Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-08-26 / 34. szám
8 ^omí^fílmip Budapest, 1931 augusztus 26. Hetvenötéves az Erzsébet Szeretetotthon, amelyet Pest városa Ferenc József házasságának emlékére alapított Bihari Imre cigányművész, a „Rákóczi induló“ hallhatatlan szerzője vetette meg a szeretetotthon alapját Néhány nappal ezelőtt múlt hetvenöt esztendeje annak, hogy a szegényháziéin öreg, szürke épület, amelynek most Erzsébet Központi Szeretetotthon a neve, — megnyitotta kapuit, hogy befogadja azokat, akiket megtaposott a sors, akik elfáradtak és megroskadtak, akik az életlejtőnek már a végét járják. Nehéz volna megszámolni, hogy ezalatt a háromnegyed évszázad alatt hány elaggott polgár és polgárasszony, sokszor magas származású aggastyán lelte meg nyugalmát a kívül mogorvának látszó, de falai közt valóban szeretetet és gondoskodást rejtegető épület falai között. A mostani jubileumon nem volt semmi ünnepség, de érdemes egy kis visszapillantást vetni ennek az emberbaráti intézménynek hosszú és érdemes múltjára. A Fővárosi Hírlap tudósítója felkereste Pálos Ödön igazgatót, a szeretetotthon vezetőjét és megkértük, hogy mondjon el egyetmást a szeretetliáz múltjáról és életműködéséről: — Néhány hónappal ezelőtt a szeretetotthon falai között három öreg házaspár ülte meg aranyi akodalmát, most pedig maga az intézet ünnepel a félszázadon túl még huszonöt évet. Hogy ezalatt a hetvenöt esztendő alatt mennyi áldást jelentett ennek az intézménynek a létezése azoknak, akiket tehetetlen öregségükben gondozásra befogadott, azt hiszem nem kell külön, hangsúlyozni, s azt gondolom minden ünneplésnél többet jelent, ha egyet-mást elmondunk a szeretetotthon munkásságáról. Az intézetben ma 1477 szegénysorsú öreget gondoznak. De nem volt mindig ilyen nagy a létszám. Az intézet elődje az a kis otthon volt, amelyet 1816-ban a Pesti Jótékony Nőegylet alapított. Amikor ennek az otthonnak a létesítésére Pest szabad királyi város polgárai között gyűjtöttek, Bihari János, a nagy magyar muzsikus, a ítákóczi-induló szerzője, több napi keresetét ajánlotta fel a szegényház javára. Amikor ez az istenáldotta cigányművész, — akinek csodálatos muzsikájánál csak hazafias érzése és büszkesége volt nagyobb, — az JjfLpolda“ javára muzsikált, aligha sejthette, hogy valamikor csaknem ő is a segítségével felépített szegényház gondozására szorul. Mikor! 1824-ben szerencsétlenül járt és megmerevedett karjával többé játszani nem tudott, jóakarói el akarták helyezni a szegényházban, ahol készséggel adtak volna helyet egykori mecénásuknak. Bihari azonban ezt haragosan elhárította magától, nem lett a szeretetotthon lakója, hanem élete fogytáig a Ferencváros egyik elhagyott zugában nyomorgóit tovább. — 1833-ban, amikor a társadalom nem tudta többé előteremteni a szegényház fenntartásának költségeit, József nádor felhívására Pest város tanácsa saját kezelésbe vette át ezt a kis intézetet, amelynek ápoltjai 1856 augusztus végén költöztek át az újonnan épített és akkor monumentálisnak számító Erzsébet Szeretetotthonba. Az Érthet Szereteiotthán története 1854 április 24-én, I. Ferenc József és Erzsébet királyné esküvője napján kezdődik. E napon Pest város közgyűlése elhatározta egy új szegényház építését, kimondta azt is, hogy az új intézetet a királyasszonyról fogja elnevezni. 1856 augusztus 22-én mutatták be a kész épületet Pest város polgármesterének, nyomban utána megtörtént a megnyitás, mire a nyár- utcai régi nőegyleti ápoldából, továbbá a zöldfa-, a Sándor- és a diófautcai szegényházakból sietve beköltöztették az ápoltakat. Akkor 235 öreget fogadott be az intézet, amely 1856 októberre már teljesen meg is tellett. — Az Erzsébet Szeretetotthont az idők folyamán állandóan fejlesztették, nagyobbították és fiókintézetekkel annyira bővítették, hogy ma 1477 ápoltjával Budapest égyik legnagyobb közintézménye. Az intézet életéről odakint a nagyvilágban keveset tudnak. Pedig igen érdekes és fordulatos az öregek élete a szeretetotthon falai között, $ nem is olyan sivár, szomorú, amilyennek általában gondolják. Az öregek egyharmad része férfi. Ezek az intézet legcsendesebb lakói. Lassan tesznek- vesznek, némelyik régi foglalkozásának emlékeivel bíbelődik, gyakran elmennek valami régi jóbaráthoz, s ilyenkor bizony megtörténik az is, hogy elfeledkeznek az intézeti rendről, időntúl el-elmaradoznak, ami pedig sérti az intézet reguláit. Ám a második gyermekkor határán járó öregekkel szemben nagyon elnézőek a rendszabályok is. Az asszonyok 983-an vannak. Ezek biztony élénkebbek és .sokszoí előfordul, hogy az igazgatóságnak kell a különböző nézeteken disputáié öregasszonyok között igazságot tenni. Az intézet lakói közül 500 fekvő beteg. Ezeket a Szent Vince-apácák ápolják szeretettel. Az apácáknak az ápolásban az intézet lakói közül segítenek, a frissebbek, a fiatalabbak, akik ezért a munkáért pár fillér fizetést is kapnak az ellátáson kívül. — Az intézet vezetősége gondoskodik az öregek szórakoztatásáról is, ezért már 1928-ban felszerelték úgy a központi intézetben, mint a fiókokban a rádiót, van az intézetnek 2500 kötetes könyvtára, időközönként pedig a rendőrzenekar, Radics Béla bandája, a cserkészek zenekara, s egyes munkászenekarok hangversenyeznek az ápoltak gyönyörűségére, hogy néhány vidám órát szerezzenek nekik ... * A külső Maglódi-úton már készen áll az új, modern szeretetotthon két hatalmas, ötemeletes pavillonja és hetek kérdése, hogy megkezdődik a Szegényház-térről a költözködés. Egyelőre a kórházi osztályokat viszik ki a Maglódi-útra, s az így felszabaduló helyekre, mintegy hatszáz ágyra, újabb, gyógykezelésre nem szoruló, egészséges öreg kerül. Érdeklődünk, vájjon izgatja-e az öregeket a közelgő költözködés, az új intézet, az ott ígérkező komfort és kényelem híre. A válasz, amit kapunk, nem is meglepő, hanem szinte természetesen hangzik: az új otthon alig érdekli az öregeket. Akik megszokták a régi hajlékot, nem vágyakoznak az újba, a betegek pedig, akik kikerülnek, úgyszólván közömbösek a változással szemben. Az intézet termeiben, folyosóin és a napsütéses hatalmas udvaron csendben, halkan pereg az idő homokórája. Tesznek-vesznek, tereferélnek, (sétálgatnak, a virágos udvar padjain üldögélnek az öregek és az emlékezetük mindig csak a múltba száll. Nekik már jelenük alig van, a jövő felé pedig nem fordul a tekintetük. nmBBBmaaHHnnHDnBBaaBH „Senecot FÉKSZALAGGAL ÉLETBIZTONSÁGA KELETES GYÁR i BUDAPEST, VL, ORSZÁGBÍRÓ-UTCA 49 VÁROSI IRODA: X. KÉR., MEGYERI-UTCA 5. SZ. TELEFON: AUTOMATA 970—22. Használja munkáinál a világhírű^ egresi gipszeket Legjobbak, legkiadósabbak, legjobb kötőképcsségüek Kaphatók: GIPSZET ÁRUSÍTÓ R.-T. BUDAPEST, V., Erzsébet-tér 15. Telefon: Aut. 805-25. Sürgönyeim ; GIPSZ, Budapest. Versenytárgyalási hirdetmény Utalással a. Fővárosi Közlöny „Hivatalos hirdetések“ rovatának élén közölt általános ajánlati teltételekre, nyilvános versenytárgyalást hirdetek az I. kér., Németvölgyi- úti elemi iskola és óvoda tmtorberemlezésl munkáira. A bánatpénz tekintetében a fenntebb említett „Hivatalos hirdetések“ rendelkezései az irányadók. A vonatkozó költségvetési kiírás nyomtatványai ívenként 0.50 pengőért kaphatók 1931. évi augusztus: hó 1-től kezdve naponta d. e. 11—1 órák között a polgármesteri XIII. (köz- építésii) ügyosztály, IV., Központi városháza, III. em. 342. sz. szobájában. A rajzok, tervek és minták megtekinthetők és a szükséges felvilágosítás megszerezhető Körmendy Nándor (VIII. kér., Üllői-út 16/a) tervező műépítésznél, vagy az előadónál, a Központi városháza, III. ern. 337. sz. ajtó alatti hivatalos helyiségben. Az ajánlatok 1931. évi szeptember lió 17-én (csütörtök) ti. e. %11 örsiig’ a polgármesteri XIII. (középítési) ügyosztály III. em. 350. sz. szobájában adandók be. Az ajánlatok ugyanazon napon, ugyanazon ügyosztály üléstermében (III. em. 354. sz.) 11 órakor fognak nyilvánosan felbontatni. Budapest, 1931. évi augusztus hó 4-lén. A székesfővflros polgármestere. PROCZELLER BÁLINT kövező, útépítő és burkoló vállalkozó Telefon: Budapest, Kőbánya 74—8 4. X., Korponai-u. 11. Wemgjmhep Székesfővárosi Pavilion Naponta katonazene! RIEGER OTTÓ ORGONAGYÁR Uj orgonákat, valamint homlokzatsípokat szállítunk és orgonajavitá- sokat mérsékelt árban és művészi kivitelben elvállalunk, Gyárainkból negyven éves fennállása óta 2300 új orgona került szállításra. BUDAPEST, X. KERÜLET, SZIGLIGETI-UTCA 29. SZÁM. (RÁKOSFALVA) Telefon: 96-3-45. KOIZÉNBÁNYA ^ ’1 TÉGLAGYÁR TÁRSULAT PESTEM <Dg?AS€HE> BUDAPEST# Vti KLOTILD-UTCA *♦ TELEFONSZÁMi AUTOMATA 255-54, 255-55 és 255-56. KRÁL GYULA kőfaragómester, kő- és márványtelepe BUDAPEST, III. KÉR , LAJOS-UTCA 77/79 KŐBÁNYA: TELEFON: AUTOMATA 624-88 BUDAKALÁSZ PÁL MIHÁLY FÉM- ÉS ÓLOMÖNTŐDÉJE BUDAPEST, I., ZITA KIRÁLYNÉ-ÚT 14. ALAPITTATOTT 1897-BEN. TELEFON : AUT. 575-86. Ólompecsét, halászati cikkek és fegyvergolyó öntöde! SPÁDIÁRPÁD fakereskedő Budapest, V., Pozsonyi-út 25. sz. Telefonszám: 912—71 ± Postatakarékpénztár, ■■ ■ ---csekkszámla 3126. sz. MO TTL Él SERÉNY SZOBRÁSZOK MŰKŐ-, GIPSZ- ÉS MENNYEZET-MUNKÁK BUDAPEST, VII., EGRESSY-ÚT 23 TELEFON : 96-1-37 ALEXY GYÖRGY oki gépészmérnök villamos- íeiefon: A. 209-93 sági és műszaki vállalata. cs Aut: 209—93 sz, BUDAPEST, V., FALK MIKSA-UTCA 26—28. SCHAFFER KÁROLY OKLEVELES MÉRNÖK Vasút-, út-, betönépítési vállalkozó, kövezö-mester Budapest, 17. Kecskeméti u. 13 , III. em. 1. Telefon: 844—12
