Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1930-12-24 / 51-52. szám

Budapest, 1930 december 24. Korszerű reform a csatornaiszap hasznosításánál h új csatorna-szivattyútelepen az iszapból csak­nem hétmillió köbméter világítógáz termelhető Irta: Zaitß László műszaki főtanácsos Az utóbbi években a csatornaépítési munkálatok mind nagyobb és nagyobb lendületet vettek. Amíg 1915—1926 között, tehát 12 év alatt, összesen 65 csa­torna épült meg 27.145 m hosszban, addig 1927— 1930 decemberéig, vagyis 4 év alatt 207 csatornával, összesen mintegy 68.200 méterrel gyarapodott a fő­város csatornahálózata. A város külterjes fejlődésével párhuzamosan természetszerűen nagyobbodik a csatornahálózat is, ami a modern városépítésnek és fejlesztésnek a víz­vezeték mellett a legfontosabb tényezője. A vízveze­ték és a csatornázás az alapkellékei a köztisztaságnak és az általános higiéniának. A hatóságok csatornaépítési tevékenysége a nagy- közönséget is természetesen közelről érinti, hiszen rendszerint ettől függ az általa megszerzett telek be­építésének lehetősége. A nagyközönség részéről mu­tatkozó ez az érdeklődés azonban a telek előtti köz­művek megépítése után ki is merül, holott a hatóság részéről a továbbiakban megoldandó feladatok éppen a csatornahálózat fokozott kibővítésével, vagyis annak mindig nagyobb és nagyobb megterhelésével jelentkeznek. Amily mértékben növekedik a csatorna- hálózat hossza, épolv mértékben nagyobbodnak a szennyvíz kezelése körüli nehézségek és költségek. A jelenleg mintegy 507.000 m hosszú csatorna- hálózat karbantartása, javítása, annak állandó tisz­títása., valamint a lefolyó szennyvizek elvezetésével kapcsolatos kérdések megoldása, a főváros háztartá­sában évente jelentékeny összeget emésztenek fel, amin nem is lehet csodálkozni,, ha figyelembe vesz- sziik, hogy Budapesten mintegy 20.000 ház víztelení­téséről kell gondoskodni. A lakosságtól eredő összes szennyvizek, az ipari és a csapadékvizekkel együtt a mintegy 507.000 m hosszúságú csatornahálózaton folynak le s ezeknek az évi mennyisége mintegy 85 millió köb­méter, vagyis 85 milliárd liter. Magának ennek az óriási szennyvíztömegnek az eltávolítása nem okoz különös nehézséget. A csatorna­hálózat útján ugyanis a vízmennyiség a szivattyú- telepre folyik, ahonnan azt megfelelő szivattyúk a Dunába nyomják. Ez tehát egy tisztán üzemi kérdés. A komoly nehézséget a szennyvíz kezelésénél az a kö­rülmény okozza, hogy a hálózaton át lefolyó szenny­víz éppen természeténél fogva tele van mindenféle oldott és oldatlan, illetve szerves és szervetlen anya­gokkal. Ezek az anyagok alkotják a csatornaiszapot mely részben már a hálózatban rakódik le, részber pedig a szivattyútelep iszapkamrájába kerül. A csatornaiszap mennyiségének jellemzésére szolgáljon, hogy az 1929. év folyamán a csatorna- hálózatból 18.000 köbméter, a főgyűjtőcsatornákból 4004 köbméter, a szivattyútelepen pecíig 25.000 köb­méter, összesen tehát 47.000 m3 csatornaiszapot emeltünk ki. Ily nagytömegű iszap kezelése, illetve eltávolítása a város háztartására súlyos tehertételt jelent. A csatornaiszap kezelésének helyes megoldása — nemcsak nálunk, de az egész világon — a csator­IDEÁLIS OTTHON mindenkinek a leghőbb vágya. Ilyet biztosít­hat magának azonnalra, ill. május 1-re beköl­tözhető hatodik és hetedik társasházunkban: a főváros* legelőkelőbb helyein, a Horthy Mik­lós út 79. sz. a. épült „Szt. István-udvar“-ban és a Szt. Imre-szobor szomszédságában már épülő ,,Hunnia-udvar“-ban. Adómentes, 1,2, 3, 4 szobás, elsőrendű építkezésű, olcsó fixárú KERTES ÖRÖKLAKÁS Minden öröklakáshoz kertrenéző hall, loggia, jövedelmező üzlethelyiségek. Kényelmes törlesztés. Kívánatra képes prospektus. A „Centrum“ öröklakásai árvapénzek elhelye­zésére alkalmasnak nyilváníttattak! Érték­álló, biztos tőkebefektetés, cca 10% tiszta jövedelem! „CENTRUM“ házépítő- és Ingatlanvállalat, I., Horthy Miklós út 9. (9—12-ig, 3 5-ig). Telefon : Lá. 9—96. sz. ÖRÖKLAKÁSBAN A CENTRUM VEZET ! názási kérdések között a legsúlyosabb. Bármilvei megoldást választanak is a szennyvizek kezelésére végeredményben az iszap megmarad és hegyekké nő Ha ezt az óriási tömeget egyszerre akar­nánk Budapestről elszállítani, ehhez egy körülbelül 188 kilométer hosszú, 9400 va­gonból álló tehervonatra volna szükség, amelynek mozdonya Miskolcon állna, a vége pedig Budapesten. A legkönnyebb a helyzete e tekintetben a tenge] melletti városoknak, ahol a kitermelt iszapot a ten­gerbe süllyesztik. Ma már azonban ez is költséges mulatság, amióta a partok tisztaságának megóvása valamint a hal- és osztrigaállomány megvédésének érdekében az elsüllyesztés a partoktól mintegy 100— 120 km távolságra történik. Hogy egyes nyugati városok az iszapkezelésre milyen óriási összegeket kénytelenek áldozni, felem­lítjük a Budapesttel népesség szempontjából egy­forma, egymillió lakosú Glasgowot, ahol az évi iszap­mennyiség 770.000 köbméter s ennek csupán a ten­gerre való kiszállítása s ott a-z, elsüllyesztése minden kezelési költség nélkül mintegy 700.000 pengőt emészt fel évente. Ez természetesen kidobott pénz. A főváros csatornaiszapkezelése is jelentékeny összegeket jelent. A szivattyútelepről kikerülő 25.000 köbméter iszap eltávolítása és kezelése a leggazdasá­gosabb üzem mellett is mintegy 62.000 P-be, a háló­zatból kikerülő iszapmennyiség kiemelése és elszállí­tása pedig mintegy 130.000 pengőbe kerül. Óriási összegek ezek, amelyek azonban London, Párizs, Ber­lin, stb. metropolisok ily irányú kiadásai mellett mégis eltörpülnek. Az előadottak alapján érthető, hogy az egész vi­lágon érdeklődést keltett néhány külföldi városban már is alkalmazott olv irányú iszapkezelési módszer, mely az iszapkezelés mérlegét hasznothajtóan változ­tatja meg. Ez az új módszer a csatornaiszap kirothasztása. Ennek a módszernek lényege a következő: A szi­vattyútelepre vezetett csatornavíz földbesüllyesztett hatalmas betónmedencék egész sorozatán folyik ke­resztül,, s közben a csatornaiszap a medencékben le­ülepedik. Az iszaptól így megtisztult szennyvizet azután a folyókba szivattyúzzák. Az ülepítő medencékben így lerakodott iszap organikus anyagtartalmánál fogva erjedésnek indul, amely folyamat igen intenzív gázfejlődést eredmé­nyez. A fejlődő gáz túlnyomórészben mocsár gáz vagy methanból áll, melynek fütőértéke megközelíti a 7000 kalóriát, tehát e tekintetben a világítógáznál sokkal értékesebb. Megfelelő berendezés mellett az egyes meden­cékben fejlődő gázokat felfogják, öszegvüjtik s a továbbiakban azt vagy a városi gázvezetékhálózatba betáplálva értékesítik, vagy nődig az illető telep erő- szükségletének fedezésére fordítják. A gáztermelés mértéke meglehetősen változó, függ elsősorban az iszap összetételétől, másodsorban pedig a technikai berendezéstől. Nagyobb városok­ban, általában minden lakos után naponként 1 liter iszapra lehet számítani, amiből lakosonként és napon­ként — általában 15 liter mennyiségű gáz termel­hető. Újabb technikai módszerek alkalmazása mellett a naponkénti és lakosonkénti gázmennyiség egész 20 literig fokozható. A budapesti csatornaiszap gázfejlesztőképessé­gének vizsgálatára hónapokon át mi magunk is foly­tattunk laboratóriumi kísérleteket, amelyeknek ered­ménye igen kedvező volt s a külföldi gyakorlati ada­tokkal összehasonlítva, a próbát sikeresen állja. Kí­sérleteink s a külföldi gyakorlati adatok alapján az iszaprothasztási módszerre való áttérés esetén fejen­ként és naponként középértékben 18 liter gázmennyi­séget véve alapul a főváros egy millió lakosa után, mintegy évi 6,400.000 m3 gáz kitermelésére számít­hatunk. Ha ezt a gázmennyiséget csak 15 fillérrel tudnánk köbméterenként a városi hálózat útján értékesíteni, ez is évi 960.000 P bevételt jelentene. A gáz értékesítésére még az a megoldás is kínál­koznék, hogy a gázt energiatermelésre mi magunk hasznosítanánk, mely esetben ezzel a gázmennyiség­gel nemcsak a jelenlegi, de még a jövőben létesítendő összes telepeink erőszükségletéről is teljesen ingyen gondoskodhatnánk, ami az üzemi kiadásokban szé­dítő megtakarítást eredményezne. Az iszaprothasztási módszer alkalmazásának egy másik nagy előnye az, hogy a rothasztás után az iszap eredeti térfogatának V7—V»-ére esik össze, te­hát ciz iszapelfuvarozási költségek a minimumra redu­kálódnak. Nagy fontosságú ez a körülmény az iszapnak trágyázási célokra való felhasználhatása szempont­jából, hiszen a gazdákat a felhasználástól éppen a magas fuvarozási költségek tartják vissza. Végül a fentebb kifejtett technikai és gazda­sági előnyökön kívül fel kell említenem az iszap- rothasztási módszer közegészségügyi előnyeit is. Az iszaprothasztásnak éppen az a lényege, hogy az or­ganikus anyagok elrothadnak, miközben gáz fejlődik. A kikerülő iszap ennélfogva további rothadó képes­ségét elveszítve többé nem bűzös, nem teszi dögle- tessé a levegőt, a légytenyészetnek megszűnik meleg­ágya lenni s altár a városban feltöltési célokra is minden aggodedom nélkül felhasználható. Mindenesetre ma, amikor egyrészt a szennyvíz­ben rejlő értékek még haszontalanul folynak el, s amikor másrészről gázt csak drága külföldi szén be­hozatala mellett van módunkban előállítani, ezek a kérdések megérdemlik, hogy azokkal a jövő szem­pontjából a legintenzívebben foglalkozzunk. SZÜTS JENŐ Budapest, Vili., Szentkirály ucca 35 oki. mérnök, építőmester, építési ? 6 I li 1 k o i 6. TELEFAX: IAis. 429-436 SCHIFF MIHÁLY IV. (Fé!«m*l«4j pangnia,« a-nt • a t • r, Prokiailia Ottokár stca t EZÜST ÉREMMEL KITÜNTETVE. + TELEFON: AUTOMATA M4-7S. A íegsaobb klrltolben kősóitok mindem fel* tautorpaai*ma«,L plimó- (paplan) tsinőrt, horgolt rizsát, csillái gombol es gom* kihúzást NŐI ruhadiaaskst, bojtokat, rojtokat, árekst ■ t««- precízebb, múrőSKi kiritelnsn CsIUársstsőrokat, továbbá tafysm­iTRAUB U. FESTÉK-ÜZLETE BUDAPEST, IV. KÉR., PETÖFI-TÉR I. (Régi Piarista-éaület) ALAKULT 1854 BEN TELEFON AUT.: 884-26 GUTWILLIG E fő- és szék-városi csatorna és pöcegödör tisztítási vállalkozó Troda: Bl DAPEST, VI!., Damjanich n. 36. Telelőn : J. 419-14 villamossági vállalata MARX FERENC Budapest, IV, Molnár ucca 47. Tel.: A. 844-20 SÁMUEL GYÖRGY épület,- dísxmú-bádogos és egészségügyi berendező BUDAPEST. VI, ARADI U. *5. TELEFON • AUT. 2 2*-«?. GERÄ LAJOS FIAI IS 370—20 asztalos munkák gyára 6U0APEST, Vili., THÉK ENDRE UCCA 35 MUNKÁCSY GYULA Cégtulajdonos: Munkácsy Ernő épület- és múlakatosmaster, takarék tűzhely és kalyhakószitő Budapest, Vili., Rózsa ucca iö. Telefőn ; I H' 2—80 Budapesti Ns lap a legtartalmasabb magyar napilap » Hangja előkelő, hír­szolgálata tökéletes DITTLER FERENC ÉPÍrŐMESíER BUDAPEST, Vili., Baross u. 36 Legolcsobbai/ vehet szobatoniakószlctct es pokrócot, liorgá szí hátizsákot, iti cikkeket Telefon : J. 4u>_07. Alapítva .8d8 ban Szál íi hivatalok részére iratkötő- bevedett, po - és padlótöríőr hát Hauschsld Albert Budapest, VII., K roly körút 15. szám

Next

/
Thumbnails
Contents