Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-12-09 / 49. szám
Budapest, 1931 december 9 Kész az elektromosáram alap- díjas tarí fare vízió ja Nincs áremelés — A reform januárban életbelép A székesfőváros költségvetése az Elektromos Müvek áramának általános eladási árát hektowattóránkónt változatlanul 5.4 fillérben állapította meg, a jelelt szerint azonban a jövő költségvetési év elszámolása mégsem ezen az alapon történik meg. Értesülésünk szerint a világítási ügyosztály máris előkészíti az elektromos áram tarifarevízióját, amely azonban még nem alakult ki teljesen. Egyelőre annyi tekinthető befejezettnek, hogy az előkészítés alatt lévő tervek feltétlenül életbe léptetnek bizonyos arányosításokat, amelyek elsősorban a már kísérletképpen bevezetett alapdíjas-tarifa általánosítását célozzák. Meg keli azonban állapítani, hogy az ríj tarifamegállapítás semmiesetre sem lesz emelés, sőt a mostani egységárral szemben látszólag jelentékeny mérséklést eredményez. Végeredményben azt akarja elérni, hogy megszűnjék az a kirívó helyzet, amely szerint, minden kereskedői elv megcsúfolásával, • a nagyfogyasztók kedvezőtlenebb helyzetben legyenek, mint a kicsik. Meg akarja könnyíteni az új rend az áram díj-elszámolásokat is, véget vet a különböző áramdíjaknak, amelyek háztartái, ipari, reklámvilágítási, stb. differenciálódáson folytán álltak elő. Az alapdíjas tarifa bevezetése természetesen nem történhet meg egyik napról a másikra és a tarifarevíziót hosszadalmas és alapos előmunkálatok fogják előkészíteni. Ezeket a munkálatokat az Elektromos Művek és a XII. ügyosztály már meg is kezdték és úgy tervezik, hogy a jövő év elején életbeléptetik az új arányosított elektromos tarifát. Most folynak a számítások az árammérő díjak bevezetésére vonatkozóan is. Ebből másfél millió pengőt akar bevenni a főváros. Illetékes helyen érdeklődtünk, az elektromos áramdíj revíziója, az árammérő díj és az elektromos üzem egyéb aktuális kérdései iránt, amelyekről a Fővárosi Hírlap munkatársa a következőket tudta meg: — A tervbevett áramdíj-revízió semmiképpen sem lesz tarifaemelés, nem is lehet, mert erre a közgyűlés nem adott felhatalmazást. Csupán arányosításról van szó és azt akarjuk elérni, hogy az alapdíjas-rendszer graven egyenlően oszoljanak meg a lakosság minden rétegére az Elektromos Művek fenntartási terhei. Talán jobban lehet népszerűén megértetni ezt a kérdést, ha a következő példával illusztrálom: — Az Elektromos Művek szempontjából jobb fogyasztó az, akinek a lakásában, mondjuk, öt láng van felszerelve és ezt az öt lángot állandóan égeti, mint az, akinek a lakásában többszáz égőt szereltek fel, sokágú csillárokat, amelyeket azonban csak 'néha-néha gyújtanak meg. Az alapdíjas tarifa tehát semmiképpen sem irányul a kisfogyasztók ellen, akik lámpáikat, mint eddig is, rendszeresen használják. Az eddig' végzett kalkulációk szerint az alapdíj havonként és berendezett hektowattonként cca 30—40 fillér lesz;, míg az áram egységárát az eddigi 5.4 fillér helyett hektowattóránkónt 3.5 fillérrel fogják elszámolná. Ezzel a módszerrel tarifaemelés nélkül eléri a főváros azt, hogy az áramhasználat jövedelmei lényegesen megnövekednek. —- A másik nagyjelentőségű újítás az, hogy ebből a 3.5 filléres egységárból a nagyfogyasztók engedményt fognak kapni és minél több áram fogy, arányosan annál olcsóbban kalkulálják a fogyasztónak 3.5 filléren alul is a hektowattóra egységárát. Az árammérő díjak\at január elsejétől vezeti be a főváros. A díjat a használt óra nagyságához mérten állapítják meg. A használati díj minimálisan 40 fillér lesz. Ennyit számítanak fel egy 5 amperes óra. után. A nagyobb mérő használati díja arányosan több lesz. Ilyen címen másfél millió bevételi többletre számít a főváros. Veszendőben a Svábhegy koronájának a szubalpin szanatórium Tragikus interjú Jakab László dr. igazgatófőorvossal ragyogó álmainak összeomlásáról Bankember van a svábhegyi szanatóriumban, ami nem lenne csodálatos, ha gyógyulást keresne ott. Sajnos azonban, nem a bankember beteg, hanem a szanatórium ós kétséges: vájjon a bankember oly biztosan meggyó- gyitja-e a szanatóriumot, mint ahogy a szanatórium gyógyítaná meg a bankembert. Válságba jutott a svábhegyi szanatórium és a két anyaintézet is, a Park- és a Liget-szanatórium. A válság közvetlen oka; a gazdasági válság. Közvetett oka pedig az, hogy Budapesten akadt egy merész álmodozó, aki megpróbálta elképzeléseit valóra váltani. Jakab László dr., a Park- és a Liget- Szanatórium igazgató-főorvosa, aki Budapest idegen- forgalmának egyik lelkes apostola, elhatározta, hogy a Svábhegyre odavarázsol egy gyönyörű palotát, ogy modern, európai nívójú üdülő-szanatóriumot, amelynek .másai Bécs környékén ezrével vonzzák a gazdag idegeneket, főleg a — magyarokat. Az álomnak és a nagyon is kézzel fogható realitásnak harmonikus megvalósulása volt a Svábhegyi szanatórium, amelynek terhei most romba- döntötték harmincöt esztendő: egy gazdag és tevékeny élet minden munkáját. A Fővárosi Hírlap munkatársa felkereste Jakab László dr. főorvost, aki maga mondja el ábrándjai, ideáljai összeomlásának tragikus történetét: — Először is hálásan 'megköszönöm a Fővárosi Hírlap főszerkesztőjének meleg érdeklődését, rokonHunyadi Jáa@s TERMÉSZETES KESERÜV1Z szén vét és részvétét: nagy megpróbáltatásomban egyetlen vigasztalásom az, hogy a közvélemény rokon- szenve mellettem áll. Elismerem, hogy manapság a bankok helyzete sem rózsás, de viszont nem mondhatok egyebet, minthogy várni, várni kell; az átmeneti bajokban nem szabad engedni, hogy veszendőbe menjenek helyrehozhatatlan kulturális értékek. A LEGDRÁGÁBB A LEGOLCSÓBB AZ EMÉSZTŐSZERVEK LEGKIVÁLÓBB GYÓGYVIZE EGY HÁZTARTÁSBAN SEM HIÁNYOZHAT. RATÁaABAN FELÜLMULHATATLAÄ SAXLEHNER ßKDRßS, BUDAPEST — Bizonyos, hogy ma mindenki rosszul jár, aki nagyot álmodik. A főváros képének és idegenforgalmának óriási módon használt, amikor a Svábhegy koronájára építettem ezt az ékszert és vállaltam azt a nehézséget, amibe — ma azt kell mondanom — belebuktam. Akkor ott állt a Liget- ás n Park-szanatórium tehermentesen, azonkívül egy sarokbérház. Most mindez veszendőben van. — Külföldi utazásaimon mindig rengeteg magyart láttam az előkelő szanatóriumokban, gondoltam, hogy a magyarok pártolni fogják az enyémet, amely miniden tekintetben megállja a helyét a külföldiekkel szemben, arról nem is beszélve, hogy sok vonatkozásban anég szebb i3- Sajnos, csalódtam ebben az elgondolásomban^ miután Baden például még most is tele van magyarokkal, méghozzá nagyrészt olyan finánc-kapacitásokkal, akiknek a mai deviza-korlátozásos időkben elsősorban lenne kötelességük itthon maradni és nem külföldre vinni a pénzt. — Amikor megnyílt a Svábhegyi-szanatórium, megbámulták a magyarok, de megcsodálták azok a külföldiek is, akiket kihoztak. Ez a szubalpin gyógyhely egyetlen a maga nemében. így aztán nem gondoltam, hogy túlságos kockázat lesz, ha a Belvárosi Takarékpénztártól és egy másik előkelő pénzintézettől felveszem azokat a jelzálog-höl- csönöket, amelyekből az építkezést fedeztem. Akkoriban pláne arról beszéltek, hogy a konszolidált gazdasági viszonyok mellett a kölcsönöket rövidesen konvertálják alacsonyabb kamatláb mellett. — Ennek épp a fordítottja történt, így tehát arra kértem a bankokat, hogy menjenek bele egy Stilhalte-szerű várakozásba, mert hiszen itt van a vagyon, semmit sem veszíthetnek. Végre is ezek a szanatóriumok aranyat érnek, csak, legfeljebb, mint az aranyrudak, önmagukban, e pillanatban nem kamatoznak. E'gy-két év múlva úgyis minden megfordul és hiába állítanának az élére más vezetőt, nem hinném, hogy bárki is több szeretettel végezné munkáját, mint én, akinek álmaimból sarjadt kedves gyermekeim ezek az intézetek. — Momentán azonban zárgondnok alatt viszik az üzemet és folyton az a veszedelem fenyeget, hogy elárvereztetek, ami azt jelenti, hogy nekem személy szerint elvész egész életem munkája. A két bank vezetőségén múlik, hogy ez a rombolás bekövetkezik-o vagy sem. Félfüllel azt hallottam, hogy tüdőbetegszanatóriumnak, vagy szállodának akarják bérbeadni. Nem való ez kérem annak, mert hiszen ez egy finom, üdülő-szanatórium, teljesen erre a célra berendevze. A bankok is kaptak mindenféle kötelezettségeikre halasztást, hát az Isten szerelmére, mért nem akarnak ők is halasztást adni, — fejezte be Jakab László főorvos ezt a tragikus interjút. Leukoplast magyar gyártmány A LEGDRÁGÁBB kincse önnek — a szeme. Vigyázzon rá, mert a gyenge vagy káprázó világítás időelőtt tönkreteszi. A LEGOLCSÓBB a modern gyöngyfénylámpa. Annyiba se kerül, mint egy napi dohányzása. Amit lámpákra ma kiad, azt később szemüvegen és orvoson százszoroson megtakarítja. GONDOLKOZZÉK és összes izzólámpáit azonnal cserél* je ki modern TUNGSRAM GYÖNGYFÉNYLÁMPÁKRAI
