Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-01-08 / 1. szám
Budapest, 1930 január 8. t=a 9 A KERESKEDELMI ISKOLÁKRÓL írta: PUREBL GYŐZŐ dr., székesfővárosi tanácsnok A társadalmi és a közgazdasági életben gyakran szó esik arról, hogy vájjon a székesfőváros, illetve a városok mely iskolákat kötelesek fenntartani es gyakran hangoztatják a törvény áltál kötelezett os nem kötelezett iskolák fenntartását. Nézetünk szerint az iskoláknak ilyeténképpen való osztályozása a múlté, mert akkor, amikor a törvény által kötelezett iskolákat megállapították, illetve felsorolták, az élet még nem alakult ki annyira és akkor még a ma úgynevezett törvény által nem kötelezett iskolák sem voltak az életbe annyira beállítva, mint most és az állam inkább a népművelésre fektette a fősúlyt. Mérlegelni kell különösen a székesfőváros helyzetét a fenti szempontból, lévén a főváros az ország szíve, a társadalmi, közgazdasági, politikai élet gócpontja. Az állampolgárok jórésze a fővárosba tömörül s ezek különös helyzetet teremtenek még tanulmányi ellátás szempontjából is. A székesfőváros átérezvén speciális helyzetét, tanügyére különös súlyt fektetett es a törvény által fenntartani kötelezett iskolákon kívül számos más típusu iskolát is állított fel, hogy ezekkel az adófizető polgároknak a gyermeknevelés és tanítás terén előállott fokozottabb igényét kielégítse s ezzel a magasabb képesítés lehetőségét is előmozdítsa. így létesített a kötelező óvodán, elemin, polgárin, iparos-, kereskedőtanonc és ismétlőiskolákon felül főreáliskolákat, leánygimnáziumokat és líceumokat, felsőkereskedelmi iskolákat, női kereskedelmi szak- tanfolyamokat, egyéves kereskedelmi tanfolyamot érettségizettek részére, iparrajziskolát, pedagógiai szemináriumot, a fővárosi növénykert keretén belül kertészképző iskolát, női ipariskolát, zenetanfolyamokat, az iskolaköteles nyomorult gyermekek részére gyógypedagógiai intézeteket és a gyermekvédelem terén annyira elkerülhetetlenül szükséges iskola- orvosi, iskolanővéri, gondozónővéri, napközi és nya- raltatási intézményeket. ÍCö&gazdlasági dözépésdolád Ez alkalommal a felsőkereskedelmi iskolákról óhajtok szólani. Újabban úgy a főváros politikai, mint közgazdasági életében gyakran esik arról szó, hogy a felsőkereskedelmi iskolák -mai tanterve nem felel meg tökéletesen annak a gyakorlati követelményeknek, amelyet a kereskedelmi élet megkíván. Inkább óhajtják a tantervben a gyakorlati életben szükséges tantárgyakat kidomborítani, illetve ezek órái számának az eddigiekkel szemben való fokozását. Ha szorosan vesszük e kérdést és az iskolák tantervét figyelemmel kísérjük, akkor valóban inkább azt mondhatnék, hogy azok nem kereskedelmi. iskolák, hanem, mondjuk, közgazdasági líceumok, közgazdasági középiskolák, mert nevelése, tanítása általános és közgazdasági jellegű, úgy az elméleti, mint a gyakorlati részében. Ha ez volna a címe ezeknek az iskoláknak, úgy senkisem keresné itt a speciális, a kereskedelmi vonatkozást. A mai tanterv mellett helyesebb is volna ezeket az iskolákat közgazdasági középiskoláknak nevezni. A mai tanterv két táborba osztotta az iskola iránt érdeklődőket. Az egyik s itt hangsúlyozom, a hivatalos rész, kívánja, hogy ezek az iskolák adják meg az általános műveltséget is, mert hiszen művelt kereskedőket akarnak, azonban ez a műveltség köz- gazdasági irányú legyen. Nézetük szerint valóban minden tárgy a kereskedelem és közgazdaság szolgálatába van állítva, — a történelem és még az idegen nyelvű tárgyak is. -— Fő feltétel, hogy a szaktárgyakat szakemberek gyakorlati alapon tanítsák. A másik tábor inkább a gyakorlati oktatást óhajtja és felfogása az, hogy a tanulók túlnyomó- részt gyakorlati ismereteket szerezzenek, mert hiszen az így szerzett tanulmányok alapján az életben kell, hogy elhelyezkedjenek és kenyerüket biztosítsák. Van egy harmadik felfogás is, amely a tantervtől eltekintve, a gyengébb eredményt annak tulajdonítja, hogy amíg a régi időben — a kereskedelmi iskola létesítésének első idejében — olyan fiatalságnak volt a tanulóműhelye, amely kereskedői családokból származott, amely már a kereskedelmi szellemre volt predesztinálva, addig ma ennek az iskolának egész más tanulóanyaga van, olyan, amit a szülői ház előre nem alapozott meg. Ma a kereskedelmi iskolába gimnázium és reáliskolákból kimaradt tanulók és polgári iskolát végzettek kerülnek, akiknek főcéljuk, mihamarabb érettségi bizonyítványt szerezni, hogy túlnyomórészt, valamely közigazgatási pályán elhelyezkedhessenek. Ellesiíéíes felfogásod Kétségtelen, hogy az Országos Ipari és Kereskedelmi Oktatási Tanács, amely a mai kereskedelmi iskola tantervét elkészítette, annakidején hosszú évek tapasztalatát szűrte le és a külföldet is szem- ügyre véve, az általános oktatást is bevitte a kereskedelmi iskolába és az elméletet a gyakorlattal ösz- szekapcsolta, abban a tudatban, hogy a kereskedelmi iskolák inkább általános műveltséget adjanak és az utána következő szaktanfolyamok képezzék ki az ifjakat a gyakorlati életre. Nézetük szerint egy jóravaló kereskedőnek és hazafinak kötelessége a történelmet, az irodalomtörténetet és egyéb általános tantárgyakat is ismerni a gyakorlati tudás mellett. A kereskedelmi és közgazdasági élet exponensei másképpen fogják fel a helyzetet, nézetük szerint inkább a gyakorlati tantárgyakat kívánják túlnyomóan szaporítani az elméletiekkel szemben, úgy vélvén, hogy az elméletet: irodalmat, történelmet és egyéb tantárgyakat autodidakta módon, szabad idejükben, önmaguk szerezzék meg az illetők, mert az intelligens embernek erre szüksége van, viszont a gyakorlati életben való elhelyezés a szaktantárgyak ismeretét inkább követeli. Vannak ismét mások, akik abban keresik a hibát, hogy a gyakorlati ismereteket, különösen a vidéki iskolákban, nem szaktanárok tanítják, már pedig sok múlik azon, hogy a mai tanterv keretén belül a tárgyakat beható szakelőadás és tanítás kapcsán ismertetik-e meg a tanulókkal. Azt hiszik, hogy ha így volna, akkor egészen más eredményeket érnének el. A tanári kar is azt kifogásolja, hogy a gyakorlati élettel nincsenek állandó összeköttetésben és ezzel elveszítették minden érintkezésüket az élettel s így a bank és részvénytársasági stb. életbe nem tekinthetnek és a folyton meg-megújuló ismereteket nem szerezhetik meg, így kizárólag könyvből ismerik meg a gyakorlati tantárgyakat. Kifogásolják, hogy a hazai kereskedelmi vállalatok vezetői nem engedik meg, hogy tanárjelöltek intézeteikben gyakorlatot folytathassanak. - : Végül vannak olyanok, akik azt állítják, hogy a kereskedelmi iskola túlsók olyan anyagot tanít, amelyre ma már a gyakorlati életben nincs szükség és az iskola tanít olyan anyagot is, amelyet a gyakorlati élet másként alkalmaz, viszont van sok olyan tananyag, amelyet az iskola nem tanít és amire az életben elsőrendű szükség lenne. JKoselelsla nzz élethez f Mindezeknek az eszméknek, gondolatoknak, felfogásoknak levezetésére a székesfőváros közoktatási ügyosztálya értekezletet hívott össze, amelyen az állam és fővárosi hatóságok, a kereskedelmi iskolák, valamint a közgazdasági élet képviselői megjelentek, megvitatván e tárgyat. Hasonlóképpen ezután a Magyar Cobden Szövetség szintén a kereskedelmi iskolák reformjának kérdését választotta egyik előadása témájául. Mindkét helyen pro és kontra elhangzottak a vélemények. Az állami hivatalos szervek, a tantervkészítők, « mai tanterv fenntartása mellett foglaltak állást, viszont a közgazdasági élet kiválóságai erősen kívánták az általános rész csökkentése kapcsán a gyakorlati életre nevelő szaktantárgyak óraszámának növelését és a mai modern kereskedelmi élet tananyagának felvételét, mert a bankok, kereskedelmi intézmények, takarékpénztárak, pénzintézetek, biztosító társaságok a végzett kereskedelmi iskolai tanulótól reális ismereteket kívánnak amelyeket a gyakorlati életben azonnal felhasználhatnak. Budapest székesfőváros, az országban az egyik legnagyobb kereskedelmi iskola fenntartó, érzi azt, hogy valahogyan közelebb kell hozni úgy a tanulókat, mint a tanárokat a gyakorlati élethez. Több mód van erre. Ha a nyolc osztályú elemi iskola kötelezővé válik és ott a két felső osztályban a gyakorlati élet tárgyait tanítják, akkor ebből foF. óvárosi tisztviselőd és aszod Soszszátartoszóinad TELEFON: Automata 219—69. szám alegiutányosabb áron szállítunk eredeti alpaka, valamint alpaka-ezüst evőeszközöket 90-es pecséttel Arie gyzéket díjmentesen küldünk havh|észle!re ALPACCA ÁRUFORGALMI VÁLLALAT BUDAPEST, Széchenyi h. 5. Pontos címre kérjük ügyelni. lyóan a polgári iskolák tananyagát is meg kell változtatni. Ez esetben a polgári iskolák egyrészét a felsőkereskedelmi iskola négy alsó osztályává kellene átszervezni és így a kereskedelmi iskola az elemi befejezésétől kezdve önmagának nevelhetné tanulóit, az első osztályokban az elméleti rész jutna túlnyomóan kifejezésre, a felső négy osztályban pedig a gyakorlati tárgyak kerülnének túlsúlyba. Az elméleti és gyakorlati rész így megfelelő módon kiegyenlítődne és az életnek gyakorlati embereket nevelnének. Esetleg Budapest a tíz felsőkereskedelmi iskolájából párat közgazdasági líceum címén meghagyna az általános oktatás szolgálatában, viszont párat pedig próbaképpen speciális kereskedelmi iskolává szerveznének át, ahol a gyakorlati életnek, nevezetesen a bank- és áruismén volna a fősúly. M fanárdépzés új irányai Ami a tanároknak a mindennapi gyakorlati élettel való érintkezési lehetőségét illeti, a főváros közoktatási ügyosztálya már a jövő naptári év elején a közgazdasági élet kitűnőségeit felkéri, hogy a kereskedelmi iskolai tanárok részére szemináriumi előadásokat tartsanak, amely előadásokat a Pedagógiai Szeminárium nagytermében óhajtunk megtartani, ahol a pénzintézetek, bankok, takarékpénztárak, biztosító intézetek, nagyobb kereskedelmi képviseletek stb. vezetői a gyakorlati élet újításait mutatnák be. Maga a főváros a kereskedelmi iskolákban újabban be akarja hozni az irodai élet racionalizálását is és ezért kereskedelmi iskoláit még több írógéppel, különböző számoló- és könyvelő-gépekkel szerelte fel. Ebből a célból a kereskedelmi iskola egyik tanárát Berlinbe küldte ki tanulmányútra, hogy hazahozott tapasztalatai felhasználásával valamelyik kereskedelmi iskolájában egy modern mintairodát állítson föl, ahol a tanulóifjúság e téren is speciális, kiképzést nyerne. A tanári kar ismereteinek kibővítését szolgálja az a nagy. és szakirány tekintetében szinte egyedülálló hatalmas könyvtár, amely a Vas uccában van elhelyezve, ahol a közgazdasági, ipari és kereskedelmi élet speciális szakkönyvei megtalálhatók. Kétségtelen, hogy Budapest székesfőváros kereskedelmi iskoláit elsőrendű módon szerelte fel, a tanulóknak tanulási lehetőségét így minden tekintetben megadta. A felsőbb hatóságok is igazolják, hogy a főváros kereskedelmi iskoláinak tanári kara kiváló s mindenképpen a biztosítékát nyújtja annak, hogy a főváros felsőkereskedelmi iskolái a mai tanterv mellett is kiváló anyagot szolgáltatnak a köz- gazdasági és kereskedelmi életnek. Ennek bizonyságául szolgáljon az, hogy a mi kereskedelmi iskoláinkból kerültek ki igen szép számban azok a kiváló férfiak, akik a mai közgazdasági és kereskedelmi életben vezető szerepet töltenek be. MÉKLE66YAE GELSCHLÄGER MIHÁLY És TÁGASA UTÓDA CÉGTULAJDONOS: VÉRTES R. REZSŐ OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK Gyár iroda: VI., VÁCI ÚT 69. TELEFON LIPÓT 918-08 MY2Ti?AY JAMOS hatóságilag eng. villanyszerelő és mechanikai vállalata VII., CSflNYI UCCA S. WEIDLINGER TIBOR OKL. MÉRNÖK, ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST, VI9, RÁKÓCZI ÚT 36. Tel.: J. 318-07. Tel.: J. 318-07 WETOL i L- s e b o I a j I entó szekrény * és gyorsan gyógyít. H legyen minden m Fertőzéstől megvéd és gyorsan gyógy hí. k. népjóléti és mi Mhiügyi miniszt. 72.455\1924 se. kOrrend M k. kereskedelemügyi minisét. 29.062\XX. 192S. se. rendelet. Közúti gőz- és motorhengerlést „ , „ ™ WOLFF ERNŐ Sürgönyeim; WOEFrtnx Tel.: Lágymányos 13-82 Budapest-Kelenfnld, Budaörsi-út 101
