Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-12-24 / 51-52. szám
Ära so fillér Tizenkilencedik évfolyam Budapest, 1930 december 24. 61—32. szám iKmiOS8IO§IIOÍÍÍOBgi^gÍÍ£S«*ir ELŐFIZETÉSI Egész évre ............................24 pengő Fé lévre.............................. 12 pengő Ál landóan : GAZDASÁGIÉUTESÍTÖ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: D A C S Ó EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPEST, VI., SZÍV UGCA IS. SZ. Postatakarékpénzt. csekkszámla 40.424 TE«< EF ÓN : JUTÓ MA TA 13 7 ~ 15 A béke és a mniika győzelme a karácsonyi választások ránk nézve megnyugtató és lelkesedést keltő, ellenfeleinkre nézve lesújtó eredménye. Karácsony hetének áhitatos hangulata sugározott ki abból az odaadó támogatásból, amellyel Budapest választóközönsége a polgári gondolat védelmére sietett. De nemcsak a polgárság lét- harca volt ez a küzdelem: eppen ilyen értékű az a másik siker is, amelyet a békés, nyugodt alkotó munka aratott. Az alkoto munka, amely nem ismer társadalmi, felekezeti, faji és osztálykülönbséget polgár és polgár között. Az Egységes Községi Polgári Párt jogos önérzettel könyvelheti el, hogy az ő elvei, az ő vezérei által hirdetett és megvalósított vezető gondolatok aratták ezen a választáson a legnagyobb győzelmet. Ez az egyetlen párt, amely százalékszerűen szinte megketszerezte az 1925. évi választással szemben a törvényhatósági bizottságban való képviseletét, mert amíg öt év előtt csak a mandátumok 8.4 százaléka jutott osztályrészül az Egységes Községi Polgári Pártnak, addig a kedd reggeli eredmény azt mutatja, hogy a karácsonyi választás alkalmával ez a 8.4 százalék lö.b százalékra emelkedett. Ha tekintetbe vesz- szük, hogy a Keresztény Községi Párt keményen védte és megtartotta régi pozícióját, de nem hódított új elemeket, a szociáldemokrata párt a gazdasági válság szülte hangulatban sem tudott előretörni, a baloldali polgári pártok retteneteset, kiábrándítóan nagyot zuhantak, Friedrichék pedig összes vérmes reményeiket összeomlani látták, akkor az Egységes Községi Polgári Párt gyarapodását a választás leg- Iciugróbb, egyben ■legvigasztalóbb jelenségének kell tartanunk. A választás eredményeként legelsősorban azt kell megállapítani, hogy a baloldal egetverő ígéretei, eget követelő vérmes reményei nemcsak sikert nem hoztak, de határozottan nagy a visszaesés számukra az öt év előtti választással szemben. Nem tudott segíteni rajtuk Friedrich István kétes színű lobogója sem, amely pedig nyilván a jobboldali elemek nehéz életviszonyait akarta kihasználni a saját baloldali politikája szamara. A baloldal vereségén belül kirívóan, feltűnően nagy másik vereség is észlelhető és ez a polgári baloldal lesújtó bukása. Rassayéknak és a demokratáknak legalább tizenöt-húsz mandátummal többet kellett volna behozniok, ha csak az 1925-ös nívót tartani tudták volna. A hirdetett elhatározó, sőt megsemmisítő győzelem helyett tehát a megsemmisülés határszélén mozgó tengődés született meg a rikoltó plakátok tízezreiből, a demagógia gyöngyeiként elmondott hordó-szónoklatok ezreiből. Nem volt hatása a suskus-kiáltásoknak, a dugsegély agitációnak, a magyar tisztviselői kar fájdalmas pellengérre állításának: de nem tudott győzni leghatalmasabb segítőtársuk, leghangosabb kortesük, a gazdasági válság, — mondjuk ki nyiltan — a lépten-nyomon észlelhető nyomorúság sem. Dicséret és mélységes elismerés illeti meg Budapest választóközönségét, amely méltóságáról, komolyságáról, békeszeretetéről és munkavágyáról tett tanulságot december 21-én és 22-én, amikor az urnák elé járult. Bebizonyította Budapest népe, hogy a gazdasági válságot, a nyomort és szenvedést világjelenségnek tartja, amelybe nem a magunk bűne, hanem a .szenvedésteljes korszakunk sodort. Bebizonyította Budapest népe, hogy súlyos helyzetéből nem forradalmi útoja, amelyet a baloldali győzelem álmodott, akar kiszabadulni, hanem békés, szorgalmas munkával, egymás megértésével kívánja megépíteni a jövő útját. Az Egységes Községi Polgári Párt tiszteletreméltó, kiváló egyéniségekből összetevődő városházi hadserege, ez a huszonkét kiváló közéleti férfiú tartja kezében tulajdonképpen azt a zászlót, amely ezen a, választáson győzött. Az új közgyűlés összetétele igen élénken dokumentálja ezt és az Egységes Községi Polgári Párt nemes missziójának teljes tudatában A fővárosi törvényhatósági, választások befejeződtek és most program szerint következik a fővárosi törvény rendelkezéseinek értelmében az érdekképviseletek delegátusainak és az örökös törvény- hatósági tagoknak a megválasztása. Ennek megtörténte után az új törvényhatóság megkezdi munkáját. Legutóbb a Fővárosi Hirlap hasábjain Scitovszky Béla belügyminiszter rámutatott arra, hogy külön rendeletben fogja meghatározni az egyes érdekképviseletek és örökös tagok választáindul el nagy feladatainak megoldására, hatalmas munkájának teljesítésére. A választási agitáció nem mindig kristálytiszta hullámainak a karácsonyi béke napjaiban végleg el kell ülniök. Az új munkának új lelkesedéssel kell kezdődnie. Az új munkának, a politikamentes, odaadó, minden értéket fogalkoztató békés és alkotó munkának elérkezett az ideje: ezt követeli, ezt parancsolja a választóközönség megnyilatkozott akarata. Az Egységes Községi Polgári Párt őrködni fog, hogy — amint a választáson meg tudta akadályozni — a törvényhatóság munkájában se érvényesüljön a felforgatás, a gyűlölködés szelleme. mának sorrendjét és rendeletben ^ fog intézkedni egyben aziránt is, hogy a törvényhatóság megalakításának határidejét mikorra tűzzék ki. A főváros közgyűlésére igen sok fontos és sürgős teendő vár. Az újjáalakulás elhúzódása folytán a problémáknak egész sorozata vár megoldásra, ^ amelyek mind szoros összefüggésben vannak a polgárok életszükségleteivel. terheiknek csökkentésével és a városházi adminisztráció megjavításával. A fővárosi költségvetésnek jóváhagyása kapcsán a belügyminiszter minden alkalommal körvonalazta álláspontját, de azok érvényesítése nem következett be evek során at, mert hiányoztak a szankciók, a rendeletek,^ amire úgylát- szik most kerül sor. A megoldásra váró kérdésekről Scitovszky Béla belügyminiszter, akinek teljesen kész tervek állanak rendelkezésére a refomokat illetően, — a következőket mondotta a Fővárosi Hirlap munkatársának: — A főváros háztartásának kérdése, a gazdasági program és a tisztviselői személyi kérdések kerülnek előtérbe a főváros közgyűlésének megalakítása után. Elsősorban a tisztviselőlétszám kérdésében kell teljesen új rendszert létesíteni. Az ügyellátás, a közönség kiszolgálása, a főváros adminisztrációjában igen nagy reformokat igényel. Nemcsak a gyors és megbízható nagy teljesítményekre gondolok ezen a téren, hanem a takarékossági szempontoknak a legmesszebbmenő érvényesítésére is. Ügy látom, hogy a főváros túldimenzionált adminisztrációval dolgozik. Ezen segíteni kell és vagy létszámcsökkentéssel, vagy amit még jobban szeretnék, helyesebb szervezéssel, a munkaerők jobb kihasználásával kell az adminisztrációban rendet teremteni. A közönség jobb kiszolgálását kell elsősorban szem előtt tartani és úgy látom, hogy a most működő tisztikar igénybevétele erre megadja a lehetőséget. — A nagy kerületek kettéválasztását, amely szintén az új törvényhatóság feladatai közé fog tartozni: megoldhatónak tartom, anélkül, hogy újabb tisztviselők alkalmazására kerülne a sor. A tisztviselőkérdés rendezése szorosan összefügg a főváros háztartásának kérdésével, mert hiszen a szolgáltatások nagyrészét emésztik fel a tisztviselői illetmények. Nem arról van szó, hogy tömegesen bocsássunk el tisztviselőket és terheljük meg esetleg a főváros nyugdíjalapját, hanem csupán arra kell törekedni, hogy helyesebb átszervezéssel, zökkenés nélkül, gyorsan és jól intézzék el a jövőben azokat a városi adminisztrációs ügyeket, amelyeknek elintézése mindeddig a polgároknak igen sok várakozással, igen sok utánjárással, bosszankodással, és kellemetlenséggel hajtatott végre. — A takarékossági szempontok érvényesítésére úgy a személyzeti kiadások terén, mint általában a főváros egész háztartásának vitelénél a legnagyobb súlyt kell helyeznünk- Törölni kell a felesleges kiadásokat és azokat a beruházásokat, amelyek nem feltétlenül és nem halaszthatatlanul sürgősek. A takarékossági szempontok érvényesítése azonban nem jelenti azt, hogy azoknál a kiadásoknál is takarékoskodjunk, amelyek a főváros érdekében szükségesek és sürgősek. A közönség kényelmét, jobb megélhetését, közlekedését, egészségügyi és szociális megsegítését célzó beruházásoknál a túlzott takarékosság veszélyt jelentene. Ezen a téren nem a takarékosság, hanem a célszerűség és az óvatosság adja meg az irányt és megfontolt célkitűzéssel kell törekedni arra, hogy a szükséges beruházásokat végrehajtsuk, mert különben az amúgyis nehéz gazdasági viszonyok között élő fővárosi polgár még nehezebb helyzetbe kerülne. Rövidesen megkezdi működését az újonnan megalakított törvényhatóság és én bízom abban, hogy ezeknek a szempontoknak figyelembevételével fogja érdemes munkáját végezni. A belügyminiszter nagy fontosságú nyilatkozata j számos reform-rendelkezés fog érvényesülni a városaim hagy’ kétséget »airánt, hogy néhány napon belül S házi gazdálkodásban és « főváros ügymenetében. eaiaiaiasnanRaess&snitfBQffiisnHKHnasaHflaoseeiss fCITOVtZKY BÉLA BELOaYHINIfZTER: IJgy látom a főváros túlméretezett adminisztrációval dolgozik, amin helyes átszervezéssel kell segíteni
