Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-08-19 / 33. szám

Budapest, 1931 augusztus 19. j^vtUxáJííimp Élni és éltetni Irta: Payr Hugó országgyűlési képviselő, törvényhatósági tanácstag A ina nagy kérdésé nemcsak az, hogy miként sike­rül az állami és közhatósági háztartások egyensúlyát «kár a legnagyobb áldozatok árán is fenntartani, hanem hasonlóan, elsőrangú kormányzó-törekvés az is, hogy miként biztosíthatjuk 'az egész társadalom megélhetésé­nek rendszeres feltételéit ü nagy megpróbáltatások köze­pette. Ebben minden hivatalos és egyéni igyekezet egy- üíáat benne van. Az államnak és a községeknek nemcsak élnij de éltetni is kell. Az Egységes Községi Polgári Párt volt az első, amely a fővárosi közéletben hathatósan kezdeményezte a pénzügyi közrend és « tömegek boldogulása kérdései­nek gyakorlatidß összliangbahozatalát. Természetes, hogy felelősségre' nevelt párttagjaink igen nagy része a lakosság minden rétegében ebben a kibontakozást iíéreső irányban folytat komoly megbeszeíeseket. A nyári szünidő dácára is alig van oly pártszervezetünk, ahol a vezetőség a tagokkal együtt he volna permatlefleíában, hogy egyrészt a tervezett közintézbedések- várható követ­kezményei fölött vitatkozzék, másrészt önálló és eredeti eszmék felvetésével a párt közérdekű kibontakozási törekvéseit elősegítse.- Pártunk tagjainak közéleti iskoiá- Zöitsága az,- amely egyedül az Egységes Községi Polgári Párt szervezeteit telíti meg pezsgő éléttel. Mégis ezek­ből a. tartalmas és tervszerű polgári találkozásokból akarták egyesek azt következtetni, hogy a párt egyik- másik szervezetében „titkos konveníikulumokat“ tarta­nak, amelyek „szakadásra“ utalnának. Soha még felületesebb és alaptalanabb szóbeszéddel nem találkozhattunk. Mert szakadási törekvéseknek és egyáltalában a párt gyengülésének nevezni ázty hogy egyedül az Egységes Községi Polgári Párt ‘szervezetei­ben található meg éppen válságos időkben a közéleti munka folytonossága,- — ezt csák olyan pártok tehetet­len és tétlen világában terjeszthetik, ahol irígykedéssel tekintenek arra, hogy az Egységéé Községi Polgári Párt­nak szinté összes szervezeteiben értékes, közérdekű tevé­kenység munkálkodik szünetlMül. Az Egységes Községi Polgári Párt teljes tudatában van a maga nagy felelősségének. A választások alatt sem demagógiával és nein betarthatatlan Ígéretek hangozta­tásával igyekezett maga mellett hangulatot teremteni, hanem a legvadabb kortézáávíü szemben is mindenkor rámutatott a súlyos gazdasági problémákra és a be­következhető megpróbáltatásokra. Mi józan és érett pol­gárokhoz szólottánk, ők megértettek akkor és megértenek most is.- Akkor a választásán veliimk szavaztak, a vál­ságból kiutat kqresfi munkánknál velünk dolgoznak. Ez a titka annak, hogy az Egységes Községi Pol­gári Párt pontosan ismeri állandóan dolgozó szervezetei útján a komoly polgárság igaz hangulatát, kiérett kriti­káját, az egyes köziíitézkedésekkel szemben elfoglalt al­talános és helyi érdekű szempontjait. Éppen szervezett­ségünk forrásaiból merített tapasztalataink indítottak bennünket arra, hogy legelsőbb is a fővárosnál tegyük meg az első döntő lépéseket, hogy megakadályozzuk a takarékosság örve alatt kísérletező túlkapcospkal, valamint a magángazdaság és a közhivatalok exiszteneiáinak a veszélyeztetését. Nyílt pártértekezleten, a felelős kerületi vezetők hozzászólásával és meghallgatásával hozhatunk határo­zatot, mert hiszen ezek a vezetők a központi pártérte­kezletre már a szervezetekben kiforrott vélemények le- szűrődését hozták magukkal. Ilyen eredményre vezet mindaz a kisebb és nagyobb helyi tanácskozás, amit a tendenciózus szóbeszéd „szakadási törekvéseknek“ szere­tett volna beállítani. A polgári társadalomnak a nehézségekkel szemben való ellenállását és azok leküzdését jelenleg úgyszólván csakis az Egységes Községi Polgári Párt tartalmasán élő szervezetei biztosítják. Ha ezzel szemben egyik-másik párt féltékenyen tekint reánk és el akarja gáncsolni nemzetmentő polgári mozgósításunk sikereit, — a gáncs- vetők ezúttal is csak a zavarosban akarnak halászni és meg akarják hiúsítani a pártunk biztosította közrend és boldogulás helyes folyamatát. Továbbra sem tekintünk sem jobbra, sem balra, hanem rendszeres közéleti nevelő- munkánkkal megtartjuk az államnak és ai fővárosnak biztos társadalmi támaszait. Élni és éltetni, — ez nem üres pártjelszó, hanem a való életből kitermelt tartalom! Újpest zavaros és szennyes vízvezetéki vizéért a fővárost teszi felelőssé Azt kívánják, hogy a főváros hordássá el a Népszigetről a csónakházakat — A periféria ellenségeskedése a fővárossal Igen eredeti és egyúttal meglepő megkeresés érke­zett a minap a Központi Városházára Újpest polgár- mesterétől. A főváros vezetősége előtt főleg azért oko­zott feltűnést az átirat, meid felelősségre vonja a fővá­rost oly körülményért, ami miatt az újpestied már év­tizedek óta panaszkodnak és amelynek előidézésében Budapestnek még csak a legparányibb része sincs. Az újpestiek átirata arról szól, hogy vízvezetékük vize rossz, zavaros. Ez nem is új dolog, mert amióta Újpest­nek vízvezetéke van, úgyszólván napirenden vannak a panaszok is, sőt a rossz vízszolgáltatás miatt hosszadal­mas pereskedés is folyt a város és az Ister vízmüvek rt. között. Újpest vízvezetéke tudvalévőén magánkézben van, nem közüzem. A meglepő az, hogy az újpesti városházán most azt sütötték ki, hogy a vízvezeték vize a budapesti csónakházak miatt zavaros. Tudni kell ugyanig, hogy az újpesti vízművek kútjai a Népszigeten vannak, amelynek egyrésze fővárosi terület. A sziget fővároshoz tartozó részén több csónakház áll, amelyeknek száma a vizisport népszerűsÖdésével évről- éví-ő szaporodik. Ez tény, azonban tagadásba kell venni azt, ájtatí az újpestiek állítanak, hogy a csónakházak látogatói,' az evezősök eliszáposítják a kutak környé­két, inégszennyezik a vidéket és ezzel meg­rontják a vizet.­Az újpestiek eredeti átiratát, melyben sürgős or­voslást várnak, kiadták a vízépítési ügyosztálynak tannU mányozásra. Csak e véleményezés titán válaszai majd a törvényhatóság tanácsa, illetve a polgármester. Az újpestiek megkeresése egyébként nem egyedülálló jelenség. Az utóbbi időben mindegyre sűrűbben mutat­koznak a környékbeli városok és települések részéről olyan tünetek és akciók, amelyek azt a látszatot keltik, mintha a fővárossal szorosan összenőtt és úgyszólván a fővárosból élő perifériák hatóságai és a székesfőváros között feszült hangulat támadt volna. Hogy ezt a kiéle­ződött hangulatot honnét keltik, az egyelőre ismeretlen. Tény azonban, hogy a környékező városok közgyűlésein, valamint a megyegyűléseken, kezdve a vámszedéstől, a helyiérdekű vasutakig csaknem minden alkalommal támadásokat intéznek a székesfőváros ellen. A környék „elvárja“, hogy a főváros gondos­kodjék jó közlekedésről, gázról, villanyról, vízről, csatornáról, bocsássa rendelkezésre kórházait, fertőtlenítő intézetét, járványkór­házát, ha kell, a tűzoltóit is, de ezzel szemben sohasem mulasztják el, hogy minden adott alkalommal valamely okból ki ne kezdjék a fő­város intézkedéseit. Most kirívóan furcsa, hogy az újpestieknek ez az átirata pont akkor érkezett, amikor a fővárosi vízművek szerződést kötöttek arra nézve, hogy Rákospalotát be­kapcsolják a budapesti vízcsőhálózatba. A fővárossal való tárgyalásokat megelőzőé'n ugyanis Újpesttel is tár­gyaltak a rákospalotaiak a vízvezeték bekapcsolásáról. Ezek a tárgyalások azonban, éppen azért, mert a rákos- palotaiak sem voltak elragadtatva az újpesti víz minősé­gétől, — megakadtak. Érdeklődtünk Király Kálmán műszaki főtanácsosnál, a dumaparti ügyeket is intéző út- és csatornaépítési ügy­| HIRSCH LÁSZLÓ ÜT-, VASÚTÉPÍTÉSI ÉS KÖVEZÉSI VÁLLALKOZÓ j BUDAPEST. I., ELEK-UTC.a 9 a. TELEFON: 69-5-45 osztály főnökénél, aki az újpestiek átiratáról a követke­zőket mondotta munkatársunknak: — Az újpestiek megkeresését éppen ma kap­tam kézhez. Egyelőre nem adhatok konkrét vá­laszt, mert jelentéstétel és megvizsgálás végett ki­adtam az ügyet az illetékes mérnököknek, akik nyomban kimennek a szóbanforgó területre és majd jelentik, van-e valami tennivalónk, és egy­általában helytállóak-e az átirat megállapításai. A hivatalos nyilatkozattól függetlenül egyéb mű­szaki körökben is érdeklődtünk, s azt a határozott választ kaptuk, hogy minden vizsgálat és hatósági eljárás nélkül is biztos már most, hogy az újpestiek vízének minőségét a budapesti csónakházak legkevésbé sem befolyásolják, s nem is veszélyeztetik. A FELE IDŐ ALATT készíthet lefolyóvezetéket kar- mantyus Eternit-csövekből. — Az Eternit-cső könnyen dolgozható meg, súlya csekély és gyorsan fektethető. — Nem rozsdásodik, elsőrangú védelmet nyújt fagy ellen és — olcsó. —- Hazai gyártmány! A mi jótállásunk egy az Ön biz­tonságával ! Kérjen árjegyzéket. ETERNIT MÜVEK, Budapest, VI., Andrássy-út 33. sz. SCHLESINGER ALAJOS CSŐNAGYKERESKEDŐ BUDAPEST, V.,VÁCI-ÚT 30 TEL: AUT. 909-27 sómat. Állanáé aagr készlet miadensemfi csövekben, fayence- és zománcárubaa, viz-, gőz- és gázszerelvónyekbea. Teherautópótkocsik Teherautókarosszériák Autóbuszok Gyártja: p NAY és RÓNA gép-, szállítóeszköz- és szivattyúgyár r.-t. Budapest, X., Kápolna-tér 27-29 Telefon: J. *463—88. KÖZPONTI FUTESEK ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BÉRÉN- SZEPESSY SÁNDOR utóda DEZÉSEK VÁLLALATA SZEPESSY GYULA oki. mérnök, Budapest, VII., Abonyi-n. 25. Tel. : J. 380—30 Szász Albert old. mérnök építő és faipari vállalata Budapest, II., Tölgyfa-utca 14. Fatelep : (Depot) VI., Máglya-utca 76. Budapest—Dunapart teherpályaudvar Sziget vágány. Telefon: A. 514-06 EGGENBERGER-FÉLE Dnnili If árílllf KÖNYVKERESKEDÉS SlöüfS iliTÖlj A Magyar Kir. Állami Térképészet főbizományosa Budapest, IV. kér., Kossuth Lajos-utca 2. szám Fennáll: 1768 óta Q Telelőn: Aul. 893-24 Szépirodalmi és tudományos művek minden nyelven. — Szakkönyvek Kényelmes fizetési feltételek A vezető nagy gyá­rak részvételével A ugusztus 18-íól Szeptember S-igj ► RÁDIÓ KIÁLLÍTÁSA mfcStTTMnp - E0™GEL?t?tAP'0áelm PiRT

Next

/
Thumbnails
Contents