Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-11-04 / 44. szám
8 Budapest, 1931 november 4. Megszünteti az uj építőipari törvény a mérnökök és iparosok között az ellentéteket A főváros is rövidesen tárgyalja a tervezetet Már az 1884. évi ipartörvény életbeléptekor kilátásba helyezték egy új, az összes építőiparok szabályozását m&gábafoglaló törvény alkotását. Ennek a külön törvénynek a megalkotása már negyvenkét éve késik, állandó zavart és bizonytalanságot tart fenn nemcsak az építőipar terén, hanem >a közéletnek >az építőipart érintő csaknem minden vonalán, úgyhogy a szabályozás egyaránt érdeke a nagyközönségnek, az iparnak és a hatóságoknak. Az építési kedvet is nem kis mértékben lendítené fel, ha az összes kérdéseket szabályoznák, mert az építőipar terén tapasztálható rendetlenség, rendezetlenség eddig nagyobbrészt csak. áldatlan harcokat idézett fel az 'Iparosság egyes kategóriái között és jogbizonytalanságot is teremtett. Úgy az egyes, iparok egymásközötti, mint az építőiparnak a mérnöki karral szemben álló elvi álláspontját is az. új építőipari törvénynek kell eltüntetni,, .s ezért az érdekeltségek nagy kíváncsisággal várnak a most rövidesen szőnyegre kerülő építőipari törvénytervezet tárgyalása, elé. Az építőipari t örvény tervezetet hozzászólás végett megküldték a székes- fővárosnak is, ahol az illetékes műszaki és közgazdasági ügyosztályok már dolgoznak annak a terjedelmes elaborá- tumnak az elkészítésén, amely a főváros észrevételeit tartalmazza. Az új építőipari törvényről .alkalma volt a Fővárosi Hírlap munkatársának a törvényhatósági bizottság egyik előkelő építész tagjával beszélni, aki a készülő törvénytervezetről a következőket mondta el: ! — Az építészipar és a hatóságok egyaránt türelmetlenül várják az új törvény életbeiéptetését, amely hivatva lesz az egész vonalon rendet teremteni és ! a mérnökök és építészek közötti ellentéteket is eltüntetni. Rendkívül nagyjelentőségű törvény előkészítéséről van szó, ezért fontos, hogy nagyon gondosan, mindenre kiterjedő előrelátással készüljön az építőipar körébe tartozó összes kérdést részletesen szabályozó törvény, amely szabályozni fogja az ipari jogosítvány megszerzésének módját, az építőipar gyakorlásának feltételeit is. — Igen fontos kelléke kell hogy legyen a törvénynek az, hogy az építőipar terén előfordulható összes kérdéseket lehetőség szerint törvényerővel szabályozza, mert törvény teremthet csak kellő szilárd alapot. Fontos kérdések szabályozását helytelen lenne rendelőtökre bízni, bár tagadhatatlan, hogy a rendelet jobban simul az élethez, gyorsabb és hajlékonyabb. A jelen esetben mégis törvény kell, mert máskép a kívánt eredmény elmarad. — Fontos, hogy a jelenlegi gazdasági viszonyok miatt a törvényben legj'enek átmeneti rendelkezések, mint például a szerzett jogok épségben tartása, stb. Szükséges azonban, hogy a most lefektetendő fő irányelvek megváltoztathatók ne legyenek, s a képesítés, az egyes iparok gyakorolhatási kereteinek lehetőségei állandó érvényű törvényes szabályokkal egyszer és mindenkora legyenek meghatározva. Az építőipar fejlődésének olyan fokán van, hogy bármily nagyarányú haladás mellett sem várható belátható időn belül olyan gyors átalakulás, ami a mai ismeretek mellett történő, minden kérdésre kiterjedő jogi szabályozásnak hosszabb időn belüli megváltoztatását tehetné szükségessé. — Az ipari érdekeltségek eddigi hozzászólásából azt lehet megállapítani, hogy a töi*vénytervezet nem elégíti ki a várakozást, mert egyes fontos kérdések szabályozása hiányzik, másrészről az okleveles mérnökök az iparosok rovására állítólag indokolatlan előnyben részesülnek. Főleg a vizsgáztató bizottságok szervezetének és a képesítő vizsga tananyagának a törvényből való kimaradása, a szabályozás hiánya azok a defektusok, amelyeket az ipari érdekeltségek elsősorban hangoztatnak és sérelmezik, hogy az okleveles mérLeukoplast magyar gyártmány HIRSCH LÁSZLÓ UT-, VASÚTÉPÍTÉSI ÉS KÖVEZÉSI VÁLLALKOZÓ BUDAPEST, I., ELEK-UTCA 9 a. TELEFOH: 69-5-45 nököket a törvényjavaslat az építőipar kereteiben újabb előnyökben kívánja részesíteni. A törvénytervezet 13. szakasza hívja ki elsősorban az építőipari érdekeltségek panaszát, mert megadja a szakminiszternek azt a jogot, hogy rendelettel állapíthassa meg, milyen munkát végezhetnek az építőipar körében az építőipai- terén már szereplő mérnöki kategóriákon kívül a gépész-, vegyész-, erdő-, bánya- és kohómérnökök is. Arra mutatnak rá itt az ipari érdekeltségek, hogy valamely iskolai bizonyítvány, mérnöki oklevél nem képezheti alapját egy iparjogosítvány megszerzésének, mert hiszen az elméleti ismeret a szükséges tudásnak csak egy kis hányada. Csupán elméleti tudás alapján tehát senkit sem szabad az építőipar gyakorlására feljogosítani. Ilyen eljárás nemcsak az építőiparosok érdekeit sértené, hanem a nagyközönségét is, mert a kellő gyakorlati ismeret liiánya folytán az ilyen iparűzőktől tökéletes ipaii munkát várni nem lehet, — Másik panasza, az építöipa/ri érdekeltségnek a házi építkezések megengedése, főleg üzemek és közhatóságok részére. Ezt leginkább a gazdasági viszonyok miatt sérelmezik az építőiparosok, mert a házilag végzett építkezések az építőipartól vonnak el igen nagy méretű munkaalkalmat, — Feltétlenül tisztázandó kérdés a törvény kodifikálásánál az építőipar üzéséVel kapcsolatban sokszor vitás büntetőjogi felelősség kérdésének a szabályozása. Kellő előkészületek, s előtanulmányok hiánya folytán azonban ezzel a kérdéssel az építőipari érdekeltségek eddig részletesebben nem foglalkozhattak. — Az építőiparosokkal szemben a Mérnöki Kamara nem a múltban fennállott helyzet megrögzítését kívánja, hanem a jövő fejlődésének biztosítása érdekében olyan átmenetet akar, amely szakít a múlttal, számol a technikai haladással és amellett a szerzett jogokat sem érinti. A mérnökök ellenzik az építészet kétirányú főcsoportra való felosztását. KifogásoljáK a magas- és mélyépítészet egymástól való szigorú elhatárolását. Szerintük a kétféle építést egymástól elhatárolni nem lehet, annál kevésbbó lehet külön magas- és külön mély- építőipart teremteni. A magasépítészet ugyanis foglalkozik a föld mélyébe hatoló építéssel is, s ezzel szemben a mélyépítésnek is tekintélyes része a magasban, illetve a föld felett történik. A magasépítészet fogalmi körébe ugyanis a. házak, templomok, emlékművek tartoznak, amelyek egyike sem építhető fel mélyépítés nélkül,. viszont a mélyépítés munkaköre gyanánt megjelölt híd-, vasút-, út-, alagút-, gát-, csatorna stb. építkezések jelentékeny része nem a föld mélyében történik, hanem a föld felett, ami annyit jelent, hogy ■ez is végeredményben magasépítészet. — Számottevő eltérés van az ipari érdekeltségek és a Mérnöki Kamara között a törvénytervezet 12. §-a tekintetében, amely a tervezési jogról szól. Világosabb és megnyugtatóbb rendelkezéseket kíván a Mérnöki Kamara, a mérnöki tervezési jog védelmére, viszont az építőiparosok álláspontja az, hogy lehetetlen és az ipartörvény szellemével élesen ellenkezik az, hogy a tervezés a mérnökök privilégiuma legyen. Az építőiparosok azon az állásponton vannak, hogy minden iparosnak joga van készítményeinek teljes előállításához a szükséges mindennemű munkát elvégezni, így a tervezést is. Amennyiben a törvény a Mérnöki Kamara álláspontjára helyezkedne, az iparűzés nagyfokú korlátozása állana elő. Ezen elv megvalósítása esetén például az asztalos, vagy faszobrász csak más által tervezett bátor, vagy szobor elkészítését vállalhatná. A tervezés kivétele az építőiparosság köréből annál elképzelhetetlenebb, mert a tervek végrehajtásáért elsősorban a kivitelező építőiparosnak kell viselnie a felelősséget, ami lehetetlen -volna akkor, ha idegen tervekhez lenne kötve a munkája. — Kifogások merülnek fel a Mérnöki Kamara azon álláspontjával szemben, hogy a munkaegyesítési jogot he kell szüntetni. A Mérnöki Kamara ugyanis a törvénnyel kapcsolatban azt szeretné, ha a tervezés és a végrehajtás munkája különválasztatnék. Az építőiparosság azon az állásponton van, hogy minden építőiparos jogosult az építmény előállításához és hefejezéséhez szükséges összes munkák elvégzésére és minden iparosnak joga van a munkakörébe tartozó készítmények teljes előállításához, a szükséges munkák egyesítéséhez és hogy ebből a célból más iparhoz tartozó személyzetet is alkalmazhat. — Nyílt kérdés a jogi személyek iparűzési joggal való felruházása is. Mert míg egyrészt tagadhatatlan, hogy az önálló iparosok, különösen a kisebb egzisztenciák boldogulását nagymértékben elősegíti jogi személyeknek az iparűzésből való kizárása, másrészt az is elvitázhatatlan, hogy főleg a mélyépítkezéseknél a tőkének ezen iparok területéről való kizárása a normális fejlődéssel és az élet kívánalmaival szemben áll. A ké't ellentétes felfogás között a gyakorlati élet tapasztalatai szerint kell a helyes középutat megtalálni. Az építőipari törvénytervezettel a középítósi és köz- gazdasági szakbizottságok már a legközelebbi, jövőben foglalkoznak. Benzinszállítás az Autóbuszüzem részére. A Fővárosi Hírlap már hetekkel ezelőtt megírta, hogy küszöbön áll a benzin szállítási versenytárgyalás kiírása, amely az Autóbuszüzem jövőévi szükségletéről kíván gondoskodni. Ez. a versenytárgyalási fölhívás most megjelenik. Ajánlat tehető 3.5 millió kg. .motorszesz szállítására. Az ajánlatokat, november 16-án délelőtt fél 10 óráig az Autóbuszüzem hivatalában (Szent Domonkos-utca) kell benyújtani. A Petőfi-tér 2. szfimfi vfirosi hírhfiz lebontfisíl- böl szfirmaifl anyagokért: Welwart Róbert 3000. Havas Sándor 9650, Fóthy Vilmos 6500, Kovács Lajos 3800 pengő vállalati áron. SZEGEDY BÉLA JENŐ OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK, ÜT-, VASÚTÉPÍ- TÉSI VÁLLALKOZÓ. KÖVEZŐ MESTER BUDAPEST, IL. MARGIT-KÖRÚT 101. TEL: AUT. 553-15. MiNKOVI I S MODERN CÉGTABLAFESTQ BUDAPEST, V1G-U. 24. SAJÁT HÁZ TELEFON: J 85 52 FŐVÁROSI SZÁLLÍTÓ KOVAC/ LAJO/ vésnöki műintézele és ruggyanta bélyegző üzeme Budapest, VII., Károly körút 7 Telefon: József 362—00. szám. 1 nger Jé Falermelő, tűzifa- és széanagykereskedő, Epést, Józsefvárosi pályaudvar X. kapu 19. szám. JózseSvárosi pályaudva Teleíonhívó József 311Kiváló tüzelőanyag készletem legolcsóbb napi árakon Köztisztviselőknek fizetési könnyítések m ROTTER BEMOND BUDAPEST. "á,,fflr" utca 17. sz. GYÁKt BUDAPEST, VL, ORSZÁGBÍRÓ-UTCA «* VÁROSI IRODA: X. KÉR., MEGYERI-UTCA 5. SZ. TELEFON: AUTOMATA 970-22. Mar építésl vállalata L, Sxtrtos-u. 3/b% Aut. 539-14 iefánia-űt közelében 13©—29® négyszögöles tulajdonosnál jutányosán eladó!«. Dr. Várad! IVlikfós, VII., Stefánia-út 25. Tel. 96-8 77. 18-as autóbusz
