Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-04-01 / 13-14. szám
Budapest, 1931 április 1. IS Sürgős hatósági intézkedések szükségesek az ipariejlesztés megvalósításához Irta: Usetty Béla dr. országgyűlési képviselő, törvényhatósági tanácstag Husvét után a törvényhozás folytatja az iparfejlesztési törvényjavaslat tárgyalását, amelynél életbevágóbb és fontosabb törvényalkotás nem volt a közelmúltban. A kormány egyenesen rá volt kényszerítve, hogy az 1907. évi III. t.-c. után most már egy másik iparfejlesztési javaslattal jöjjön és csak helyeselhető, hogy ez a törvény a mai súlyos időkben fogja érvényesíteni hatását, amikor nem is iparfejlesztésről, hanem inkább az ipar megsegítéséről van szó. Ebben a vonatkozásban a legfontosabb, hogy munkát és kereseti lehetőséget biztosítsunk az iparnak. Nem kell nagyon messzire menni, amikor meg tudjuk állapítani, hogy Budapesten sürgős megoldásra vár a hidak és sorompók kérdése, amellyel nagymennyiségű munkát lehetne adni nemcsak a gyáriparnak, hanem a kisiparnak is. Ha a két híd építése megindul, óriási lendület fog bekövetkezni, mert a munkanélküliek ezrei ismét megtalálják a kereseti alkalmakat. A főváros minden bizonnyal a legnagyobb készséggel áll az állam rendelkezésére, de a nagyobb segítségnek az állam -részéről kell jönnie, mert a főváros nem tud mindent száz- százalékig teljesíteni és teherbíróképességét sem lehet túlzott méretekben igénybevenni. Egy másik kérdés, amellyel óriási munkaalkalmat lehetne teremteni, a sorompók eltüntetése. Itt már nagyon sok változatát hallottuk a megoldásnak. Az Államvasútnál régi idea volt, hogy magas vasutat akarnak csinálni töltésekkel. Mi most is azon az állásponton vagyunk, hogy nem akarunk kínai falat, mert egy kínai fala már volt a fővárosnak, amely nem is töltésből állott, a Dunaparton a vásárcsarnoknál, amely elzárta a Ferencváros fejlődését körülbelül 60 évre. Mi nem -akarunk egy másik kínai falat, amely még' nagyobb lesz, amely elzárja majd Zugló és Külsö-Budapest fejlődését, amelyet nem is lehetne Eülső-Budapestnek mondani, mert ma már szigorúan hozzácsatlakozik a főváros területéhez: nem akarjuk elzárni ezzel a másik töltéssel, amely valószínűleg 50—60 évig állana úgy, ahogyan állott a Dunaparton az a Vasútvonal, amelyet, remélem, hogy "most majd, az élelmiszervásár felépítésével, ki tudunk telepíteni- Foglalkozzék a kormány behatóan ezzel a kérdéssel, mert óriási munkaalkalmat tudnánk teremteni és meg tudnők oldani nagyon sok budapesti munkanélkülinek a megélhetését. munkaalkalmat teremtünk és ezzel is segítünk a munka- nélküliség kérdésén. Azt hiszem tehát, hogy ezt a kérdést is meg lehet oldani úgy, hogy bizonyos hitel rendelkezésre álljon s itt talán még a belföldi piac is szívesen rendelkezésre fog állani, mert abszolút biztos pénz az, amelyet odaad, mert ott van a házfedezet. A fővárost nagyon sokan támadják, hogy nagyon sok üzeme van s hogy ezeket meg kellene szüntetni. Sohasem titkoltam azt, hogy üzemellenes vagyok, nem szeretem azt a sok üzemet, amelyet a főváros fenntart s ezért helyeseltem a fővárosi törvényjavaslat tárgyalásánál is azt, hogy bekerült egy szakasz, amely kimondja, hogy milyen körülmények között lehet fenntartani egy üzemet s helyeslem ebben a törvényjavaslatban is azt, hogy megmondja, hogy egy éven belül pedig az összes üzemeket felülvizsgálják majd abból a szempontból, hogy szükséges üzemek-e, vagy eem. A 98.289/1929. számú rendelet, amely 1929 júniusában jelent meg, kimondja, hogy az autószerelőipar a lakatos- és a műszerésziparhoz sorolandó és azoknak van joguk ezt az ipart folytatni, akik lakatos vagy műszerész iparigazolvánnyal rendelkeznek. A minisztérium, úgy látszik, figyelmen kívül hagyta azt, hogy Magyarországon van egy híres járműipar: a kocsigyártóipar. A magyarországi kocsigyártóipar évszázadokon keresztül híres volt a külföldön is, nemcsak a belföldön. Most pedig kivonta a rendelet a kocsigyártóipart és a kovácsipart az autószerelőiparból és átviszi azt a lakatos- és müszerésziparba. Teljesen elhibázott ez a rendelet. Adjon ki a kereskedelmi miniszter egy másik rendeletet, amely az autőszerelőipart a jármű- gyártóiparhoz fogja sorolni és kötelezővé teszi azt, hogy csak azok kaphassanak iparigazolványt, akik ilyen képesíté^áel' bírnak. Itt van azután még egy újabb munkaalkalom. Nálunk tudvalévőén kötelező az, hogy azok, akik taxikat kaptak, vagy teherfuvarozásra kaptak engedélyt, autójukat évente vizsgálatra vigyék, hogy az megfelel-e az összes követelményeknek, amelyeket a különböző rendeletek előírnak. A magánautókra nézve azonban ez nincsen előírva. A tatarozás kérdése is óriási dolgot jelentene. A közeli napokban ankét volt és hiszem, hogy meg is oldódik ez a kérdés. Itt két szempontot kell figyelembe venni, így először a háztulajdonosok lerongyolódott helyzetét. Sokan azt fogják mondani, hogy ez nem lehet, mert a háztulajdonosok jó helyzetben vannak. Elismerem, hogy egyrésze talán jobb helyzetben van, mint a másik rész, de itt nem lehet általánosítani s nem lehet azt mondani, hogy minden háztulajdonosnak a zsebe tele van tömve. Nem tudom, hogy ez a jogalap egészen megáll-e vagy nem, én azonban helyeslem, hogy a város arra kényszeríti a ház- tulaj donosolcat, hogy talar őzt assanak, mert teljesen lehetetlen, hogy olyan lerongyolódott házak legyenek még a Belvárosban is, mint amilyenek vannak. Nagyon helyes, ha a város ezt kikényszeríti, de ezt nem tudja másként megoldani a háztulajdonosok 80 százaléka, csak úgy, ha hitelhez fog .jutni. Kedvezményes hitelt kell a háztulajdonosoknak adni, amelyet ők pár év alatt le fognak törleszteni, de meg kell oldani a kérdést. Ez az egyik szempont. A másik szempont pedig az, hogy ezzel óriási munkaalkalom kínálkozik. Itt az építészeket, kőmíveseket s az összes iparosokat foglalkoztatni lehet, tehát feltétlenül irányadó szempontnak kell lennie ennek a kérdésnek elbírálásánál annak, hogy nagy CYÄRTMÄN* JSENECO" FÉKSZALAGGAL Fékezve, életbiztonsága TÖKÉLETES GYÁR: BUDAPEST, VI., ORSZÁGBÍRÓ-UTCA 49 Megtörténhetik tehát, hogy amikor mi biztonságban vagyunk a közfuvarozási eszközökkel szemben, ugyanakkor nem vagyunk biztonságban a magánautóknál. Ha megmenekülünk attól, hogy falhozlapítson bennünket egy közjármű, nagyon könnyen megtörténhetik, hogy elüt a magánautó: felszalad a járdára, mert elromlott a gépezete, elromlott a fékje, hisz nem volt megvizsgálva, amióta üzemben van. Hozassák tehát egy rendelet, amely kötelezővé teszi a magánautókra is az évenkinti vizsgálatot. Ezzel is nagy munkaalkalomhoz jutnánk, mert nagyon sok autó van olyan állapotban, hogy nem lenne szabad kiengedni az utcára. Csak a legszembeötlőbb kívánalmakat soroltam itt föl, amelyeknek a rendezése sok és jelentős munkaalkalom meg- valósítliatását teszi lehetővé. Ha mindezt megelőzi a kisipari hitel megfelelő rendezése, akkor az iparfejlesztési törvény valóban sokat segíthet nemcsak Budapest, hanem az egész ország gazdasági viszonyain. Gyulay Tibor főtitkár, Vágó József gazdasági tanácsadó. A budapesti kereskedelmi és iparkamara elnöki tanácsa Éber Antal elnöklésével ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy a Szávay Gyula lemondásával megüresedett főtitkári állásra Gyulay Tibor eddigi ügyvezető titkárt lépteti elő s ezt a határozatot jóváhagyás végett a kamara délutáni ülése elé terjeszti. Ugyanakkor elhatározták, hogy gazdasági tanácsadói állást szerveznek s erre Vágó Józsefet, az ismert közgazdasági írót hívják meg. A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. igazgatósága megállapította az 1930-iki üzletév mérlegét és elhatározta, hogy április 14-ikére hívja egybe a rendes évi közgyűlést, amelynek a szokásos tartalékolások és dotációk mellett részvényenként harminckettő pengő osztalék kifizetését fogja javasolni. Az Urikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Rt. igazgatósága most tartott ülésében elhatározta, hogy az április 14-re összehívandó közgyűlésnek javaslatot tesz, mely szerint az 1930-i' üzletév nyereségéből részvényenként kilenc pengő osztalék fizettessék. A Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársulat dr. Chorin Ferenc felsőházi tag elnöklete alatt megtartott 63-ik rendes évi közgyűlése megállapította az 1930. évi zárszámadásokat és elhatározta, hogy az összes üzleti költségeknek levonása, az értékcsökkenési tartalékalapnak 2.000. 000.—• pengővel és a rendes tartalékalapnak 200.000. — pengővel való javadalmazása után fennmaradói tiszta nyereségből az Elismert Nyugdijpénztál (szabályzatában meghatározott Célokra P 200.0001.—, az Altiszti Segélyalap javára P 80.000.—, az id. dr. Chorin Ferenc Bányamunkás-Szanatórium javára P 30.000.—-, az id. dr. Chorin Ferenc Tisztviselői Segélyalap javára P 30.000.—, közcélokra P 40.000.—• fordíttassék, végül osztalékul részvényenkint F S.—, a forgalomban levő 910.000 drb. részvény után összesen P 2,730.000.— fizettessék ki. 123.899.09 pengő pedig, az 1931. év számlájára elővitessék. Az osztalékszelvény április hó' 8-ik napjától kezdve kerül beváltásra. A PK közgyűlése. A Pénzintézeti Központ március 30-án tartotta Korányi Frigyes dr. báró ny. pénzügyminiszter elnöklésével XIV. rendes évi közgyűlését. A közgyűlésen a pénzügyminisztert Iklódy-Szabó Andor dr. h. államtitkár képviselte, a budapesti és vidéki pénzintézetek kiküldöttei nagy számban jelentek meg. Az igazgatóság jelentését Pásztor Miksa vezérigazgató terjesztette elő. A közgyűlés tudomásul vette az igazgatóság évi jelentését, megállapította az 1930 december 31-iki mérleget, amely 909.725.26 pengő tiszta nyereséget eredményezett. A közgyűlés a pénzintézeti üzletrészek után az alapszabályszerü, maximális 6 százalékos osztalékot állapította meg, a kincstári üzletrészek után pedig 520.105.43 pengőt, ami 2.16 százaléknak felel meg. A Nemzeti Takarékpénztár és Bank Rt. megtartotta XXXVII.. rendes közgyűlését báró Tornyay Rezső elnöklete alatt. Az előterjesztett igazgatósági jelentés beszámol a múlt évi üzletmenetről és megemlíti az egyes üzletágak fejlődését. A közgyűlés elhatározta, hogy az 1930. évi 146.057,38 pengő tiszta nyereségből részvényenként 2 pengő — 8 százalék osztalék fizettessék.. A „Centrum“ közgyűlése. A „Centrum“ Házépítő- ős Ingatlan Vállalat mint szövetkezet március 23-án tartotta meg I., Horthy Miklós-út 9. szám alatti helyiségében 5-ik évi rendes közgyűlését. A szövetkezet az elmúlt üzletévben is Holek Sámuel elnök-igazgató kitűnő vezetése mellett működött és sikerült a súlyos gazdasági viszonyok között is mobilitását megőriznie, mert ügyvitelét a legnagyobb agilitással, de egyszersmind a legmesszebbmenő óvatossággal intézte, úgy mint az előző üzletévekben is. A vállalat az elmúlt évben befejezte az Árpád-udvar Szövetkezeti Társasháznak az 1929-ben megkezdett szervezését és építését, megszervezték a Szent István-udvar Társasház Szövetkezet építkezését és társasházépítő akciójukat a Hunnia- udvar Társasház Szövetkezet megalapításával folytatták tovább. A vállalat kizárólag saját forgótőkéjével dolgozott, bank- vagy áruhiteleket nem vett igénybe és így mint fentebb is említettük, mobilitását teljes mértékben megőrizte. Az 1930-as üzletévben a nyersbevétel 96.644 pengőt tett ki, amivel szemben az összes kiadások 87.177 pengőt tesznek ki, úgyhogy 9467 pengő nyereség mutatkozik. Ingatlanaikat, építkezési felszereléseiket kellő óvatossággal értékelték fel, kinnlevőségeik 100 százalékig biztos követelések és peresügyeik vagy elszámolási differenciáik egyetlen alvállalkozóval vagy iparossal sincsenek. A mérlegben kimutatott 9466.62 pengő tiszta nyereségből üzletrésztőke dotálására 8230.20 pengőt, azaz üzletrészenként 10 pengő névérték után 0.60 pengőt, vagyis 6 százalékot fordítottak. A Budapesti Sajt- és Vaj nagykereskedők Egyesülete hétfőn este nagyszabású vacsorát rendezett Bottersmann Leó kereskedelmi tanácsos, elnök ötvenéves születésnapja alkalmából. A. vacsorán a szakma és rokonszakma képviselői nagy számban vettek részt. Az elnök érdemeit az egyesület- ügyésze, dr. Bálint Artúr meleg szavakkal méltatta. Farkas Vilmos, Tóth Gábor a füszerkereskedők, Laczkó Sándor a piaci árusok egyesülete, Guttmann Adolf a Herz szalámi rt., a Warhanek-gyár és Tejszövetkezeti Központ képviselője az ügynöki kar nevében üdvözölte az ünnepeltet. Még több felköszöntés után Bottersmann Leó elnök meghatot- tan köszönte meg az ünnepeltetést és a kereskedők összetartására hívta fel az érdekelteket. BÚTORT HUSZAR TESTVÉREK bútorgyárosoknál vegyen Gyári áron.— Gyári garanciával. Részletre is. ^ (Jl/ Budapest, II. kerület, Zsígmond-ntca 24. sz. KÖZTISZTVISELŐKNEK ÁRENGEDMÉNY! POLACSEK I. ÉS FIA t! LLŐ,1* BUDAPEST. épület- és tüzifakereskedők. Faleldolgozó és cementárú telep Az Eternit müvek iőelárnsítója Telefonok: Szolnok 139 és 119., Monor 17., Üllő 5;, Budapest, (IX., Beöthy-u. 1.) József 380—70. TÖRÖK** JUHASZ FESTOIPAJRI VALLALAT 1 etnenazy {■ U. 44 Elvállalunk mindennemű szobafestő, épület-, bútormázoló és fényező munkát TELEFON: Aut. 907-03 THOLT HT VAN BUDAPEST, II., DONÁT1-UTCA 26. TELEFON: AUT. 516—75 OKL. MÉRNÖK — Tervez és készít : központi gőz-, víz és etage- fütést, vízvezetéket, csatornázást és szennyvízderítő telepeket Közúti gőz- és motorhengerelést Sürgönyeim: WOLFFEKE TELEFON: Lá. 13—82. WOLFF ERNŐ Budapest, 1., Kelenföldí-út 1. sz.
