Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1930-12-17 / 50. szám

y Ara 5® fiSBér Tizenkilencedik évfolyam, Budapest, 1030 december 17, 30. szám jEÍSO*g8IO38$ail80l88OS.§$B83IO3l3O lílKSailOISSOíílSaaBiESÍfiJDBfiiSIMBHÖBÍÍSaiMÖSBSminBBBailSBiQmOíílOISIOIfiS^gSamiig JETÖF1Z1ETÉS1 ÁRAÍ£: Egész évre..................................24 pengő Félévre........................................12 pengő Állandóan : GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ VÁROSI,POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: D A C S Ö E MIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és ki a dó hivatal BUDAPEST, VI., SZÍV UCCA IS. SZ. Postatakar ékpénzt, csekkszámla 40.424 TELEFON : AUTOMATA 137— lő Wegwemezer «7 menyét, de addig is tudomásul vesszük, liogy Buda­pest népe helyesli és honorálja azokat a törekvéseket és azt az eredményes munkát, amelyet az Egységes Községi Polgári Párt eddig kifejtett cs amelyet a polgárság bizalmának letéteményeseként a jövőben még- fokozottabban kíván kifejteni. Örömmel álla­pítjuk meg, hogy Budapest a békés, nyugodt, poli­I tikamcntes, alkotó munkának a híve, hogy a feleke­I zeti és társadalmi különbségeket nem ismerő, őszinte és nemes tradíciókon épülő demokrácia uralmának küszöbére érkeztünk el. A polgárság uralmának, az alkotó munkának, a nyugodt városkormányzásnak hajnalát látjuk deren­geni és a választási harc utolsó nagy iramának azzal a tudattal indulunk neki, hogy nehéz időkben, a csá­bítás és ámítás kerítő levegőjében Budapest polgár­sága méltó lesz önmagához. Igazságos döntést hoztak a bizott­ságok az ajánlási ívek elbírálásánál Itozma Jen© nyilatkezsta a syanysRásokról névaláírás, negyvenezer szelvény, egyszóval negyven­ezer budapesti polgár állott ki nyíltan, felhúzott sisakrostéllyal bizonyítani, hogy az Egységes Községi Polgári Párt városházi működése, kommunális tevé­kenysége az, amely a békének, a rendnek, a haladás­nak, az alkotó tevékenységnek legfőbb biztosítéka. Mit jelent az a negyvenezer ajánlás, amellyel az Egységes Községi Polgári Párt a választási küzde­lembe indul? Elsősorban a polgári rend fölényes nagy győzelmét, aminek konstatálásával nem kell már megvárni a szavazás eredményét. Ha ugyanis hozzávesszük az Egységes Községi Polgári Párt ajánlóihoz azokat, akik a másik nagy guvernamen- tális pártot, valamint a kisebb, szintén ízig-vérig pol­gári. mentalitású pártot ajánlották, ha számítjuk ezeknek a pártoknak tartalékolt bolettáit és ha tud­juk, hogy a boletta-harcban a baloldal, az eszközök válogatása nélkül, kínos erőfeszítésekkel és az igen súlyos visszaélésektől sem riadva vissza, mindent le­tarolt, a jobboldal pedig játékos könnyedséggel sze­rezne meg a maga pozícióját, akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy a választók máris óriási többség­gel állottak a polgáruralom fenntartásának gondo­lata mellé . Eddig kétszázezer választó akarata nyilvánult meg, s az az érzésünk, hogy a szavazásnál meglepe­tésekre csak azok számíthatnak, akik harsogó dema­gógiával hirdették a béke és munka rezsimj ének bu­kását. Az Egységes Községi Polgári Párt a választási harcban éppen úgy, mint eddig is mindenkor, a leg­teljesebb mértékben kikapcsolta a politikát, amely­nek mérgező maszlagával amiál jobban élt és visszaélt a baloldal. De volt a baloldalnak még egy, szomorú, siralmas fegyvertársa: a gazdasági válság. Nem aka­runk ma még kritikát mondani, azokról, akik ezt a szörnyű rémet választották főkortesüknek, megelég­szünk azzal, hogy a választók máris ítéletet mond­tak azokról, akik nem az eleven élet lobogója alatt, hanem a világválság rettenetes csontvázának vezér­letével vonultak fel a harcra. A kishitűeket, az ön­bizalom hiányának szomorú betegeit, a kétségbe­esetteket,. a sorsüldözötteket, akik a mai viszonyok között bizonyára bőségesen akadnak, nyilván sike­rült a csontváz-kortesnek beterelni azoknak aklába, akik vagy a felfordulás ígéretföldével kecsegtetik a reményteleneket, vagy akik a felfordulás apostolai­nak j álmába szegődtek. Demagógia, politikai maszlag, a gazdasági vál­sággal való izgatás: mindez a töméntelen mennyiségű és súlyosan ható méreg nem volt elegendő arra, hogy Budapest polgárságát elkábítsa. A politikai morfin- dugárusok, a csontváz-vitézek, a frázis-világbajnokok, az ígéret-krőzusok, a szegénység-sírásók és a vérvörös álmok apostolai nem tudták a polgárságot öntuda­tában, a jobb jövőben vetett hitében, a maga erejé­ből való talpraállás energiájában, áldott józanságá­ban, tiszteletreméltó lelkierejében megingatni. Erről beszél az Egységes Községi Polgári Párt negyvenezer bolettája, meg az a sok ezer többi boletta is, amely azoknak a pártoknak a javára esett, amely pártok törhetetlen akarattal küzdenek minden a pol­gárság létét és életét veszélyeztető törekvés ellen. Azok a közéleti férfiak, akik Kozma Jenő vezér­lete alatt hatodféléve lelkes munkával és odaadó sze­retettel küzdenek a polgárság jólétéért, a gazdasági viszonyok jobbrafordulásáért, bizonyára hálásan fo­gadják azt az elégtételt, amelyet a polgárság ezekben a napokban nekik juttatott és amelyre maga a pol­gárság lehet a legbüszkébb. Várjuk a választás ered­Ma már leleplezetten állanak a polgári ellenzéki pártok annak a bebizonyított vádnak súlya alatt, hogy a községi választások előkészületei során a leg­vakmerőbb hamisítások és csalások történtek. Az ajánlási ívek megvizsgálásakor megdöbbenve állapí­tották meg a választási bizottságok elnökei, hogy a szabadelvű párt, a demokraták és a Friedrieh-féle ke­resztény ellenzék ajánlóívei'hemzsegnek a hamis szelvények és hamis aláírások tömegétől. A nagy han­gon megindított gyanúsító lárma szembefordult az ellenzéki pártoknak, mert bebizonyosodott, hogy a legsúlyosabb választási bűncselekmények az ő aján­lási íveikhez tapadnak, sőt ma már a budapesti köz­ségi választások piszkos ügyei a rendőri nyomozás stádiumában vannak. Fokozza ezt a szégyenteljes manővert az a körülmény is, hogy az egyik választó- kerületben nyomdailag előállított, a hivatalos kiadvá­nyokat pontosan utánzó szelvényeket is találtak és ezzel befejeződött a polgári, ellenzék elszomorító, kétségbeesett erőlködése. A nagy szenzációt keltő vá­lasztási visszaéléseiéről SCosma Jenő dr., az Egységes Községi Polgári Párt elnöke a követke­zőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Már a választási előkészületek első napjaiban gyanús volt az a nagy handabandázás, ami az ellen­zéki front egész vonalán megnyilvánult. Először a választási terminussal való taktikázás vádját kürtöl­ték világgá, később a postai kézbesítés körül emleget­tek bizonyos várható „suskust” és teletiidővel szórták a rágalmakat tisztes, megbecsülésben álló közéleti, férfiak és a postaintézmény felé. Kitalálták az ello­pott 100.000 szelvény fantasztikus meséjét és amikor maguk is látták, hogy mindezekből egy szó sem igaz: csendesen meglapultak, anélkül, hogy férfiasán vissza­vonták volna a gyanúsító rágalmakat. Most elérkeztünk a választási küzdelem első komoly erőpróbájához: az ajánlási ívek benyújtásához és itt kiderült, hogy az előző műfelháborodás-sorozatra csak azért volt szükség, hogy bizonyos sikertelensé-, gek szépíthetők legyenek. A napnál is világosabban bebizonyosodott, hogy a nagy kerületek kivételével nem akadt 1000 választó, aki a polgári ellenzék íveit, szelvényének felajánlá­sával és aláírásával kitüntette volna. A kétségbeesett erőlködés riasztó perceiben kénytelenek voltak ezek a pártok mindent elkövetni, hogy az előírt számú ajánlást birtokolhassák és ezért, úgylátszik, ügynökeik nem voltak váloga­tósak az eszközökben, mert csak egy törekvés hevítette őket: a szelvények minél nagyobb számban való összeszedése. Hogy itt azután milyen körülmények játszottak közre, azt nem tudhatjuk, de a választási bizottságok korrekt felül­vizsgálata azt mutatja, hogy a szelvények és aláírások szabálytalanok, formailag kifogásolhatók voltak. A legélesebb ítéletet kell mondani a demokrata-szo­cialista szelvénykoalíció fölött is, amely tudvalevőleg az I. kerületben és a Xl-ik kerületben egész köteteket kitevő íveket ajánlott föl egymás támogatására. — Mindenesetre nagyon érdekes, hogy az ellen­zéki pártok és vezéreik, akik a fórumokon a jog és törvénytisztelet önzetlen harcosainak mutatják magu­kat, most olyan helyzetbe kerültek, hogy a vezetésük alatt álló pártok ajánlási íveit hamisítóitoknak bé­lyegezték. Tehetetlen elkeseredésükben most is vádas­kodnak és részrehajlással gyanúsítják azokat a vá­lasztási bizottságokat, amelyekben különben ellenzéki felfogásnak is helyet foglalnak. Ezek a nevetséges gyanúsít.gatások termé­szetesen visszapattantak azokra, akiknek ajánlási íveit elfogadhatatlannak jelentet­ték ki a választási bizottságok. A választási, bizottságokban, felesketett egyének vé­gezték a nagy munkát igénylő vizsgálatot és minden egyes gyanúsnak látszó jelenség fölött sokáig töp­rengtek, amíg a visszautasítás mellett foglaltak állást. Már hetek óta tudjuk, hogy kétféle csalási irányzat alakult ki a szelvények körül. Az első formája az volt, hogy egyénenkint ellopkod­tak a szelvényeket vagy szélhámos és fondorlatos trükkökkel kicsalták azokat és még mielőtt a jóhi­szemű választó felocsúdott volna a lendületes meg- támadtatás fölötti, ámulatából, az élelmes szelvény- gyűjtők sietve távoztak. Másik módja a visszaélések­nek úgy alakult,, hogy egyes pártok szelvény-stokko- kat adtak a másik pártnak, ami szintén a büntető rendelkezések retorzióját provokálja. Az Egységes Községi Polgári Párt fölényes nyugalommal nézte mindezeket a megnyilvánulásokat és bár hallott egyes konkrét esetekről: nem gyújtott tüzet, nem vádasko­dott, amint azt az ellenzéki pártvezérek hetek óta tették. A pártatlan választási bizottságok súlyos ítélete kellett mindezeknek a felderítéséhez és csak helyeselni lehet, hogy minden elfo­gultság nélkül igazságos döntést hoztak a felderített visszásságokkal szemben. — Az Egységes Községi Polgári Párt semmiféle bolettamanőverben nem vett részt. A kerületi párt- szervezeteink féltő gondossággal ügyeltek arra, hogy a szelvények és aláírások gyűjtését megbízható em­berekre bízzák. Minden beérkezett szelvényt és alá­írást tüzetesen megvizsgáltak és ez a magyarázata, hogy a párthíveink részéről önként felajánlott tömeges szelvények és aláírások egy nagy párt komoly felkészültségét tükröztetik vissza az ajánlási íveken. Tömegek nélkül nehéz választást csinálni és ha pár­tok könnyelműen belemennek egy választási harcba, úgy annak keserű konzekvenciái nem maradhatnak el.

Next

/
Thumbnails
Contents