Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-12-02 / 48. szám

Huszadik évloiyam Budapest, Í93Í december 2. 48, szám ammmaammmmma Előfizetési dr: . . _ . ... ——^ FELELŐS SZERKESZTŐ j r I Megjelenik minden szerdán Egész évre ............. 24 pengő Szerkesztőség éo kiadóhivatal: Félévre ................... 12 pengő BACSÓ EMIL Budapest, VI., Szív-utea 1®. Egyes szám ára: 50 fillér Telefcraszám: Aut. 1S7—15. Kínlódás Újra aktuális a harmadik alpol­gármesteri állás megszervezése Feliratban kéri a főváros az engedélyezési a kor­mánytól — Nem szaporítják az ügyosztályokat Nincs íöllebbezés, nincs segítség, a világot sem. a Sárikából kiforgatni, sem megváltani nem tudjuk mi, akik magunk vagyunk a megváltásra legjobban rászorulók. Nincs Mit más mód, mint a lehető legrövidebb takaró alatt szerényen nyújtózkodni. Kínlódnunk kell, amíg ki­derül a láthatár, amíg^ ránk köszöntének a jobb idők. Ez a kínlódás azonban nem jelenti azt, hogy az okosság szava szerint nem volna szabad javítani a hely­zetünkön. Foltozó vargának kell beállani, a mentőszerszá­mokkal oda kell rohanni, ahol a Iqgnagyobb a veszedelem. Persze ezeket a mentőakciókat komoly, gyors és eredmé­nyes cselekedeteknek képzeljük és nem akadémikus elmél­kedéseknek. Semmiesetne sem 'az a megoldás, hogy iámig a Strasser és König, meg a Kohner céghez hasonló hatal­mas, gazdaság-históriai m-ulttal ékes vállalatok tönkre­mennek, is amíg' Nagysitkénj száz pengőért öt tehenet adnak, amelyeknek csak a bőrét nyúzzák le, a húsát pedig’ ingyen szétoszt ogat ják, addig a Futura vezérigazgatóhelyettese — mint érdektelen szemlélő, >a katasztrófák árnyékától is távoleső idegen — akadémikus bölcseség-g-el elmélkedik a gabonaértékesítésről. Dr. Darányi Béla, a nagy mű szer­zője, bizonyára a.z országmegváltás diadalmas tudatában pihen irodalmi babérjain és mint üres beszédet ereszti el füle mellett, amit Kun Béla, a hódmezővásárhelyiek követe elpanaszolt. Vájjon a Futura .zseniális gabonaórtókesítési szakértőjének érdemes von-e könyvét megírni, a nemzeti vagyont nyomdafestékre pazarolni, ha igaz az, amit Kun Béla mondott, hogy Magyarországnak a Futura és a Darányi Bélák égisze alatt működő „gabonaértékesítése“ a múlt hetekben ötvenezer mázsa búzát vitt ki Ausztriába takarmányozási célra. Mázsánként 6.40 pengőért, amikor idehaza Í2—12% pengő a búza ára. Az osztrákok tehát a mi gabonaértékesítésünk mérhetetlen dicsőségére 6.40-es magyar gabonával hizlalják állatjaikat, amikor a magyar gazda 15 pengős kukoricát és 12 pengős korpát etet és ezzel a drága takarmánnyal felhizlalt állatokból öt darabot 100 pengőért veszteget, mert nincs kiviteli lehetősége. Erről a gabonaértékesítésről, a Futáráról és a Futura szakírójáról, Darányi Béláról, igazán érdemes volna köny­vet írni. Iskolapéldája ez annak, hogy hogyan nem lehet és hogyan nem szabad ebben a mi súlyos kínlódásunkban gazdálkodni. Segítenek-e vájjon a lakásválságon, (mert ez is ránkköszöntött) azok a háziurak, akik elfelejtik, hogy a fizetéscsökkentések, a nyugdíj revíziók, a rendkívüli adók, az Ausztriának hatnegyvenért szállított búza országában élünk? Ezrekre szajmrodott már az üres lakások száma, minden második bolt gazdája becsuk: a háziurak azonban olyan szilárdan tartják a lakás- és boltbéreket, mintha Darányi Béla dr. gabonaértókesítési könyvéből tanulnák, hogy hogyan kell sáfárkodni a maguk portékájával. Aztán van itt a sok között még egy válság: a magyar idegenforgalom kínlódása. Mennyi szeretettel, mennyi gonddal és jóindulattal karolták fel az idegenek ideédes- getésének nagy ügyét legkiválóbb közéleti tényezőink l Minden hiába volt: ma mindazok a foglalkozási ágak (legelsősorban a szállodások), amelyek főként az idegen forgalomból élnek, velőtrázó segélykiáltást hallatnak-. Sorba mennek tönkre. Legutóbb az Excelsior-szálló adta bérbe harminc évre emeleti helyiségeit a Magyar Divat csamok-n&k, amely a Kákóozi-úti szorgalmas, adófizető kereskedők riadalmára már töri is a falakat, hogy üzletét mammut-áruházzá bővítse. Megint kevesebb egy szállo­dával akkor, amikor csak tavaly maradt el a német dalo­sok tízezreinek látogatása, mert nem tudtunk nekik szál­lást adni. Mondjuk, hogy most a világválság okozza az idegen- forgalom csökkenését és a sízállodás-ipar válságát. De bukni engedni a szállodásipart annyi, mintha a hidakat rombolnánk le a Dunán az átmenetileg, megcsökkent for galom miatt. Egyszer esak vége lesz -a világválságnak is, egyszer csak újra jönnek a külföldiek, akiknek számára a Magyar Divatcsarnok nem fog ágyat vetni. Nincs itt mán segedelem, mint a szállodások terheit csökkenteni, talán ha nem. is örökre, de legalább addig, amíg ismét tudják azokat viselni. Megadással hordozunk minden kínlódást, megvárjuk, amíg újra süt a nap, csak két dolgo-t kérünk. Az egyik, hogy no romboljanak le semmit, ami megvan és ami a nemzet birtokállományához tartozik. A másik, hogy ne adjanak tanácsot olyanok, akik nem értenek hozzá. Majd csak megélünk valahogy a magunk józan esze után. A költségvetési vita során figyelemreméltó kívánságo­kat hangoztattak a közigazgatás megfelelő átszervezése és átcsoportosítása érdekében. A vita első szónoka, Kozma Jenő, többek között azt is fejtegette, hogy az új törvény­ben lefektetett fokozottabb felelősség, nem nehezedhet egyedül a polgármester vállaira, aki a törvény szerint egyedüli intézője ;és irányítója az egész ügymenetnek. A tehermentesítés érdekében kívánta Kozina Jenő a harmadik alpolgármesteri állás mielőbbi betöltését, mert a megszaporodott ügyosztályok felülvizsgálata túlzot­tan sok munkát hárít a polgárn-esterre és a két alpolgár­mesterre. A harmadik alpolgármi steri állás ügye ezzel ismét napirendre kerül, amelynek várh .tó fejleményeiről illetékes helyen a következő információt kaptuk; — A főváros közgyűlése még a kora tavaszi hóna­pokban olyan határozatot hozott, hogy a megszaporodott ügyosztályok ügyeinek intenzivebb felügyelete érdekében megszervezi a harmwMk alpok,Avmásteri állási, ügy volt, hogy ezt a fontos vezető poziciót még a nyár beállta előtt betöltik, időközben azonban a belügyminisztérium megtiltotta az új alkalmazásokat, új állások szervezését és természetesen nem hagyta jóvá a harmadik alpolgár­mesteri állásról szóló közgyűlési határozatot sem. Amikor a kora őszi hónapokban a. főváros lefektette a téli ínség akció teljes programmját, számot vetett te­herbírásával és megállapította, hogy a nagyarányú szo­ciális. tevékenységet kizárólag a miaga erejéből lefoly­tatni n\em tudja. A közgyűlés ezért felirattal fordult a kormányhoz, amelyben ismertette népjóléti terveinek hosszú sorozatát és pontos részletezést készített az elmel- lőzhetetlen kiadások sokaságáról is. Hangoztatta a fel- terjesztés, hogy a fővárosi szegények, nélkülözők és Ínsége­sek eredményes támogatása csak úgy válhat valósággá, ha az állam is részt vállal a horri­bilis költségekből. Megjelölte a főváros az általa igényelhető összeget is ötmillió pengőben, amelyet az állam az imént behajtott szükségadóból engedne át a főváros népjóléti szervezetei részére. A felterjesztést a minisztertanács Ernszt Sándor népjóléti miniszternek küldötte át, aki messzemenő meg­értéssel és jóindulattal bírálta el a kérést és természete­sen igyekezett a főváros igényiéit az állam teherbíró ké­pességeivel összhang zásba hozni. A népjóléti miniszter figyelmeztette a fővárost, hogy bármennyire is átérzi n kérdés fölötti döntés gyors szükségességét: a szükségacló méreteinek ismerete előtt nem lesz módjában érdemleges választ adni. Azóta JRipha Ferenc dr. főpolgármester ismételt közben­járására sűrű tárgyalások folytak az illetékes kormányzati szervek között és az elmúlt napokban sikerült is Ernszt Sándor miniszternek és Vargha Imre pénzügyi államtit­kárnak olyan megoldást tatáim, amely lehetővé teszi a fővár óéi imé gahciók jelentős■ alátámasztását. A főváros változatlanul fenntartja azt az álláspontját, hogy a harmadik alpolgármes­teri állásra szükség van és ezért kérelmezni fogja a belügyminisztertől a jóváhagyó vég­zés kiadását. A pénzügyi fedezet szempontjából nincsen jelentősége ennek az új állásnak, mert az illetménykülönb özet mind­össze csak néhányezer pengőre rúg, amellyel szemben az a hallatlan előny mutatkozik, hogy a városirányítás nehéz és felelősségteljes munkája négy vezető főtisztvi­selője között oszlik meg, ami az áttekinthetés szempont­jából is az ügymenet gyorsítását jelenti. A közgyűlési határozat sorsa a törvényhatóság egyetemének hatás­körébe tartozik és ezért a közeljövőben a polgármester olyan javaslatot tesz a közgyűlésnek., hogy feliratban kérjék a kormányt az engedély megadására. A közelmúltban olyan hírek is napvilágot láttak, hogy a városházi ügyosztályok számát megfelelően szaporítják és gondoskodnak a teendők megfelelő szétosztásáról. Infor­mációink szerint az adminisztráció kiszélesítése egyelőre nem időszerű, mert takarékossági szempontok nem engedik, hogy új állásokon kívül új segédhivatali apparátusokat is felállítsanak. A Fővárosi Hírlap értesülése szerint Ernszt Sándor népjóléti miniszter kedden dél­előtt leiratot intézett Ripka Ferenc dr. fő­polgármester útján a fővároshoz, amelyben minden részletre kiterjedően ismerteti azt a juttatást, amellyel az állam a budapesti sze­gények támogatására vállalkozik. A miniszter mindenekelőtt közli, hogy a főváros részéről igényelt ötmillió pengős séjikségadó-réSzesedést a pénz­ügyi kormány teljes egészében nem tudta honorálni, azonban olyan jelentős hányadot biztosít a fővárosnak, amely lehetővé teszi az elgondolt szociális juttatások szé­les keretekben való lefolytatását. Mindezeken túl az állam természetbeni adományokkal is támogatja a főváros szegényeit és ennek első megnyilatkozásaként húsz vágón búzát bocsát a főváros rendelkezésére!, amelyet- a hatósági szer­vek a maguk legjobb belátása szerint osztanak szét az ínségesek körében. Továbbiakban szenet, burgonyát és zsírt ad a fővárosnak, amelynek mennyiségéről később küld értesítést. A népjóléti miniszter válasza elsősorban abból a szempontból jelentőség-teljes, hogy az állam komoly pénzbeli hozzájárulással vesz részt a budapesti szegények megsegíté­sében oly módon, hogy mintegy négy millióra rúgó Összeget nyomban a főváros rendelkezésére bocsát. Illetékes helyről a népjóléti akciók további alakulásáról a következőket mondották a Fővárosi Ilirlap tudósítójának: Négymillió pengővel,20 vágón búzával, szénnel és élelmiszerekkel támogatja a kormány a főváros Inségakcióját Elhatározásáról a kormány kedden Sipka Ferenc főpolgár­mesterhez intézel! leiratában értesítette a fővárost

Next

/
Thumbnails
Contents