Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-05-13 / 19. szám
Budapest, 1931 május 13. Díszes kivitelű ivócsarnokban helyezik el a városligeti artézi-forrást A Hungória-víz a vesebetegségek, az artézi-víz a gyomorbajosok gyógyítására fog szolgálni Az a sokezer ember, aki a Hungária-forr ás gyógyvízét naponta hasiznál ja, bizonyára örömmel fogadja azt a hírt, hogy a forrás helyének a kibővítésével foglalkoznak a városházán. A közönség állandó érdeklődése szükségessé tette, hogy a városgazdasági ügyosztály tervet dolgozzon ki a Hung ária-forrás kibővítésére és ezzel kapcsolatosan a közeljövőben érdekes újítást léptetnek életbe. Megállapítást nyert, hogy a Hung ária-forr ás vize, amely calciumos, lythiumos és radioaktiv hévíznek tekinthető, főleg ve sebánt almáknál hat gyógyítólag, ellenben az emésztési zavaroknál és bélbetegségeknél nincsen olyan gyógyító ereje, mint például a karlsbádi forrásvíznek. Kutatások útján viszont rájöttek arra, hogy a Széchenyi-fürdő gyógyvize csaknem hasonló hatású a karlsbádi gyógyforrások vizével és a Széchenyi-fürdő forrása, mint gyógytényező, csaknem egyenrangú a karlsbádi gyógyforrással. A Hungá- ria-forrás vize 38 fokos, ezzel szemben a Széchenyi-fürdő vize 68 fok és így sokkal alkalmasabb bélbetegségek gyógyítására, mint a Hungária-íorrás vize. Ebből a megállapításból kiindulva^ Szendy Károly tanácsnok, a város- gazdasági ügyosztály vezetője, elhatározta, hogy a Hímgária-forrás vizét csakis vesetisztítás szempontjából fogják a közönség rendelkezésére bocsátani és a karlsbádi sóval való keverését beszüntetik. A Széchenyi-fürdő közelében Milön pavillont állítanak fel és. az emésztési zavarokban szenvedő! betegeket ennél a forrásnál fogják kiszolgálni. Az artézi víz-forrásnál a modern higiénének megfelelő ivó csarnokot építenek, amely az ország egyik legjelentősebb gyógyhelye lesz. Tágas ivócsarnok áll majd a közönség rendelkezésére és a-z artézi-forrás vizének karlsbádi sóval való keverését — a legnevesebb magycur klinikusok véleményesése folytán — itt fogják csak megengedni. Eszerint tehát a közeljövőben a fővárosnak két elsőrangú, gyógyforrása lesz, egyik Budán, a másik pedig a Városligetben. A H%mgária-forrás vizét ezentúl vese- és hólyagbán- talmaknál, kössvénnyel és. reumával kapcsolatosan fogják használni, míg a városligeti artézi-forrás vizét emésztési zavarok és bélbetegségek gyógyítására veszik igénybe. A Széchenyi-fürdőnél már folyamatban is vannak az építkezések az új ivócsarnok megnyitásával kapcsolatban és legkésőbb június második felében a közönség részére megnyitják a Széchenyi-forrást, amely minden tekintetben vetekedik majd a karlsbádi gyógyvíztényezőkkel. A gyógyvízforrások tervbevett átalakításáról Szendy Károly tanácsnok a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának : — A múlt hónapban határoztuk el, hogy a Széchenyi- fürdőnél ivókutat rendezünk be. Ennek nagy jelentősége van, mert a Hungária-forrás vizének hőfoka nem éri el a karlsbadi víz hőfokát és ezért karlsbadi sóval való telítése nem felel meg a követelményeknek. A Hun- gária-forrás vize 38 fokos, sóoldás által alaposan lehűl és így gyógyítóereje csökken. A Szcchenyi-forrás vize ellenben 08 fokos, amely pohárbatöltés után, a karlsbadi só feloldásával, körülbelül 45 fokra hűl le és ezáltal egyem-ágú gyógyhatású ct karlsbadi vízzel. Ezért szükséges, hogy a Széchenyi-forrást megnyissuk a közönség részére és az új ivókút hatalmas ivócsarnokával, minden tekintetben megfelel a modern követelményeknek. A Ilun- gária-f'orúys természetesen továbbra is megmarad, miután lithmmos tartalmú vizével különösen vese,tisztítás szempontújából lett élsör e\ndü gyógytényező. Júniustól kezdve, amikor a 'Széehenyi-forrás megnyílik, a karlsbadi sóval való telítést a Flung ária-f orrásnál megszüntetjük és ezt a kúrát kizárólag csak a Széchenyi-forráéiul fogjuk megengedni. A Széehenyi-forrás ivócsarnokát központi fűtéssel látják el és a csarnok körül sétányokat építenek, hogy a közönség, úgy, mint Karlsbadban, sétálva végezhesse ivóvízkúráját. Palikák vándorlása, tündöklése és nyomorúsága Hetek óta izgalomban tartja a budapesti gyógyszerészköröket az a hír, hogy egy budai patika, amelyet néhány év előtt a rohamosan fejlődő hegykerület részére engedélyeztek, beköltözik a Belváros kellő közepébe, a Kossuth Lajos-utcába. Egyes lapok részletesen foglalkoztak az esettel, azonban sajnos, nem a közegészségügy szempontjából, amely mindenesetre a legfontosabb. Az a tény, hogy a külvárosi ember többnyire a fényes belváros felé gravitál, nem újkeletű. Pedig régi tapasztalat, amely éppen a gyógyszerészet terén igazolódott be mostanában igen gyakran, hogy «• fényes külső mögött nem ritkán sötét gond rejtőzik és a 15.000 pengős házbérek birodalmában a csőd és kényszeregyesség réme kísért, míg a szerény külsejű, mérsékelt forgalmú, de egyúttal csaknem 'rezsimentes kültelki patikák tisztes polgári egzisztenciát biztosítanak, illetve, ha sokszor szűkös keretek közé is szorítják a megélhetést, legalább a bukás veszélyével nem fenyegetnek. Franciaországban, ahol a gyógyszerészet „szabad ipar“ alapján működik, jóformán nem lehet a külvárosban gyógyszerhez jutni, a patikák valósággal sorban állanak a nagy, előkelő útvonalakon, de minden harmadiknegyediknek az ajtaján ott virít a vészes felírás: „Felszámolás jniatt zárva“. úgylátszik, hasonló állapotoknak kell bekövetkeznie Budapesten is, hogy egyes kerületi tisztviselők elhigyjék, miszerint a belterületeken több patikának nincs helye. Pedig nyilvánvaló, hogy azok a patikák, amelyek létfeltételeiket elvesztik és hivatásuk magaslatán álló ember kezében már nem jövedelmezők, mindenre elszánt elemek birtokába mennének át. A közegészségügy vitális érdekei forogTUNGSRAM gyöngyfénylámpa nak kockán, ha a gyógyszertárak száma indokolatlanul szaporodik. Egyenesen kihívja azonban a külterületeken a közönség ámulattal vegyes felháborodását a gyógyszertárak elvándorlása. A patika minden egyes esetben a kerületi elöljáróság azon véleménye alapján költözködik el, hogy reá ott szükség nincs, nem tud megélni. Ilyen hivatali vélemény felterjesztése után hiábavaló az érdekelt lakosság minden erőlködése és küldöttségjárása, el kell telnie jó nagy időnek, amíg az elhagyott terület megint patikához jut. De hogy az elhagyott körzetbe jön új patika, az biztos: aktuális példa a Rózsadomb, ahol 12 évig volt patika, egy év óta nincs, mert elment és most megint lesz. Kicsiben ez az elvándorlás állandóan folyamatban van, csak rá kell nézni a forgalmasabb útvonalak egyes szakaszaira és ismerni kell azt az elhagyatottságot, amelyben a közvetlenül szomszédos terület él. Pedig utóbbinak megfelelő dotálásáról a népjóléti minisztérium részéről gondoskodnak és a tisztifőorvos szándékában sem állt soha a patikák felsorakoztatása a Körúton. Az -elvándorlást kérelmezők és támogatók majdnem mindig egy régebbi, annakidején sokat kommentált patika-áthelyezésre hivatkoznak, amelynek azonban helyzeti és tárgyi vonatkozásai lényegesen mások voltak, főleg pedig más volt az akkori közfelfogás és más a mai. Különben, is a múlt és a precedensek nem arra valók, hogy velük talcaródzanak, hanem hogy belőlük tanuljanak. A City lassan elnéptelenedik, az új hidak az utca forgalmának nagyrészét is más irányokba fogják terelni. Ezeknek a viszonyoknak felismerése a kerületi tisztviselő feladata, akiknek annál inkább kell megfelelő helyzetismerettel rendelkezniük, mert a városháza és a minisztérium döntései, nagyobbára aß ő véleményükön épülnek fel. A szóbanforgó hegykerületi patikát két év előtt állították fel, azóta körzete csak fejlődött, a lakosság erősen felszaporodott, a fejlődés most is állandó. Borzasztó volna tehát, ha az életképtelenségéről .szárnyra kelt hírek megfelelnének a valóságnak és a patika tönkremegy, ha a helyén marad. Mert ha elköltözködik, másokat tesz tönkre. A saját sorsán viszont a helycsere mitsem lendítene. Franch-hávét .. a magyar mezőgazdát, a magyar munkást, a magyar ipart segíted! Használja munkáinál a világhírű egresi gipszeket Legjobbak, legkiadősabbak, legjobb köteképességü Kaphatók «KÜSSTE BUDAPEST, V., Erzsébet-tér 15. Telefon : Aut Sürgönyeim : GIPSZ, Budapest. BLEZÁK JENŐ VÁLLALKOZÓ Budapest, !., Ballagj Mór-utca 8. Telefon: Lá, 15-85. Magyarország arany koszorús mestere Szlezák László harang- ás ércöntőde, harangfelszerelés és haranglábgyár BUDAPEST, VI., Frangepán-utca 77. szám Telefon s Aut. 913-53 s Bazilika részére készült 7945 kg új harang i| Az 19G0. évi párizsi világkiállításon díszoklevéllel, 1921, ? és 1923. évi vasipari kiállításon aranyéremmel, az 1925. í és 1926. évi kézműipari tárlaton kormány díszoklevéllel, I " 1927. és 1928. évi budapesti, székesfehérvári, szentesi és szombathelyi kiállításokon nagy aranyéremmel kitüntetve. Számos egyházi elismerőlevél ! — Költségvetéssel díjmentesen szolgál! — Előnyös fizetési teltételek ! ” BCySEGES KOZ^l| P.LU,U , »- || ——imp————p—aiwnn»».■ >■ «■———möS