Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-03-25 / 12. szám
Budapest, 1931 március 2ft. jMvtiko^ílAMjP Pesti kirakat Nyomor az utcán A jó, a tapasztalt, az igazi kereskedő tisztában van vele, hogy nem utolsó dolog a szép, az okos kirakat. Hol vagyunk már attól, hogy jó bornak nem kell cégéri Még cégérrel, londoni és berlini m. kir. borházakkal is a termelő nyakára asszúsodik a legfinomabb bor is. Bőt ma már a kultúrának is kell kirakat: a színház képeket terjeszt, transzparensekkel operál, az iskola újságban hirdet, a külföldi múzeumok plakátokon kínálják csodáik megtekintését. De a kirakatnak jónak, ízlésesnek, a célt okosan szolgálónak kell lennie. Az ízléses, a bölcs embereknek kell a kirakat irányítását kózbevenni. Budapest kirakatára nagyon, de nagyon kell vigyázni. Liter Endre alpolgármesterre gondolunk, aki ízléses és melegszívű ember, azonkívül praktikus gondolkodása is ismeretes és világot látottsága is jó ajánlólevél. Rendezkedjék néha Budapest kirakatában, mert igen sok függ attól, hogy a külföld hogyan lát meg bennünket, mi az első impressziója annak, aki érdeklődik irántunk, vagy akinek az érdeklődését jó lenne felkelteni. Különösen a konkrét eset során, amelyet most elmon- dandők vagyunk, gondoltunk Liber Endrére. Itt, ebben a kérdésben nagy szükség lenne az ő meleg szívére, kipróbált szociális érzésére. Tőle várjuk az orvoslást. A pesti kirakat legelsősorban az idegenforgalom célját szolgálja. Jogunk van parádés, szép kirakattal a -külföld elé lépni, mert aki ellátogat hozzánk, az előtt nem vallunk szégyent, a kirakatunk nem marad hazugságban. Ezek a kirakatok bátran -hirdethetik kultúránkat, művészi törekvéseinket, muzsikánkat, színészetünket, múzeumainkat, amelyeket bármely világváros vállalhatna. Tiszta lelki- ismerettel kiálthatjuk világgá, hogy fürdőink, gyógyvizeink párjukat ritkítják és aki itt keres gyógyulást, az nyugalmat, európai kényelmet és kultúrnivójú szórakozást is talál. Ráadásul pedig a természet olyan pazar pompában gyönyörködteti az idegent, hogy soha el nem felejt bennünket. A sok szépségnek, a sok vonzóerőnek azonban van árnyfoltja is: a szegénységünk. Nem szégyeljük, sőt szemébe mondjuk a világnak, hogy kik voltak azok, akik ezt a szegénység átkát ránkzúdították. Ez a szegénység lázit a magyar igazság mellett. De még sem való a kirakatba. És azt szeretnénk, hogy ne is kerüljön oda. Máshol nem voltak ilyen finnyásak, mint mi vagyunk. Bécs nem volt olyan szemérmes koldus, mint, amilyenek mi akarunk lenni. De mi mégis szebbnek találjuk, sőt talán okosabbnak is, ha nem szánalmat, hanem rokonszenvet akarunk magunk iránt kelteni. A bécsi példa emlékezetes. A háborúutáni nyomor ott tényleg orgiát ült. Hiszen mi is szenvedtünk, de az öklünkbe harapva hallgattunk és vártunk. A bécsiek azonban a világ részvétét úgy akarták felkelteni, hogy propagandafilmeket csináltak a nyomorukról. Szörnyű propaganda volt ez: belefájdult az emberek szíve széles e világon. Töméntelen segélyt küldtek az osztrák főváros szenvedő lakosainak a jószívű emberek, akik talán nem is gondoltak arra, hogy a nyomor propagandafilmje talán nem is mond száz százalékig igazat. Mert talán mégsem volt színigazság, hogy a Ringeken a temetési menetek végé- szakadatlan sorban vonultak volna végig, a halottas kocsik díszmenetben vonultak volna föl: Temetik az éhenhaltakat felirattal. A célt elérték a bécsiek. Az eredmény nagyszerű volt. A várost tömték segélyekkel. És nekünk mégsem kellenek az ilyen eszközök, kirakatnyomorra nekünk nincs szükségünk. Elég baj, hogy van igazi. Még ezt az igazit sem tesszük a kirakatba, sőt kérjük Liber Endre alpolgármestert, hogy — ha ezen a nyomor a maga rettenetességében önkéntelenül is a kirakatba téved — távolítsa el onnan. Inkább még egy darabot letörünk amúgy is kicsiny mindennapi kenyerünkből, de a nagyvilág ne szánakozzék rajtunk. Felhívjuk az alpolgármester figyelmét erre az öntudatlanul a kirakatba tóduló nyomorra. Esténkint a legforgalmasabb utcákon, az AndTássy-úton, a körutakon tömegesen jelennek meg a bénák, a vitustáncban szenvedő rokkantak, rongyokba burkolt szerencsétlen koldusasszonyok apró cse- nevész gyermekekkel a karjukon, láb- és kéznélküli nyomorékok az aszfalton fetrengenek. A nyomor síró, jajgató lármája tombol a fényes utcákon. Nekünk fáj ez, de mit szólnak hozzá az idegenek, akik megfordulnak Budapesten? Nem hisszük, hogy gyönyörűségük telne a nyomor önkéntelen kirakatában. Az idegenek nem jótékonykodni, nem jajgatást hallani, szenvedést látni jönnek ide. Nem a nyomor kórusára, hanem a magyar muzsikára, nem a bénák és vitustáncosok szörnyű látványosságára, hanem a budai hegyek panorámájára, az Andrássy-út fénypompájáTa kiváncsiak. Nem szörnyködni, hanem pihenni, gyógyulni, szórakozni akarnak. És a bajon- nem is olyan nagyon nehéz segíteni. Budapestnek kétszázmilliós budgetje van, néhány ezer pengő nem játszik szerepet. Néhány ezer pengővel pedig ezt a szégyenfoltot le lehetne törölni Budapest arcáról. Ennek kell az első, a legelső lépésnek lennie -- Budapest fürdőváros felé. Használja munkáinál a világhírű egremi gipszeket Legjobbak, legkiadósabbak, legjobb kötóképesaégüek Kaphatók: GSPSZET HHOSITÖ H-f. BUDAPEST, V., Erzsébet-tér 15. Telefon : Aut. 805 Sürgönyeim : GIPSZ, Budapest. 25. Sorsdöntő fordulat Budapest- Fiirdővárosésaz Idegenforgalom megalapozása körül HaíaSmas propaganda a főváros ismertetésére — Idegenforgalmi eseményekben gazdagnak ígérkezik az idei szezon RIPKA FERENC DR. FŐPOLGÁRMESTER NYILATKOZATA Nemrégiben részletesen beszámolt a Fővárosi Hírlap annak a nagyszabású eszmei tervpályázatnak az eredményéről, amelyet az Idegenforgalmi Tanács hirdetett a Gellért-gyógyfürdő és a Eudas-fiirdö közötti gyógypark és . kolonnád művészi kiképzésére. A pályázatra tudvalevőleg nagyszámú pályamunka érkezett, amelyek elbírálására, kisebb szakbizottságot delegáltak, A pályamüveket először a Városháza középítósi ügyosztályában próbálták elhelyezni, de a tervek tömegét a szűk helyiség nem tudta befogadni és ezért a Vigadó egyik termét vették igénybe. Itt állították ki könnyen áttekinthető, plasztikus felsorakoztatásban az összes pályamunkákat, hogy a szakemberekből álló zsűri munkáját elvégezhesse. Ez a bírálóbizottság néhány nap múlva befejezi működését, azután kidolgozza azt a hatalmas -műszaki és művészeti véleményt, amelyet az Idegenforgalmi Tanács, a Közmunkatanács és a főváros elé terjesztenek. Ezt követőleg a nagyközönség számára is megnyílik ez az érdekes kiállítás, amelyen kiderül, hogy a szakemberek és a- művészek hogyan álmodták meg a Gellérthegy tövében tervezett világfürdőt. A szebbnél szebb pályamunkák egész sorát fogja feltárni, hogy miképpen lehetne a Gellérthegy lábánál fekvő gyógyító melegvízforrásokat úgy kiaknázni, hogy az világviszonylatban is tökéletes gyógyhely lehessen és minden versenyben legyőzhetetlen vonzóerejévé váljon Budapestnek. A Budapest Fürdőváros megvalósításának menetéről Rjpka Ferenc dr. főpolgármester a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Az idegenforgalmi szervezeteink állandó g erőteljes munkásságot fejtenek ki, hogy a külföld figyelmét a mi páratlanul nagyszerű fürdőinkre és gyógyvizeinkre irányítsák. A propaganda térhódításának eredménye már megnyilatkozik azokból a jelenségekből, amelyeket örömmel tapasztalhatunk, mert ebből kiderül, hogy a külföldi orvostudósok komoly érdeklődést tdmnsítandk a gyógyvizek vegyelem- zése iránt és mert a budapesti források vetekednek, sőt sok tekintetben felülmúlják a külföldi gyógyvizeket: ol lehetünk készülve arra, hogy már az idei nyáron a külföldi betegek nagyszámban fogják igénybevenni Budapest forrásainak gyógyító erejét. — Meggyőződésem, hogy Budapest Fürdőváros terve most már erőteljesen elindul a, megvalósulás útján. A tervpályázat döntése után keresni kell mindazokat a pénzügyi lehetőségeket, amelyek révén a technikai munkálatok elindíthatok lesznek. Tudomásom vau arról, hogy külföldi csoportok szívesen tárgyalnának a tőkebekapcsolásról, ba úgy látják, hogy üzleti érdekeiket össze tudják egyeztetni a főváros törekvéseivel. A közeljövőben -meg is indulnak az errevonatkozó tárgyalások és talán sikerül is olyan összhangot teremteni, ami lehetővé teszi a fürdőváros nagystílű kialakulását. Mindenesetre műiden tervet és ajánlatot meg kell vizsgálni és a legmegfelelőbbet úgy kiválasztani, hogy az valóban szolgálja a fürdőváros és az idegenforgalom ügyeit. A mai nehéz gazdasági viszonyok mellett Budapest szépségeit, természeti -kincseit és gyógyító eszközeit kell erőteljesen kihasználni és ezzel hatalmas kereseti lehetőséget biztosítani az iparnalc és kereskedelemnek. Ez a belátás indítja a kormányt is arra, hogy intenziven érdeklődjék a főváros idegenforgalmi ügyei iránt és meleg' szeretettel karoljon fel minden olyan törekvést, ami ebben a vonatkozásban lendületet, fejlődést és gyarapodást biztosít. A kromány maga is a kezdeményezők sorába lép, amikor új terveket dolgoztat ki az idegen- forgalom fokozása érdekében. Ebből a szempontból is jelentőségteljesnek Ígérkezik a közeljövő és én hiszem, hogy ez az év sorsdöntő fordulatot hoz Budapest—• Fürdőváros megvalósítása szempontjából. A főpolgármester közölte még a Fővárosi Hírlappal, hogy az Idegenforgalmi Tanács előtt is számos olyan kidolgozott program vár megvalósításra, amelyeknek sikeres kivitele komoly eredményeket fog hozni még az idei sze- zónbon. Hatalmas munkateljesítmény vár az összes ügyosztályokra a tisztujítás befejezése után Haladéktatamii megkezdődnek a közlekedés egységesítésére, a fürdőváros megalkotására, az Erzsébef-sugárúf építésére és az úíhálózaí teljes rendbehozására vonatkozó előkészületek A törvényhatósági tanács holnapi ülésén megválasztják a főváros főtisztviselői karának újabb kategóriáit és ezzel az általános tisztújítás nagyfontosságü aktusának & vége felé közeledünk. Az alacsonyabb rangú tisztviselők kinevezésére is rövidesen sor kerül és akkor, az izgalmak után,, ismét a tevékeny munkásság veszi kezdetét. A tisztújítás után megoldásra váró feladatokról alkalmunk volt beszélgetést folytatni Kozma Jenő dr. országgyűlési képviselővel, az Egységes Községi Polgári Párt elnökével, aki a következő nyilatkozatot tette a Fővárosi Hírlap munkatársának:-— A tisztujítás lezajlása után -hatalmas munkaprogramul vár -lebonyolításra. Ezek között első helyen áll a közlekedés egységesítése, mert ebben a tekintetben -minden késlekedés súlyos károsodásokat okozhat. Ma még nagyjából kiforratld\mk az erre vonatkozó tervek, mert ha vannak is ilyenek, azok nem minden tekintetben szolgálják azt a célt, hogy a főváros közönsége gyorsan és akadálytalanul vehesse igénybe a forgalmi járműveket. Össze fogunk ülni az érdekelt vállalatok vezetőivel, megtárgyaljuk az összes függő kérdéseket és én hiszem, hogy olyan megoldást fogaink találni, amelyik egyrészt bizotsítja az üzemek rentabilitásai, másrészt elősegíti a közlekedés megjavítását. — Haladéktalanul' foglalkozni kell Budapest fürdőváros ügyével is. mindentől eltekintve már csak azért is, mert itt hatalmas munkaalkalmak megteremtése kínálkozik. Ebben a csoportban elsőnek kell megemlítenem a Tabán rendezésének régóta vajúdó problémáját, amelynek a tisztázásához nem lehet elég korán hozzáfogni. iSzép tervek és tetszetős elgondolások állnak rendelkezésünkre és így az erre vonatkozó előmunkálatokon már túl vagyunk. A végrehajtás valóban nem könnyű, de azért találunk megfelelő lehetőséget arra, hogy a Gellérthegy tövében kialakítsuk az impozáns fürdővárost, HORTOBÁGYI JUHTŰRÚ! Mindenütt kapható! .JOku Termeli: Orsz. fTJ/l Magy. TEJSZÖVETKEZETI KÖZPONT jHXwnKO&lmmr az EGYSÉGES KÖZSÉG/ POLGÁRI PART ____hivatalos lapja________________
