Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-01-08 / 1. szám
Budapest, 1930 január 8. 7 A TŰZ REGÉNYE 'Ni Az első vízipuskától a 120 méter magas vízsugarat lövelő Niagara-fecskendőkig — Emlékek a budapesti tűzoltóság fényes múltjából A Tisza Kálmán térről, mint vidám verébcsiri- ptílcy szűrődik be az ablakon a játszó külvárosi gyerekek zsivaja.. . Vonító bugással egyre jobban tompul a vészkocsik szirénája, amelyek az imént robogtak ki a Központi Tűzörség kapuján. A nagy laktanyában egyébként olyan nyugalmas vasárnap- délutáni csend terpeszkedik, mintha nem is az örök éberség házában lennénk, hanem valamelyik csendes vidéki portán, ahol nincs sietség, soha nincs izgalom. A tűzoltók a tágas legénységi termekben csendesen füstölnek, halkan beszélgetnek, egyik-másik flnyujtózik a katonás sorban álló vaságyakon, egy asztalnál sakkoznak ketten, odább olvasgatnak ... Csupa nyugalom mindenfelé. Csak a telefónszoba inspekciósa és a riadósok állnak éberen. Pedig milyen óramű pontosságú, precíziós szerkezet az, amit látunk, amely a riasztócsengő éles szavára, mint megbolygatott hangyaboly egyszerre sürögni, mozogni kezd, vezényszavak, utasítások nélkül, pillanatok alatt mindenki a helyén, felpattannak az ajtók, búgni kezdenek a szirénák és percek alatt már messze járnak a vész katonái, . . * Köztudomású, hogy a budapesti fővárosi tűzoltóság a legelsők között foglal helyet Európában, úgy felszerelése, mint emberanyaga és képzettsége tekintetében. A törvényhatóság évről-évre óriási összeget áldoz e dédelgetett intézmény fejlesztésére, fenntartására. Január elején lép szolgálatba az első nagy külterületi őrség a Teve uccában és februárban a svábhegyi. A legmodernebb motoros szerek beszerzése nagyiészt már megtörtént s a budapesti tűzoltóság elérkezett. ahhoz, hogy az egész szolgálatot hatalmas autófecskendőkkel láthassa el. Auíószerkocsi kerül még a Svábhegyre is. Csendesen beszélgetünk a főparancsnoki szobában. Breuer Szilárd kormányfőtanácsos, a budapesti tűzoltóság népszerű főnöke, az emlékeiről beszél. — Negyvenöt évvel ezelőtt, 1885 június 15-én kerültem a főváros szolgálatába. Mérnöknek készültem és tűzoltó lett belőlem. Akkor még nem volt előírva a szaktudás. Ma már követelmény. A technika fejlődése, a gépek térhódítása követelik, hogy a tűzoltótiszt necsak fegyelmező, necsak jó csapattiszt legyen, necsak a tűzoltás taktikájához értseú, hanem jó gépész, jó építész és szakavatott vegyész is legyen. — Amikor én a tűzoltóság kötelékébe léptem, már modern korszakról beszélhettünk, a budapesti tűzoltó-intézmény hőskora a múlt század elejéről datálódik. 1840 táján szervezte meg Pesten néhány nagyobb üzem és malom az első tűzoltóságokat, persze minden rendszer és nagyobb felkészültség nélkül. A budapesti önkéntes tűzoltóegyesületet gróf Széchenyi Ödön alakította meg 1863-ban, miután tanulmányozta az akkor már jól szervezett londoni tűzoltó-intézményt. Széchenyi Ödön már egyenruhás tűzoltóságot akart, de az osztrák önykényuralom attól tartva, hogy burkolt katonaság lesz, nem engedélyezte az egyenruhát egészen 1869-ig.- 1870 Szilveszter éjszakáján tartotta a budapesti önkéntes tűzoltóság az első rendszeres éjjeli őrséget, február elsején pedig, ugyanebben az évben, megkezdte szolgálatát a szervezett városi tűzoltóság, amelynek a mai Eskü téren volt a laktanyája. 1873-ban már négy őrség van, 1885-ben az első kiállítás idején a fejlődés újabb korszaka következik be három kerületi őrséggel, 1896-ban, a milleniumi kiállítás megnyitására pedig újabb három őrség felállítása történik meg. — Ezek az első őrségek a már említett eskütéri őrségen kívül a mai Nemzeti Színházzal szemben, az akkori kerepesiúti László-házban, a Próféta uccában, a hajdani Rácvárosban, a Szarvas téren, Újlakon a mai Kolosi téri iskola helyén, a Pálffy téren, a kőbányai Mázsa téren állottak és a rosszemlékű Űj-épület Ötödik paVillonjában volt még egy őrség’. Ez az őrség volt a Neugebäude utolsó lakója. A kihurcolkodó tűzoltók hozták magukkal annak a szobának a lámpáját is, ahol Batthyány Lajos utolsó óráit élte s ezzel a szabadságharc egyik ereklyéjét mentették meg. Ez a lámpa most a Fővárosi Múzáu/mban van. —• A tűzoltóság kezdetleges felszerelésének kicserélése 1873-ban már megkezdődött. A biztosító társaságok ajándékozták. az első gőzfecskendőt, amely angol gyártmány volt és a „Széchenyi” nevet viselte. Később, 1876-ban a kormány ajándékozta meg a tűzoltóságot két nagyobb gőzfecskendővel, amelyek a szegedi árvíznél állottak munkába, de azóta nem tudtak velük mit kezdeni. 1885-ben, majd 1887-ben kapott a tűzoltóság még két gőzfecskendőt. Ezek is angol gyártmányú gépek és még ma is megvannak s tartalékszolgálatot végeznek, ám a tényleges modernizálódás 1912-ben kezdődött el és Almády tanácsnok nevéhez fűződik ez az érdem. Az ő kezdeményezésére szerezték be az első autó- fecskendőket, ő rendéztette a tűzoltólegénység státusát, nyugdíjellátását stb. Az első autós őrség a városházán elhelyezett IV. kerületi készültség lett. 1914-ben folytatta a főváros az újabb autós szerek vásárlását, amit a háború egyidőre megakasztott. 1925-ben folytattuk a modernizáló folyamatot s ez ma már közvetlen befejezés előtt áll. Az összes őrségek automobil-fecskendőkkel, szerkocsikkal és tolólétrákkal vannak felszerelve, lófogatú őrség már nincs egy sem. Vegyes őrség van egy-kettő, azért, mert vannak olyan útvonalak is, ahova a nehéz motorokkal eljutni lehetetlen, vagy nem elég erős a vízszolgáltatás. Ma már legfeljebb csak egyes darabok pótlására szorítkozunk, így néhány autós szerkocsit fogunk beállítani, vagy ha lesznek, bizonyos újdonságokat. Felszerelés tekintetében az elsők között állunk, legfeljebb az őrségek elhelyezése ellen lehet meg kifogás, mert azok régi és többnyire szűk épületekben vannak. — A teveuceai és svábhegyi ríj őrségek mellett a közeljövőben szükség lesz a kelenföldi és a ferencvárosi tűzoltóság felállítására, amely egyúttal a kikötők tűzőrsége is lesz. — A isszapillantva erre a közel négy évtizedre, nagyon nehéz kiválasztani, hogy mely tüzeket láttam a legérdekesebbnek, a legveszedelmesebbnek. 1885-ben egyike volt a legnagyobbaknak a molnárok es sütők malmának égése, ahol a tűzoltóság olyan mestermunkát végzett, hogy csak a koptató pusztult el, a többit sikerült megmenteni. 1888-ban július elsejéi: volt a régi Hengermalom pusztulása a mai Klotild uccában. Ez arról emlékezetes, hogy itt használtuk az első nagy tolólétrát. Itt is sikerült a malom nagyrészét megmenteni. A kilencvenes évek elején, éppen május elsején volt az Első Magyar Gazdasági Gépgyár égése, amelynél 24 órán kereszKö&ponti fűtés Vi&vesz&téte- fterencíesiés Hádogo&munlíáU ÁMIIEL GYÖRGY BUDAPEST, VI., ARADI UCCA 45. Telefon: Aut. 223-62. Alapítási év: 1886. tül étlen-szomjan dolgozott a tűzoltóság. A kilencszázas évek legnagyob tüze a Párizsi Áruház katasztrófája volt, amelyhez fogható azóta nem is volt Budapesten. A háború alatt nehéz munka volt a Huúgária-maloni oltása. Itt állta ki a tűzkeresztséget a háború alatti népfelkelő tűzoltóság. Emlékezetes a Concordia- malom égése, amikor két tűzoltó pusztult el a lángokban és hajszálon múlt, hogy el nem pusztult az egész kilencedik őrség. Az utolsó percben vettük észre, hogy láng-tengerré vált alattuk is minden és még sikerült kürtjellel visszaparancsolnunk őket. — 1922-ben, főparancsnokságom első napján dühöngött a Silos-telep égése, amely a legnagyobb tüzek egyike volt Budapesten, amelyeket valaha láttunk. Ez volt talán az egyetlen tűzeset, amelyhez a kőbányai Örs kivételével kivonult Budapest valamennyi tűzoltósága. — Számtalanszor forogtam óletveszedelembeu, háromszor buktam le robogó tűzoltókocsiról, de soha nem lett semmi bajom. 1888-ban a Hengermalom égésénél közvetlenül mellettem zuhant le egy összeTelefon: Aut. 906-48 STERN EMIL ÚT-, CSATORNA- és MAGASÉPÍTÉSI SZERSZÁM- ÉS MŰSZAKI ÜZLET BUDAPEST, V., VISEGRÁDI U. 32. Thiergärtner és Stöhr rt. egészségügyi és fűtőberendezések gyártása és felszerelése Budapest, I. kér., Budafoki-út 9-11. Telefon: József 3Í3-51. • Telefon: József 363—51. MAGYAR ELEKTROMÜVEK SZFNT1RMAY BÉLA BUDAPEST, Vili., BAROSS UCCA 86. TELEFON: JÓZSEF 422 — 87. Villamos főző-, fűtőkészülékek, porszívó-, padlófénvesítő- és kézszárítógépek gyára ______ JS k SteinhauslésKölber #— FESTŐK ----• BU DAPEST, IX., TŰZOLTÓ UCCA 3. TEL: J. 308-24. ÚJ ÉPÍTKEZÉSNÉL, TATAROZÁSNÁL NÉLKÜLÖZHETETLEN A i falsarokvédö és »rlwaLm« hermetlkus elzárás PICK EMIL BUDAPEST Ví, PODMAN1CZKY UCCA 63. TELEFON: A. 120-55 RIIF1ÁN l^TVáN e8^z*é9^Qy> berendezési vállalat nunaii iciiasi Budapest, vi, kmetty ucca 7 Iroda: VI, Szinnyei Morse ucca 10. Telefon: L 986-25 K. 502-36 SZALFÉTER EDE TELEFÓN: üveg- és porcelldnkereskedése, képke- FIÓKÜZLE1 . retezési és épületüvegezést vállalata II, MARGIT KÖRÚT 3* BUDAPEST I., KRISZTINA KtBlRUT S3. SZ ROGGENBAUER REZSŐ kárpitos, díszítő és lakberendező BUDAPEST, V„ FALK MIKSA UCCA 12 Telefón: A. 190-87 Ponyva, vászonreriöny és kórházi matracok szállítási vállalata Kübányai Gép- és Vasszerkezeti Műhely BISSELICHES MÉRNÖK Budapest, X, Liget-u. 46. Tel. J. 358-25 Vasszerkezetek, lakatosmunkák, portátok EOdronykeritést w*!*rí:v* Legjutányosabb árban szállít (teljesen vidéken Is) Hicker és Társa cég Budapest, IV., Ferencz József rakpart 29» Alapíttatott 1876. Telefon: Aut. 826-8Í. Feke/e Ödön mérnölc VlxtHÓwk, tázvtxsWuk, csatornázások, kOaponti . CMtJUkUUsek és Hgsttszbcrendczistk tervezés* it HeOd* Smdcspest TI, Ztigmond ». 1. Tel. cwtoi»ata//
