Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-02-26 / 8. szám
me Ti Zf n kilen cedi k évfolyam so ffHüér Budapest, W30 február 26. 8. szám ETÖF1ZETÉS1 ÁRUK: Egész évre ...............................24 pengő Fé lévre........................................12 pengő Állandóan: g#zt>/ísAgi értesítő VÁMOSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: DACSÓ KJHIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPEST TI., SZÍV UCCA IS SZ. Postata kar ékpénzt, csekkszámla 40.42 4 TELEFON: AUTOMATA 137-15 Horthy Mikiéi tíz esztendeje Nagy orát.orok szógyémántjai vésik az. idők emlékezetébe az érdemeket, amelyekkel Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, egy évtized alatt az országmentés munkáját elvégezte. Ünneplő hete van folyamatban a magyar életnek és a hét során a magyar lélek őszinteségével tiszteleg a Ma árvízi hajósa előtt. Az összeomlás, a szétszórtság, a gyűlölködés szörnyű áradásából mentette meg Horthy Miklós az országot és vezette a szorgalmas, alkotó munka útjára. Ez az ünnep egy korszaknak a záróköve és ez az, ami jelentőségét még inkább emeli. Nehéz idők foglalatja ez a de- cennium, de az új évtized kapujában szebb hajnal dereng, ami azt bizonyítja, hogy a küzdelmek és szenvedések, amelyekből elsősorban a Kormányzó vette ki részét, egy jobb korszak nagyszerű megmunkálásának eszközei voltak. A gonosztevők összeomlott uralmának romjaiból épített új várat Horthy Miklós a vörös veszedelem újabb betörése ellen. Hadsereget, kicsit, de kemény, az egész világ szakértői által megcsodált hadsereget szervezett a nemzetnek, amelyet nem a háború, hanem a gyáva defetiz- mus fosztott meg a fegyveres védelemtől. Ez a hadsereg a nemzet ép teste, amelyhez ép lelket is adott Horthy Miklós, amikor a nemzeti gondolatot egy egész korszakot beborító dús és élő növénnyé csíráztatta. A magyar lelkek új edzést kaptak a Kormányzó hitének, akaratának, törekvéseinek nem halványuló tüzében. Megedzett lélekkel, megfeszített akarással lehetett csak megküzdeni a kegyetlen időkkel, amelyekben a történelem a szenzációhajhászó botrány-riporter fantáziájával dolgozott és gyilkolt bennünket. A Kormányzó ezekben az időkben gondviselésszerű rátermettséget mutatott az ország vezetésére és egy félénk, a sorsüldözött- ségben reszkető nemzet bizalmát váltotta ki önmaga és a jövendő iránt. Soroljuk-e fel az érdemeket, amelyek a márványba író vésőt kívánják, amikor ezeket a nagy szónokok egész sora mondotta el az elmúlt napokban és mondja cl a következő órákban emlékezetes szavakkal? Nem igen van erre szükség akkor, amikor még egész sötétségükben a szemünk előtt állanak a súlyos idők, amikor Horthy Miklós megkezdte a nagy mentő munkát. Tíz esztendő két végső pontját kell csak a reflektor fényébe állítani, lemérni a különbségeket és előttünk áll a haladás útja. Ennek az útnak pedig lényege az a béke és nyugalom, amely a zavargó idők helyett ránkköszöntött- a lelkek egymáshoz símulása, amely a gyűlölködést hál’ Istennek örökre feledteti velünk, az a becsület, amelyben ma áll az ország a.külföld előtt, amikor tíz esztendő előtt, még az izoláltság dermesztő hidege fújt be kapuinkon. Szegények vagyunk ma is, de az államháztartás rendje helyreállott, európai nívóra emeltük újból a háborúban leromlott intézményeinket, pénzünk a szegény ember pénze ugyan, de tisztán cseng, ha a világpiac pultjának márványára dobjuk. Mindenek felett pedig nyugalom és rend van az országban, amely ismét, kezd a munka, a haladás országává lenni. Olyan férfiúnak, akinek lelke emelkedettsége ilyen eredményeket tud elérni, kétségkívül az egész ország fájdalma is benne sajog a lelkében. Azé az országé, amely sohasem tud megnyugodni megcsonkítottságának tudatában és amely nem Hűd soha megszabadulni a szent álmoktól. Horthy Miklós államférfim nagysága, hogy tízesztendős uralma alatt kiirtotta a hagy- mázos álmokat, amelyek kalandokat követeltek és országrontó könnyelműségeket sürgettek. Horthy Miklós, a hős katona, a béke apostolává lett és az új országalapítást nem kardja hegyével, hanem a kultúra karmesteri pálcájával dirigálj^ Tíz esztendő hatalmas építő munkája, a magyar géniusz magasbaszökése, a magyar k ült árfölénynek hódító útján való megindulása: ez lehet a nagy katona igazi büszkesége. Csodálatos véletlen, hogy az isteni Gondviselés Középeurópa két súlyos pontjára két világhírű hőst állított és ennek a két világhírű katonának bölcsessége az igazi garanciája a világ békéjének. Horthy és Hináehburg csodálatos szülöttei ennek a kornak, akik nemzetükért, országukért fel tudnak áldozni mindent, ami szép és szent volt előttük egy életen át. Ma az a szép és szent nekik, ami használ az országnak, ami a nemzet életét menti meg az elpusztulástól. Es mégis Horthy Miklós katonai erényei azok, amelyek megkeményítették a magyar lelkeket, amelyek rendet és munkát parancsoltak. Példaadó kötelességtudásában érezzük mi azt az ellenállhatatlan erőt, amely megmentett bennünket a végső romlástól és amely a nemzet szeretetét, hódolatát és háláját biztosította számára. Budapest székesfőváros szombaton ad kifejezést szeretetének, hódolatának és hálájának. A közgyűlés ünnepi ülése történelmi nevezetességű lesz és módot fog találni arra, hogy az ünnep emlékei megmaradjanak a késő utókor számára is. Budapest Horthy Miklós bölcs és hálára kötelező kormányzásának emlékéül nevéről nevezi1 el az új szeretetotthont, több szociális intézményt, sétányt és parkot. Ugyanakkor pedig a Kormányzóné nemes és meleg szívről tanúskodó szeretetteljes munkáját, amelyet a főváros szegényei és a jövendő generáció érdekében szinte szünet nélkül fejt ki, azzal kívánja megköszönni, hogy az egyik új szociális intézményt védőszentjének nevével ékesíti. A nagy nap, amely nemcsak Horthy Miklós ünnepe, de a magyar reneszánszé is, méltóságteljes lesz és példázni fogja az egész világ előtt, hogy Magyarország sebei meggyógyultak és a nemzet egy emberként áll munkára készen, hogy induljon a magyar jövendő felé.
