Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-12-16 / 50. szám

Budapest 1931 december 16 s Adventi levél RipL Ferenchez Méltóságos Uram! A magyar közéletben nincs senki, aki megértőbb szeretettel fogadná a jószándékú gondolatokat, mint Méltóságod Annál jobb, ha a megvalósítást érdemlő gondolat olyan egyszerű polgártól ered, mint amilyen jómagam is vagyok, aki nem akar babérokat gyűjteni,, csak polgári lelkiismerete által diktált kötelességét tel­jesíti. Az adventi napokban, Krisztus eljövetelének emel­kedett óráiban Méltóságod — előttem mindenkor a buda­pesti polgár tökéletes mintaképe — bizonyára gondol arra, hogy hol és miképen lehetne a Szeretet ünnepére minél több családi fészekbe örömet lopni, minél több kopár fenyőágon az emberi szolidaritás melegfényű gyer­tyáját meggyujtani. Engedje meg Méltóságos uram, hogy én, a legje- lentéktolenebb polgár, megmutassam a sorvadt, kopár ágakat, ahova nem volna nehéz új életet varázsolni és ahonnan a segítő kéz felé az örök hála sugározna. * 1 Több, mint egy esztendeje^ hogy e sorok írójához nap-nap után beérkeznek a legkétségbeejtőbb félj aj du- lások a Tisza Kálmén-téri színház nyomorf ront járói. Egy álló esztendő óta mindennap jöttek hozzám panaszkodni színészek, zenészek, munkások, hogy nem bírják tovább, összeroskadnak a nyomor terhe alatt. Gyenge volt az én toliam, hogy elég: erős hangot tudtam volna adni a két­ségbeesés ilyen1 fokának és csodálatosan erős az emberi test és lélek, hogy ezek a szerencsétlen embertestvéreink egy éven át el tudták viselni a nélkülözésnek és megrug- daltatásnak azt a borzalmát, amit el kellett szenved­niük. A magyar társadalomban talán tízezrek is van­nak, akik ma éheznek, akik a pár hónapos nyomouhuil- lám áldozatai: de a Tisza Kálmán-téri színház művészei és munkásai számára már egy éve tart a legkétsógbe- ejtőbb világválság. És most, amikor megszabadultak a koplalás és 'kóp­ia Itatás második fájdalmas rezsimjétől is, akkor — hír szerint — jön a főváros és garasokkal szélnek akarja ereszteni azt a, pár száz embert, aki jövő őszig — ha ugyan nem a jövő ősszel — menthetetlenül éhen fog pusztulni. A főváros gyönyörű gesztussal kimondta, ho;y nem bocsát el alkalmazottat. Hát ezeknek miért tesz a tarisznyájába hamuban sült pogácsát és miért küldi ki őket. fagyban-hóban éhenveszni? Ezek tényleg nem a főváros alkalmazottai, de a főváros cleficitmentés budgetjében ott van ,a százötvenezer pengo\s szubvenció A Városi Színház számára. Ha alkalmas bérlő-direktor akad, — aminthogy akad, — ezt a kenyeret, amit ed­dig a főváros adott <i magyar kultúrának, éppen úgy nem szabad elvonni a színészek szájától, aminthogy egyet­len fővárosi alkalmazottat sem bocsátanak el. Két bukott direktor viselt dolgaiból — bármily szomorúak legyenek is azok — nem lehet azt a tanulsá­got levonni, hogy a főváros nem támogatja tovább a művészetet még abban a mértékben sem, amint azt a megszavazott budget megengedi. A magyar zenekul­túra halálraítélése lenne ez;, mert a Városi Színház — vagy nevezzük Népoperának — (jobb is a Sebestyén­éi Ferenezy-rezsim után ezt a nevet elfelejteni!) meg­szűnése azt jelentené, hogy magasabb zenét Magyaror­szágon csak az élvezhetne, aki az Operaház magas árait meg tudja fizetni. A Városi Színházban — (pardon, Népoperában!) — fillérekért hallgathat bárki magcjs- réndű muzsikát, vagy kisebb operettet is (nem fütty- komponisták és revüzengerájok muzsikáját, mint más­hol), ha igazi művészember veszi a kezébe a szinház vezetését. \ Azt kell mondanom, hogy ha Városi Színház nem lenne, most a nyomor napjaiban kellene megcsinálni a — Népoperát. Méltóságos Uram, háromszáz éhező nevében (és egy kicsit a megbízásából is) kérem, szerezze vissza ne­kik a Szeretet ünnepére a száraz kenyerüket. Száraz kenyér mellett úgy viselnék a színpad királyi palástját és az udvari dámák pazar toalettjét, mintha sohase kel­lene levetniük. Királyok, királynék, hercegek és herceg­nők lennének újra, mert nem sírna otthon a gyermekük a száraz kenyér után. Méltóságod a művészetek, a ma­gyar muzsika csodálatos rajongója nem tűrheti, hogy boxversenyeket rendezzenek a hajlókban, amelyet Buda­pest polgárságának zenei nevelésére épített Budapest székesfőváros. Méltóságodnak szerény szolgája: Pogány Béla. Közúti gőz- és motorhengerelést vállal ff WOLFF ERNŐ Budapest, I., Kelenföldi-út 1 Sürgönyeim : WOLFFEKE TELEFON: 59-9-68 Egyedül a közlekedési üzemek egyesítése ad lehetőséget a for­galom megjavítására Mielőbb be beli fedezni a Vízművek elekírifikálásái — A belügy­minisztérium Jóváhagyja a költségvetést — Közeledés a kormány és a főváros közöli az Inségakclők ügyében — j Végei kell vetni a Városi Szinház botránykrónikájának ZéMiodífíeMP ____________________________________________________ Cs ütörtökön nagyfontosságu ülésre jön össze a tör­vényhatósági tanács, hogy tárgyalás alá vegye a Fővá­rosi Hírlapnak legutóbbi számában már ismertetett azt az előterjesztést, amelyik az autonómia hozzájárulását kéri a Beszkárt és az Autóbuszüzem egyesítéséhez, vala­mint a villamosvállalat részvénytársasági formájának megszüntetéséhez. A nagy reform bizonyára dominálni fogja a törvényhatóság érdeklődését, mert bizonyos ol­daldói változatlanul a Beszkárt mai kereteinek fenntartá­sához ragaszkodnak és talán nem méltányolják eléggé azt a nagy fontosságú törekvést ,hogy a közlekedési válla­latok irájnyítá&át első sorban az autonómia szerveinek kell végezni. Alkalmunk volt erről a kérdésről Kozma Jenő dr., országgyűlési képviselőnek, az Égységes Községi Polgári Párt elnökének véleményét kikérni, aki a következőket mondotta a Főváros Hírlap munkatársának: — A törvényhatósági tanács hivatott arra, hogy ebben a kardinális kérdésben érvényesítse a maga állás­pontját, amelyik nézetem szerint nem lehet más, mint­hogy az egyautóst/ kimondjuk és gondoskodunk annak sürgős gyakorlati végrehajtásáról. Szétágazó irányítás mellett maradna minden a régiben: a két üzem tovább folytatná a fölösleges versenyt, amelyből egyaránt rosszul kerül ki a főváros és a közönség, Semmi szükség sincsen arra, hogy ezek az üzemek fél­tékeny vizsgálódással figyeljék egymás terveit és állan­dóan arra törekedjenek, hogy keresztezzék a forgalom növeléséré és kiterjesztésére irányuló elgondolásokat. Meggyőződésem, hogy közös vezetés mellett erőtelje­sebben fog’ érvényesülni a közlekedés egységesítésére vonatkozó törekvés, ami egyedül alkalmas arra, hogy Budapest 'közlekedési „ . egy ..csVapásm meg­javítsa. Véleményt kértünk Kozma Jenőtől a Vízműveknél történt üzemzavarról, amelyik teljes 2J órán keresztül megbénította Budapest egész életét, — A technikai alkotások sem örökéletűek és még egy olyan jól vezetett üzemnél is, mint a Vízművek, történhetnek váratlan balesetek. Felfogásom szerint a vezetőség nem okolható ezért a kínos és kellemetlen üzemzavarért, azonban komoly int-őjelnek kell tekinteni ahhoz, hogy a Vízmüvek eieJctnfiJáSÍföát mielőbb teljesem befejezzék. Az elmúlt napokban olyan hírek terjedtek el, hogy a belügyminisztérium a főváros részéről felterjesztett költségvetés átvizsgálása után további takarékossági uta­sításokat ír elő. — Tudomásom szerint — hangzott a válasz — a belügyminisztériumban már megkezdték a költségvetés felnivizsgálatát és információim szerint nagyjából jóváhagyják az ott lefektetett egész keretet. Nincs kizárva, hogy egyes tételeknél módosításokat írnak elő, de ezek olyan lényegtelenek, hogy e réven a költségvetés imf-gmltoztatásától népi kell tartani. Magá­tól értetődik, hogy a belügyminisztérium ezúttal is él a bírálat jogával és jóváhagyó leiratában bizonyára számos felszínen levő kérdésben kifejti a maga álláspontját. Az ínségakció menetéről a következő felvilágosítást kaptuk: — Az elmúlt héten lefolytatott megbeszélések után mindinkább kialakul a kormánynak az a készsége, hogy támogatja a fővárost a magft s&éleskörií akcióinak lefoly­tatásában. Számszerű megegyezés még nem jött létre, azonban a jóindulat már megnyilatkozott abban, hogy a kormány hajlandónak mutatkozik az ál­tala körvonalazott támogatás felemelésére. Bizonyosra veszem, hogy a tárgyalások eredménye­képpen a közeli napokbáp megtörténik a végleges meg­egyezés és akkor a főváros háboríttatlanul elindíthatja Budapest szegényeinek megsegítésére irányuló tevékeny­ségét. Sokat foglalkoztatta az elmúlt napokban a főváros vezetőségét a Városi Színház ismeretes ügye, amelyről Kozma Jenő a következő kijelentést tette: — Semmi értelme sincs annak, hogy a főváros intéző szerveit szinte napról-napra a Városi Színház ügyeinek kibogozása foglalja le. Nem tudom megállapítani, hogy ki a hibás abban, hogy a Városi Színház problémája ennyire elmérgesedett, bizonyos azonban, hogy a mai helyzet már tűrhetetlen és annak csakis radikális eszközökkel lehet végetvetni. A jóakaraté elnézés és a szünet nélküli támogatás, amint látható, nem Segített a vakságba jutott intéz­ményen és ezért haladéktalanul gondoskodni kell a mai rezsim likvidálásáról. Ez az eset mindenképpen arra inti a fővárost, hogy a jövőben csakis tőkeerős vállalkozók­kal köslsön bérleti szerződést. HIRSCH LÁSZLÓ UT-, VASÚTÉPÍTÉSI ÉS KÖVEZÉSI VÁLLALKOZÓ BUDAPEST,!., ELEK-UTEA 9 a. TELEFON: 69-5-45 Magyar Kútépítési és Mélyfúrási vállalat Telep és központi iroda: Budapest, I,, Attila-u, 69 Telefon: 57—9—38. Próbafúrások, artézi kutak, szürőkutak, sülyesztő- kuíak, bányafurások jtxn'íÍEOSÜftiKlÁP ax EGYSÉGES KÖZSÉGI POLGÁRI PÁRT híva tál ox lapja

Next

/
Thumbnails
Contents