Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-03-11 / 10. szám
E^éss erejét a meszög líérdtés ime%g@l€lá&éira f&Fdlííja a TÉSE A Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete a uralt hét szombatján tartotta nagy érdeklődéssel várt közgyűlését, amelyen a fővárosi és vidéki pénzintézetek képviselői nagy számban vettek részt. Hegedűs Lóránt elnöki megnyitójában hangoztatta, hogy a pénzintézetek teljes mértékben vállalják a rájuk háruló feladatot a birtokszanálás munkájában. Még mindig akadnak agráriusok, — mondotta — akik jónak látják, hogy ellenünk támadjanak, ez azonban nem ment fel bennünket a kötelesség alól, hogy összefogva a mezőgazdasággal, hozzájáruljunk az általános gazdasági helyzet javításához. Felemlíti ezután azokat a jelenségeket, melyeket a világgazdasági válság enyhülésére vallanak. Kresz Károly dr. igazgató ezután előterjesztette jelentését a TÉBE zárszámadásáról és 1931. évi költségvetési előirányzatáról, amelyet a közgyűlés tudomásul vett és egyhangúlag elfogadott. Milos György, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület vezér igazgatóhelyettesének indítványára a közgyűlés egyhangú felkiáltással újabb egy esztendőre ismét Hegedűs Lórántot választotta meg a TÉBE elnökének. Nyulászi János dr. ismertette ezután a mező- gazdasági hitelválság ügyében készült javaslatot, amelyhez többen szóltak hozzá. Hegedűs Lóránt elnök reflektált ezután a vita során elhangzott felszólalásokra és rámutatott arra, hogy tényleg minden azon múlik, hogy a földtehermentesítés munkáját minden bürokratizmustól mentesen a lehető leggyorsabban végrehajtsák. A Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete közgyűlése alkalmából részletes beszámolóban ismerteti tagjaival multévi működését. A közel másfélszáz oldalas munka átfogó képet ad arról a komoly és sokoldalú munkáról, amelyet a TÉBE és kitűnő gárdája a magyar hitelszervezet érdekében, de ugyanakkor a hazai közgazdaság szempontjainak előtérbe való állítása mellett kifejt. A terjedelmes könyv bevezető része •ismerteti a gazdasági válságot s kiemeli, hogy a külkereskedelmi mérleg aktivitása bizonysága, milyen gyors alkalmazkodási képességgel bir az ország merkantil berendezése és milyen rugalmas egész gazdasági szervezetünk. Külön aláhúzta, hogy hitelszervezetünk rendületlenül kiállotta a próbát, hiszen néhány kisebb fúziótól és egy középbanknak bukásától eltekintve, semmiféle beteges jelt sem mutat. A magyar hitelszervezet — mondja a jelentés —- legfőbb teendőjének a mezőgazdasági hitel kielégítését tekintette. A jelentés azután beszámol a TÉBE belső életéről, részletesen ismerteti a lillafüredi kongresszust, foglalkozik az aktuális bankpolitikai és hitelügyi kérdésekben kifejtett munkával, valamint annak eredményeivel: az egységes mérleggel, az egységes üzleti határozmányokkal, a meghitelezésekkel, a rakjegyek- kel, az építőipari törvényjavaslat hitelügifi összefüggéseivel, a takarékossági akciókkal, a külföld tájékoztatásával a budapesti tőzsde eseményeiről és a tőzsdei árfolyamlappal. Tájékoztatást nyújt a békeszerződés pénzügyi részének végrehajtása érdekében kötött különféle egyezségekről és a belső kiegyenlítési törvényről, beszámol a hitelügyi jogalkotás eredményeiről, az adópolitika eseményeiről, végül pedig a TÉBE kulturális, jótékonysági és testnevelési tevékenységéről. Beszámol i Mar Általános Tukarékpénzttr ■'^Kn^assBS liizíe nyereség Z'6 millió pengő, osztalék I pisi Megjelent a Magyar Általános Takarékpénztár múlt esztendei mérlege. Érdemes behatóbb vizsgálat tárgyává tenni ennek a kiválóan és nagy szakértelemmel vezetett pénzintézetnek a számadatait, mert abból azt a megnyugvást meríthetjük, hogy a mai sivár gazdasági helyzetünkben is lehetséges megnyugtatót produkálni: akarattal és hozzáértéssel. Ez a két feltétel pedig teljes egészében megvan az intézet vezetőségében. Az intézet likviditása kifogástalan. A záloglevélüzlet terén is szép eredmények mutatkoznak, hiszen 8.5 millió pengő névértékű font és dollár záloglevél elhelyezése sikerült a külföldön. Az intézet jól kiépített vidéki hálózata éppen úgy, mint a fővárosi fiókjai, kedvező eredményt tudtak elérni. A legszigorúbb mérlegelés szerint az intézet 80 százalékos mobilitást tud ‘ felmutatni, de ha az egyéb mobilizálható aktívákat is számbavesszük, úgy a mobüitás lehetősége több, mint százszázalékos. A mérlegmegállapító igazgatósági ülésről szóló hivatalos jelentés a következőket mondja: A Magyar Általános Takarékpénztár Részvénytársaság igazgatósága március 2-án tartott ülésében megállapította az 1930. üzletév mérlegét, amely szerint a bruttó nyereség 5,670.623.— P, a tiszta nyereség pedig 2,656.347.59 P, miután már előzőleg a mérlegen belül a nyugdíjalapot 150.000.— P-vel datálták és miután az értékpapírállomány árfolyamcsökkenését is az évi nyereség terhére leírták. Az igazgatóság a máróius 19-re egybehívandó 49. rendes közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az, 1930. évre részvényenként 6.— P — 12 százalék osztalék állapíttassák meg és ezen osztalék március 21-től kezdve kerüljön kifizetésre. A tartalékalap növelésére az igazgatóság — úgy mint tavaly — 150.000 P-t javasol, úgyhogy az intézet alaptőkéje és nyílt tartalékalapja 33,450.000.— P-re fognak emelkedni. Különösen kedvező volt a vidéki fiókok kihelyezéseinek bonitása és likviditása. Figyelemreméltó az intézet betétéinek emelkedése, főleg a betétkönyvecskékre elhelyezett betétek szaporodása. Az idegen tőkék 102,211.271.— P-re (1929-ben 98,355.343.—) emelkedtek. A betétek állománya hitelezők nélkül 88,783.816.— P (1929-ben 87,325.560.—). Az összbetétekből betétkönyvecskékre elhelyezett betétekre esik 55,177.451.— P (1929-ben 53,044.149.—) = 62 százalék. Ezen emelkedés igazolja, hogy a takarékpénztár iránt a bizalom továbbra is erősödött. A takarékpénztárnak az elmúlt évben sikerült 8,400.000.— P névértéknek megfelelő záloglevelet eladni, amelyből 250.000.— angol font n. é. 7% százalékos záloglevelet a londoni Lazard Brothers dk Co. Ltd. cég vett át és azokat a londoni tőzsdén hivatalosan jegyeztette. A takarékpénztárnak az ugyanezen cég által már korábban a londoni piacon bevezetett 50Ö.000.— angol font n. é. záloglevéllel együtt, ösz- szesen 750.000.— angol font n. é. záloglevele van a londoni tőzsdén hivatalosan jegyezve. A törlesztéses jelzálogkölcsönállomány a tőketörlesztések és rendkívüli visszafizetések figyelembevétele mellett az év végén 42,385.168.— P-t tett ki. Az adósok tétele 35,340.535.— pengővel szerepel a mérlegben. A takarékpénztárnak Budapesten 10, vidéken 22, összesen tehát 32 fiókja működik. Ezenkívül a vidéken 8 affiliált pénzintézet fejt Id tevékenységet. A takarékpénztárnak a fővárosban 5, vidéken 18, összesen tehát 23, túlnyomórészt bérház-ingatlana van, amelyekben központja és fiókjai vannak elhelyezve és amelyek együttvéve 3,641.000.— P-vel szerepelnek a mérlegben. A takarékpénztár régi nyugdíjasainak, valamint özvegyeinek és árváinak ellátási arányszámát 1931. január 1-től kezdve 30 százalékról 65 százalékra emelte. ' _______ Ä Hitelbank mérlege A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága megállapította az 1930. iizletév mérlegét 6,557.647 P 62 f tiszta nyereséggel, melyből az 1930. évi osztalék fejében részvényenként 4% (tavaly 5%) pengő, tehát összesen 3,726.000 pengő kifizetése fog a közgyűlésnek javasoltadra Indítványozni fogja továbbá az igazgatóság, hogy a tartalékalapok növelésére (a tavalyi 1,000.000 pengővel szemben) 1,200.000 pengő, még pedig 1,000.000 pengő tantiémementesen a rendes tartalékalap, 200.000 pengő az értékcsökkenési tartalékalap erősbítésére, továbbá a nyugdíjpénztár javadalmazására tantiémementesen 300.000 pengő, a nyugdíjazott alkalmazottak nyugdíj alapja növelésére tantiémementesen 350.000 pengő, tisztviselői jutalékokra (jutalmakra) tantiémementesen 620.000 (a múlt évben 850.000) pengő fordíttassék. Az adósok összege 199.1 millió pengőről 216.4 millió pengőre emelkedett, a váltótárca 106.5 millió pengőről 102.7 millió pengőre csökkent. Az érték- papírállomány 0.8 millió pengővel növekedett, a különféle érdekeltségek összege pedig 1.5 millió pengővel csökkent. Az értékpapírok árfolyamcsökkenése az üzleteredményben teljes mértékben cl van számolva. A takarék- és folyószámlabetétek 7.3 millió pengő szaporulatot tüntetnek fel. Az egyéb hitelezők ösz- ezege 8.7 millió pengővel csökkent. Ehhez képest az intézet kezelésére bízott idegen tőkék összego 344.7 mülió pengőt tesz. Az intézet záloglevélkölcsönállománya az 193®. év végén 7,397.903 dollár volt és az intézet által forgalomba hozott saját záloglevelek állománya — a múlt évi kereken 10 millió pengő összegű záloglevélértékesítés folytán — 18.1 millióról 28.1 mülió pengőre emelkedett. A mérlegszámla főösszege az előző évi 457.8 millió pengővel szemben 466.7 millió pengőt mutat. Családiházépítő akció „Tákarékház” Otthont Alapító Részvénytársaság cég alatt új vállalat alakult Budapesten az angol, amerikai és német rendszerű, részben már közel száz éve működő építési takarékok (Bauspareassa) üzletkörének meghonosítására. Ipari szakkörökben is régen sürgetik ezt az intézményt, mert az építkezések előmozdítását szolgálja azzal, hogy aránylag szerény havi befizetésekkel mindenki biztosíthat magának családiház, ipartelep, vagy Ids- (tanya) birtok megszerzéséhez és felépítéséhez igen olcsó törlesztéses kölcsönt. A havi befizetések csupán a szükségelt összeg 3 ezrelékét teszik, tehát 1000 pengőként 3 pengőt. Aki a szükségelt összeg legalább 15%-át már befizette és sorra kerül, rendelkezhet a szerződéses összeg felett. A nyújtott olcsó kölcsön tehát a szerzendő ingatlan 85%-áig is terjedhet. A rendszernek megvan az az előnye is, hogy minél inkább gyorsítja valaki befizetéseit, annál előbb jut a kölcsönhöz, elhalálozása esetén pedig tartozása megszűnik az ügylettel kapcsolatos és «. ,,Phönix” biztosítónál minden egyes ügyfél javára a vállalat részéről eszközölt életbiztosítás folytán. Amerikában és Angliában egész városrészek épültek fel ilymcdcn. Németországban is több év óta alkalmazzák és igen szép eredményt mutatnak fel. A hasoncélú magyar ., Takar ékház” Otthont Alapító részvénytársaság”-ot a „KANSZ” (Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége) közreműködésével alapították és már ez a körülmény is biztosítja feltétlen szolidságát. Ehhez járul még az is, hogy a felek tőkebefizetései az első Kúriához tartozó magyar pénzintézetnél kezeltetnek zárolt számlán. A „Takarékház” Otthont Alapító Részvénytársaság egymillió pengő alaptőkével alakult. Igazgatóságának tagjai: Droste Vilmos és Konitzky Vilmos berlini bankárok,, a „Deutscher Creditverein” igazgatói. Staub Hugó berlini közjegyző, Kosinszky Viktor ny. min. tan., a „KANSZ” társelnöke, Kardos Iván vezérigazgató és madari Kreybig Rudolf nyug. tábornok. Jogtanácsos dr. Balogh N. Imre. A vállalat helyiségei: IV., Eskü út 6., félemelet (Apponyi-tér sarok). A Magyar-Olasz Bank Részvénytársaság f. hó 3-án tartotta meg dr. Berzeviczy Albert v. b. t. t. elnöklete alatt XI. évi rendes közgyűlését, amely az igazgatóság összes javaslatait egyhangúlag elfogadta. Az elért tiszta nyereség 2,931.115.11 pengő az 1929. évre kimutatott 2,925.520.11 pengővel szemben. Az igazgatóság javaslatára a közgyűlés a tiszta nyereség felosztása tekintetében úgy határozott, hogy 2,000.000 pengő, vagyis részvényenként 5 pengő •= 10% osztalék fejében fizettessék ki, a tartalékalaphoz 325.000 pengő esa- tcltassék, a régi nyugdíjasok nyugdíjtartalékára 125 ezer pengő fordíttassék és 324.383.14 pengő új számlára vitessék át. Dr. Salusinszky Gyula részvényes rámutat a Banca Commeráiale Italiana-nak az intézet iránt az elmúlt évben is tanúsított meleg érdeklődésére és hathatós támogatására s javasolja, hogy a közgyűlés az anyaintézet iránt hálás köszönetét, továbbá a bank elnökének és vezetőségének, valamint a tisztviselői karnak eredményes működésükért elismerését fejezze ki. Dr. Berzeviczy Albert elnök az elismerésért köszönetét mond. Végül a közgyűlés a legközelebbi öt év tartamára az igazgatóság eddigi tagjain kívül új tagul dr. Pékár Gyula országgyűlési képviselőt választotta be. A Belvárosi Takarék közgyűlése. A Belvárosi Takarékpénztár Rt. március 7-én tartotta 37. évi rendes közgyűlését Székely Ferenc udvari tanácsos elnöklete alatt. A közgyűlés jóváhagyta az 1930. évi mérleget és hozzájárult az igazgatóság által előter- jesztett összes javaslatokhoz. Vitéz dr. Péterfy Aladár ügyvéd a részvényesek elismerését fejezte ki az igazgatóság és a tisztviselői kar eredményes munkájáéit. A közgyűlési határozat értelmében az 1 mülió 570.925.21 pengő tiszta nyereség alapján a takarék- pénztár az elmúlt üzletévre részvényenként 5 pengi (10%) osztalékot fog fizetni. Az osztalékszelvényeket a takarékpénztár, a már korábban kifizetett két pengő osztalékelőleg levonásával, e hónap 9-től kezdve fogja főintézeténél és fiókpénztárainál beváltani. Budapest, 1931 március 11.
