Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-12-16 / 50. szám
Budapest 1931 december 16 ^owÍh^Ujj^íp Javaslat az üzemmegszüntetésről és a konc Kész reiormoh várják az áUami szervek vizsgálatát. Karácsony után azonnal összeülaz üzemvizsgáló bizottság Néhány héttel ezelőtt már jelezte a Fővárosi Hírlap, hogy az üzemek koncentrálásának, a felesleges üzemek megszüntetésének, a hasoncélúak összevonásának ügyében üzért késik a törvényhatóság végleges állásfoglalása, mert meg akarják várni annak az állami bizottságnak a kiszállását, amely az 1931. évi iparfejlesztési törvény szerint a törvény életbelépésétől számított egy éven belül megvizsgálni tartozik az állami és törvényhatósági üzemeket, amely vizsgálat alapján az üzemek további sorsáról javaslatot készít az országgyűlésnek» A városházára érkezett értesülés szerint ez a bizottság az állami üzemek megvizsgálása után nyomban a fővárosi üzemeket veszi sorra. A bizottság tagjai: Szterényi József báró, Tonicsányi Vilmos Pál, örffy Imre, Papp Géza báró és Eszterházy Móric gróf. A belügyminisztériumból néhány nappal ezelőtt leirat érkezett a fővároshoz, hogy közöljék a saóbanforgó vállalatok jegyzékét, valamint az egyes üzemek pontos leírását. A leirathoz csatolt kérdőívek szerkót mindent egyes üzemre, úgy a konstrukció, mint a működési ágaié, a produkció, a munkáslétszám, a fizetések, a bevételi és kiadási tételek dolgában egész sereg felvilágosító adatot kell a kormányhoz előre beküldeni. Az állami bizottság' azonban valószínűen csak február végén lesz abban a helyzetben, hogy a fővárosi üzemeket sorra vegye. A főváros vezetősége azonban addig' sem akar tétlenül várni és saját hatáskörében igyeksizik minél gyorsabban rendet teremteni az üzemek területén. A polgármester máris intézkedett, hogy a még májusban delegált üzemi bizottságot, amely még alakuló ülést sem tartott, sürgősen hívják egybe. A bizottságnak, amelyet annakidején a közgyűlés küldött ki a maga kebeléből, tagjai a következők: Becsey Antal, Bednárz Róbert, Buday Dezső, Hohenburg er Antal, Joanovich Pál, Láng Lajos, Krivoss Árpád, Pásztor János, Perezel Béla, Bassay Károly, Spurr Kálmán Sze- pessy Albert, Szőke Gyula, üsetiy Béla. A 15 tagú bizottság a törvény szerint Önmaga választ elnököt. Az elnököt az alakuló ülésen fogják megválasztani. Illetékes helyen érdeklődtünk az üzemi bizottság munkaköre, feladata és a. delegálás körülményei iránt, amire a következő választ kaptuk: — Az üzemi bizottságot májusban küldte ki a közgyűlés a maga kebeléből, azzal a megbízással, hogy vizsgálja át a főváros összes üzemeit, azután készítsen javaslatot, milyen üz&medc ■mtniadjanak változatlanul, melyeket vonjanak össze, melyek munkásságát korlátozzák, végül melyek legyenek azok az üzemek, amelyek feleslegesek és megszüntetendők. Az üzemi bizottság a fővárosi törvényben nem szerepel, nem is tévesztendő össze a nagyüzemi bizottság mellett megalakított állandó szakbizottsággal. Ad hoc bizottság ez, de delegálására meg volt a törvényes lehetőség é a bizottság teljes joggal végezheti a maga feladatát. Az 1930. XVIII. t.-c. 33. §. ugyanis kimondja hogy „a főváros közgyűlése bizonyos fontos ügyek • előkéséit étiért a törvényhatóság valamely tagja, a főpolgármester, vagy a polgármdgte r indítvány ár a, legfeljebb egy évi megbízással esetenként külön bizottságot küldhet ki“. Ilyen bizottság a most összeülő üzemi bizottság, amelynek összehívásáról a polgármester fog gondoskodni. — Az üzemi bizottság elé elsősorban azt az anyagot terjesztik, amelyet az egyes üzemekről a belügyminiszternek küldöttek fel, válaszolva a minisztériumból érkezett kérdőívek pontjaira. Valószínűen már kész javaslat várja az állami vizsgálóbizottságot. Többé-kevésbbé kialakult terv van már a városházán a koncentráció tekintetében is. Az üzemeket három főcsoportra osztják: a nagy üzemek, (gáz, víz villany), a közlekedési üzemek, (villamos, autóbusz, sikló, fogaskerekű, földalatti) és a közélelmezési üzemekre. Lesz egy negyedik csoport is, az anyagbeszerző központ, ahová a műszerüzemet, gyógyszerüzemet, házinyomdát, anyag szertárt, gazdasági hivatalt sorozzák, végül külön csoptort lesz a fürdők, szállók, gyógyforrások intézésére. Ezek közül azonban a legtöbb nem lesz kifejezetten üzem, hanem a közigazgatás szerves részeként fentartott műhely, vagy raktár. — Annyi bizonyos, hogy az üzemek dolgában most már a legrövidebb időn belül végrehajtják ozokat a reformokat, amelyeket minden oldalról sürgetnek. Az üzemi bizottság tesz javaslatot a részvénytársasági formában működő üzemek megváltoztatása iránt is. Valószínűen mindössze csak két ilyen üzem, marad: a Községi Takarékpénztár a beléolvasztott Vásárpénztárral és a Kisipari Hitelintézet, mivel e két pénzintézetnek a kereskedelmi törvényben biztosított nagyobb önállóságra van szüksége. Minden egyéb városi részvénytársaság azonban megszűnik. A gyöngyösi szénbányát, amely szintén részvénytársaság, valamilyen formában a főváros likvidálni fogja. * Az üzemek reformját minden bizonnyal úgy hajtják végre, hogy a fővárost abból hátrány ne érje. Számolni kell ugyanis azokkal a nagy értékekkel, amiket ezek az üzemek, mint vagyontárgyak jelentenek és azokkal a jövedelmekkel is, amelyet hozzájárulás címén évente a háztartás költségeinek fedezésére befizetnek és amelyeknek elmaradása esetén csak adóemeléssel, vagy új adónem bevezetésével lehetne segíteni. Ilyen megoldásra viszont sem a városházán, sem a törvényhatósági bizottságban senki sem gondol. 35 ezer pengőnél több kárt okozott a fővárosnak a vízszolgáltatás egynapos szünete Folyik a polgármesteri vizsgálat: felelősbe valaki a balesetért? — Sürgősen megvalósítják a vízműíelepen szükséges biztonsági intézkedéseket A káposztásmegyeri vízműtelepen történt nagyszabású üzemzavart, -az egynapos vízhiányt, szerencsére minden nagyobb veszedelem nélkül úszta meg a főváros. Most azonban már megállapíthatjuk, hogy a főváros felelős vezetői számára a rettegés huszonnégy óráját jelentette a vízszolgáltatás megbénulása, mert előreláthatatlan és le- mérhetetlen katasztrófák következhettek volna be, ha a víz nélkül állói városban nagyobb tűz ütött volna ki, az ivóvízellátás, a kórházak, gyárak menete bénult volna meg teljesen, ha a bajt — tagadhatatlanul bravúrosan — nem sikerült volna aránylag pár óra alatt kiküszöbölni. A mostani baleset azonban komoly intés a főváros vezetősége számára, hogy a milliós„város vízellátására fokozott gondot kell fordítani és többek között a budai vízmű kiépítését egy órával sem szakad tovább elodázni. A káposztásmegyeri telepen „csak! ‘ egy cső repedt el. Millió ember egészsége, élete és vagyona biztonságát azonban nem lehet egy ilyen „apró“ műszaki balesettől függővé tenni. Lehetetlen, hogy egy csőrepedés víz alá borítsa az összes üzemi épületeket, valamennyi géppel és kazánnal együtt. Mi történt volna, ha a fenyegető kazánrobbanások tényleg bekövetkeztek volna? Lehetetlen, hogy a csőelzáró szelepek ne működjenek pontosan és hat ember órákig hiába bajlódjon egy csavar megfordításán. A vizsgálat, amelyet a szerencsétlenség helyszínén a polgármester élőszóval azonnal elrendelt, nagy eréllyel folyik. Az már biztos, hogy a baj közvetlen oka egy régi pillér meglazulása. volt, amelynek következtében az egyik 800 milliméteres Kinyomó könyökcső a tömítésnél mintegy 10—12 centiméterre szélvált .és; ezen a nyíláson, oly tömegű víz ömlött ki, amely nemcsak a régi, hanem a mellette lévő új gépházat is elöntötte. A vizsgálat azonban nemcsak a közvetlen okot konstatálta, hanem tovább ment, amikor megállapította, hogy a pillér meglazulása a telepen most folyó rekonstrukciós munkákkal vau szoros összefüggésben. A megrepedt főnyomócső az egyik leszerelt régi. gépet táplálta. Az eltávolított öreg szivattyú helyén történt a Veszedelmesnek ígérkező baleset. A kellően meg nem .alapozott régi pillér mellett dolgoztak a telep új jászéról ési munkáit végző emberek. Valószínű, hogy a végzett vésés nem történt elég. óvatosan és az esetleges rázkódtatás okozta a csőtörést, amely .az egész telepet víz alá borította. A szakemberek szerint ezt észre kellett volna venni a felügyelő személyzetnek és éppen ezért a multheti bajt nem lehet teljesen vis majornak tekinteni. Megállapították a szakemberek azt is, hogy a mai helyzetben a vízellátás nincs teljesen biztosítva. Ez a körülmény indította a tanácsot már csütörtöki ülésében arra, hogy elrendelje mindazon intézkedések azonnali végrehajtását, ariiely hasonló baleseteket lehetetlenné tesz. Schara Béla főjegyzőnél. a vízvezetéki és világítási ügyosztály vezetőjénél érdeklőd tünk a legsürgősebb teendők programja iránt, s a következőket. tudtuk meg: — Legelső feladat a két gépház teljes szétválasztása, illetve egymástól való fügyctlenít'ése. Nem történt volna baj most sem, ha az egyik gépház szivattyúi tovább (bogozhatnak. Most az a helyzet, hogy a két gépházat folyosók és földalatti aknák kötik össze, így mindkettőt elárasztotta a víz. Ezeket a folyosóikat most befalazzák. Maga a csőtörés kisebb jelentőségű technikai hiba lett volna, ha a víz folyását azonnal el lehetett volna zárni. Ezért okvetlenül gondoskodni kell ilyen tekintetben is nagyobb biztonságot nyújtó berendezésről. A gépház elárasztását fokozta, hogy a hálózatból is n'ggy erővel ömlött visfiza a víz, mikor a nyomó szivaty- tyúk leállottak. A zárócsop lezárása azonban iegu lassan történt a mostani berendezés mellett. Ezért olyan vipszacsApőszelepek beszerelésére van sztikég, amely szükség esetén automatikusan működne, illetve a szivattyúk megállása esetén azonnal lezárják a hálózathoz vezető főesövet és a vízvisszaáradást megakadályozzák. — De még több technikai újításról is szó van. Legfontosabb azonban, hogy az új tartalékglagutak mielőbb elkészüljenek. Amint ez megtörténik, rögtön átvizsgáljuk w már meglévő három régi ,alagutat, amelyeket mo\sl ember nein közelíthet meg, mert vízzel vimmyk telve. Megállapítást nyert egyébként, hogy az egynapos vízhiány több mint 35.000 pengő kárt okozott a fő- várrosnpdo. A szünet alatt 100.000 köbméter víz használata maradt el, ami vízdíjban kereken 20.000 pengőnek felel meg; A szivattyúzás, a mentésnél közreműködő több mint 10T) tűzoltó és .a helyreállítás költségei is minimum 15.DÓD pengőre kaikul álhatók. A szükségessé vált és elrendelt biztonsági berendezések és építkezések költségeivel természetesen lényegesen nagyobb lesz az az elveszett összeg, amit. a nagy csőrepedés jelent. Havas Sándor épület bontási vállalkozó Telefon: J. 32fi 95 VII.. Vörösmarty-utca 2. EGGEKSERGER-FÉLE Dnnui Vápáin KŰHYVKERESKEDÉsKBltyilSrOiy A Magyar Kir. Állami Térképészet főbizományosa Budapest, IV. kér., Kossuth Lajos-utca 2. szám Fennáll: 1768 óta @ Telefons Aut. 893=24 Szépirodalmi és tudományos művek minden nyelven. — Szakkönyvek Kényelmes fizetési felrétel«k Pénz nélkül kétszobás, kepies cs&ládífadz, Budapesten villamos mentén, A GUTENBERG CSALÁDIHÁZ- ' ÉPÍTŐ SZÖVETKEZET minden tagjának életbiztosítás formájában — külföldi tőkével — 1932-ben b e- költözhető összkomfortos házat építtet havi 55 pengős lakbérfizetéses törlesztéssel. Részletes felvilágosítás és tervrajzok a szövetkezet Irodájában, VI., LÁZÁR-UTCA 16.. II. EMELET, naponta délelőtt 9—1-ig, dé.után 4—7-ig, vasárnap délelőtt 9—1-ig. Telefon 130—05. LINOLEUM Éh G U M MI burkolási szakvállalat CSÁSZÁR IMRfí Budapest, IX., Lónyai-u. 36. Telefon : Automata 887—49. Ajánlatok díjmentesen BURROUGHS SPECIAL. GÉPEK számlázás, könyvelés, bérelszámolás, statisztika részére a legtartósabbak és legcélszerűbbek. Tájékoztató leírásokkal és szervezési tanácsokkal készséggé) szolgálunk, a gépek bemutatását bárhol ingyen és vételkötelezettség nélkül eszközöljük BURROUGHS 1R0DAGÉFKERESKED ELMI R.-T. Budapest, IV, Váci-utca I —3. (BejáraiTürr István-u. 8| Tel. Aut. 817-89 KISS .ItLMÖ okleveles mérnök, éphést vállalkozó Btrdanesf, V, Zolfán-ucca 10. szám Telefon : Au'. fSO 81
