Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-05-20 / 20. szám
Huszadik évfolyam Budapest, Í93Í május 20, 20, szám Előfizetési ár: Egész évre .................24 pengő Fé lévre.........................12 pengő Eg yes szánt ára: 50 fillér Felelős szerkesztő: DACSÓ EMIL Főmunkatárs: * PAYR HUGÓ Megjelenik; minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Szív-utca 18. Telefonszám : Aut. 137—15. A levegőben lég a dolog, a hívőkkel pedig’ nehéz vitatkozni: az ember liát rájuk hagyja, rendben van, ha választás lesz, hát választás lesz, a magyar nemzet majd tudni fogja a kötelességét önmaga és az ország sorsa iránt. Mindennap megcáfolják, de azért mindennap még vadabban és vadabban burjánzanak föl a választási hírek, a jelöltek gyomorfájósan szaladgálnak, már vannak ki- bukottak, mellőzöttek, már vannak, akiknek véget ért a politikai karrierjük, vannak új csillagok, szinte azt lehetne mondani, hogy a kacsaháton járó hírszolgálat már az új parlamentet is összeállította. Kötelességsze- rűen hinni kell a cáfolatoknak, amelyek azt mondják, hogy döntés még a választások időpontjára nem történt. De akár lesz választás, akár nem júniusban, akár lesz választás, akár nem az ősszel, nem árt, ha mi, akik együtt voltunk a budapesti községi választáson, újra seregszemlét tartunk és újra rendbehozzuk a fegyvertárunkat. Ha választunk, ezúttal országgyűlési képviselőket fogunk választani. Budapest polgárságának azonban végre-va'lahára be kell látnia, hogy neki leges- legelsősorban akkor is Budapest érdekéről kell gondoskodnia, ha az országos politikában hallatja szavát. Nincs a föld kerekségén nagyváros, amely ne a maga érdekeit nézné elsősorban, amely ne a maga politikáját űzné akkor, amikor országos ügyekben- hívják cl tárgyalásra. A falu és a város kibékülésének jelszava a kommunizmus után keletkezett. Mi voltunk ennek a gondolatnak a leghangosabb hirdetői és ma is kötelességünknek tartjuk, hogy Budapest és a vidék békéjét, miután megteremtettük, meg is őrizzük. Nem vagyunk hívei ugyan annak az elvnek, hogy minden szentnek maga felé hajlik a karja, de valljuk és hirdetjük, hogy Budapestnek olyan érdekei vannak, amelyek legelső- sorban nem is a saját, hanem az ország érdekei. Budapest világváros, Budapest fürdőváros, Budapest nem tudjuk, milyen város.. . Mindez nem önmagáért, hanem az országért lesz. Mindezt az ország érdekében kell megteremteni, mert egy nagy idegenforgalommal rendelkező világváros igazán az ország szíve lesz, amelyből a kulturális és gazdasági erek szerte-széj jel visznek az országba és táplálni fogják az országot. Ennek a szívnek a lüktetését mindenhol, az ország legkisebb zugában is meg kell érezni és e nagy szív verésének taktusára kell ennek az egész országnak dolgoznia, teivnelwie. Ha tehát követválasztás lesz, legelső és követelő feladata Budapestnek, hogy olyan embereket küldjön a parlamentbe, akik igenis, legelsősorban Budapest érdekeit fogják ott képviselni, akik Budapest szerelmesei, ízig-vérig Budapest polgárai. Nincs semmi, ami ennél hasznosabb lehetne nemcsak Budapest, de az egész ország javára. Volna azután nekünk itt egy apró kis megjegyzésünk, egy apró figyelmeztetésünk a budapesti választó- polgárság számára. Ezt a polgárságot nem kell újra és újra felvilágosítani arról, hogy milyen nehéz és nagy időket élünk, de meg kell mondani, hogy ezek az idők olyan súlyosak, hogy kísérlek ez esnek most azután igazán nincs helye. Ma kipróbált, régi, nagyszerű erőket kell kiállítani a gátra, hogy a megsemmisülés árvizének veszedelmét él tudják hárítani fejünk fölül. Kísérletezés 1 Aki majd az urnák elé lép, gondoljon a németek nagy szerencsétlenségére, gondoljon Hitlerékre, akik világmegváltó jelszavaikkal az elégedetlenséget, a gazdasági világválságot, az emberi békétlenséget kihasználva, óriási tömegben kerültek be a német parlamentbe, ahol most henye homokzsákokként feküsznek az építés, a haladás útjában. Ez a szószátyár társaság, amely világmegváltó üvöltésével millió és millió embert bolon- dított meg, még herosztrateszi dicsőségre sem alkalmas. Nem sötétbe (ugranak tehát azok, akik ma a régi és kipróbált becsületes harcosok helyett üvöltő derviseket, hazug szájhősöket küldenének be a magyar parlamentbe. A másik, amire mindenkinek figyelnie kell, hogy azok a férfiak, akik Budapest népét az ország jövő parlamentjében képviselni fogják, százszázalékos polgárok legyenek. A bolsevizmus, amely a nyugati országokban nagy és a kapitalizmus számára tetszetős üzletekkel csavarják ki a polgárság kezéből a fegyvert, amely iSpanyolországban kolostorokat gyújtogat, amely dumping-árúval éheztet ki bennünket és amely a Pjat-i- letkával az egész földgömböt egy reszketősben tartja: minden lépésünkre leselkedik. A polgárság uralmának megmentése a legelső cél és ennek a polgárság uralmának mindenki ellensége, aki egy hajszálnyira is hajlik a marxista világmegváltó elvek felé. Polgárokat, száz- százalékoé budapSßti pdjgárokdt kell Buddpeét népének a jövendő parlamentbe beküldeni. , És vájjon mi a .százszázalékos budapesti polgárnak a programja a jövendő magyar országgyűlésen! Kettő: az egyik, hogy Budapest egy pillanatra se áfl- jon még azon az úton, amely a világváros világot kápráztató fényessége felé vezet, a második, hogy Budapest polgárságának váltéiról minél több terhel lehessen levenni, hogy ez. a polgárság vidáman, frissen, új életkedvvel láthasson munkához és vethesse meg újra alapjait annak a régi Budapestnek, amely nagyvonalúan fejlődő, boldog és gazdag Budapest volt. A polgárságnak ez a. nagyszerű jövője lebegjen szemünk előtt, amikor a jövő országgyűlés számára Budapest képviselőit válogatjuk. Boldog és gazdag Budapestet, boldog és gazdag országot pedig csak -egy úton érhetünk el, azon az úton, amely ,a világpolitika hatalmas országútiján vezet. Ma nem lehet a magyarságnak ebbe a. csonkaországba, mint egy kis csigaházba visszavonulnia, Ina a magyarság legnagyobb képviselőinek ott kell ülniük a nemzetek asztalánál. Magyarországból és Budapestből csak a világpolitika irgalmatlan méretű arénájában való küzdelemmel lehet ismét ép várost és ép országot csinálni. Vessen számot magával az ország és vessen számot magával főleg ez a város. Nem sok válogatni valója lesz, hamarosan kiderül, ki az az egy szál ember, aki világvonatkozásban is meg tud küzdeni nyugati Góliátokkal és cseh FÍolub árokkal egyaránt. Módosííoítákaköitségveíést S46 pengő a felesleg — Havi 600MOO pengő kóvház- ápolási előleg folyósítását kéri a főváros az államtól A törvényhatósági tanács csütörtöki ülése elé kerül a költségvetés módosításáról szóló előterjesztés, amire azért van szükség, hogy a főváros eleget tehessen Soitovszky Béla belügyminiszter erre vonatkozó előírásainak. A belügyminiszter tudvalevőleg- nem hagyta jóvá a Bókus-lcórház építésére az 1929—30.. évről fenntartott hitelösszegek más célra való fordítását, a gyöngyösi szénbánya érdekeltségének további fenntartását, törölte a segdlyelfi fis jutalmak), a külön munkáidra) velő - irányzott hitelösszegek és a nyugdíjasak segélyösszegének ötven százalékát, amely tételek Összesen 1,907-385 pengővel csökkentik a községi háztartás kiadásait. Ugyancsak törölte a belügyminiszter az üzemek leadásai között előirányzott segélyeket és jutalmakat, a BESzKÁRT hasonló tételeit, ami végeredményben azt hozza magával, hogy mindezek az összegeik növelik a háztartás bevételeit. Ezzel szemben fel kell venni a költségvetésbe a közkórházi alap kezelési hiányát: 2,705.336 pengőt, a kliringtartozás törlesztésére 812.000 pengőt, a Maglódi- üti szeretetház építésére 1,100.000 pengőt, az inségakciók kiterjesztésére 790.284 pengőt, továbbá a következő bevételi tételeket: az inségadó bevételi emelkedését egymillió pengővel1 és az inségakciók utáni térítésekből 42.000 pengői, amelyek természetesen megváltoztatták az eredeti költségvetési tervezetet. Ilyen körülményeik között a főváros költségvetésének főösszegei a következőképpen alakulnak: . rendes kiadás: 166,174.200 pengő, rendkívüli kiadás: 9,908.802 „ összesen: 176,083.002 pengő, rendes bevétel: 174,057.789 pengő, rendkívüli bevétel: 2,026.059 „ összesen: 176,083.848 pengő, fölösleg: 846 pengő. A belügyminiszter rendelkezésére a közikórházi alap hiányát beállították a költségvetés keretébe. Az 1931. évi költségvetés azonban csak úgy fog a községi háztartás szükségleteiről hűséges képet adni, ha a közkórházi alap zárószámadási hiányát és az 1931. évben mutatkozó hiányt is felveszik a költségvetésbe. Ezzel egyidejűleg a főváros felterjesztést intéz a népjóléti miniszterhez, hogy a népjóléti tárca terhére felmerülő kórházi ápolási költségekre az eddig adott havi 300.000' pengő helyett utólagos elszámolás mellett havi 600.000 pengő előleget engedélyezzen. Rakovszky Iván tír., a Közmunkatanács elnöke nyilatkozik a Margitsziget beruházási terveiről, éj szállodák és strandfürdő építéséről és az óbudai rakpart közel! rendezéséről Budapest idegenforgalmának kiépítésével kapcsolatosan nagy szerep vár a Margitszigetre, melynek további kifejlesztése a Közmunkatanács programmjába tartozik. A Margitsziget jövő fejlődésével kapcsolatosan beszélgetést folytattunk Rakovszky Iván nyügahnazoít belügyminiszterrel, a Közmunkatanács elnökével, aki a Margitsziget problémáival kapcsolatban a következőket mondotta a Fővárosi Rirlap munkatársának:-—- Margitszigetnek tulajdonképpen két programja van, az egyik szállók építése, a másik pedig új strandfürdő létesítése. Uj szállókra minden tekintetben nagy szükség van, mert idegenforgalmi szempontból a Margitsziget csak akkor nyer fokozottabb jelentőséget, ha megfelelő modern szállói lesznek. Az új strandfürdő szintén egyik elengedhetetlen kelléke a Margitsziget fejlesztésének, természetesen idegenforgalmi szempontból. Ezzel a hét programmponttal azonban egyelőre várnunk kell, mert ma, amikor 10—12 százalékos kölcsönpénzt lebet csak kapni, ilyen magas kamatozás mellett nem lehet beruhá- sokat eszközölni, mert a magas kamat .keresztülhúzza az üzleti számításokat. A helyzet tehát -az, hogy egyelőre várni kell, amíg a hitelviszonyok terén javulás áll be és megfelelő kölcsönnel új szállókat, új strandfürdőt építhetünk a Margitszigeten. Amíg ez a tervünk megvalósítható lesz, addig minden törekvésünk odairányul, hogy csinosítsuk és szépítsük a Margitszigetet, amely ebben a tekintetben valóban szépet és világvárosit produkál. Természetesen az új szállók és a strandfürdő megépítésének tervét nem hagyjuk elaludni és a lehetőség szerint belföldi tökével akarjuk ezt a két programmpontot megvalósítani. Erre
