Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-12-24 / 51-52. szám
Budapest, 1930 december 24. Korszerű reform a csatornaiszap hasznosításánál h új csatorna-szivattyútelepen az iszapból csaknem hétmillió köbméter világítógáz termelhető Irta: Zaitß László műszaki főtanácsos Az utóbbi években a csatornaépítési munkálatok mind nagyobb és nagyobb lendületet vettek. Amíg 1915—1926 között, tehát 12 év alatt, összesen 65 csatorna épült meg 27.145 m hosszban, addig 1927— 1930 decemberéig, vagyis 4 év alatt 207 csatornával, összesen mintegy 68.200 méterrel gyarapodott a főváros csatornahálózata. A város külterjes fejlődésével párhuzamosan természetszerűen nagyobbodik a csatornahálózat is, ami a modern városépítésnek és fejlesztésnek a vízvezeték mellett a legfontosabb tényezője. A vízvezeték és a csatornázás az alapkellékei a köztisztaságnak és az általános higiéniának. A hatóságok csatornaépítési tevékenysége a nagy- közönséget is természetesen közelről érinti, hiszen rendszerint ettől függ az általa megszerzett telek beépítésének lehetősége. A nagyközönség részéről mutatkozó ez az érdeklődés azonban a telek előtti közművek megépítése után ki is merül, holott a hatóság részéről a továbbiakban megoldandó feladatok éppen a csatornahálózat fokozott kibővítésével, vagyis annak mindig nagyobb és nagyobb megterhelésével jelentkeznek. Amily mértékben növekedik a csatorna- hálózat hossza, épolv mértékben nagyobbodnak a szennyvíz kezelése körüli nehézségek és költségek. A jelenleg mintegy 507.000 m hosszú csatorna- hálózat karbantartása, javítása, annak állandó tisztítása., valamint a lefolyó szennyvizek elvezetésével kapcsolatos kérdések megoldása, a főváros háztartásában évente jelentékeny összeget emésztenek fel, amin nem is lehet csodálkozni,, ha figyelembe vesz- sziik, hogy Budapesten mintegy 20.000 ház víztelenítéséről kell gondoskodni. A lakosságtól eredő összes szennyvizek, az ipari és a csapadékvizekkel együtt a mintegy 507.000 m hosszúságú csatornahálózaton folynak le s ezeknek az évi mennyisége mintegy 85 millió köbméter, vagyis 85 milliárd liter. Magának ennek az óriási szennyvíztömegnek az eltávolítása nem okoz különös nehézséget. A csatornahálózat útján ugyanis a vízmennyiség a szivattyú- telepre folyik, ahonnan azt megfelelő szivattyúk a Dunába nyomják. Ez tehát egy tisztán üzemi kérdés. A komoly nehézséget a szennyvíz kezelésénél az a körülmény okozza, hogy a hálózaton át lefolyó szennyvíz éppen természeténél fogva tele van mindenféle oldott és oldatlan, illetve szerves és szervetlen anyagokkal. Ezek az anyagok alkotják a csatornaiszapot mely részben már a hálózatban rakódik le, részber pedig a szivattyútelep iszapkamrájába kerül. A csatornaiszap mennyiségének jellemzésére szolgáljon, hogy az 1929. év folyamán a csatorna- hálózatból 18.000 köbméter, a főgyűjtőcsatornákból 4004 köbméter, a szivattyútelepen pecíig 25.000 köbméter, összesen tehát 47.000 m3 csatornaiszapot emeltünk ki. Ily nagytömegű iszap kezelése, illetve eltávolítása a város háztartására súlyos tehertételt jelent. A csatornaiszap kezelésének helyes megoldása — nemcsak nálunk, de az egész világon — a csatorIDEÁLIS OTTHON mindenkinek a leghőbb vágya. Ilyet biztosíthat magának azonnalra, ill. május 1-re beköltözhető hatodik és hetedik társasházunkban: a főváros* legelőkelőbb helyein, a Horthy Miklós út 79. sz. a. épült „Szt. István-udvar“-ban és a Szt. Imre-szobor szomszédságában már épülő ,,Hunnia-udvar“-ban. Adómentes, 1,2, 3, 4 szobás, elsőrendű építkezésű, olcsó fixárú KERTES ÖRÖKLAKÁS Minden öröklakáshoz kertrenéző hall, loggia, jövedelmező üzlethelyiségek. Kényelmes törlesztés. Kívánatra képes prospektus. A „Centrum“ öröklakásai árvapénzek elhelyezésére alkalmasnak nyilváníttattak! Értékálló, biztos tőkebefektetés, cca 10% tiszta jövedelem! „CENTRUM“ házépítő- és Ingatlanvállalat, I., Horthy Miklós út 9. (9—12-ig, 3 5-ig). Telefon : Lá. 9—96. sz. ÖRÖKLAKÁSBAN A CENTRUM VEZET ! názási kérdések között a legsúlyosabb. Bármilvei megoldást választanak is a szennyvizek kezelésére végeredményben az iszap megmarad és hegyekké nő Ha ezt az óriási tömeget egyszerre akarnánk Budapestről elszállítani, ehhez egy körülbelül 188 kilométer hosszú, 9400 vagonból álló tehervonatra volna szükség, amelynek mozdonya Miskolcon állna, a vége pedig Budapesten. A legkönnyebb a helyzete e tekintetben a tenge] melletti városoknak, ahol a kitermelt iszapot a tengerbe süllyesztik. Ma már azonban ez is költséges mulatság, amióta a partok tisztaságának megóvása valamint a hal- és osztrigaállomány megvédésének érdekében az elsüllyesztés a partoktól mintegy 100— 120 km távolságra történik. Hogy egyes nyugati városok az iszapkezelésre milyen óriási összegeket kénytelenek áldozni, felemlítjük a Budapesttel népesség szempontjából egyforma, egymillió lakosú Glasgowot, ahol az évi iszapmennyiség 770.000 köbméter s ennek csupán a tengerre való kiszállítása s ott a-z, elsüllyesztése minden kezelési költség nélkül mintegy 700.000 pengőt emészt fel évente. Ez természetesen kidobott pénz. A főváros csatornaiszapkezelése is jelentékeny összegeket jelent. A szivattyútelepről kikerülő 25.000 köbméter iszap eltávolítása és kezelése a leggazdaságosabb üzem mellett is mintegy 62.000 P-be, a hálózatból kikerülő iszapmennyiség kiemelése és elszállítása pedig mintegy 130.000 pengőbe kerül. Óriási összegek ezek, amelyek azonban London, Párizs, Berlin, stb. metropolisok ily irányú kiadásai mellett mégis eltörpülnek. Az előadottak alapján érthető, hogy az egész világon érdeklődést keltett néhány külföldi városban már is alkalmazott olv irányú iszapkezelési módszer, mely az iszapkezelés mérlegét hasznothajtóan változtatja meg. Ez az új módszer a csatornaiszap kirothasztása. Ennek a módszernek lényege a következő: A szivattyútelepre vezetett csatornavíz földbesüllyesztett hatalmas betónmedencék egész sorozatán folyik keresztül,, s közben a csatornaiszap a medencékben leülepedik. Az iszaptól így megtisztult szennyvizet azután a folyókba szivattyúzzák. Az ülepítő medencékben így lerakodott iszap organikus anyagtartalmánál fogva erjedésnek indul, amely folyamat igen intenzív gázfejlődést eredményez. A fejlődő gáz túlnyomórészben mocsár gáz vagy methanból áll, melynek fütőértéke megközelíti a 7000 kalóriát, tehát e tekintetben a világítógáznál sokkal értékesebb. Megfelelő berendezés mellett az egyes medencékben fejlődő gázokat felfogják, öszegvüjtik s a továbbiakban azt vagy a városi gázvezetékhálózatba betáplálva értékesítik, vagy nődig az illető telep erő- szükségletének fedezésére fordítják. A gáztermelés mértéke meglehetősen változó, függ elsősorban az iszap összetételétől, másodsorban pedig a technikai berendezéstől. Nagyobb városokban, általában minden lakos után naponként 1 liter iszapra lehet számítani, amiből lakosonként és naponként — általában 15 liter mennyiségű gáz termelhető. Újabb technikai módszerek alkalmazása mellett a naponkénti és lakosonkénti gázmennyiség egész 20 literig fokozható. A budapesti csatornaiszap gázfejlesztőképességének vizsgálatára hónapokon át mi magunk is folytattunk laboratóriumi kísérleteket, amelyeknek eredménye igen kedvező volt s a külföldi gyakorlati adatokkal összehasonlítva, a próbát sikeresen állja. Kísérleteink s a külföldi gyakorlati adatok alapján az iszaprothasztási módszerre való áttérés esetén fejenként és naponként középértékben 18 liter gázmennyiséget véve alapul a főváros egy millió lakosa után, mintegy évi 6,400.000 m3 gáz kitermelésére számíthatunk. Ha ezt a gázmennyiséget csak 15 fillérrel tudnánk köbméterenként a városi hálózat útján értékesíteni, ez is évi 960.000 P bevételt jelentene. A gáz értékesítésére még az a megoldás is kínálkoznék, hogy a gázt energiatermelésre mi magunk hasznosítanánk, mely esetben ezzel a gázmennyiséggel nemcsak a jelenlegi, de még a jövőben létesítendő összes telepeink erőszükségletéről is teljesen ingyen gondoskodhatnánk, ami az üzemi kiadásokban szédítő megtakarítást eredményezne. Az iszaprothasztási módszer alkalmazásának egy másik nagy előnye az, hogy a rothasztás után az iszap eredeti térfogatának V7—V»-ére esik össze, tehát ciz iszapelfuvarozási költségek a minimumra redukálódnak. Nagy fontosságú ez a körülmény az iszapnak trágyázási célokra való felhasználhatása szempontjából, hiszen a gazdákat a felhasználástól éppen a magas fuvarozási költségek tartják vissza. Végül a fentebb kifejtett technikai és gazdasági előnyökön kívül fel kell említenem az iszap- rothasztási módszer közegészségügyi előnyeit is. Az iszaprothasztásnak éppen az a lényege, hogy az organikus anyagok elrothadnak, miközben gáz fejlődik. A kikerülő iszap ennélfogva további rothadó képességét elveszítve többé nem bűzös, nem teszi dögle- tessé a levegőt, a légytenyészetnek megszűnik melegágya lenni s altár a városban feltöltési célokra is minden aggodedom nélkül felhasználható. Mindenesetre ma, amikor egyrészt a szennyvízben rejlő értékek még haszontalanul folynak el, s amikor másrészről gázt csak drága külföldi szén behozatala mellett van módunkban előállítani, ezek a kérdések megérdemlik, hogy azokkal a jövő szempontjából a legintenzívebben foglalkozzunk. SZÜTS JENŐ Budapest, Vili., Szentkirály ucca 35 oki. mérnök, építőmester, építési ? 6 I li 1 k o i 6. TELEFAX: IAis. 429-436 SCHIFF MIHÁLY IV. (Fé!«m*l«4j pangnia,« a-nt • a t • r, Prokiailia Ottokár stca t EZÜST ÉREMMEL KITÜNTETVE. + TELEFON: AUTOMATA M4-7S. A íegsaobb klrltolben kősóitok mindem fel* tautorpaai*ma«,L plimó- (paplan) tsinőrt, horgolt rizsát, csillái gombol es gom* kihúzást NŐI ruhadiaaskst, bojtokat, rojtokat, árekst ■ t««- precízebb, múrőSKi kiritelnsn CsIUársstsőrokat, továbbá tafysmiTRAUB U. FESTÉK-ÜZLETE BUDAPEST, IV. KÉR., PETÖFI-TÉR I. (Régi Piarista-éaület) ALAKULT 1854 BEN TELEFON AUT.: 884-26 GUTWILLIG E fő- és szék-városi csatorna és pöcegödör tisztítási vállalkozó Troda: Bl DAPEST, VI!., Damjanich n. 36. Telelőn : J. 419-14 villamossági vállalata MARX FERENC Budapest, IV, Molnár ucca 47. Tel.: A. 844-20 SÁMUEL GYÖRGY épület,- dísxmú-bádogos és egészségügyi berendező BUDAPEST. VI, ARADI U. *5. TELEFON • AUT. 2 2*-«?. GERÄ LAJOS FIAI IS 370—20 asztalos munkák gyára 6U0APEST, Vili., THÉK ENDRE UCCA 35 MUNKÁCSY GYULA Cégtulajdonos: Munkácsy Ernő épület- és múlakatosmaster, takarék tűzhely és kalyhakószitő Budapest, Vili., Rózsa ucca iö. Telefőn ; I H' 2—80 Budapesti Ns lap a legtartalmasabb magyar napilap » Hangja előkelő, hírszolgálata tökéletes DITTLER FERENC ÉPÍrŐMESíER BUDAPEST, Vili., Baross u. 36 Legolcsobbai/ vehet szobatoniakószlctct es pokrócot, liorgá szí hátizsákot, iti cikkeket Telefon : J. 4u>_07. Alapítva .8d8 ban Szál íi hivatalok részére iratkötő- bevedett, po - és padlótöríőr hát Hauschsld Albert Budapest, VII., K roly körút 15. szám