Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-12-02 / 48. szám

Budapest, 1931 december 2 fl Évenkínt százhúsz millió vándorol külföldre a háztartási fűtések tüzelőanyagáért A hazai szenek felhasználásával Budapesten könnyen megvalósíthatjuk a városfűtést — A bányavállalatok és a halóságok feladata, hogy ezt a gazdasági és közegészségügyi problémát megoldják Hosszú évek óta napirenden van egy terv, amely belát­hatatlan jelentőségű eredményekkel biztat. A távfűtés rend­szeresítéséről van szó, a város fűtésének olyan keresztül­viteléről, amely egy csapásra megoldja ezt az egészségügyi és szociális problémát. A terv csak az első látszatra mutat gigantikus berendezkedések és széles előkészületek létesíté­sének nehézségéire, mert az egéisz apparátus nem igényel mást, mint néhány gázfejlesztő építését és a kábelek lefek­tetését. Ezeken a munkálatokon túl már csak arra van szükség, hogy a házakat a központi fűtéshez alkalmas radiátorokkal szereljék föl: a fütőenergiát szolgáltató nyersanyag, az elhanyagolt halmai szén bőség,e^an, és kihasz- nálatlamd rendelkezésre áll. Komoly akarással és készülő­déssel könnyen megvalósítható ez az üzletileg.is kiváló el­gondolás, amelyről ennek a tervnek leghozzáértőbb propa­gálója: Becsey Antal törvényhatósági tanácstag, az Egységes Községi Polgári Párt társelnöke, a következőket mondotta a Fővárosi Hír­lap munkatársának: — A deviza-korlátozás a közfigyelmet erőteljesen belső erőforrásainkra terelte, ezek között az elsők egyikét a szén képviseli. Az elmúlt három évben az ország évi összes szén- és kokszfogyasztása 786.000—935.000 vagonra emelkedett, amiből a behozatalra 16—20% jut; meleg­értékre vonatkoztatva ez az arányszám 22—28%-ot je­lent. A behozott szén legnagyobb Icontingqme, még pedig 53—62%-ig, fűtés céljaira használtatott fel. A koksz­behozatal 70%-át az ipar, 25—30%-át pedig szintén a fűtés használta fel. Hozzászámítva mindezekhez a be­hozott tüzelőfa értékét is, évi 100:—120 millió pengőre tehető az az ösz- szeg, amelyet háztartási fűtéseink miatt évente a külföldnek adunk. Budapest a fűtés céljaira behozott szénből és koksz­ból évi 45.000 vagont használ fel. Általában a Buda­pestre hozott fütőszévmek mindössze 30%-a belföldi, 70%-a külföldi származású. A gázművek évi 12.0001 vágón koksztermelése is a fűtés céljait szolgálja: ezen a címen évi 16.000 vágón importszénre van szükség. Min­dent egybevetve, I 100.000 vágón belföldi szénnek felel meg, 45—50 millió pengő értékben az a tüzelő­anyag, amelyet évente a székesfőváros kül­földről igényel. Oly nagy számok ezek, amelyek nemcsak devizánk vé­delme, hanem belső termelésünk érdekei szempontjából is a legnagyobb figyelmet érdemlik. — El kell ismerni, hogy történtek eredményes eljá­rások, amelyek kályhafűtések és központi fűtések tekin­tetében a hazai szén népszerűsítése érdekében sikereket hoztak. Vannak külföldi megoldások is, amelyek a város­fűtések terén ismeretesek: ezen a téren az iskolapéldát Hamburg városának fűtése szolgáltatja, ahol a két gőz­üzemű elektromos-telep fáradt gőze látja el a városi csőhálózat útján a város jelentékeny részét fűtéssel és közvetlen gőzt csak akkor vesz igénybe, amikor a fáradt gőz elégtelen. Nagyon jól beváltak a gőzzel, meleg­vízzel és gázzal üzemben tartott távfűtő és városfűtő . létesítmények, amelyek számos technikai és gazdaságos- sági előnyökkel rendelkeznek. Valamennyi ily városfűtés óriási előnyöket nyújt nemcsak kényelmi, tűzbiztonsági és higiénikus szem­pontokból, hanem financiális szempontból is jelentős hasznot biztosít a beruházó tőkének. — Budapesten mindezeken felül a hazai szén bekap­csolásának gondolata különleges közgazdasági előnyt képvisel. Technikai és pénzügyi szempontból egyaránt azt a rendszert tartom a mi viszonyaink szempontjából legelőnyösebbnek, amely a meleget nem gőz, vagy víz segélyével, hanem elgázosított hazai szén segélyével, vagyis fűtőgázzal szolgáltatja. Nagy horderejű eredményeket látunk, amelyeket a barnaszenek elgázosítása tekintetében eddig elértünk: ma már a hazai barnaszenekből előállítható gáz hőértéke 75—S0%-a a kőszéngáznak, árban pedig 1/s—Vi-e ennek. Az 1928. évi statisztikai adatfelvétel alapján Budapes­ten az összes lakások 3.6%-a, illetve az összes helyiségek 8.74%-a van központi fűtéssel ellátvar legmagasabb az arányszám az V. kerületben (a lakások 30%-a), azután az 1. kerületiben (25%), a IV. kerületben (11.14%). — Városfűtés szempontjából elsősorban a meglevő központi fűtések bekapcsolása jönne figyelembe. Az ipari gázzal való távfűtés kitünően megoldja a nagy népszerűségnek örvendő etage-fűtések ügyét is, Évenként visszatérő jelenségek játszódtak le az Autó­buszüzem legutóbb tartott benziuversenytárgyalásán: a ki­írást megsemmisítették és az összes ajánlatokat visszauta­sították. Ennek az eljárásnak a hátterében az a kalkuláció rejtőzik, amelyet a benzinkartel produkál, amikor — a fennforgó esetben kilenc cég — teljesen azonos á/rakön nyújt be pályázatot a 360 vagont kitevő mennyiség szállí­tására. Érdekes, hogy ezúttal a kartelen kívüli vállalatok is hasonlóan magas egységárat jelöltek meg és ezért a főváros kénytelen volt a szükségletnek egy tételben való biztosítá­sáról lemondani. Az Autóbuszüzem benzinszükségletének mikénti bizto­sításáról illetékes helyen következőkben tájékoztatták a Fővárosi Hírlap tudósí­tóját: — Az Autóbuszüzem az összes ajánlatokban fel­tüntetett körülbelül 41 pengős egységárat nem fogadta el és ezért a szükségletnek megfelelően kisebb tételekben fogja vásárolni az üzemanyagot. Kívánatos volna, hogy a kartell megkerülésével történjék, azonban majdnem kizártnak látszik, mert a magyarországi ásványolaj- gyárak és nagykereskedők — egy-két kivétellel — a kar­tel keretébe tartoznak. Kisebb mennyiségeket talán tudunk vásárolni a tömörülésen kívülálló szállítóktól is, azonban számottevő árengedményt aligha érhetünk el. Erélyes kormányintézkedésekre volna szük­ség, hogy a hazai benzinszükséglet kielégítése végre kezdvezőbb körülmények között bonyo­lódhasson le, mert a mai helyzetben az egész piac ki van szolgáltatva egy aránylag kis­számú üzleti csoport árpolitikájának. A benzin legnagyobb részét Románia importálja. Az olajfinomítók nem tiszta benzint importálnak, mert erre a vám kötelező, hanem vámmentesen silány olaj masszát hoznak be, amelyből raffinálás utján tiszta benzint nyernek, amelyet aztán méregdrágán hoznak forgalomba. Még csak azt sem lehet a javukra’ könyvelni, hogy ezzel a művelettel komoly munkaalkalmat nyújtanak, mert az olajvegyü- lék felbontásánál nem foglalkoztatnak munkástömegeket. — Az olcsó olaj masszából így lesz drága benzin, amely körül a helyzet hovatovább teljesen tarthatatlanná válik. Egyelőre nemzetgazdasági szempontok diktálják a benzinimport mellőzését, azonban reméljük, rövidesen megtaláljuk a szükséges eszközöket a benzinkartel teljes kikapcsolására. Legutóbbi számában jelezte már a Fővárosi Hírlap, hogy a főváros előkészíti a benzolgyár felállítási mun­kálatait, amelyből olyan mennyiséget várunk, hogy az amelyeknél tüzelőanyag beszerzését feleslegessé teszi és gázmérőn mérve szolgáltatja a koksznál olcsóbb áron a hazai szénből készült, salak és füstmentes gázt. A hazai szénből készült gázoknak egyik nagy hátránya: a magas és nehezen kiválasztható kéntartalom ma már könnyű­szerről eltávolítható a gázból. Ennélfogva ily városfűtés mellett sem a levegőt megrontó bűzös égés-termékek, sem szálló hamú, ■ pernye, korom, salak nem képződik, úgy, hogy az ily megoldás nemcsak az ország közgazdasági érdekeit szolgálja, hanem a város közegészségügye szempontjából is megbecsülhetetlen előnyt jelent. i Természetes, hogy a városfűtés lépésről-lépésre fejlesz­tendő: elsősorban a központi fűtésekkel legsűrűbben ellátott városrészekben kell megindulni. A probléma mindenesetre megérdemli azt, hogy a közhatóságok és hazai szénbányaérdekeltségek foglalkozzanak vele. Ér­deke ez a hazai széntermelésnek, a közegészségügynek és a munkára Szoruló iparnak egyaránt. bőségesen fedezni tudja nemcsak a szorosan vett kom­munális szükségletet, hanem a magánosok igényeinek kielégítésére is rendelkezésre áll. Meg vagyunk győ­ződve, hogy a benzolgyár működése idején a hazai ben­zinárak mai felfeléívelő tendenciája is lényegesen vissza­esik. * Értesülésünk szerint az Autóbuszüzemnek egyelőre még van megfelelő tartéka és így csak januárban kezdi meg a tárgyalásokat a különböző cégekkel, amelyek természetesen aligha mérséklik a versenytárgyaláson igényelt horribilis egységáraikat. F A Székesfővárosi Alkalmazottak SegiföAlapjának,«,..díjmentesen az Alap terhére igénybe vehetik kórház helyett a Or. Maultier Szanatórium VI., Szobi utca 3. sz. (Teréz körút mellett, Telefon: 276-50. 256—63.) közös szobáit. Külön szobáknál P 2 50 ráfizetés. Sebészet, nő- es nelgyógyászat. Szabad orvosválasztás. Szülészet mérsékelt pauzái árban. W Erélyes kormányintézkedéseket sürget a főváros a benzinelláíásmai tarthatatlan rendszerének a megváltoztatására Megsemmisítették az Autóbuszüzem versenytárgyalását — Silány romániai olajmasszából készül a drága magyar benzin — Ki­sebb tételekben vásárolják az üzemanyagot az autóbuszok részére nsüfoSFr/nzír -PX,,J

Next

/
Thumbnails
Contents