Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-07-01 / 26. szám

Talajvízből akarják kibővíteni a székesfőváros A kiiliőídi példák a talajvíz kiválóságát igazolják — A budai oldalon számos megjelelő réteg vám — Ősszel megkezdik a kutató fúrásokat Érdekes és a vízellátás jövője szempontjából nagyfon­tosságú kezdeményezést indít meg a vízvezetéki és világí­tási ügyosztály. Számolni kell ugyanis a vízfogyasztás nagy­mérvű emelkedésével, különösen a szomszédos városok kö­zeli bekapcsolása miatt. A főváros szükségletére a most ter­melt vízmennyiség egyelőre minden igény kielégítésére ele­gendő : mégis gondoskodni kell a termelés fokozásáról, ezúttal azonban nem új kutak nyitásáról, hanem a talaj­vizeknek a fővárosi vízellátásba való bekapcsolásáról. Ennek a lehetőségnek az előkészítését célozza az a polgármesteri javaslat, amely egyelőre csak a geológiai felvételek készí­tésére és a kutatófúrások végrehajtására.kér felhatalmazást a törvényhatósági tanácstól. A feltűnést keltő kezdeménye­zésről a világítási és vízellátási ügyosztályban a következőket mondották a Fővárosi Hírlap munkatár­sának : — Budapest ivóvizét termelő három telepének, ne­vezetesen a káposztásmegyeri, a Kossuth Lajos-téri és a buda-ujlaki telepnek víztermelő berendezései a természe­tes szűrésen alapulnak, vagyis a termelt víz nagyobb hányada a Duna hatalmas kavicsrétegein át kerül a vizet szolggáltató tartályokba. Iíymódon való termelés esetén a víz minősége egyrészt a kavicsrétegek tisztaságától és kiterjesztésétől függ, másrészt magának a víznek össze­tételétől. Vannak nagy városok, amelyek a rendelkezé­sükre álló anyagi eszközök és a kedvező természeti kö­rülmények folytán forrásvizek felhasználására alapítják vízmüveiket, mint például Becs városa. Forrásvizeknek az ivóvíz ellátása céljából való igénybevétele esetén azo­kat csak igen gondos előtanulmányozás és a források védteriiletének minden szennyeződéstől való kellő mente­sítése után szabad a városok vízvezetékébe bekapcsolni, •mert főleg a nagy vízbőségü források iséűrörétégei nem mmdig teljesen megbizjiatók. Áll ez a kis vízhozamé for­rásokra is. —- Más nagy városok vízellátása felszíni vizek fel- használásán alapszik. Felszíni vizek lehetnek tavak, fo­lyók, vagy völgyzárlatok vizei. Az iíymódon nyert vizek rendesen a csőhálózatokba való szétosztás előtt mesterséges szűrésnek vettetnek alá. Ilyen vízellátással bír Newyork', amely város völgyzáró gátak segélyével tárolt vizet oszt szét. Tavivizet használ fel például Zürich. Folyó vízből nyeri vízszükségletét Magdeburg városa, még a közelmúltban is az Elba vizét használta föl megfelelő szűrés után Hamburg, ez utóbbi város azonban az Elba fokozatos szennyeződése miatt már áttért egyéb víztermelésre. Van­nak városok, amelyek vízszükségletüket szerencsés fek­vésük folytán „igazi talajvizeket“ vezető rétegekből nyerik. Az ilyen talajvíznek igen nagy előnye, hogy hőmérséklete állandó, hasonlóképpen igefi állandó jellegű a vegyi Őfipzetétele is, és ha kellő mélységből termelik azt ki, bakteorológiailág ifi kifogástalan. — Egyes talajvizeknek az említett jó tulajdonságok mellett vannak azonban rossz tulajdonságaik is és pedig a figyelmen kívül nem hagyható és el nem hanyagolható vas- és mangántartalom. Ez a kérdés azonban megfelelő tisztító berendezések alkalmazásával megoldható. — Budapest vízellátása a víztermelő berende­zések kellő bővítésével a mai módon mind­addig biztosítható, amíg természetes szűrésre alkalmas területek állnak rendelkezésre. Tekintettel azonban arra, hogy a lakosság számának emelkedése, a lakott területek megnövekedése, esetleg a környék bekapcsolódása és a kultúra fejlődésével kapcso­latban a higiénia terén mutatkozó követelményeknek mindnagyobb mértékben mutatkozó gyakorlati alkalma­zása folytán a főváros vízfogyasztása folytonos emelke­dést mutat, óvatosságból már előre gondoskodni kell arról, hogy a majd beálló szükségletek miképpen lesznek biztosíthatók. — Budapest közelében számottevő és figyelembe­vehető források nincsenek. A legközelebbi források vol­nának a tat at óvárosiak, amelyek a káposztásmegyeri vízmű építése előtt tanulmány tárgyát is képezték, de azok magas hőmérsékletük miatt nem lennének használ­hatók. Felszíni vizek felhasználásával a vízművek egy­előre nem kíván foglalkozni, mert egyrészt ez a megoldás szükség esetén aránylag rövid idő alatt megvalósítható, másrészt, mert a főváros közönsége bizonyos idegenkedéssel viseltetett a mesterségesen szűrt Duna víztől akkor, amikor ideiglenesen és részben iíymódon volt vízzel ellátva. Igaz ugyan, hogy az akkori mesterséges szűrő magán hordta ideiglenes voltának minden hiányát. — A városok vízellátása harmadszor az igazi talaj­vizek felha'sználásÓLval oldható meg. Ezt a kérdést a Vízművek idáig nem tanulmányozta, aminek oka talán abban keresendő, hogy aZj ■ ilymódojt való víztermelési nálunk nem mutatkozik olyan ’egyszerűnek, mint például Észak-Németországban, ahol majdnem mindenütt öO—60' méter mélységekben a jégkorszakok maradványaiban, az úgynevezett „ős“-folyamok völgyeiben kitűnő igazi talaj­víz található. Ezen kérdés megoldása elsősorban geológiai feladat, azért a M. kir. Földtani Intézetet kellene megbízni azon helyeknek a kijelölésével, ahol ívás cél­jára alkalmas alacsony hőmérsékletű vizek feltárhatók lennének abban az esetben is, ha az csak fúrás útján volna lehet­séges. Ilyen helyek valószínűleg leginkább a hűden olda­lon találhatók, de mindenesetre a pesti oldalon is meg kellene jelölni azokat a pontokat, ha vannak, ahol ered­ményes kutató fúrások indokoltnak látszanak. A törvényhatósági tanács csütörtöki ülése tárgyalja az előterjesztést és minden bizonnyal megszavazza a szük­séges 20.000 pengőt, hogy ennek révén előkészíthető legyen Budapest jövő vízellátásának megnagyobbííása és esetleg teljesen új termelési rendszerre való áttérése. Elektromos áram és reklám A modern kereskedelmi élet a mai fejlettségében nem nélkülözheti a reklámot és a reklám legolcsóbb, egyben legszebb eszköze ma a fény. A fényhatásokban megnyilvánuló lenyűgöző erőnek reklámcélokra való felhasználását a technika rohamos fej­lődésével állandóan lépést tartó reklámművészet korán fel- , ismerte és ma már a legkülönbözőbb reklámötletek való­sulnak meg a fénynek művészi felhasználásával. A pesti ember, aki nappal közömbösen megy el a Halászbástya mellett, este megcsodálja a rávetődő fény hatása alatt a sötét háttérből plasztikusan kidomborodó gyönyörű csipkézetét. A Mfiikífftvilágítás és reklámvilágítás, bár kisebb mé­retben, de ugyanilyen hatásban , emeli ki a kirakati áru szépségeit, vagy hívja fel valamely árura a járókelők figyelmét. Szín, ötlet, művészet, hatás, sőt ügyes fényjáték-kom­binációval élet is vihető a reklámba és így a fény, tág teret nyújtva a reklám terén minden lehetőségnek, valósítja meg az igazi reklámmüvészetet. A kirakatoknak az üzleti záróra után való kivilágítása nemcsak barátságossá és élénkké teszi az utcát, hanem megállásra és a szép kirakatoknak alapos megszemlélésére készteti az este sétáló közönséget, amely nappal nem for­díthat kellő időt a kirakatok megtekintésére. Budapest Székesfőváros Elektromos Müvei a kimkat- és reklámvilágítási áramfogyasztás részére igen előnyös tarifát vezetett be és e célra külön árammérőt szerel fel, amelynek segélyével az esti üzleti záróra után használt áramot igen alacsony egységárral szolgáltatja. Egy-egy kirakat óránkénti megvilágítása ilyenkor 10—15 fillérbe kerül. A kirakat-tarifa nyújtotta kedvezményeket már igen sokan veszik igénybe, de helyesen cselekszik az a kereskedő, aki már most — a téli idény beállta előtt — gondoskodik a kirakat- és reklámvilágítási berendezésének ezen a módon való áramellátásáról. Budapest Sfiékesfőválrgs Elektromos Müvei (V., Váci­éit 74) az érdeklődőknek készséggel és díjtalanul nyújt felvilágosítást. (Telefon: 904—00.) Magyarország aranykoszorús mestere Szíriáit Iául# harang- és ercüntode, haranyÍGÍszerelés és haranglábgyár BUDAPEST, Ví„, Firaiigcpási-iitca 77. szám Telefess s Aut. 913-53 Bazilika részéire készüli 7945 kg áj karaiig Az 1900. évi párizsi vüágkíáüíiáson díszoklevéllel, 1921. és 1923. évi vasipari kiállításon aranyéremmel, az 1923. és 1926. évi kézműipari tárlaton kormánydíszoklevéllcl, 1927. és 1928. évi budapesti, székesfehérvári, szentesi és szombathelyi kiállításokon cagy aranyéremmel kitüntetve. Számos egyházi cíismsrőJevéí £ — Költségvetéssel díjmen­tesem szoigál! — Előnyös fizetési teltételek ! DOHA DÖME ÉS TÁRSA papír és írószerek gyári raktára a „!PAP5RMA!LOM“-hoz BUDAPEST, IV., ARAMYKÉZ-UTCA 6. TEL.: AUT, 877-15. ALAPÍTVA: 1790-BEN aft^RISTOFOLI VINCE | —-----—Hgg Kőpadló- és falburkoló vállalat © j Ki zárólag : BUDAPEST, VII., GIZELLA-ÚT 3Í. j TELEFON : ZUGLÓ 69-07 & | Elsinger>Li Budapest, Y,f He Telefon: Automate ínoleum nvéd-is. 4. 232—58. Asztalos-ipari szaküzíet, Épület- és bútorvasalások, fest György és J Budapest, Vili. kerület, Üllőí-úí 52/b vaskereskedés ék, léc stb. faárúk Somogyi . Telefon : József 402—36 Yffl., VÍG-UTCA 22 0 TELEFON: J. 48S—64 Ha jó, tartós, meghízható és gazdaságos üzemű autóbuszra tefierauiéra van szüksége, ágy kérjen ajánlatot és bemutatási a Magyar Waggon« és Gépgyár RT-tól, amelynek győri auíGsuotoilgyárábasi készülnek a legújabb típusú autók. Rába-Krupp IPss Központi igazgatóság: V., DEÁK FERENC-UTCA 18 Telefon: 818—50 Budapesti raktár és javítóműhely : KEREPESI-ÚT 28 Telefon: József 453—S4 CZÄJA NÉP AStÉNA VírosI1«** v»" B"° kaid:) Telefon : 185-77 Naponta délután 3 órától folytatólagos előadások nagy világvárosi műsorral r » r szám szenzációs Belépődíj 40 Sillertől 1,60 - í g Isler és Síién Bpest, IV., Károly király-út 10. oki. mérnökök, kövezőmes­terek, építési vállalkozók

Next

/
Thumbnails
Contents