Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-08-19 / 33. szám
Huszadik évfolyam Budapest, Í93t augusztus Í9< 33. szám [ u i j Előfizetési ár: Egész évre .............24 pengő Fé lévre *................12 pengő FE LELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Szív-utca 18. Egyes szám ára: 50 fillér Országunk isiápja Szent István vándoraihoz Irta: Dr. RIPKA FERENC főpolgármester „Magyarok tündöklő csillagáénak, „országunk istápjá“~nak nevezi az ős magyar költészet Szent Istvánt} az első magyar királyt, aki — mint az egyik legnagyobb magyar egyházi szónok mondja, — »úgy áll a magyar kultúra élén, mint a nemzet pátriárkája, aki nemcsak a koronát, hanem az ekét, fűrészt,■ kalapácsot is bevonja szentsége túl világi fényébe.“ Szent István — kinek ünnepét üljük — korában „virágos kert“ volt Magyarország, ma szomorú ország, amely áhítva várja megváltását a szenvedések fergetegéből. Szent István virágos kertje fölött fekete, jeges felhők járnak, amelyek — ki tudná — hányadszor pusztítják el már a magyarságé zsendülő vetését, íme, most is, tiz kemény, munkában eltöltött esztendő után,, a; népek irtó nagy veszedelméből miránk is ránk szakadt a magunk átka. Szent István napjára azonban mintha némikép- pen, derengeni kezdene. Országunk istápja ismét segítő kezét nyújtotta, aminthogy soha sem fohászkodtunk hozzá hiába. Minden magyarok könyörgése ma is feléje száll és ai „magyarok tündöklő csillaga“ most is ki fog bennünket vezetni a kétségbeesés pusztájából, sivatagjából. A nagy királyhoz azonban nem elegendő áhita- tosan imádkozni, könyörögni, hanem követnünk kell példáját, az övét, aki „nemcsak a koronát, hanem az ekét, fűrészt, kalapácsot is bevonja szentsége túl- világi fényébe“. Nekünk is ekét, fűrészt, kalapácsot kell fognunk újra, hogy kilábaljunk hősies elszántsággal, a hazáért valói szent eltökéltséggel, a nemzet megmentését jelentő önfeláldozással abból a kaotikus veszedelemből, amelybe kívülünk álló erők, a nagyok esése sodort bele bennünket. Dolgozni kell és le kell mondani az életnek immár szebb derengéséről, dolgozni kell jobban, mint valaha, fel kell pezsdíteni az életet, hogy új értelme legyen számunkra. Ebben aí pillanatban nem szemrehányó szóval mondjuk ezt a biztatást, mert a magyar társadalomnak, talán éppen legelsősorban a budapestinek nincsen semmi vétke. Ez a társadalom megtette a magáét, épített, alkotott nehéz időkben és helyrehozta, ujjáteremtette, amit a múlt lerombolt. Az igyekezet most meghiúsult, nincs tovább módja az alkotásoknak, amelyek anyagi erőinket felülmúlnák. De hazájának és városának halálos ellensége lenne az, aki most mesterségesen megakadályozna minden munkát; mert igenis ma jobban és többet kell dolgoznunk, mint valaha, csak éppen az önzetlenségnek, a hősök önfeláldozásának kell megnyilatkoznia életünk minden mozdulatában. De a helyén kell lenni mindenkinek, védeni kell a szakadástól & gátat valamennyiünknek. És ha elhárítottuk is a gátszakadás veszedelmét, a töltéseket mindenütt gyorsan ki kell javítani és meg kell erősíteni. Minden munkás kéznek ezért kell ma dolgozni és mindenkinek, aki vezetője embertársainak, ott kell állani a társadalom rábízta poszton. Ezért kellett sürgősen összeülnie és ezért kell munkás permaneneiá- ban maradni a székesfőváros törvényhatósági tanácsának is. Nem, egy pillanatig sem mondjuk, hogy össze- dülőfélben lenne a városháza. De nem szabad engedni, hogy amikor a főváros polgársága aggódva, tanácstalanul tekint a jövőbe, akkor a városháza legfontosabb őrhelye, a törvényhatósági tanács tanácskozó asztala néptelen legyen. A polgárság a forró napok- bap megtette a magáét. Bizalommal az ország kormányzói iránt és bizalommal a nemzet erejével szemben, a bátor elszántságnak, bölcs belátásnak fényes tanujelét adta. Tette ezt minden külső befolyás nélkül, most azonban, amikor a veszedelemből kivezető utat kell kiépíteni, ennek a polgárságnak vezetőkre van szüksége. Azokra a vezetőkre, akik a polgárság bizalmából intézik a város sorsát és akiktől most bonmentően bölcs, de a polgárság érdekeit is köröm- szakadtig Védő intézkedéseket várunk. Sokat várunk a törvényhatósági tanács árvédelmi munkájától: art várjuk, hogy szentistváni lélekkel fogjon hozzá tevékenységéhez. A szénit király Jobbja és a nagy király koronája ismét az áhítatos szívű vándorok tömegét vonzotta a magyar székesfővárosba és a magyarság hatalmas kultúrereje bizonyára számos barátot talál majd külföldi vendégeink között. Ezeknek a vendégeknek jóindulatát, barátságát, szeretetét minden erőnkkel meg akarjuk nyerni. Reméljük, sokan lesznek közöttük, akikre első látogatásuk olyan mély benyomást kelt, hogy nemcsak ők maguk lesznek barátainkká, de a magyar kultúrának, a magyar élniakarásnak, a magyar igazságnak híveket is fognak szerezni. Szent István magyar vándoraihoz azonban külön is van szavunk. Előttük nem kell külön is hangsúlyozni, hogy Szent István ünnepe nemcsak az egyházé, hanem a nemzeté is, amely mikor áhítattal és tisztelettel gondol a nagy királyra, az alkotó államférfira, akkor a Saját életbenmaradásának szentel egy napot. A szent 1 iron a. amely Kelet és Nyugat ízlését és történelmét forrasztotta egybe, olyan szimbólum, amely a magyar lelkek egységét, a magyar akarat összeforrását hirdeti a késő utódok számára. Soha olyan szükségességgel, soha olyan erővel mint épen ma, széttépettségünk, meg- tiprottságunk, veszedelmekkel és szegénységgel telt A keddi törvényhatósági tanácsi értekezlet megindította a főváros gépezetét a kibontakozáshoz alkalmas eszközök megválo'gatására. A kezdeményezés az Egységes Községi Polgári Pártból indult ki, amelynek vezetősége, Becsey Antal és Payr Hugó irányításával eredményesen gondoskodott a legfőbb intéző szerv azonnali aktivitásáról. A tanácsi értekezleten minden oldalról megvitatták a helyzetet . és a továbbiakra vonatkozólag is leszögezték azt az akaratot, hogy rendkívüli időkben rendkívüli munkásságra van szükség. A tanács kialakult felfogásáról és az ott érvényesített szempontokról Becsey Antal, az Egységes Községi Polgári Párt társelnöke a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A főváros aktuális ügyeinek vezető problémája ma egyfelől az ország gazdasági viszonyainak a főváros anyagi helyzetére való kihatása és ennek konzekvenciái, másrészt a főváros speciális pénzügyi helyzetének ügye. Kétségtelen, hogy a székesfőváros háztartásának gazdasági helyzetében, sőt a dolgozó társadalom viszonyaira is sorsdöntő befolyással van a# állami pénzügyek helyzete és az orvoslás módjának mikéntje. Egész bizonyos, hogy a főváros nem vonhatja ki magát a konzekvenciák alól és ezért a fővárosnak lendületes iniciativával kell a saját helyzetének javulására vonatkozó gondolatokat is kitermelni és a szükséges intézkedéseknek érvényt szerezni. — Az országos pénzügyi problémák megoldása tekintetében a főváros vezetőségének szintén vannak félóráiban, a hősi elhatározások, az önfeláldozások, a megpróbáltatások kiújult korszakában. A szent koronán pihenjen meg ma minden magyarnak zaklatott tekintete. A szent koronán, amely azt hirdeti, hogy a nagy király uralma alatt nagy és egységes volt a birodalom, amely ha egyszer újra a régi lesz, ismét megvívhatatlan bástyája marad a nyugati kultúrának. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a nagy király lelkének fényessége megvilágítson minden magyar elmét. Szent* István magyar zarándokai azzal menjenek haza, hogy otthon lelkesen, az országmentés felemelkedett érzésével fogják hirdetni az egyetértést, a békét, a munkát. Ma Szent István szellemében kell élnünk mindnyájunknak, az ő erényeit kell követnünk, az ő országló bölcsességének kell vezérelnie azokat, akik bennünket irányítani hivatottak. Mindazok a magyar testvéreink, akik most a Szent Jobb előtt hódoltak és a Szent Korona látásán épültek, valamennyien, mint a magyar egység gondolatának apostolai térjenek meg otthonukba és a magyar testvériség fényének ragyogásával siettessék az időt, amikor a martirium ismét elmúlik fejünk fölül. adatai. Elvégre Budapest az ország középpontja, gazdaságának és kultúrájának fókusza és mint ilyennek irányító szerepet kell vállalnia azokcfn a területeken, amelyek az ország pénzügyi nehézségeiből való kibontcúkozás- ho.z vezetnek. Felfogásom szerint a mi valutánk stabilitásának ügye és ennek az előfeltétele jórészben a fővárosnak, mint az ország kulturális központjának tevékenységétől és irányító munkásságától függ. Gondoskodni kellett tehát a főváros polgári pártjainak, elsősorban az Egységes Községi Polgári Pártnak arról, hogy ezek a kérdések tüzetesen letárgyaltassanak és a kitermelt gondolatok országos vonatkozásokban értékesíthetők legyenek. A fő vár ásnak vezál\nie kell úgy a hivatalos pénzügyi elgondolások, valamint minden előfeltételt képező közbizalom megerősítése tefcintetébep. — A másik probléma: a főváros belső gazdasági rendjének konszolidálása, ami pénzügyi helyzetünk alapos, őszinte feltárása és ismerete nélkül nem lehetséges. Pártunknak az az álláspontja jutott kifejezési-e, hogy súlyos hiba lenne az őszszel előterjesztendő költségvetést oly formában tárgyalni, hogy befejezett tények előtt álljunk: ellenkezőleg, súlyt helyezünk arra, hogy a költségvetési terv embrionális állapotában is módja legyen a törvényhatóság tagjainak ahhoz, hogy irányító gondolatokat vihessenek be a költségvetésbe---------------—■—i^ i—n i rzfo— Ne m szabad a takarékosságot és a bevételeket kártevőén (okozni Valutánk stabilitása és ennek előfeltétele főrészben a fővárosnak, mint az ország gazdasági központfának tevékenységétől és irányító munkáfáiól függ
