Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-05-13 / 19. szám
Budapest, 1931 május 13. no meg ráadásul — Isten bocsáss — egyszerre két híd, ő még ilyen pénzpocsékolást, ilyen gyámság alá helyezendő uralmat világéletében nem látott. Nem tudjuk, nem értjük azonban ezt az egész álláspontot, amelyet ebben a városban senki, de senki nem oszt és még azt äem tudnánk rá mpndcmi, hogy valami nagyon népszerű álláspont volna. Elképed az ember azon, hogy egy vezető politikus, egy kimondottan kiváló elme ne tudná megérteni, mit jelent egy, vagy két híd egy világváros életében. A Fővárosi Hírlap multheti vezércikkében elmondottuk, hogy mit jelentett annak idején a Lánchíd, a Margit-híd, az Erzsébet-híd és a Ferenc József-híd. megépítése. Most egy olyan embert szólaltatunk meg, aki — ha Budapestnek nagyon jóbarátja is — de feltétlenül és hangosan hirdetett módon a decentralizációnak a híve. Objcktivebb tanút ebben a kérdésben, mint Klébelsberg Kunó gróf kultuszminiszter, igazán nem tudunk mondani. Éppen Bassay Károly tudja a legjobban, hogy mit tett Klébelsberg Kunó gróf Szegedért, hát elismerheti ő is róla, hogy a. kultuszminiszter objektiv, amikor a budapesti hídépítésről ezeket írja: Mint pozitív gondolkozásrí ember, örvendek az új hidaknak, amelyek Budapest világvárosi képét úgyszólván be fogják tetőzni s különösen az, amelyik a Hungária-körút folytatásaként a Margitsziget felső csúcsát és az Óbudai-szigetet egyaránt érintve, szeli át a Dunát, e szerencsés vonalvezetésénél fogva a Margitszigetet összeköti az Óbudai-szigettel és így hozzáférhető szigetvilágunkat valósággal megkétszerezi. A Margitsziget ugyanis, különösen, ha nem akarják azt is sűrűn beépíteni, magában nem elégséges ahhoz, hogy ott mindazt létrehozzuk, ami a fürdőváros koncepciójához és különösen nagy nyári idegenforgalom idevonzásához szükséges. Az új híd révén a Margitsziget és az Óbudai-sziget szinte egyesül s a fürdőváros szempontjából oly fontos terület mintegy megduplázódik. Vájjon hát luxus-e a hídépítés, pénzpoesékolás-e, ha munkát adunk a munkanélkülieknek? * Ugyancsak szabadelvű berkekből fujdogál a másik szellő is, amely mindenáron pájrtdiktcftúrát emleget. A városházán szörnyű pártdiktatura van: a polgár- mester nevezi ki az összes tisztviselőket. Erről a kérdésről nem is vitatkozunk, mert aki ezt a kérdést egy pillanatig bolygatja, az a legsúlyosabb tiszteletlenséget követi el Sipőcz Jenő polgármesterrel szemben, akinek közismert puritánsága mellett mindenki előtt ismert tulajdonsága az, hogy egész Budapest polgármesterének vallja magát. Mi a polgármester m<eggyarwsításának tartjuk azt, ha valaki pártdiktaturénak nevezi a polgár- mester bármely intézkedését. De meg kell állni egy szóra emellett a pártdiktatura kifejezés mellett. Meg kell állni, mert a demagógia, szempontjából kitünően hangzik és akik nem átallanak az ilyen kifejezésekkel lelkeket fertőzni, az igazságot meghamisítani, azok nagyszerűen használhatják. Ők tudniillik a pártdiktatura szóval egyszerűen a többségi elvet, a pátriáim ent ariZmus elvét jelölik meg. Egészen kétségtelen az, hogy ameddig parlamentarizmus van és amíg selejtes vezércikkek téveszméi nem kompromittálják a parlamentarizmust, addig a többségi elvnek érvényesülnie kell. Igenis, érvényesül a városházán is. Ha az Egységes Községi Polgári Párt és a Keresztény Községi Párt együtt dolgozik, összefog, akkor meg van ennek a két pártnak az óriási többsége a budapesti városi politikában. Amit azonban ezek határoznak és cselekszenek Budapest érdekében, az nem pártdiktatura, hanem a többségi akarat érvényesülése. Ezek a többségi pártok pedig Budapest népe óriási többségének akaratából kormányozzák a városházát. Ha Rastsay Károly és íródiákjai nincsenek megelégedve azzal, hogy ma a budapesti városházán ez a két párt teszi a többséget és ennek a két pártnak az akarata, mint többségi akarat nyilvánul meg, módjuk lett volna ezeoi segíteni a legutóbbi községi választáson. A választás általános és titkos volt, ahogy az ő szívük és lelkűk kívánja. Módjuk lett volna, ha tudtak volna, többséget hozni. És ha a mai helyzet nem tetszik nekik, miért nem jöttek be Rassayék annyian a községi választáson, hogy most ők dilctál- halnánasfc Budapesten, Melytől is Isten óvja szegény városunkat... Fokozottabb autóidegeníoigalomia csak kifogástalan uta /l KMAC a fővárosnál többrendbeli utmunkáiát végrehajtását sürgeti Magyar Miklós indítványozni fog/aa íő városi autóutak meg ja vitását Kora tavasz óta székesfővárosunkat nagy tömegben keresik fel külföldiek autóikon. Csak a minap közel háromszáz autósvendégünk volt Becsből, óráéból, Olaszországból, Bajorországból. Hogy közlekedési utainkról az autósoknak mi a véleményük — nem tudjuk. Az egyre fokozódó autóidegenforgalom azonban annak a bizonyítéka, hogy az ország főútvonallal, úgy látszik, kielégítik az igényeket és Budapest mindjobban vonzza az autótulajdonosokat és azok társaságát. Az autós propagandát természetszerűleg az erre hivatott automobil klubok végzik el, és mint a példa mutatja, biztatóan és sikeresen. Különösen a Királyi Magyar Automobil Club az, amely kiterjedt nemzetközi kapcsolatai révén Kovácsliázy Vilmos tanácsnokkal karöltve igyekszik ezt a tevékenységet rendszeresíteni és állandósítani és sikerült is e ténykedéseikre a közvéleményen kívül, az illetékesek ügyeimét is magukra vonni. Ez a körülményi késztette a Királyi Magyar Automobil Clubot arra, hogy a kormányhatóságokon felül, most már a székesfőváros vezetőségéhez is forduljanak és tőlük is olyan, az autóidegenforgalom érdekében eszközlendő és végrehajtandó munkálatokat és intézkedéseket kérjenek, amelyek hivatva vannak az idegenforgalom emelésével együtt az autósok számára Budapest irányában a jó impressziókat már az első pillanatoktól kezdve megszerezni és megsokszorozni. Erről a kérdésről Petrovics Vidor, a KMAC főtitkára a következőket .mondotta a Fővárosi IJvrlap munkatársának : — Ha a külföldi, autós Grác felől érkezik a fővárosba, nyugodtan megállapíthatja, hogy a Fehérvári-út jó és teljesen 'kielégítő. Csak akkor van ezzel az útvonallal baj, amidőn Nagytétényen, Budafokon és Albertfalván át halad. Elsősorban is az út borzasztóan szűk, állandóan villamossíneken kell átmenniük, elágazás, vagy eltérés nincs jelezve. Minden, ami ott van tervszerűtlen, logikátlan. De különösen lehetetlen, hogy egy ilyen fontos tranzverzális úton három sorom,pó is legyen. De ha mindezeken túl van, a kitűnő Eehérvári- úton át jut a Gellért-szállóig és a legremekebb' úton halad át a Gellérthegy tövében; valóban szép impressziókat nyer az Eskü-téri hír irányába. — Arinál lehetetlenebb a bécsi útvonal. Nyugatról érkezve, eme igazán fontos útvonalunk a sikátor jellegű, szegényes Óbudán keresztül fut be a fővárosba, amely valóban nem vall egy világváros leül-, vagy még inkább elővárosára. Sínekkel végigfektetett keskeny utcákon egyirányú 'közlekedés alapján lehet csak haladni, nem éppen épületes látványosságot nyújtó házacskák között. — .A bécsi országúinak azon az útvonalon kellene a fővárosba befutnia, amelyet a természet olyan pompásan és szépen elénk varázsolt. Budapest előtt mintegy 20 kilométerre kellene az utat lehozni Solymáron át Hűvösvölgy villanegyedén keresztül végig a széles betonútas Hidegkúti úton, majd a Vérmező mellett az Alagúton — amelyek mind kitűnő széles utak — a Lánchídon keresztül a, hotelnegyedbe. Az is fontos volna, hogy a városi belső út egy jó része anyag tekintetében, vagy inkább külszín tekintetében hasonlítson az országúira. — De a legfontosabb mégis, hogy a nagy szállók előtt az egyirányú autóelőállást megszüntetnék, vagy megváltoztatnák. A legboszantóbb példa erre, ha valaki Becs felől jön és .az Astori.a-szálló előtt akar megállni, hacsak- nem tudja,, hogy behajthat a szűk Magyar-utcába, nem állhat meg a szálloda előtt orral a Keletipályaudvar felé. El kell mennie a Rákóczi-útra és valahol a Pannónia-szálló előtt megfordulva térhet csak vissza az Astoria elé. Hát ezt az idegen nem tudhatja és ezt meg is kell szüntetni. A KMAC mindent elkövet, hogy ezek a kívánságai és ötletei megvalósuljanak. Mint értesülünk, függetlenül a Királyi Magyar Automobil Clubtól, Magyar Miklós törvényhatósági bizottsági tag hasonló értelmű indítványt terjeszt be a törvényhatósági közgyűlés egyik legközelebbi ülésén. IVECfET JENŐ 1 okleveles gépészmérnök kereskedelmi és ipari r.-t. e BUDAPEST, VIII,, KISSTÁCIÓ-UTCA 11 TELEFONOK: J, 339-02, 351-99, 394-86 © TRAN S Z MISSZIÓ-OSZTÁLY: Teljes előtétek és közlőmüvek F & S precíziós golyóscsapágyakkal, Dick1 ALAKULT balata-, Roland-gummi- és In exI i905 - BEN bőrszíj ak, Crescent - szíj kapcsok MEDICHEMIA BUDAPEST, X., HÖLGY-UTCA 14. Czetjlédy János Jenő műkőáru-készitő, íal- és padlóburkoló mester Székesfővárosi és állami szállító kartellen kívül Budapest, Kistemplom-utca 5. Telefon: József 449—98 Bérháztelkek Buda legszebb helyein 8 eladók a Fő-utca, Pálffy-tér, Ganz-utca a Ital határolt parcellázott telkekből 76 négyszögöltől kezdve. Hatemeletes bérházak összenéző udvarokkal engedélyezve. Fii tér-utca és Ezredes-utca sarok, Do- náti-utca 3. szám ötemelet építhető © Örüklakásaknak kitűnő teljek Bővebbet: dr. Székely Márton, ügyvéd irodájában, Budapest, VII., Erzsébet-körút 32. sz., 4—6 óra közölt. Telefon: 448—22. HUTTER SCHRANTZ RT Budapest, X. kér., Gyömrői-út 80 Városi iroda: VI., Vilmos császár-út 63. Telefon: 229—18. iCerti bútorok Acél bútorok nagy válasz tékban Kőéig’, Román és Stein mérnökök, építési vállalkozók Budapest, Vili, kér,, iMária Terézia-tér 16. Telefon: József 424—69, az EGYSEGES KÖZSÉG! POLGÁRI PART hivatalos I apja ____________
