak forgalomban a többi színházakról is és elmondható, hogy ma Budapesten alig van olyan szórakozóhely, színház, varieté és cirkusz, amelyik a legkomolyabb nehézségekkel ne küzködne. Ebben a szituációban tárgyalja a törvényhatósági tanács legközelebbi ülése a németországi Gleich-féle vándorcirkusznak a jövő év szeptemberében való vendégszereplését, amely Budapest területén 14 napi cirkuszelőadásra kér engedélyt. Az engedély megadása mindenkor a belügyminisztertől függ, .azonban évek óta követett gyakorlat szerint az engedély kiadását mindig a főváros állás- foglalásától teszik függővé. Mindenképpen helyeselhető, hogy a főváros eddig a vándorcirkuszoknak rövidebb vagy hosszabb ideig való letelepedése ellen foglalt állást nemcsak azért, mert .az ilyen cirkuszok egészségügyi berendezései hiányosak és mert életbiztonsági és tűzbiztonsági szempontból is veszélyesek, hanem azért is, mert az any- nyira féltett magyar pengőt számolatlan ezrekben viszik ki a külföldre. A legnagyobb mértékben meglepetést kelt tehát .az illetékes ügyosztály előterjesztése, .amely ebből a szempontból semmiféle aggályt sem támaszt, sőt valósággal hatósági propagandát csinál ennek az ismeretlen német cirkusznak. Az előterjesztés szerint egyike a világ legnagyobb ilyen vállalkozásainak és felemlíti ezer alkalmazottját, valamint 600 egzotikus állatját. Utal az előterjesztés a két évvel ezelőtt Újpesten turnézó Krona-féle cirkusz előadásaira, amifcoris oly nagy volt az érdeklődés, hogy a főváros közönsége ezrekre menő tömegekben vonult a helyszínére. Mindazok, akik tájékozottsággal rendelkeznek Budapest szórakozhatási viszonyairól, az ürességtől tátongó színházakról, a súlyos helyzetben lévő mozikról, a varieték, cirkuszok és mulatók válságáról, valamint a színészek és artisták kenyérnélküli légióiról: a legnagyobb csodálkozással látják a fővárosnak azt az érthetetlen törekvését, amelyikkel a kegyelemdöfést szándékozik megadni az évtizedes budapesti szórakozóhelyeknek, amelyek itt működnek és adófizetési kötelezettségeiket teljesítik. Mindentől eltekintve, Budapestnek a Gleich-cirkusz vendégjárása idejére tervezett kora őszi hónapokban rendelkezésre áll két olyan cirkuszvállalkozás is. amelyik a főváros épületeit bérli és már csak ezért sem érdemlik meg’ azt a büntetést, amelyet ezzel a külföldi cirkusz beözönlésóvel éppen a főváros zúdít rájuk. A törvényhatósági tanács bizonyára mérlegelni fogja a súlyos aggályokat és olyan természetű javaslatot terjeszt a belügyminiszter elé, amely az újabb káros külföldi inváziót nem engedi be az országba. Torontáli Szonyegház, j Teréz-körút 8 folytatja nagy karácsonyi vásárját kézzelszőtt gyapjú összekötőkből, ágyelőkböl, i :: ebédlőszőnyegekbcl dívánátvevőkből. :: ^ovimoäJ^ImTp az EGVSEGES KÖZSÉGI POLGÁRI PART hivatalos lapja
