Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1930-12-24 / 51-52. szám

Ära so fillér Tizenkilencedik évfolyam Budapest, 1930 december 24. 61—32. szám iKmiOS8IO§IIOÍÍÍOBgi^gÍÍ£S«*ir ELŐFIZETÉSI Egész évre ............................24 pengő Fé lévre.............................. 12 pengő Ál landóan : GAZDASÁGIÉUTESÍTÖ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: D A C S Ó EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPEST, VI., SZÍV UGCA IS. SZ. Postatakarékpénzt. csekkszámla 40.424 TE«< EF ÓN : JUTÓ MA TA 13 7 ~ 15 A béke és a mniika győzelme a karácsonyi választások ránk nézve meg­nyugtató és lelkesedést keltő, ellenfeleinkre nézve lesújtó eredménye. Karácsony hetének áhitatos han­gulata sugározott ki abból az odaadó támogatásból, amellyel Budapest választóközönsége a polgári gon­dolat védelmére sietett. De nemcsak a polgárság lét- harca volt ez a küzdelem: eppen ilyen értékű az a másik siker is, amelyet a békés, nyugodt alkotó munka aratott. Az alkoto munka, amely nem ismer társadalmi, felekezeti, faji és osztálykülönbséget polgár és polgár között. Az Egységes Községi Polgári Párt jogos önér­zettel könyvelheti el, hogy az ő elvei, az ő vezérei által hirdetett és megvalósított vezető gondolatok aratták ezen a választáson a legnagyobb győzelmet. Ez az egyetlen párt, amely százalékszerűen szinte megketszerezte az 1925. évi választással szemben a törvényhatósági bizottságban való képviseletét, mert amíg öt év előtt csak a mandátumok 8.4 százaléka jutott osztályrészül az Egységes Községi Polgári Pártnak, addig a kedd reggeli eredmény azt mutatja, hogy a karácsonyi választás alkalmával ez a 8.4 szá­zalék lö.b százalékra emelkedett. Ha tekintetbe vesz- szük, hogy a Keresztény Községi Párt keményen védte és megtartotta régi pozícióját, de nem hódított új elemeket, a szociáldemokrata párt a gazdasági válság szülte hangulatban sem tudott előretörni, a baloldali polgári pártok retteneteset, kiábrándítóan nagyot zuhantak, Friedrichék pedig összes vérmes reményeiket összeomlani látták, akkor az Egységes Községi Polgári Párt gyarapodását a választás leg- Iciugróbb, egyben ■legvigasztalóbb jelenségének kell tartanunk. A választás eredményeként legelsősorban azt kell megállapítani, hogy a baloldal egetverő ígéretei, eget követelő vérmes reményei nemcsak sikert nem hoztak, de határozottan nagy a visszaesés számukra az öt év előtti választással szemben. Nem tudott segí­teni rajtuk Friedrich István kétes színű lobogója sem, amely pedig nyilván a jobboldali elemek nehéz élet­viszonyait akarta kihasználni a saját baloldali politi­kája szamara. A baloldal vereségén belül kirívóan, feltűnően nagy másik vereség is észlelhető és ez a polgári baloldal lesújtó bukása. Rassayéknak és a demokratáknak legalább tizenöt-húsz mandátummal többet kellett volna behozniok, ha csak az 1925-ös ní­vót tartani tudták volna. A hirdetett elhatározó, sőt megsemmisítő győzelem helyett tehát a megsemmisü­lés határszélén mozgó tengődés született meg a rikoltó plakátok tízezreiből, a demagógia gyöngyeiként el­mondott hordó-szónoklatok ezreiből. Nem volt hatása a suskus-kiáltásoknak, a dugsegély agitációnak, a magyar tisztviselői kar fájdalmas pellengérre állítá­sának: de nem tudott győzni leghatalmasabb segítő­társuk, leghangosabb kortesük, a gazdasági válság, — mondjuk ki nyiltan — a lépten-nyomon észlelhető nyomorúság sem. Dicséret és mélységes elismerés illeti meg Buda­pest választóközönségét, amely méltóságáról, komoly­ságáról, békeszeretetéről és munkavágyáról tett tanul­ságot december 21-én és 22-én, amikor az urnák elé járult. Bebizonyította Budapest népe, hogy a gazda­sági válságot, a nyomort és szenvedést világjelenség­nek tartja, amelybe nem a magunk bűne, hanem a .szenvedésteljes korszakunk sodort. Bebizonyította Budapest népe, hogy súlyos helyzetéből nem forra­dalmi útoja, amelyet a baloldali győzelem álmodott, akar kiszabadulni, hanem békés, szorgalmas munká­val, egymás megértésével kívánja megépíteni a jövő útját. Az Egységes Községi Polgári Párt tiszteletre­méltó, kiváló egyéniségekből összetevődő városházi hadserege, ez a huszonkét kiváló közéleti férfiú tartja kezében tulajdonképpen azt a zászlót, amely ezen a, választáson győzött. Az új közgyűlés összetétele igen élénken dokumentálja ezt és az Egységes Községi Polgári Párt nemes missziójának teljes tudatában A fővárosi törvényhatósági, választások befejeződ­tek és most program szerint következik a fővárosi tör­vény rendelkezéseinek értelmé­ben az érdekképviseletek dele­gátusainak és az örökös törvény- hatósági tagoknak a megválasz­tása. Ennek megtörténte után az új törvényhatóság megkezdi munkáját. Legutóbb a Fővá­rosi Hirlap hasábjain Scitov­szky Béla belügyminiszter rá­mutatott arra, hogy külön ren­deletben fogja meghatározni az egyes érdekképviseletek és örökös tagok választá­indul el nagy feladatainak megoldására, hatalmas munkájának teljesítésére. A választási agitáció nem mindig kristálytiszta hullámainak a karácsonyi béke napjaiban végleg el kell ülniök. Az új munkának új lelkesedéssel kell kezdődnie. Az új munkának, a poli­tikamentes, odaadó, minden értéket fogalkoztató bé­kés és alkotó munkának elérkezett az ideje: ezt köve­teli, ezt parancsolja a választóközönség megnyilatko­zott akarata. Az Egységes Községi Polgári Párt őrködni fog, hogy — amint a választáson meg tudta akadályozni — a törvényhatóság munkájában se érvényesüljön a felforgatás, a gyűlölködés szelleme. mának sorrendjét és rendeletben ^ fog intézkedni egyben aziránt is, hogy a törvényhatóság meg­alakításának határidejét mikorra tűzzék ki. A fő­város közgyűlésére igen sok fontos és sürgős teendő vár. Az újjáalakulás elhúzódása folytán a problé­máknak egész sorozata vár megoldásra, ^ amelyek mind szoros összefüggésben vannak a polgárok élet­szükségleteivel. terheiknek csökkentésével és a város­házi adminisztráció megjavításával. A fővárosi költ­ségvetésnek jóváhagyása kapcsán a belügyminiszter minden alkalommal körvonalazta álláspontját, de azok érvényesítése nem következett be evek során at, mert hiányoztak a szankciók, a rendeletek,^ amire úgylát- szik most kerül sor. A megoldásra váró kérdésekről Scitovszky Béla belügyminiszter, akinek teljesen kész tervek állanak rendelkezésére a refomokat illetően, — a következőket mondotta a Fővárosi Hirlap munkatársának: — A főváros háztartásának kérdése, a gazdasági program és a tisztviselői személyi kér­dések kerülnek előtérbe a főváros közgyűlésének megalakítása után. Elsősorban a tisztviselőlétszám kérdésében kell teljesen új rendszert létesíteni. Az ügyellátás, a közönség kiszolgálása, a főváros ad­minisztrációjában igen nagy reformokat igényel. Nemcsak a gyors és megbízható nagy teljesítmé­nyekre gondolok ezen a téren, hanem a takarékossági szempontoknak a legmesszebbmenő érvényesíté­sére is. Ügy látom, hogy a főváros túldimenzionált adminisztrációval dolgozik. Ezen segíteni kell és vagy létszámcsökkentéssel, vagy amit még jobban szeretnék, helyesebb szervezéssel, a munkaerők jobb kihasználásával kell az adminisztrációban rendet teremteni. A közönség jobb kiszolgálását kell első­sorban szem előtt tartani és úgy látom, hogy a most működő tisztikar igénybevétele erre meg­adja a lehetőséget. — A nagy kerületek kettéválasztását, amely szintén az új törvényhatóság feladatai közé fog tartozni: megoldhatónak tartom, anélkül, hogy újabb tisztviselők alkalmazására kerülne a sor. A tisztviselőkérdés rendezése szorosan összefügg a főváros háztartásának kérdésével, mert hiszen a szolgáltatások nagyrészét emésztik fel a tisztviselői illetmények. Nem arról van szó, hogy tömegesen bocsássunk el tisztviselőket és terheljük meg esetleg a főváros nyugdíjalapját, hanem csupán arra kell törekedni, hogy helyesebb átszervezéssel, zökkenés nélkül, gyorsan és jól intézzék el a jövőben azokat a városi adminisztrációs ügyeket, amelyeknek elintézése mindeddig a polgároknak igen sok vá­rakozással, igen sok utánjárással, bosszankodással, és kellemetlenséggel hajtatott végre. — A takarékossági szempontok érvényesítésére úgy a személyzeti kiadások terén, mint álta­lában a főváros egész háztartásának vitelénél a legnagyobb súlyt kell helyeznünk- Törölni kell a felesleges kiadásokat és azokat a beruházásokat, amelyek nem feltétlenül és nem halaszthatatlanul sürgősek. A takarékossági szempontok érvényesítése azonban nem jelenti azt, hogy azoknál a kiadá­soknál is takarékoskodjunk, amelyek a főváros érdekében szükségesek és sürgősek. A közönség ké­nyelmét, jobb megélhetését, közlekedését, egészségügyi és szociális megsegítését célzó beruházásoknál a túlzott takarékosság veszélyt jelentene. Ezen a téren nem a takarékosság, hanem a célszerűség és az óvatosság adja meg az irányt és megfontolt célkitűzéssel kell törekedni arra, hogy a szükséges beruházásokat végrehajtsuk, mert különben az amúgyis nehéz gazdasági viszonyok között élő fő­városi polgár még nehezebb helyzetbe kerülne. Rövidesen megkezdi működését az újonnan megalakított törvényhatóság és én bízom abban, hogy ezeknek a szempontoknak figyelembevételével fogja érdemes munkáját végezni. A belügyminiszter nagy fontosságú nyilatkozata j számos reform-rendelkezés fog érvényesülni a város­aim hagy’ kétséget »airánt, hogy néhány napon belül S házi gazdálkodásban és « főváros ügymenetében. eaiaiaiasnanRaess&snitfBQffiisnHKHnasaHflaoseeiss fCITOVtZKY BÉLA BELOaYHINIfZTER: IJgy látom a főváros túlméretezett adminisztrációval dolgozik, amin helyes átszervezéssel kell segíteni

Next

/
Thumbnails
Contents