Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1930-11-26 / 47. szám

8

Budapest, 1930 november 26.

lus ne fertőzze meg ismét Budapest polgárságát, mert ez egy újabb lázrohamot nem bír el.

Kozma Jenő szavait sűrűn szakította félbe a tetszés és a helyeslés minden megnyilvánulása, beszéde végén pedig szűnni nem akaró ovációval vették körül a polgárság népszerű vezérét.

KÁLLAY MIKLÓS államtitkár

állott fel most szólásra a hallgatóság sűrű tapsai között:

Köszönetét mondott először az Egységes Községi Polgári Párt polgári szervezete vezetőségének, hogy alkalmat adtak neki'ezen impozáns nagygyűlésen felszólalásra. Csodálattal látja — mondotta — hogy a választási agitációban állandóan a nagy politika kérdéseit, a választójogtól kezdve külpolitikai kérdésekig vonják be egyesek és a kommunális politikára egyáltalán súl'yt nem helyeznek. Bethlen ankarai útját és berlini útját megvitatják, da a városi polgár védelmét figyelmen kívül hagyják. Pedig a polgár a fővárosban a maga megszervezésének, fejlődésének problémáit keresi és kívánja megoldani, nem pedig a. nagy politikai kérdéseket, amelynek megoldása nem ide tartozik. A fővárosban ki kell domborítani a polgári gondolat szükségének és minden polgár, tisztviselő, kereskedő, iparos, bármely tagja a középosztálynak, fel kell hogy ismerje ennek a gondolatnak öncélúságát és bátran kell hogy vallja a gondolat érvényesítésének elsőrangú fontosságát. Ha ez a nyomásuk az önzésig menne, a polgári öntudat elvész a polgárság és ezzel együtt mindaz, amit a nemzetfenntartó elem fenntartani képes. (Zajos helyeslés és taps.)

— Teljesen igazat adok Kozma Jenőnek, áld azt mondja, hogy nem az országos politika kérdéseivel, hanem a városházával, a polgárok érdekeivel kell foglalkozni. Igazat adok abban, hogy a közüzemek kérdésével behatóan kell foglalkozni, mert ennek az intézménynek megszüntetését csak a szabad polgárok városházájától várunk. Azok, akik a szocializmus jelszavát hangoztatják, nem lehetnek ellenségei a közüzemnek, mert hiszen minden teóriájukban benne van az üzemesítés és az, hogy ki kell venni az ellátást az egyéni munkakörből és olyan üzemekbe terelik, amely tulajdonképpen nem más, műit közüzem. Feljogosítva érzem magam, hogy a közüzemek kérdésében fontos kijelentést tegyek. A kérdést rendeleti úton megoldani nem lehet és éppen ezért még ebben az évben törvényhozási úton fogjuk rendezni az üzemek kérdését (Zajos éljenzés és taps.)

Az idegenforgalom kérdéséről beszélt ezután. — Valóban ebben a kérdésben látom — mondotta — Budapest jövő programját. A város vezetőségét pedig kérem, hogy a legnagyobb intenzivitással foglalkozzon ezzel a kérdéssel. Budapest szépsége, megkapó varázsa idevonzza az embereket. Látjuk, hogy hazánk divatba jön, vétek lenne a külföldnek ezt az érdeklődését ki nem használni és nem igyekezni azt fokozni. Az a program, amelyet itt hangoztattak, nem áll ellentétben az ország fejlődésének tendenciájával, ennek megvalósításával minden egyes polgár’ Budapest fejlődésének nagy alapjait rakja le. Ne kívánják, hogy bajokról beszéljek, amelyeket mindennap hallanak és ne higyje senki, hogy a kormány nem ismeri ezeket a bajokat. Mi abban a szomorú helyzetben vagyunk, hogy mindenkinek a baját ismerjük és a segítség is sokszor megtörtént. Sajnos azonban a sajtó a bajokat öles cikkekben duruzsolja mindennap a fülünkbe, de ha az orvoslás megtörténik, még egy kétsoros hírt sem szentel ennek. így pl. a forgalmi adó fázisrendszeréről, annak követeléséről folyton írnak. De amikor különböző helyeken behozzák ezt a rendszert, nem emlékeznek meg róla, Panaszkodnak, hogy az iparos nem kapja vissza a bánatpénzt. Már egy fél év előtt elrendeltem, hogy azonnal vissza kell szolgáltatni a bánatpénzt azoknak, akik nem nyerték el a pályázatot még a felülvizsgálat előtt. A számlák gyors kiutalására is megtettük az intézkedést. Nem elismerést kérünk ezért, csak az ellen kell tiltakoznom, hogy a kritikának megvan a nagy akusztikája, de a teljesített munka a legkisebb rezonanciát kapja.

Beszéde végén felhívta a polgárságot, hogy a maga uralmát ^csak úgy tudja biztosítani, ha öntudatosan, saját érdekeit figyelembe véve választja ki azokat, akik eddigi munkájukkal is megérdemelték a bizalmat és azok, akik ezen nagygyűlésen, mint a polgárság vezetői kifejtették programjukat, bizalommal kell követnie, hogy a, polgári uralmat biztosítsák Budapesten.

A Községi Polgári Párt budai nagygyűlése lelkes hangulatban, a Himnusz eléneklésévei záródott be.

A Lipótvárosi Polgári Kassireó vacsorája

A Lipótvárosi Polgári Kaszinó politikai vacsorát rendezett, amelven több mint 300-an voltak jelen a kerület polgárai közül. A vacsorán Scheuer Róbert elnök tartott nagvobb beszédet. Részletesen ismertette a párt programját, amelynek sarkalatos tétele, hogy a polgárság megerősödve, maga intézze a saját ügyeit. A szónok ezután visszapillantást vetett az elmúlt 20 esztendőre és azt a következtetést vonta le, hogy bármelyik párt is volt uralmon a városházán, mindegyiknek az volt a hibája, hogy túlsókat politizált és mellőzte a gazdasági kérdéseket, országos problémákkal foglalkozott a polgárság megélhetésének, kenyerének kérdései helyett. Hangoztatta, hogy a mostani választásoknál is annak kell eldőlnie, hogy az az irányzat jut-e túlsúlyra, amely az országos po1 litika trambulinjának tekinti a városházát, vagy pe- § dig a mindennapi megélhetés kérdései kerülnek elő- j térbe. Érintette a honvédelmi miniszter kecskeméti | beszédét is, ezzel kapcsolatban hangoztatta, hogy a | Községi Polgári Pártban az az elv, hogy, aki becsüle- J tes ember, jó hazafi és becsülettel dolgozik a fővárosért és az országért is, az szívesen látott egyenrangú polgártárs, bármilyen templomban imádkozik. Akinek ez nem programja, az ne jöjjön közénk. A vacsorán még Ziegler István, Molnár Dezső, Horvát Károly, Dárday Ede, Ney Dezső és Sidlauer Ignác szólaltak fel.

A gyűlölködés és defdizmus bűre a főváros és nemset ellen

impozáns nagygyűlésen mondtak programbeszédet a Józsefvárosi Egységes Községi Polgári Párt jelöltjei. A Józsefvárosi Körben vasárnap megtartott nagygyűlést

KÁLNOKI EEBŐ SÁNDOR

országgyűlési képviselő, a kerületi pártszervezet elnöke nyitotta meg sokszoros viharos helyesléssel fogadott beszéddel, amelyben a fővárosi községi választások jelentőségét méltatta az országos politika és az egész magyar nemzetnek a külföldön való megítélése, valamint Magyarország jövő fejlődése szempontjából. Csak a nemzeti egység, a párt zászlajára írt és az emberek leikébe vésett jelige követése, a munka és a szeretet viheti előbbre a világválság hullámaitól megviselt országot.

Lelkes éljenzés fogadta

KOZMA JENŐ

országgyűlési képviselőt, a fővárosi párt elnökét, aki beszédében hivatkozott arra, hogy a Józsefvárosi Kör falai között Hűvös József szelleme él, azé a férfiúé, aki tömör egységbe tudta összekovácsolni a polgárságot. Ennek a szellemnek a követésére hívta fel a mai Józsefvárost is. Az ellenzék hadakozásainak jellemzésére felemlítette Kozma Jenő, hogy napokig obstruáltak a közgyűlésen a Községi Takarékpénztár létesítése ellen és nyomban leszereltek, mihelyt képviselőiknek igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságokat biztosítottak. Végül kérte a polgárságot, hogy támogassa szavazatával a Szabó Sándor kitűnő nevével induló listát.

Zajos taps és éljenzés követte Kozma Jenő beszédét, amely után

BECSEY ANTAL

a párt aleínöke kifejtette, hogy az új törvényhatóságnak a polgárság könnyebb megélhetését biztosító feladatok egész sorozatát kell megoldania. Az utolsó öt-hat év munkája ugyan meglátszik már a főváros kulturális és szociális színvonalán, de a súlyos gazdasági nehézségek ellenére is helves üzempolitikával, az adójövedelmek okos hovafordításával a főváros már a közeljövőben is jelentős alkotásokkal gyarapíthatja intézményeit.

Zajos éljenzéssel fogadta a nagygyűlés közönsége

SZABÓ SÁNDOR

országgyűlési képviselőt, az Egységes Párt alelnökét, áld nagy tetszéssel kísért beszédében kegyelettel emlékezett meg a Józsefváros nagy alkotó férfiairól, akiknek nyomdokán kell haladni, hogy a jelen és a jövő nemzedékek élvezhessék az alkotó munka gyümölcseit. Elvek és eszmék mérkőzése helyett a gyűlölet kiált az uccák plakátjairól, holott a mai nehéz gazdasági viszonyok között a gyűlölködés, a defetiz- mus valósággal bűn a főváros és a nemzet ellen.^

Hosszantartó taps és éljenzés követte Szabó Sándor beszédét, amely után

LENGYEL ENDRE Dr.

kormányfőtanácos, a Józsefvárosi Párt ügyvezető elnöke emlékeztette a polgárságot arra, hoerv a háború és a forradalmak után Bethlen István gróf elődeitől örökségképpen átvett egy felbomlott társadalmi rendet, egy üres állampénztárt, egyre romló koronát és olyan kaotikus állapotot, amelyből csak az ő teremtő ereje tudott konszolidációt teremteni, a társadalmi békét helyreállítani, az állampénzügyeket rendbehozni és Magyarországnak a külföldön is igaz megbecsülést szerezni.

STÜHMER GÉZA Dr.

Gazdy Jenő, Molnár Béla dr.,, Ságvári Sándor, Farkas Vilmos, Matolcsy Károly és mások mondtak még beszédet a nagygyűlésen, amely Kálnoky Bedő Sándor buzdító beszédével ért végett.

Budapest után átélik meg ma az országot

Az Erzsébetvárosi Egységes Községi Polgári S Pártnak több mint nyolcszáz választó részvételével az 1 Erzsébetvárosi Körben tartott impozáns nagygyűlé I sén Lédermann Mór elnöki megnyitójában a Kozma Jenő vezetése alatt álló párt támogatására hívta fel a megjelenteket, majd méltatta a listavezető Dési Géza közéleti érdemeit. Nessi Gyula kormányfőtanácsos, fővárosi bizottsági tag beszédében elmondta, hogy közel 40 éve dolgozik az Erzsébetvárosban polgártársai javára és a jövőben is készséggel rendelkezésére áll a kerület lakosságának. Dési Géza országgyűlési képviselő nagyhatású beszédében kifejtette, hogy neki csupán az a programja: mindenki, aki ebben az országban kezemunkájával, agya megfeszítésével, műhelyben, irodában, boltban vagy a^ szántóföldön gazdagítja a magyar vetést, kenyeret és boldogulást, szeretet és megbecsülést érdemel. Ma Budapest adja az

ország röntgenkepét és a világ aszerint ítéli meg Magyarországot, hogy milyen állapotok vannak Budapesten. Dési Géza viharos lelkesedéssel fogadott beszéde után Payr Hugó, az Egységes Községi Polgári Párt központjának üdvözletei tolmácsolta élénk tetszéssel és helyesléssel ^ kísért beszédben, amelyben ismertette a part alkotásait a varoshazara való bevonulása óta. Figyelmeztette a megjelenteket arra, hogy ne igyekezzenek gyengíteni a kormányzat pozícióját, mert hiszen az utóbbi hetek eseményei is megtaníthattak arra, hogy milyen irányzat következik, ha a középutas politika gyengülni találna. Hosszantartó lelkes éljenzés köszöntötte Kozma Jenőt, a párt elnökét, amikor szólásra emelkedett és elmondta, hogy ugyanazok, akik ma túllicitálják, nem akartak 1923- ban hozzá csatlakozni, hanem csak titokban biztatták, hogy lépjen ki a porondra és hirdesse a középutas politika egyedüli jogosultságát. Azzal is vádaskodnak ellene, hogy a kurzus embere. Llát nézzenek körül a VII. kerület vezérkarában, amely őt körülveszi. Itt ül mellette Dési Géza, akivel megtisztelve érezheti magát minden párt és ősz barátja, Ehrlich G. Gusztáv, akiről mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy a kurzust támogatja. A nagygyűlést társasvacsora követte, melyen Ugrón Gábor felköszöntötte Kozma Jenőt, a közérdek és polgárság ügyének fáradhatatlan harcosát, aki kora reggeltől,, késő éjszakáig csodálatos erővel és buzgalommal igyekszik mindenkin segíteni és a polgártársai bizalmából ráruházott példátlan felelősséggel járó pártvezéri hivatásának megfelelni. Kozma Jenő megköszönte a lelkes fogadtatást és kijelentette, hogy továbbra is azon az úton halad a városi és az országos politikában is, amelyet Budapest és az ország jobb fejlődése szempontjából, mint leghelyesebbet választott és amelytől nem tántorítható: el sem jobb, sem bal felé.

A terézvárosi szervezet az oktató« személyzetért

Az Egységes Községi Polgári Párt terézvárosi szervezete szombat este a Terézvárosi Polgári Kaszinóban igen látogatott választási gyűlést tartott, amelyen elsősorban a fővárosi tantestület helyzetével foglalkoztak. A kérdést Czech Waldemár dr. tanár ismertette. Becsey Antal törvényhatósági bizottsági tag az Egységes Községi Polgári Párt célkitűzését ismertette, majd Halász Miklós dr., a terézvárosi pártszervezet ügyvezető elnöke, a terézvárosi tantestületnek a pártban való tömörülését mondotta Id. Politzer Gusztáv dr. és Horváth Károly törvényhatósági bizottsági tagok a „tanítóság érdekében teendő lépésekről emlékeztek meg, Molnár János polgári iskolai tanár felszólalása után a gyűlés igen lelkes hangulatban véget ért.

Megalakult az óbudai oktatószemélyzet egységespárti szervezete

Csütörtökön alakult meg a főváros III. kerületében Martin Gyula el. isk. igazgató elnöklete mellett a III. kerületi tanítók és tanítónők egységespárti szervezete, melyen igen nagy számban vettek részt a kerületben lakó és ott működő tanítók. A gyűlésen felszólalt Hrivnyák János el. iskolai igazgató, a Budai Tanítók Egyesületének elnöke és Tóth Ferenc elemi iskolai igazgató, akik összetartásra és egységre hívták fel a kartársakat. Schinder tanár szakkérdéseket ismertetett, majd Andréka Károly és Orova Zsigmond törvényhatósági bizottsági tagok ígérték meg a párt támogatását.

A polgárságnak nem Ideálja a fehér vagy a vörös városháza, csak a nemzess színeket viseld törvényhatóság

A Ferencvárosi Egységes Községi Polgári Párt üllőiúti helyiségében csütörtökön este nagygyűlést rendezett,, amelyen több mint ezer választó jelent meg. Pavlik Ferenc ügyvezető elnök biztosította a ferencvárosi polgárság igaz szeretettéről és ragaszkodásáról Usetty Béla orszgyül. képviselőt. Wellisch Andor főv. bizottsági tag nagy tetszéssel kísért beszédében hangsúlyozta, hogy az olkotó munka csak akkor indulhat meg a főváros minden rétegének javát szolgáló méretekben, ha előbb a társadalmi, a szociális és a felekezeti béke vasbeton alapjait rakjuk le. A polgárságnak nem lehet ideálja sem a vörös, sem a fehér városháza, hanem a nemzeti színeket viselő törvényhatóság. Wolf István máv. . főfelügyelő, Dósa Ottó dr. és Szentesi József r. t. igazgató, a választók őszinte nagyrabecsüléséről és törhetetlen bizalmáról biztosította Usetty Bélát,, majd Éry Márton orsz. képviselő méltatta a kerület képviselőjének az^ ország törvényhozói testületében kifejtett rendkívül érdemes munkásságát. Ezután Usetty Béla a nagygyűlésen megjelent hatalmas tömeg éljenzése és helyeslése mellett rámutatott arra, hogy bár a budapesti községi választásokban alapjában véve semmi politikum nincsen, mégis az ország szempontjából nagy jelentősége van e választások eredményének. A nemzet az ország szivének tartja a fővárost az itt történőket éles szemmel figyelik és ha engedjük, hogy a szélsőségek felülkerekedjenek, akkor óriási felelősséget vállal magára a budapesti polgárság, mert nemcsak a maga érdekei ellen vét, hanem az ország megrontására alkalmas irányzatokat segíti elő, a vidéken is. Lelkes éljenzés és taps köszöntette Kozma Jenő országgyül. képviselőt,, a fővárosi párt elnökét, amikor szólásra emelkedett és mindenekelőtt örömének adott kifejezést, hogy a ferencvárosi párt egy héten belül már a második olyan gyűlést rendezi, amelyen ezer komoly választó-