Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-09-30 / 39. szám

Huszadik évfolyam Budapest, Í93Í szeptember 30, 39. szám Előfizetési ár: Egész évre • . • • • 24 pengő Félévre , ................12 pengő Eg yes szám ára: 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Szív*ntea 18. Telefonszám : Aut. 137—15. Defíciiineníes költségvetést állított össze a polgármester és a pénzügyi tanácsnok, ám Budapest közönsége tisztában van vele, hogy ezt a költségvetési egyensúlyt inkább csak vígasz­talásnak szánták. A deficit tényleg mégis csak meglesz, ha nem is a főváros kasszájában, de mindenesetre a miénkben, a főváros polgárainak kisebb-nagyobb ház­tartásában. Ott lesz a deficit, ahol a villany, gáz, víz és villamos felemelt árát fizetni fogjuk. fia ugyan tényleg fizetni fogjuk. Mert a polgármester pesszimizmusával szemben találkozunk bizonyos optimista irányzattal is. Ezek az optimisták azt mondják, hogy itt nincs szükség a köz­szolgáltatások áremelésére, a kékceruza elintéz mindent. A polgármester költségvetés-tervezetéből még mindig lehet annyit törölni, hogy a főváros polgárságát ne kell­jen újabb terhekkel megszomorítani. Hogy a kettő közül hol van az igazság, a kettő között hol van a tévedés, azt majd a közel jövő ki fogja deríteni. A nagy szembesítés, a pesszimizmus és az opti­mizmus szembesítése megszüli az igazságot, megmutatja a helyes urat. Mert igen sok a megfontolni való mind a két esetben. Hiszen nem elegendő a főváros polgársá­gát megvédeni az újabb terhek kirovásától, ügyelni kell arra is, hogy a kétségbeejtő idők legkétségbeeset-tebb;,él­ről gondoskodni lehessen. Ügyelni kell, hogy tényleg ne legyenek éhezőink es hajléktalanjaink. A szociális gon­doskodás feladtai a könyörtelen viszonyok között leges­legelső helyen álljanak. Ugyanakkor pedig soha sem szabad elfelejteni Ripka főpolgármester szavait, aki szerint Isten óvjon, hogy Budapestből temető legyen. Hä' a polgármesterrel szemben győzedelmeskedik az a gondolat, mely a kékceruza munkáján épül fel, ennek csak akkor szabad megtörténnie, ha veszedelem, a temetővé züllés veszedelme nélkül lehet irtani a költ­ségvetés már amúgy is megritkított erdejében. Nem sza­bad elfelejteni, hogy a költségvetés' megalkotói maguk is vívódtak minden egyes tétel életén, vagy halálán. Hogy mennyire így van ez, mutatja az eredmény, rmely szerint már a kékceruzától még szűz költségvetésből 's igen-igen sokminden hiányzik, aminek pedig benne kel­lene lenni. Nemcsak a takarékossági bizottságok, de a polgármester és a pénzügyi tanácsnok szerint sincs pénz templomok, iskolák, kisdedóvók építésére, meg kell szün­tetni a Horthy Miklós-szeretetotthon építkezését, nincs fedezet a szellemi szükségmunkára és a szükséglakások éptésére. Megnyirbálták már ők is azokat az összegeket, amelyek templomok tatarozására, felekezeti rendkívüli segélyekre, utak építésére és karbantartására, csatornák építésére, a közbiztonság fejlesztésére, a sétaterek szé­pítésére, a ferencvárosi kikötő építésére szolgálnak. Nagyon nehéz tovább menni a takarékosság terén és vigyázni kell, nehogy a takarékosságból pusztítás szülessen. Mi szeretnénk legjobban, ha akadnának, vagy talán akadnak is, akik a kánai menyegző csodáját me- tudják ismételni. Mi nem vagyunk elragadtatva a deficitmentes költ­ségvetéstől, amely a magánháztartásokat terheli meg igen jelentős módon és amely ilyenformán fokozza a sze­rénységet. Viszont a csodákban is csak akkor hiszünk, ha az eredményeket a tulajdon szemünkkel látjuk, a tulajdon kezünkkel érintjük. Bár látnánk, hogy eldob­hatjuk a mankókat és járhatunk. Ez a két irányzat azonban komoly és jóhiszemű. Mind a kettő becsülettel igyekszik segíteni a fővároson, lehetőleg mind a kettő meg akarja kímélni a lakosságot az új terhektől és mind a kettő meg akarja menteni Budapest kultúráját és egyéb értékeit a pusztulástól, segítségére akar. sietni a szegényeknek, épségben akarja tartani, sőt e-melni akarja a főváros szociális tevékeny­ségét. Van azonban egy harmadik irányzat, amely a hozzáértés tökéletes hiányával, de annál inkább tomboló rosszindulattal igyekszik a főváros ügyeit beállítani és kezelni. Régesrégi irányzat ez, amely mindenkor elköve­tett minden lehetőt a főváros kompromittálásására és talán — ha tőlük függne — akár elsülyesztésére. Ezek­nek nincs • párthoztartbzandóságuk, de egyben egyet­értenek : Budapest gyűlöletében. Ezek most megint tüzet kiabálnak és inkvizíciót szeretnének a városházára be­telepíteni. Olyan tapasztalatlanok és járatalnok azon­ban a főváros dolgaiban, hogy éppen most jelentkeznek rágalmaikkal, amikor mindenhol az egész viíágclr nagyon nagy bajok vannak, csak a budapesti városháza dacol szilárdan az elemekkel. A budapesti városházán csak igen kevés baj van, amelyet a magunk erejéből is símán el tudunk intézni. A fogadatlan pókátorokról, akik A takarékossági bizottságok befejezték munkáju­kat és a várospolitikai élet tényezői feszült várakozás­sal tekintenek a végső eredmények elé. Az egyeztető ülések befejezése után hivatalos közlés számolt be ar­ról, hogy a közigazgatási ügyvitelben tizenkétmillió pengő, az üzemi ügyvitelben pedig tízmillió pengő megtakarítást értek el: együttvéve olyan összeg* ez, amelyik alkalmas a több mint húszmillió pengős defi­cit végleges kiküszöbölésére. Felmerül a kérdés, hogy ilyen körülmények között szükség mutatkozik-e a köz- szolgáltatási tarifák felemelésére, amelynek elkerülését illetékes helyen csak úgy látják biztosítottnak, ha az állam megfizeti a már évek óta esedékes 14.5 millió kórházi tartozását. A végleges döntés még nem alakult ki, mert a döntő szót a törvényhatósági tanács csü­törtöki ülése fogja kimondani. Az intéző szervek vár­ható állásfoglalásáról Kozma Jenő dr., az Egységes Községi Polgári Párt elnöke, a követ­kezőket 'mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A takarékossági bizottságok örvendetes ered­ményt mutathatnak fel, mert sikerült munkájuk révén húszmillió pengő olyan tételt találni, amelyeket úgy a közigazgatásban, mint az üzemek ügy­vitelében mellőzhetünk anélkül, hogy az ap­parátusok működése a legkisebb fennakadást szenvedné. Most már csak az volna a legsürgősebb, hogy ezeket a felsorakoztatott takarékossági számoszlopokat mielőbb a valóságba vigyék át és lehetőleg gyors ütemben ér­vényesüljenek az összes takarékossági intézkedések. . A takarékossági bizottságok a legnagyobb elismerést megérdemlő fáradhatatlansággal vizsgálták át a fővárosi közigazgatás és az üzemek szerteágazó ügyvitelét és el­készítették tervezetüket a jövőévi költségvetést fenye­gető 21. milliós deficit eltüntetésére.- A bizottságok első­sorban arra voltak figyelemmel, hogy minden fölösleges tételt mellőzzenek és 'beavatott helyről . ' szerzett értesü­lésünk szerint sikerült is több, mint húszmillió pengő olyan kiadási sorozatot összeállítani, amelyeknek kikap­csolása lényegesén nem befolyásolja a közigazgatást ős a-z .üzemeké tevékenységét, " ........ ék telen lármát csapnak és tüzet kiabálnak, hamarosan ki fog derülni, hogy a rosszindulatú tudatlanság beszél belőlük. Ezek elleti és a lakosság érdekében kell ma minden­kinek összefogni, mert a írbsszmduUctú vádaskodók nem riadnának vissza akár attól sem, hogy Budapest autonómiáját sodorják veszedelembe. Legyenek azonban meggyőződve, hogy Budapest meg tudja védeni magát minden veszedelemmel szemben. Ez a legfontosabb, mert ettől függ’ minden. — Több alkalommal leszögeztem azt az. állás­pontomat, hogy ellenzék minden olyan drágítást, amely újabb terhekkel sújtaná Budapest közönségét. Ezúttal is kifejezést adok annak a felfogásomnak, hogy a tarifaemelést mellőzni kell, még pedig úgy, hogy -a takarékoskodások gyakorlati alkalmazásával teremtsük elő a hiányzó összegeket. Szóvátettük Kozma Jenő előtt a szerdára össze­hívott rendkívüli közgyűlés nagyfontosságú feladatait: — Elérkezett a legfőbb ideje, — mondotta —- hogy a székesfőváros közgyűlése megvitassa a nehéz viszonyok között felmerült súlyos kérdéseket. A rend­kívüli közgyűlés összehívását annál is inkább örömmel látom, mert az Egységes Községi Polgári Párt volt a kez­deményezője a közgyűlés ilyen irányú mun­kásságának és már hetekkel ezelőtt sürgette a törvényhatósági ta­nácsban a szociális gondoskodás kiterjesztésének szük­ségét és a munkanélküliség’ elleni küzdelem mielőbbi felvételét ,A jobboldali és baloldali pártok most talál­ták az időt a legalkalmasabbnak a rendkívüli köz­gyűlés megtartására és csak elégtétellel szögezem le, hogy ha kissé későn is: de mégis' sikerül talán jelen­tékeny eredményeket elérni a munkanélküliség enyhí­tése és a szociális tevékenység kiszélesítése érdeké- ben. Kozma Jenő utalt még arra, hogy a csütörtöki tanácsülésen a legerőteljesebben fogja- védelmezni régi álláspontját a drágítások lehető mellőzése érdekében. A költségvetés egyenlege tehát biztosítottnak látszik, ez azonban nein jelenti azt, hogy a főváros pénzügyi nehézségei tökéletesen rendbejöttek volna. A bevételek csökkenése és az üzemi jövedelmek visszaesése már a folyó évben is megnyilvánult' és ez okozta, hogy a folyó kiadások fedezetére kénytelen volt a főváros vezetősége körülbelül 12 millió pengőt igénybevenni abból a kölcsönből, amelyet eredetileg’ a Víz- és Gázművek rekonstrukciós munkálatai irányoztak elő.. A. nagyüzemek gépberende­Sürgősen érvényt kell szerezni a takarékos­sági Javaslatoknak Ettől függ a tarifaemelések mellőzése — Az Egységes Községi Polgári Párt kezdeményezte a közgyűlés szociális írástyá tevékenységét Újból napirendre kerül a húszmilliós forgótőke kölcsön A folyóévi gazdálkodás iizenkéimiíHós hiányát feltétlenül pótolni kell

Next

/
Thumbnails
Contents