Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-01-07 / 1. szám

1. szám amai»m»aHmgyM8omogj80»iiEiii8aii80sgfiBigma5ig3»8ngg5amoBjgBai8aBggfi™aiBiss[Eä5a!!Sioigii08g30gBsegaBOi»£; ELŐFIZETÉSI ÁU/4ÍC: Egész évre ..................................24 pengő Fé lévre........................................12 pengő Ál landóan: GAZDASÁGIÉUTESÍTÖ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: D A C S Ö E MIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPEST, TI., SZU UCCA IS. SZ. Postatakarékpénzt. csekkszámla 40.424 TELEFON : AUTOMATA 137—15 Äs ©teé kézfogás történeti anekdota lesz valaha, ma pedig, amikor a főváros élete az egyesülés óta a legjelentősebb for­dulóponthoz érkezett el, mindenkinek, akit illet, meg kell fontolnia. Az első kézfogásról Ripka Ferenc fő­polgármester emlékezett meg a minap, amikor az új- esztendő alkalmával a városházi újságírók tiszteleg­tek nála. Megejtően szép és bensőséges volt ez a talál­kozás és a szépségek koszorúját az emlékezés fonta a jókívánságok körül. Ripka Ferencnek, amikor a béke cs alkotó munka számára meghódította Budapest polgárságát, de magukat a politikai pártokat is, leg­főbb segítőtársa, legbiztosabb fegyvere a sajtó volt, amely lelkesedéssel,, odaadással vívta meg Ripka Ferenc oldalán a békéért és munkáért folytatott harcot. A kölcsönös emlékezések során a főpolgármester egy, szinte csak sóhajtásnyi emléket közölt,, amibe betekintve azonban egyetlen tekintettel látjuk az utat, amelyet hat esztendő alatt megtettünk. Látjuk a szuggesztív erejű hatást, amellyel alig néhány fér­fiú Bethlen István gróf utasítása szerint Budapest egész népét a gyűlölködés lángjai közül kimentette. Enélkül talán még mindig ott tartanánk, hogy a poli­tika posványában vergődnének Budapest mérhetet­lenül nagy érdekei és értékei. A sóhajtásnyi emlék pedig, amelyet Ripka Ferenc fölelevenített, az volt, hogy amikor először gyűltek össze nála a főpolgár­mesteri hivatalban a pártok vezetői, a konferencia végén a vendégek' távozása után a titkári, szobában várakozó újságírók legelső kérdése az volt, hogy kezet fogtak-e egymással a tárgyaló urak? Akkor, igenis, ott tartottunk, hogy a politikai gyűlölködés még a társadalmi érintkezést is lehetet­lenné tette és az. első kézfogástól bizony igen, de igen hosszú az út odáig, hogy ma az új törvényhatósági bizottság megalakulása előtt a nyugalom, a bizalom hangján és őszinte reménykedéssel beszélhetünk a hatalmas munkáról, amelyet el kell végezni, a szédítő feladatokról, amelyeket meg kell oldani. Nincs aggo­dalmunk, hiszen erős akaratú, a jó szándék és nagy cél eszközeivel hathatósan dolgozó férfiak hat esz­tendő alatt megteremtették a munka, az alkotás kész­ségét és lehetőségét. Ez az új esztendő egy új kornak a küszöbe csak és itt a küszöbön, a legelső időkben kell megalapozni az egész korszakot. A törvény halott betűibe most kell eleven életet önteni, az üres keretet most kell kitölteni, az új alkotást most kell járni tanítani és az új alkotás úgy fog lábraállni, ahogyan most talpra­állítjuk. Az ríj törvényt mindenekelőtt a főváros autonómiájának és a polgárság hegemóniájának védő­bástyájává kell tenni, mert a magyar főváros csak így tudja az országgal szemben betölteni történelmi hivatását, amely az újjáépítés, a visszakövetelés nagy évtizedében gigászi méreteket ölt. A nemzet szellemi 8 és gazdasági fókuszából kell szertesugározni az ország jj felé és a határokon túlra annak a hódító kulturális I erőnek és annak a diadalmas gondolat-áramnak, amely minden magyarokat minden időkre egybefor­rasztani hivatott. Hazafiasságában, faj szerepeiében kell kételkedni annak, aki nem érzi meg, hogy a magyar történelem sorsdöntő évtizede nyílik meg előttünk és aki nem tudja, hogy az egyakaratú, a szent egységbe forradó Budapesttel az élen most indul az ország a múlt ka­tasztrófájának jóvátételére. De azt is mindenkinek tudnia kell, hogy az életéért és jövőjéért küzdő orszá­got a - gazdaságilag^ megerősödött, kultúrában fölé­nyes, szociális intézményeiben irigyelt, szépségében hódító Budapestnek kell vezetnie. Ezeket a kincseket pedig a politika tüzel csak felperzselik, a főváros jó­létét, emelkedett szellemi nívóját, szépségét a polgári munka teremtheti meg. Városa, hazája és a célkitűzé­sükben szent harmincas évek sikeres munkája ellen vét mindenki, aki, csak egyetlen szalmaszálat ejt is az útra, ahol a politikamentes, polgári mentalitású, hazaszeretö, mindenkivel békében élő, lázasan alkotó városházát akarjuk megteremteni. Amikor az a bizonyos első kézfogás megtörtént, pártok és férfiak adtak egymásnak örök zálogot arra, hogy a budapesti, városháza nem lehet, többé a gyűlöl­ködés, a felforgatás, vagy a politikai fenegyerekes- kedés színpadja, a nép felé néző pódiuma. Most új emberek, imitt-amott új irányok is vegyülnek a régiek közé,, de az új rend, az új regulák is sorompóba álla­nak. Bizalommal, de kíváncsian várjuk az indulást és A trianoni békeszerződés elszakította Magyar- országtól azt a beláthatatlan értékű területet, ahol a külföldi tudósok megállapításai szerint is páratlanul bőséges és jóminőségű földgáz állott rendelkezésre. Nagy koncepciók és a messze jövőbe néző gigantikus tervek omlottak így össze és ezért érthető, ha gazda­sági szakkörökben már Ágota kísér az a gondolat, hogy Csonka-Magyar ország területén is fellelhetők ilyen kincsek, ámeneknek kiaknázása egyszeriben ha­talmas lendületet adna az egész magyar gazdasági életnek. Kiváló szakembereink feltevése szerint Bu­dapest környékén érdemes bepillantani a föld gyom­rába, mert a jelek szerint ott petróleum vagy földgáz található. Hosszú ideig pihent ez. a probléma, amíg legutóbb Becsei/ Antal hívta fel a főváros közgyűlé­sének figyelmét és indítványozta,, hogy kezdjenek próbafúrásokat Budapest geológiai alakulásának meg­vizsgálására. Alig néhány héttel az indítvány elhang­zása után, komoly formát öltött ennek a felbecsülhe­tetlen lehetőségnek a kivizsgálása, ami ha sikert hoz, teljesen új alapokra helyezheti a főváros üzemeinek jövőbeni működését is. Alkalmunk volt ezekről a nagyfontosságú kérdésekről Beesey Antal, az Egységes Községi Polgári Párt társelnökének, a gondolat kezdeményezőjének véleményét kikérni, aki az ezzel kapcsolatos legújabb események menetéről a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munka­társának: — Az elmúlt törvényhatósági ciklus költségvetési tárgyalásánál indítványt tettem olyan értelemben, hogy a főváros lépjen összeköttetésbe a pénzügymi­nisztériummal, hogy a kormány, mint a petróleum- és földgázmonopólium tulajdonosa, adjon engedélyt a Budapest környékén lévő geológiai redőzetek kuta­tására ésl tanulmányozására. Meg kell ugyanis állapi- | tani, hogy van-e itt a közelben élték a föld alatt és | mert gyaníthatólag van: elvi megállapodás létesíttes- I sék a kitermelésre a főváros és az állam között. A főváros eljárt ebben az irányban és a polgármester úr most hivatalosan értesített, hogy indítványom el­gondolása szerint, a pénzügyminisztérium szívesen hozzájárult a kérés teljesítéséhez, sőt kifejezte a koope­rációra vonatkozó készségét is, de az a felfogása, hogy a kutatások és fúrások előtt geológiai előtanulmányokat végezzenek. A polgármes­ter ennek megfelelően utasította az érdekelt ügyosz­tályokat, hogy tegyenek előterjesztést a tanulmányo­zás végrehajtására. A legközelebbi tanácsülésen kon­krét formában fogom javasolni, hogy három ügyosz­tály együttműködését vigyük keresztül és az ügyosz­tályok így együttesen foglalkozzanak mindéit geoló­giai kérdéssel. Ezidőszerint ugyanis a világítási és vízvezetéki ügyosztály olyan irányú működést fejt ki, I reméljük, hogy mindenki, aki a nép bizalmát hozza magával, tudja azt is, hogy ez a nép nem politikai kalandorokra és bohócokra, hanem a becsületes munka, az alkotó vágy katonáira, a főváros szerető és hű fiaira adta szavazatát. A polgárok a .szavazó­cédulákon nem adtak senkinek részletes programot és utasítást, de minden egyes szavazócédula kiáltva követelte a becsületes munkát, a sikeres alkotást a lakosság jóléte és boldogulása érdekében. hogy Budapest környékén földgázt kutasson, amely­nek költségeire az 1929. évi gázgyári feleslegből 50 ezer pengőt tartalékoltak. Hivatásából kifolyólag ilyen természetű problémák fekszenek az út- és csa­tornaépítési ügyosztály előtt is,, végül a városgazda­sági ügyosztály is érdeklődik thermnl-vizek lelőhelye iránt. Ezt a munkát közös elgondolás alapján kell le­folytatni, mert nem lehet három tagozatban külön- külön eredményekre törekedni. Nemrégiben egy nagy­szabású értekezlet foglalkozott mindezekkel a kérdé­sekkel és azon részt vettek országoshírű geológusaink is Wendl Aladár műegyetemi professzor elnöklésé­vel és egy szűkebb bizottságot delegáltak, például annak a kifürkészésére, hogy a városliget­ben hol lehetne új Artézi-kutat nyitni, mert lehetetlenség, hogy az artézi hőforrások centru­mában álló Széchenyi fürdőt szénnel és gőzzel fűtik. — A budai vízellátás sem megfelelő és súlyos gondokat okoz az a kényszerűség, hogy a vizet erre a területre a távolfekvő Megyeiről kell nagy költség­gel elvezetni. Mindezek a problémák szoros össze­függésben állanak egymással, miért is tanulmányozni kell az esetleg feltalálható geológiai kincseket és a kutatási, valamint a termelési energiákat úgy koncentrálni, hogy az eredmény feltét­lenül sikerre vezessen. Olyan indítványt akarok tenni a jövő együttműkö­dése szempontjából, hogy az egyik alpolgármester vezetésével egy állandó szakbizottságot hívjunk életre, amelyben helyet foglalnának a Földtani Intézet tag­jai is. Ezzel kapcsolatban örvendetes, hogy Ripka Ferenc főpolgármester átiratára a földművelésügyi minisztérium azt a leira­tot intézte a fővároshoz, hogy a legnagyobb készséggel ad engedélyt a Földtani Intézet­nek a fővárossal való kooperatív kutatásra, ami azt jelenti, hogy a szakértők bevonásával feltét­lenül eredményes munka indulhat meg a közeljövő­ben. Ha így az egész vonalon egyesítik ezeket az akciókat, akkor kilátás nyílik rendkívüli eredmények elérhetésére. Az alapvető feladat a feltárás és ezt követőleg nagy horderejű reformok léptethetők életbe, úgy a földgáz hasznosítása, mint a vízellá­tás biztosítása terén. Kora tavasszal feltétlenül megindulnak ezek a mun­kálatok és értesülésem szerint, a kormány oly messze­menő jóindulatú érdeklődéssel kíséri a főváros ez- irányú tevékenységét, hogy hajlandó anyagi eszkö­zökkel is támogatni a költséges, de sikerrel biztató ki sérletezést. ttegállapodás létesül a taretánir és a főwáros kozott a köraFéki föld­gáz kutatására és kitermelésére A miniszter már leiratban értesítette a fővá­rost, hogy utasítást adott a Földtani Ssifcézeteek az együttmű­ködésre — Besser Antal nyilatkozata a beláthatatlan fontos- ságÉ kérdés legújabb fejleményeiről

Next

/
Thumbnails
Contents