Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-11-26 / 47. szám
Kozma Jenő intervenciója évi egymillió pengős megtakarítást harcolt ki a főváros közönségének Munkanemek szerint írják ki a közmunkákat Nem lesz többé generál-vállalkozó Dr. Kozma Jenő, az Egységes Községi Polgári Párt elnöke a legutóbbi napokban küldöttséget vezetett Kállay Miklós dr. kereskedelemügyi államtitkár elé. A küldöttségben a fővárosi iparosok vezetői vonultak fel a kereskedelmi államtitkárhoz, hogy sérelmeiket felsorakoztassák és orvoslást kérjenek. Kozma Jenő dr. volt a küldöttség szónoka. Mindenekelőtt azt kérte, hogy a közmunkák kiírása munkanemek szerint történjék, kérte továbbá, hogy a kiírások a jövőben világosabb szövegezésben történjenek, szót emelt a likvidálás meggyorsítása és megkönnyítése érdekében is, végül a fővárosi temetkezési üzem monopolisztikus helyzetének áttörése mellett szólalt fel. A fővárosi iparosoknál?: ezeket a kívánságait Kozma Jenő azzal indokolta meg, hogy meg kell szüntetni azt a tarthatatlan rendszert, ami a közmunkák vállalatba adásánál meghonosodott és amely rendszer mellett mindig generálvállalkozók zsebébe hidlott a jövedelem ahelyett, hogy a közmunkák munkanemek szerinti kiadásával a kisiparosok juthattak volna foglalkoztatáshoz. Általános az a panasz, hogy a kiírások homályosak és ennek tudható be az a horribilis különbség, ami egyes pályázatok között mutatkozik. A legtöbb kisiparos nem érti meg a homályos szövegezés miatt a lényeget és csak így történhetik meg, hogy érthetetlen különbségek mutatkoznak az egyes ajánlatok között. Régi panasz továbbá, hogy a közmunkák elvégzése után a likvidálás és a bánatpénzek kiutalása rendkívül lassan történik. A likvidálás bonyolult, nehézkes, ami érzékeny károkat okoz az érdekelt kisiparosoknak. Ami a fővárosi temetkezési intézet monopolisztikus helyzetének az áttörését illeti, ebben a tekintetben Kozma Jenő azt kérte a kereskedelmi államtitkártól, hogy hatalmi szóval törje át ezt a monopóliumfrontot és tegye lehetővé, hogy koporsókat asztalosok is készíthessenek, meri elvégre ezek a kisiparosok családfenntartó, adófizető polgárok, akiket nem lehet egy üzem monopo- lizálásával a tönk szélére juttatni. Kállay Miklós dr. kereskedelmi államtitkár, minden egyes panaszt, amit Kozma Jenő előterjesztett, megértéssel fogadott és az egész vonalon sürgős orvoslást ígért meg. Kozma Jenő dr. ezután szóvátette az energia-törvényben szereplő két százalékos illetéket, amely az összes villanyszámlákat terhelné. Az így befolyó jövedelemből külön alapot létesítenek. A bizottságban sikerült a százalék tekintetében változtatást kiharcolni, de az alap megmaradt és pedig olyan formában, hogy ennek az alapnak a dotálása iránt mindjén esztendőben a költségvetés útján történik intézkedés. A kormány tehát minden esztendőben felveheti ezt a két százalékot, de esetleg három százalékot is a költségvtésbe és ebben az esetül jó, tartós, megbízható és gazdaságos üzemű autóbuszra vagy teherautóra ▼aa szüksége, égy kérjen ajánlatot és bemntatSsr a Magyar Waggon- és Gépgyár KT-tóly amelynek gyfri automobilgyárában készülnek a logajabb tipúsu autók. rAba-krupp és RÁBA-A. F. Központi igazgatóság: V., Deák Ferenc u. 18 Telefon: 818-50 Budapesti raktár és Javítóműhely: Kerepesi Ú< 28. SZ. Telefon: J 453-84. ben a főváros polgársága szempontjából nem jelent előnyt a százalékos illetéknek a törvényből való kihagyása. Kozma Jenő rámutatott arra, hogy a főváros közönsége fizetné meg a vidéki elektromos hálózatok megépítését, mert hiszen a főváros körülbelül egymillió pengőt fizetne illeték címén ebbe az alapba, amelyből a törvény intenciói szerint az elektromos hálózat kiterjesztésének a költségeit viselné. Az iparosok szempontjából teljesen illuzóriussá válnék az úgynevezett kedvezményes áram, ha ez a felfogás a törvényben változatlanul fennmaradna. Kozma Jenő arra kérte a kereskedelmi államtitkárt, hogy akadályozza meg ennek a százalékos alapnak a plenáris tárgyalás során a törvénybe való visszahelyezését, amitől ugyanis tartani lehet, ha a kormány ragaszkodnék az eredeti elgondoláshoz. Kállay Miklós dr. kereskedelmi államtitkár magáévá tette Kozma Jenő érvelését és megígérte, hogy a plenáris tárgyalás során a kormány nem fogja kívánni az alap visszaállítását. Ez azt jelenti, hogy a villanyszámlákat az energiatörvény életbeléptetése után sem fogja terhelni két- vagy háromszázalékos illeték. Kozma Jenő ezek szerint évi egymillió pengős megtakarítást harcolt ki a főváros közönségének. Tíz év története Budapest életében Gallina Frigyes könyve A vörös Bécs reklámhadjárata elhíresztelte az egész világon, hogy a szociális gondoskodás Csim- borasszója az, amit ők csináltak. Sok minden szépet láttunk tényleg az egykori császárvárosban, de ahány gyermek játszóteret, ahány fürdőt és munkáslakást szemügyre vettünk, valamennyi azt juttatta eszünkbe, hogy amíg ezek a tiszteletreméltó intézmények létrejöttek, addig a másik oldalon fájdalmas, megokolat- lan, égbekiáltó rombolás történt. Amíg néhány ezer munkásnak becsületes polgári életviszonyokat, tiszta, komfortos lakást, fürdőt, miegymást juttattak, addig Breitner úr, a bécsi pénzügyek vörös diktátora a polgárok százezreinek feje alól húzta ki az utolsó vánkost. Mi mindennek kellett addig összeomlania, amíg valami épülhetett. Gallina tanácsnok könyvének, amely a „Tíz év története Budapest életében” címet viseli, .az a legfőbb tanulsága, hogy nem kell azért rombolni, hogy az ember építhessen. íme, a nacionalista és haladóan Konzervatív Budapest megmutatta tíz év alatt, hogy ugyanolyan arányokban tudott teremteni és alkotni, legelsősorban a szociális és kulturális területen, mint a világrekordra pályázó Bécs. Tette pedig a magyar főváros ezt anélkül, hogy bármit is elpusztított, bárkit is kifosztott volna. A közintézmények olyan hatalmas sorozata keletkezett tíz év óta, hogy igazán büszkék lehetünk rá. Közintézmények jöttek létre — ellentétben Bécs példájával — anélkül, hogy a magántulajdon szentségét a legkisebb veszedelem fenyegette volna. A pompás kiállítású, a szebbnél-szebb képek tömegével benépesített album tények, eredmények, adatok hatalmas sorát vonultatja föl anélkül, hogy bárkinek fömjénezne. Objektív munka a Gallina tanácsnok szerkesztette könyv, amelyet jó lenné a főváros minden adófizető polgárának kikézbesíteni, mert amíg egyrészt vigasztalás leime ez a mai súEícreskcdclmi és magáninformációk lcgjuiúnyosabbcn beszerezhetők KOZíONTI TUDAKOZÓ BETÉTI TÁRSASÁG Eudrpest. V., Váci fit 34. NAGY Ö. ÉS TÁRSA Telefon: 916-24. Postatakarékszámlák: Budapest 26.778 Wien 105.782, Berlin 122.214 Prága 77.476, Beográd 67.506 Glrószámla: a Magyar Nemzeti Banknál TKLKFON J. 411—07. ALAPÍTVA IUMms Kistisztviselők kedvsző fizetési fel- » ra» Mtelek mellett kaphatnak nyavám^ HAUSCrlILO mLBERi füygfiáyyat, «<t.rt 4. hátizsákot VH- “*“• Budapest, VII., Károly* •*AHtS hivatalé* részAra Irat*Stábaveáért, per* Aa psdlát&rléruhát. Budapest, 1930 november 26. lyos időkben, addig másrészt meggyőző erővel be lehetne ezekkel a beszédes adatokkal bizonyítani mindenki előtt, hogy Budapest polgársága nem hiába viseli a közterheket. Talán igazuk van azoknak, akik súlyosaknak mondják ezeket a közterheket, de ez a könyv bizonyítéka annak, hogy a polgárság verejtőkés áldozatából egyetlen fillér sem ment veszendőbe. Jól esik látni, hogy a budapesti városházán politikai harcok közepette is sok minden történt tíz esztendő alatt. A könyvnek különben egyéb igen fontos értékei is vannak. Adatai frissek és megbízhatóak, kitűnően rendszerbe foglalt tények sorakoznak egymás mellett, úgyhogy azok igen becsesek mindnyájunk számára, akik kommunális ügyekkel foglalkozunk. Van azonban a könyv megjelenésének hátterében egy kis finom líra és egy kis megokolt, becsületes szentimentalizmus is. A finom líra az, hogy a főváros sorsának intézői kalapot emelnek Sipőcz Jenő polgármester tízéves működése előtt, a megokolt, becsületes szentimentalizmus pedig az, hogy a régi tanács nyíltan, őszintén könnyet ejt, koszorút helyez a saját sírkövére. Megérdemli a könnyet is, a koszorút is. A könyvet, amelyet a fővárosi házinyomda rendkívüli ízléssel állított ki, Buzáth János alpolgármester a régi tanács tagjainak jelenlétében nevenapján adta át Sipőcz Jenőnek. A díszes munkát különben minden városatyának is megküldték. DAI« mérnök, műszaki Ejobsí és vállalati irodája Budapest, Vili., Józssf Writ 69 # Telefónszám i József 373-67 Tervez, berendez, átalakít: központi gőz-, melegvíz- és légfűtéseket, vízvezetékeket, egészségügyi berendezéseket, önálló központi szivattyú és elektromos világítási telepeket Megjelent KAPHATÓ MINDEN ÚJSÁGÁRUSNÁL Ara 40 fillér legújabb száma szenzációs tartalommal
