Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-09-30 / 39. szám

4 Budapest, 19S1 szeptember 30. A legnagyobb takarékossággal is csak öt százalékos redukciót tehetett elérni a költségvetésben Hogyan oszlanak meg százalék szerint a főváros kiadásai? Október S-án kezdi meg a taniács a jövő évi költség- vetés tárgyalását. Alig volt még' Budapest életében időszak, amikor komolyabb és súlyosabb feladat lett.volna a budget összeállítása, mint ma, amikor nemcsak egy ország, hanem az egész világ gazdasági válságának következményei érezte­tik hatásukat Budapest háztartásának életében is. A pénz­ügyi egyensúly megőrzése papiron sikerült a főváros vezető­ségének, de ezt az egyensúlyt csak az üzemi hozzájárulások tervezett emelése révén érhették el, már pedig a súlyos problémák egyik legnagyobbika, hogy a mostam leromlott viszonyok között sZab'ad-e a közüzemi díj'flk s a villamos- tan fit emelésével újabb terheket róni a polgárság vállait a,. Természetesen a legmesszebbmenő takarékossági cél vezette a költségvetés összeállítóit, de még így is alig tud­táli eléVivi :d>zt az 5 per centes redukciót, amire a főváros tör­vényhatósága- az állami költségvetéshez hasonlóan kötelezve volt. Iskolaépítés nem lesz a jövő évben, félbeszakítják a Horthy Miklős-szeretetotthon -építését, elmarad az újabb szükséglakás építés, nem szerepel fedezet szellemi szükség-, munkára sem, erősen restringáiták a felekezeti segélyeket, az út-, csatorna-építési kiadásokat, a köztisztasági kiadáso­kat, megnyirbálták a hires budapesti parkok fenntartási költségeit, szóval mindenütt erősen dolgozott a kék ceruza, ahol erre csak valami lehetőség kínálkozott. A költségvetés összeállításánál a legnagyobb nehézséget az okozta, hogy nagymértékben csökkennek az adó- és egyéb bevételek, így ennek arányában jelentősen kisebb összeggel lehetett előirányozni a kiadásokat is. Lényegesen kevesebb a pót adó, kereseti adó, forgalmi adórészesedés, városi vám, inségadó és vigalmi adó, de ennek megfelelően kisebb a jövő évi előirányzat is. Az 19-32. évi bevételek között adó ban 1:04.9 milliót, üzemektől 67.1 milliót vár a főváros, ebből 10.8 millió a rendkívüli üzenni hozzájárulás. A községi háztartás 1932. évi kiadásai százalékos meg­oszlás szerint a következők: Bruttó kiadá­sok százaléka : I. Közigazgatás ..................................... 16.84 II . Üt- és csatornaépítés....................... 14.85 II I. Városépítés és tűzrendészet ...... 2.67 IV. Közjogi szolgáltatások.............. 2.14 V. Közlekedés ........................................ 0.08 VT. Pénzügy.............................................. 22.86 VII. Közoktatás........................................ 21.82 Vi li. Közélelmezés ...................................... 3.76 IX . Köz jótékonyság és szociálpolitika . • 7,10 X. Közegészségügy .............................. 2,35 XI . Városgazdaság'..................... 3.64 XIV. Közművelődés..................................... 1.84 XV . Közgazdaság és ipar................ 0.02 Az egyes fejezetek 1932. évi kiadásai és ezeknek az 1931. évi költségvetéssel szemben mutatkozó eltérései a következők: Kiadás az 1931. évi költség- az 1931. évre vetéssel szemben emelkedik csökk-. n pengő pengővel I. Közigazgatásnál . 28,985.371 — 4,083.396 II. Út- és csatorna­építésnél ........... 25 ,549.927 — 2,822.463 III. Városépítés és tűzrendészetnél 4,418.236 — 83.340 IV. Közjogi szolgál­tatásoknál .... 3,678.969 — 181.767 V. Közlekedésnél . . 129.885 6.024-— VI. Pénzügynél , . . . 39,319.823 9,724.073 — . VII. Közoktatásnál . . 37,547.994 — 3,749.525 Vili. Közélelmezésnél . 6,467.104 — 325.325 IX. Közjótékonyság és szociálpolitikánál 12,212.697 — 1.023.344 X. Közegészségnél . .. 4,050.043 532.061 — XI. Városgazdaságnál 6,271.094 — 183.004 XIV. Közművelődésnél 3,170.151 — 1,790.622 XV. Közgazdaságnál és iparnál .... 284.402 A- • 15.778 172,085.696 10,262.158 14,259.464 3,997.306 Hatmillió pengő kell a halaszt­hatatlan városlelmérésí munkákra Vállalkozásban valósítsák meg a hatalmas alkotást Évek óta sürgeti Csármann Ferenc műszaki tanácsnok, a városrendezési ügyosztály vezetője -és vele együtt az egész műszaki közigazgatás, az új város felmérést, mert a régi, öreg és elavult térképek a mostani helyzetet a leg­kevésbé sem tüntetik fel és komoly műszaki nehézségeket okoznak számos alkalommal. A fél századdal ezelőtt készí­tett és sokat emlegetett üvegsselvényelc annakidején töké­letesek voltak, de ma már úgyszólván kizárólag múzeális értékűek, mert például még az Andrássy-út sincs rajtuk feltüntetve s mindaz nincs, ami a milleniumi esztendők­ben megindult rohamos és nagyarányú fejlődés óta ké­szült. A felmérés óriási munka, nagy apparátust és költ­séget kíván: ezért halogatták évrŐl-évre, csupán az 3 930-as és az 1931-es költségvetésekben irányoztak elő ilyen célra 50—50 ezer pengőt, úgyhogy most mindössze százezer pengője van a fővárosnak a felmérési munkálatokra, holott többmilliós kiadásról van szó. A rendkívüli módon megszűkített pénzügyi keretek, a legemsszebbmenő takarékosság ellenére is programba kell venni a városfelmérést. így már a legközelebbi ta­nácsülések egyikén szőnyegre kerül az. a nagyszabású mű­szaki tervezőt, amelyet a városfelmérés végrehajtására vonatkozóan készített a városgazdasági ügyosztály. A városfelmérés szükségességéről és előkészületeiről Csármann Ferenc városrendezési tanácsnok a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap tudósítójának: — A városfelmérés feladata nem új probléma, ha­nem voltaképpan évtizedes restanciáról van szó, amit most már halogatni annál kevésbbé lehet, mert a régi adatok fogyatékosságát és az új adatok hiányát egyre jobban érezzük. Nagy és lelkiismeretes pontosságot kí­vano munkáról van szó, amely olyan nagy műszaki sze­mélyzetet kíván, hogy házilag elvégezni csak akkor lehet, ha erre külön mérnököket alkalmaz a főváros. Mivel lét­számszaporításról nem lehet szó, a meglévő státus pedig nem bírna megbirkózni ezzel a feladattal: legkézenfekvőbb megoldás az, hogy a fel­mérési munkálatok elvégzésére pályázatot ír ki a főváros és vállalkozásba adja. A felmérés és az új térképek elkészítése az eddigi számí­tások szerint 4—5 millió pengős kiadással jár, aminek egy összegben való kifizetésére gondolni sem lehet. A munka természete is olyan, hogy több évig tart és így az az elgondolás, hogy évről-évre megfelelő összeget állí­tunk be a költségvetésbe erre a célra. ­SCHMIDT TESTVERIK Nyomdafestékgyár R.-T. Tel.i Aut. 852—85. Távirati: Farbenschmidt Rákospalota. M. Kir. Postatakarékpénztári csekkszámla szám. **52850 Folyószámla az Angol Magyar Bank központjánál. Gyárt: Kő-, könyvnyomda!-, valamint olísefi© a'ékeket. Mint különlegességet készít. mó é» ^Ádognyomó festékeket. Gyár és központi iroda: Rákospalota, Pázaány-ütca 41. A felmérési és térképezési munkák valószínűen tíz óv alatt, készülnek el. Kétirányú lesz ez a felmérés: horizontális és olyan, amelyik az emelkedési viszonyo­kat veszi tekintetbe. A munkálat első része voltaképpen j nem térképkészítés, hanem mérési adatok, számok fel­jegyzése, később azután ezeknek az adatoknak felhasználásával konstruálják meg a mérnökök az új város­térképet, amelyet újból szelvényekből állítanak össze, mert egy da­rabban ilyen óriási mappát megrajzolni és alkalmazni igen nehéz volna. Budapest Európa egyik legnagyobb kiterjedésű metro­polis,a — 20.000 hektárnyi területen fekszik, ehhez mérete­zett a felmérés feladata is. Természetesen a mostani fel­mérés kizárólag a státusquót tünteti fel és a későbbi város­szabályozásokra nem lesz tekintettel, mert az általános új városszabályozási program kidolgozása egy későbbi műszaki teendő lesz. • Vensenptárgi^alási megbízások A műit héten tartott nyilvános és szűkkörü verseny­tárgyalások alapján a különböző közmunkákat és közszállításokat a következő cégek kapták: Mükőmunlifit a Mária Terézia-tévi templomnál: Melocco Péter 5270, Kőfarag-ömunkát a Ferdinán.d-t.érl templominál: Seenger Béla 33.850, Weisinger György 35.103, Müller Rezső 34.857, Kral Gyula 34.829 pengő vállalati áron. Beérkezett mániátok A múlt héten tartott versenytárgyalásokon a különhőső közmunkákra és közszállításokra a következő cégek pályáztak: A Köii-uíciii kórház meísgii asz alí'fiUiitó Ise- reiidezés kicserélési nmnkftira pályáztak: Rufián István 8335, Kolbányi és Pákozdi 8407, Schuller József 8411, Szepessy Sándor 8853, Generál műszaki, rt.. 8911, Fried Z-sig- moin.d 9136, Szűcs Gyula 920S, Gyöngyösi István 9667, Goldber­ger Sándor 9870, Schwan Testvérek 9975, Gaítaringer Ferenc 10.259 pengővel. A Németvölgyi-úti elemi iskola és óvoda bútor- berendezési munkáira píilyúzíak: Kühne rt. 31.525, Dören Henrik ' 31.844, Palágyi és Társa 33.963, Lopos Gyula 34.309, Hufnagel Imre 34.714, Berg,smarm J. 17.897, S'effer Antal 16.031, Erd.élyi és Szabó 12.467, Kiss E'rnő 29.370, Koszorú Imre 14.189, Neográdi Miklós 14.426, Debreceni Gőzfürésiz rt. 1092, Kele Mihály 13.312, Kovács Béla 1235, Hlatky Istvánná 15.000, Fischer András 14.965 pengővel. Az ÚJ Szent Júiios-körhúz p avilloiijftn ;k kő­műves minikSira pályáztak: Dreiaeker Ödön 2587, Ga vor a Zsigmond 2664, Faragó Sándor 2711, Fraticsevics Ernő 3C08, Vágó Pál 3281, Repold Károly 3809, Havas József 3882, Havas Sándor 3948 pengővel. SpÁNYI ERNŐ tkltri1(i m é r n 8 U aéipí/itS-, kövező- éi bitumen- <Sj)Üö vállalata. Budepast, I. kér., Syőzö-cíca S.Tsl.í Aoí. 579-91. MagyarKIrálviGszfálysorsjáték 84.000 sorsjegy 42,000 nyeremény Minden második sorsjegy nyer! Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben 500>000 azaz egy Jutalom és FÉLMILLIÓ pengő nyeremények készpénzben : 309.000 pj 50.000 If 25.000 K 200.000 lg 40.0C0 pl 20.000 I 100.000 || 30.000 H 15.000 H stb. pengő, összesen közel 8 millió pengő. Húzás október S6-án kezdődik! Az I osztályú sorsjegyek hivatalos árai: Nyolcad..........3 pengő Negyed ..... 6 pengő Fél .........12 pengő Eg ész.........24 pengő So rsjegyek az Összes árusítóknál! Elsínger-Lmoleum Budapest, V., Hcnvéd-u. 4. Telefon: Automata 232—58.

Next

/
Thumbnails
Contents