Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-02-04 / 5. szám
Huszadik évfolyam Ära 50 fillér Budapest, 1931 február 4, 5, szám aiiiniiiaiimiiiaiíiatnamEaNiiaigiEfiingaaosisongamDigBSsgiBiasisoajipiHasiiaisgaigjoMsoisgotigógaiom^iiBaDiair ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egésx évre ..................................24 pengő Fé lévre .............12 pengő Állandóan: GAXBASÁG1 ÉRTESÍTŐ VÁBOSf POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: DACSÓ EMIL Történelmi jelentöségnnelí mondta Sipőcz Jenő dr. polgármester a szerdán megejtett főpolgármester-választást abban a beszédében, amelyben Ripka Ferencet üdvözölte. Ezzel csak megerősítette azt a felfogásunkat, amelynek a múlt héten adtunk hangot, amikor városépítőnek mondtuk az ájból megválasztott főpolgármestert. Városépítő, aki nemcsak falakat emel,, nemcsak utakat, csatornákat épít, hanem újjáépíti a város egész lelkét és az új időknek megfelelő habitussal látja el. Ma tart még és még hetekig tartani fog a jóság lakodalma. Ripka Ferenc emberi jóságát, ennek a jóságnak diadalát ünnepli minden igaz ember. Rút, anyagias,, a nyomorúságban is kapzsi világot élünk és boldogok vagyunk, ha a jóság, a szeretet világító, tündöklő példáját láthatjuk. Pedig Ripka Ferenc minden órában, minden szép gesztusával ezt mutatja és bár tudjuk, hogy székfoglaló beszédének hatalmas vezető gondolatai voltak, mégis egész Budapest legjobban annak a nagyszerűen emberi gesztusának tapsolt, amikor az új rendszabályokat )ön\magán kezdte, amikor az önmegtartóztatás erényét kézzel foghatóan bemutatta. Nagy gondolatokat termelhetnek rosszlelkű,, gonosz emberek is, de nagy gondolatokat termelni és megvalósítani csak igazán jellemes, nagylelkű férfiak tudnak. Ahhoz pedig, hogy az áldozatok hozását valaki önmagán kezdje, egészen kivételes, Isten-áldott, gyönyörű lélek megnyilatkozása szükséges. Most éltünk végig egy kemény választási küzdelmet, amelynek során harsogott a vád a mammut- fizetések ellen, ugyanakkor azonban a nagy vádolok, a harsogó szónokok vígan vágták zsebre a mammut- jövedelmeket. A demagógia orgiákat ült,, az állás- és fizeteshalmozás ellen véres filippikákat mondtak olyan urak, akik otthon könyökig vájkálnak az állásaikban és a jövedelmeikben. Nem teszünk nekik szemrehányást, csak éppen konstatáljuk, hogy Ripka Ferenc volt az első, aki a nagy offenzíva eliiltével méltóságos és nagyon tiszteletreméltó példát szolgáltatott. Egy élet hatalmas, eredményes, a fővárosnak dús anyagi jövedelmet biztosító munkájának szerény jutalmát hárította el magától akkor, amikor sokan, nagyon sokan az ellentáborban is,, a legelszántabb Katók sorában is szenvedélyesen gyűjtik az igazgatósági tagságokat és egyéb dús jövedelmeket. Ripka Ferenc ezek után hófehér lelkiismerettel állhatott ki a fórumra és hirdethette, hogy meg fogja szüntetni az állás- és fizetéshalmozásokat, követelhette a háborús, törvényenkívüli erkölcs beszüntetését, amely a harácsolást megengedi, mert nem érzi a polgári erkölcs tisztességét. Programok, amelyek nem sugároznak át az emberi szíven, amelyeket csak zagyva színvegyülékű plakátok és kárpithasogató, őszinteségnélküli szónoklatok hirdetnek, erkölcstelenek és felháborítók. Csak az olyan programok élők és maradandók, amelyek lélektől lélekhez szólnak, csak az olyan erkölcsök szentek és magasztosak, amelyeket azok is 1 gyakorolnak, akik hirdetik. Esküt lehet tenni az olyan programra, amelynek hirdetője maga jár elől jó és áldozatkész példával. Nem csalódtak Ripka Ferencben azok, akik nem a politikust, nem a hatalmas városkormánj^zót keresték egyedül benne, hanem akik azt mondták, hogy az olyan igaz és tiszta polgár, mint ő, legmelegebben tudja szívén viselni városa sorsát. Ripka Ferenc minden szavából és minden gesztusából kiáramlott városának olthatatlan szerelme. Az új törvény szerint — mint székfoglaló beszédében is elmondta — a főpolMEGJELEN1K MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPEST, VI., SZÍV UCCA 18. SZ. Postatakarékpénzt. csekkszámla 40.424 TELEFON : AUTOMATA 137—lő vmmmmsmammBammsmmBaBamammnm kifejező szót az új törvény még nem hozta vissza a köztudatba. Mi láttuk Ripka Ferencet kilincsről- kilincsre járni, kapacitálni, kérni, bizonyítani és követelni, amikor Budapest jogos és fontos érdekeiért harcolt. Mi hallottuk, amikor a főváros nagy problémáit tették szóvá a közgyűlési teremben, láttuk felemelkedni székéből Ripka Ferencet, láttuk elrohanni száguldó autójával és még a téma nem is került le a napirendről, a főpolgármester már jelenthette a közgyűlésnek, hogy eljárt a kormánynál és hogy eredménnyel járt el. Ilyen szószólója volt eddig a főváros ügyeinek: és biztosak vagyunk benne, hogy amikor a törvényt megalkották, a főpolgármester hivatásának ezt a frappáns meghatározását Ripka Ferencnek testére szabták. Budapest nagyszerű szószólót kapott, vérbeli budapesti polgárt, aki a legszebb polgári erényekkel ékes és aki ezeket a polgári erényeket gyönyörű gesztussal gyakorolja. A tisztújítás első állomása, a főpolgármesterválasztás, impozáns keretek között immár lezajlott és most már a többi vezető pozíciók betöltése következik gyors egymásutánban. A főpolgármesterválasztás valóban országos esemény volt, amely kétségtelenül nagy sikert hozott a kormány városházi exponensének, Ripka Ferencnek, akit a közgyűlés osztatlan bizalma ismét visszahelyezett előbbi pozíciójába, hogy tovább vezesse és irányítsa az önkormányzat ügyvitelét. A főpolgármesterválasztás jelentőségteljes eseményének lezajlásáról Kozma Jenő dr., az Egységes Községi Polgári Bárt elnöke a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A főpolgármesterválasztás várakozásainknak megfelelően folyt le és mindenben igazolta a közgyűlés egyetemének azt az álláspontját, hogy Ripka Ferencnek a béke és a munka jegyében megindított elgondolásának további folytatására feltétlenül szükség mutatkozik. Nekem külön örömömre szolgál a választás eredménye, mert az Egységes Községi Polgári Párt egyhangú lelkesedéssel állott Ripka Ferenc jelöltetése mellé és pártkérdéssé tette a reá való kötelező szavazást. Személyében a főváros törvényhatósága újból visszanyerte igazságszerető, hozzáértő, puritán jellemű és jóindulatú vezetőjét és ha a pártok nem élik ki magukat az \ egymás elleni erőpazarló küzdelmekben és a politikai, világnézeti vitatkozások kimélyítér sében: akkor még nagyobb lendületet nyer Ripka Ferencnek az a törekvése, hogy ez a közgyűlés az elkövetkezendő hat esztendő folyamán komoly alkotásokkal gazdagítsa a fővárost. A problémák egész serege vár megoldásra, amelyek közül számos már nem tűr további halasztást. Mindehhez azonban józan mérséklet és a főváros önzetlen szeretete szükséges, mind olyan erények, amelyeknek gyakorlására Ripka Ferenc adott példát. Meggyőződésem, hogy a főpolgármester személye továbbra is összefogó kapocs lesz a pártok között és éppen Ripka Ferenc az, aki garantálni is tudja a közgyűlés munkaképességét. Nagy élegtételünkre szolgál, hogy az összes pártok Ripka Ferenc személyében összpontosították a bizalmukat és ez a tény egymagában a legbiztatóbb kilátást nyújtja a nyugodt együttműködés biztosítására. Szóvá tettük Kozma Jenő előtt Wolff Károly- nak a képviselőházban elmondott kartell-ellenes beszédét, amelyben közös együttműködésre hívta fel a községi pártot. — Régi kívánságnak adott hangot Wolff Károly — mondotta KozmaI Jenő, •— amikor közös frontra hívta fel a közgyűlés pártjait. Több ankéten vettünk részt együtt és mindenben megegyezett az a felfogásunk, hogy a kartellek túlkapásai ellen megvédjük Budapest milliós népét és a fővárost, mint az ország egyik legnagyobb fogyasztóját. Lehetetlenségnek tartom ugyanis, hogy 241 ipari kar- telltömörüléssel szemben egyetlenegy agrárkarteü sem tudott szembehelyezkedni és így valósággal ki van szolgáltatva az egész ország a kartellek árdiktáló hatalmának. Divatos jelszó ma a kartellek ellen érveket felsorakoztatni, holott el kell ismerni, hogy vannak tömörülések, amelyek előnyös szolgálatot is tehetnek a köznek, vannak azonban kártékony kartellek, amelyekkel a most parlamenti tárgyalás alatt álló törvény lesz hivatva szembeszállani. Vannak a mezőgazdaságban olyan tömörülések, amelyek a prosperitás szempontjából is megállják a helyüket, mint azt a dohány- és szesztermelésben látjuk. A tejkérdés tekintetében a helyzet megoldatlan és azt hiszem, hogy itt a revízió megtalálja majd a tejprobléma helyes útra való terelését. Szabályozva volt a cukarrépatermelés is és ezen a fronton fel is tudták venni a versenyt az ipari kartellekkel. Mindebből az következik hogyha a mezőgazdasági termelés rendje szabáiyoztatik, akkor meg tud állani a helyén és szembe tud nézni az ipari kartellek kétségtelenül egységesebb és hatalmasabb tömörülésével. Az új törvény számos vonatkozásban kiegyensúlyozza az erőviszonyokat és ebből a szempontból valóban hozsannával köszöntjük a parlamenti javaslatot. Elmondotta még Kozma Jenő, bogy a községpolitikai élet legnagyobb eseménye a közelgő polgármesterválasztás, amelynek dátuma előreláthatólag február 18-a lesz. Ezt követőleg a többi állások betöltésének gondja nyomja rá bélyegét a törvényhatóság életére, amelynek előkészítése a kijelölő-választ- mánynak fog adni hatalmas munkát. Minden más szempont háttérbe szorul a jelölésnél, mert csaji a rátermettség adja meg a bázisát a kijelölő választmány határozatainak. A főpolgármester személye továbbra is összefogó kapocs lesz a pártok között V ülpka Ferenc garantálja a közgyűlés mynkaképesságét — A főváros szempontjából is nagy jelentőség© van a karfieSijavasSattnak ij karmester kettős feladata, hogy őrködjék az állam | | érdekei fölött és szószólója legyen a minisztériumnál | I a főváros érdekeinek. Az állam érdekeit mi nem félt- j? I jük, amíg egy Bethlen István kezében van az ország 8 a gyeplője és amíg olyan bizalmi férfiakat tud kivá- S | lasztani nagy missziók végrehajtására, mint Ripka | p Ferenc. A főváros számára, pedig nálánál jobb „szó- | | szólót” elképzelni sem lehet. A „szószóló” régi szép I I magyar szó, hatalmas szerepe volt valaha Budapest 1 székesfőváros történelmében is. Budapest szószólóinak | nagy és szent hagyományát fenntartotta az új tör- 1 a vény és a kormányzó, a kormány és Budapest közön- j 1 ségének bizalmából Ripka Ferenc lett Budapest szó- | s szólója. Idd tudjuk, mi érezzük, mi ámultunk már | I azon az odaadáson, azon a tökéletes lelkesedésen, 15 í amellyel már akkor is Budapest ügyeinek hivatott jjj szószólója volt Ripka Ferenc, amikor ezt a szép és a
