Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-10-14 / 41. szám

Huszadik évfolyam /+~J j 1 ■ Budapest, 1931 október Í4. 41. szám Előfizetési ár: Egész évre .............24 pengő Fé lévre ................12 pengő Eg yes szám ára: 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Szív-utca 18. Telei ok szám : Alit. 137—15. Kenyér helyett politika A főváros közgyűlése károm napon át izgalmak és Semmiféle megrázkódtatás sem érheti a főváros gazdálkodását Nem kell tartani a közüzemi díjjak megdrágulásától — Napirendre kerül a közlekedési vállalatok egyesítésének kérdése szenvedélyek között tanácskozott és ,a maga izg’atott, lázas beteg-állapotával Isten csodája, hogy nem fertőzte meg Budapest józan közönségét. Mert nagy józanság kell akkoz, kogy politikai faktoroknak nyilt színen való dulakodása ne ragadjon át az amúgy is megviselt ideg­zetű emberekre. Ezt előre akarjuk konstatálni, előbb mint megállapítjuk, kogy ez a háromnapos közgyűlés kenyér helyett csak politikát juttatott Budapest sze­gény, — valljuk be, — nyomorgó népének. Szinte jó, kogy azért mégis lesz kenyér. Lesz annak elleniére, kogy a közgyűlés az inségenykítést, a szaná­lást, a gazdasági talpraállást és ki tudja, még mi min­dent' — elpolitizált. A kenyérről, az inségenykítésről, meg a többi mindenféléről majd gondoskodni fog a fő­városi, ami alatt azonban — sajnos — nem a közgyű­lést, hanem sokkal inkább a főpolgármestert, a polgár- mestert és a törvényhatósági tanácsot kell érteni. A köz­gyűlésen a demagógia politikával traktálta az éhezőket bizonyára abban a tudatban, hogy ott van a főpolgár­mester és a polgármester,, akik majd csak foglalkoznak a kenyér-kérdéssel is. Tessék elhinni, ennek az elgyötört, megtiport, sze­gényre sorvadt, a világ-válság számumjától megtépett budapesti népnek nincsen szüksége cirkuszra. Elfoga­dott ugyan a közgyűlés egy tiszteletreméltó határozati javaslatot, de az abban foglalt üdvös intézkedéseket elvégezhette volna a törvényhatósági tanács, is, amelyet két álló hétig vt\em hagytak dolgozni. Nemcsak a köz­gyűlés volt meddő harcok színhelye, de lehetetlenné vált, hogy a tanács üléseket tartson és a fontkölcsön ügyét is csak úgy suttyomban lehetett elintézni. Kenyér helyett választói jogot követeltek. A gazda­sági válság megoldása helyett vádaláhelyezésróT szaval­tak. Akadt, akinek eszébe sem jutottak a hajléktalanok, hanem a rég lezajlott optánsügyről álmodozott. Szeret­nénk tudni, mit csináltak volna az urak, ha történetesen az angol parlamentben ültek volna és arról kellett volna ítéletet mondaniok, hogy a győztes Anglia, a brit világ- birodalom is lejtőre jutott és hogy neki is ugyanazokkal a szegényes eszközökkel kell budgetjét megjavítani, mint az agyoncsonkított, csöpp Magyarországnak? De Buda­pest székesfővárosra nem az angol, de még a magyar példa sem illik rá. Budapest székesfőváros összes defi-~, citje a bruttó költségvetésnek csak négy-öt százaléka, tehát egyben jelentéktelen összeg, amikor az egész világon szörnyű gazdasági krízis uralkodik. De legyünk tisztában azzal is, hogy nem a fő­városon akartak ütni az urak, hanem a kormányon, sőt talán azon az előző kormányon, amely tízi esztendőn át termékeny, tiszteletreméltó munkát végzett. Országos politikát űztek a közgyűlési teremben, a fiókparlament komikus szerepére akarták — ki tudja hányadszor —- kárhoztatni a főváros törvényhatósági bizottságát. Politikai célokkal sokszorosad kompromittálták a fővárost. Kompromittálták főleg, mert botrányt és po­litikai dáridót rendeztek akkor, amikor éhezők kenyeré­ről kellett volna halálos komolysággal beszélniük. Kompromittálták légióként pedig azért, mert aki a három viharos közgyűlési napról olvassa a tudósításokat, annak abban a hiszemben kell lennie, hogby Budapest tönkrement, kolduli megy és botrányt kellett rendezni, mert a főváros urai mindent elherdáltak. Aki józan szemmel ítéli meg a dolgot, az tudja, hogy a látszat, amelyet keltettek, hcvtározott hitelrontás Budapest székesfővárossal szemben. Aki a botránytudósításokat olvassa, mindenre gon­dolhat, csak arra nem, hogy Budapest vagyoni helyzete összehaáónílíihajMtlanul kedvezőbb, mint Európa) többi n,agy városáé, deficitje minden nagyobb megerőltetés nélkül eltüntethető, Budapest vagyorúa állandóan nö­vekszik és nettó vagyona meghaladja a nyolcs'záy milliót. Ezért csaptak botrányt? Ezért verekedtek? Ezért bizalmatlanok? Ezért emlegettek börtönőrt? Megáll az ember esze! Máshol ünnepelnék azokat a városkormányzókat. Mégis száműzni kellene már végre örökre és töké­letesen a politikát a városháza falai közül. Az a nagyarányú várakozás, amellyel az ag'ész város- politikai élet a takarékossági bizottsátgok jelentéseit várta, beteljesedett, mert az elmúlt napokban a közlekedési és üzemi vállalatokhoz kiküldött bizottságok is befejezték munkájukat. Ma már együtt van az egész anyag és telje­sen áttekinthető képet nyújt nemcsak a takarékosság lehető alkalmazásáról, hanem a fővárosi apparátus működésének úgyszólván egész területéről. A jelentések hűségesen vissza- tükröztetik a fölösleges szerveket, az elkerülhetőnek látszó kiadásokat és ugyanakkor rámutatnak az ügyvitel olyan kívánatos megváltoztatására, amelynek révén mód és lehe­tőséig kínálkozik a bevételek fokozására, illetve a kiadások csökkentésére. A jelentésekben lefektetett javaslatok kö­zött nagy érdeklődést keltett az a terv, hogy komolyan hozzá kell fogni egyes üzemek összevonásához, elsősorban a közlekedési vállalatok egyesítéséhez. Erről a nagyfontlos- ságú problémáról folytattunk beszélgetést Kozma Jenő dr. országgyűlési képviselővel, az Egységes Községi Polgári Párt elnökével, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hirlap munkatársának: — A takarékossági bizottságok nagy alapossággal, hozzáértéssel és mindenre figyelő -körültekintéssel vé­gezték munkájukat. Mindegyik jelentés külön-külön előtárja az üzemekben és a közigazgatásban megnyilat­kozó hibákat és én biztosra veszem, hogy a takarékosság feltétlen alkalmazásán túl, olyan módosításokra is sor kerül, amelyek számos vonatkozásban megkönnyítik majd az üzemek felügyeletét és a termelés racio­nálisabb alkalmazását. Felfogásom szerint nem lehet napirendre térni a közlekedési váUalathk egyesítésténdk nagy problémája elöl sem és bizonyosra veszem, hogy a közeljövőben az összes illetékes szervek foglalkoznak az üzemek egyesítésének ke­resztülvitelével. Mint annakidején a Fővárosi Hi/rlap részletesen meg­írta, a közgyűlés már májusban foglalkozott' a státusrende­zés, elsősorban a mammutfizetések és az álláshalmozás kér­désével s ugyanakkor -öttagú bizottságot is küldött ki Bódy Tivadar elnöklete alatt mindezeknek a kérdéseknek az elő­készítésére. A közbejött torlódó események miatt a bizott­ság munkája állandóan késett, most azonban, hogy a taka­rékossági bizottságok egyöntetűen konstatálták az admi­nisztráció túldimenzionáltságát, sőt egyes helyeken a. sze­mélyzet túltengését is, a státusrendező bizottságot sürgősen egybehívták és Bódy Tivadar elnöklete alatt pénteken kez­dődött meg a. nagyfontosságú tanácskozás. A bizottság tisztában van a rábízott feladat nehézségeivel, kényes kö­rülményeivel s ezért a legnagyobb körültekintéssel és óvatossággal bírálja el az összes kérdéseket és már az első ülésen leszögezték, hogy a fővárosnál nem lesz B-lista, csupán a kirívó hibákat sietnek megszüntetni és az adminisz­tráció bonyodalmas, drágu és sok tekintetben a leor szelle­mével nem egyező módszereit fogják megreformálni. Az elnöki ügyosztály most dolgozik -mindazoknak az adatoknak és kimutatásoknak az összeállításán, amiket a státusbizott­ság -bekért, így pontos kimutatást készít airól is, hogy az egyes hivatalnokok honnan, milyen összegű és hányféle ja­íázóvátettük Kozma Jenő előtt azt az aggodalmat, hogy a takarékossági intézkedések -ellenére is szükségessé válik a közüzemi szolgáltatások díjainak és a közlekedési tarifáknak megfelelő emelése. — A törvényhatósági tanács — mondotta — ki­zárólag azért küldötte ki a takarékossági bizottságot, hogy a tarifaemelés megelőzése érdekében kutassa ki a törölhető tételeket és gondoskodjon a kiadások meg­felelő apasztásáról. A községi ügyvitel két gépezeté­ben: a közigazgatásban és az üzemekben sikerült kö­rülbelül húszmillió pengőt mellőzni a kiadási rovatok­ból, ami lehetővé teszi a jövőévi költségvetés egyen­súlyának teljes biztosítását. Ami már most a bevételi előirányzatokat illeti, mindenütt a -legóvatosabb és leg- megfontoltabb kalkulációval állították be a várható jövedelmeket és kizártnak tartom, hogy ebben a vonatko­zásban meglepetések vagy váratlan eltoló­dások következzenek be. Éppen ezért a tarifaemelés gondolata teljesen távol áll a főváros vezető köreitől és megnyugtathatom a közvéleményt afelől, hogy a közsvolgádtatási díjak drágulásától nem kell tartani. Minden esetre alapos munkát kell végezni a költségvetés reális összeállítása érdekében -és a törvényhatósági tanács a budget átvizs­gálásakor a legszigorúbb mértékkel fogja elbírálni az összes tételeket. Meggyőződésem, hogy a főváros gazdálkodása a közeljövőben mentes marad minden megrázkódtatástól, anélkül, hogy a közönség teherbírását akár az adók révén, akár pedig a burkolt adónak számítható tarifák emelésével fokozná. Elmondotta még Kozma Jenő, hogy a főváros a téli hónapokra nagyarányú jótékonysági akciók lebonyolítását készíti elő és a legkomolyabb akarással fáradozik azon, hogy e nehéz időben Budapest szegényei eredményes tá­mogatásban részesüljenek. vadalmazást élveznek. Különös figyelemmel van a státus- bizottság a szerződéses formában újra alkalmazott nyug­díjasok jövedelmei iránt, mert itt látják a legtöbb visszás­ságot. Nagyon sok állami nyugdíjas is élvez -a fővárosnál fizetést, ezeknek az ügyeit is átvizsgálják. A státusbizottság hangoztatja, hogy senkinek sem sérti az exisztenciáját, de a méltányosság és az igazság vezeti, amikor olyan jöve­delmeket szüntet meg, amelyre az illető reá nem szorul, de ugyanakkor elveszi más három vagy négy exisztencia ke­nyerét. A Fővárosi Hírlap tudósítója beszélgetett a státusbizottság egyik tagjával, aki a következőket mondotta: ® — A státusbizottság’ a reá váró nagy feladatot a legabszolutab-b pártatlanság és méltányosság jegyében fogja elvégezni. Legelső feladatnak azt tekintjük, hogy megszüntessük a -többszörös állások és többszörös java­dalmazások élvezetének rendszerét, amely az utóbbi idő­ben meglehetősen elburjánzott. Éppen ezért bekérettük az elnöki ügyosztály útján az összes alkalmazási szerző­déseket és -azokat egyenként vizsgáljuk át. Hangsúlyoz­zuk, hogy nem irányul ez az akció a nyugdíjasok ellen, Ot év alatt 5százalékkal a főváros tisztviselő személyzetét Sürgősen elkészítik az uj normálstátust— Véget vetnek a nyugdíjasok szerző­déses újraalkalmazásának — Szerdán a státusrendező bizottság döntő ülést tart

Next

/
Thumbnails
Contents